Tippek
Kikapcsolódás munkaidőben? Az IT-sok munkahétből hat órát a hobbijaikra fordítanak
Az informatikai biztonsági munkatársak 85%-a szabadidős tevékenységekkel is foglalkozik a munkaidejében.
Ezekre a hobbikra jellemzően heti hat órát fordítanak, ami egy órával több, mint amennyit a vállalat más területein dolgozók általában ilyen tevékenységekkel töltenek. A szünetekre azért kerülhet sor, hogy egy kicsit kiszakadjanak a rengeteg munkából, ami egyébként állításuk szerint az egyik leggyakoribb oka annak, hogy otthagyják a kiberbiztonsági munkakört. Ezek a megállapítások a Kaspersky új, „Az informatikai biztonsági csapat menedzselése” c. jelentéséből származnak. A felmérés során a kelet-európai régió országainak dolgozóit is megkérdezték.
A kiberbiztonság területén rutin és ismétlődő feladatok egyaránt előfordulnak, ezek pedig hatással vannak mind a produktivitásra, mind a munkavégzésre való motiváltságra. A távmunkára való átállás még inkább elmosta a munka és szabadidő közötti határokat. E tényezők kombinációja olyan helyzeteket eredményezhet, amelyekben a dolgozók figyelmét sokszor elvonja valami a munkától.
A Kaspersky jelentése egy több mint 5200 informatikai és kiberbiztonsági dolgozóra kiterjedő globális felmérés alapján készült. A kutatás szerint a kelet-európai régió országaiban informatikai biztonsági munkatársak a leggyakrabban ezekkel a tevékenységekkel foglalták el magukat munkaidőben: edzettek (56%), filmeket vagy TV-sorozatokat néztek (52%), videókat néztek a YouTube-on (52%), valamint híreket olvastak (43%). A válaszadók közel fele (46%) szakirodalom olvasására is tudott időt szakítani.
Emellett az informatikai biztonsági területen dolgozók csaknem fele (49%-a) úgy véli, hogy kollégái a rengeteg munka miatt hagyták ott az állásukat. Ez ellentmondónak tűnhet, mivel a munkaidő elég nagy részében szabadidős tevékenységet folytatnak, de 43%-uk elmondta: nem azért foglalkoznak mással is munkaidőben, mert unatkoznak vagy mert kevés a munka, hanem azért, mert kell egy kis szünet az egyes feladatok között. Ráadásul az otthoni munkavégzésnél egyes feladatokra és megbeszélésekre most már a hagyományos 9-től 5-ig tartó munkaidőn kívül is sor kerülhet. A hosszabb munkanapok során még sokkal fontosabb, hogy a dolgozók szüneteket tartsanak, mert csak így maradhatnak produktívak hosszabb időn át is.
„Én nem tartom problémásnak, hogy a dolgozók mással is foglalkoznak munka közben. A feladatok mennyiségét kellene kontrollálni, nem pedig azt, hogy mennyi munkaórát fordít valaki egy hobbira. Szerintem az is teljesen rendben van, hogy az emberek videókat néznek, hiszen azokból ötleteket meríthetnek egy probléma megoldásához. Minden összevetve, ha a munkát nem találja elég érdekesnek, vagy ha nincs feladat-menedzsment, a dolgozó mindig talál módot arra, hogy valami mást csináljon, még az irodában is”
– mondta Andrej Jevdokimov, a Kaspersky információbiztonsági igazgatója.
„Kell, hogy a dolgozónak legyenek olyan céljai, teljesítménymutatói, célkitűzései és mérőszámai, amelyek a munkája minőségét és gyorsaságát jellemzik. Amíg nincs hatással a teljesítményre, addig semmi probléma sincs azzal, ha valaki egy kicsit kikapcsolódik munka közben. Ha azonban csökken a hatékonyság, vagy eltér a kollégákétól, akkor oda kell rá figyelni. A vezetőnek a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a dolgozókat a nem megfelelő produktivitásról, hogy megoldást találhassanak a problémára”
– véli Szergej Szoldatov, a Kaspersky Biztonsági Operációs Központjának vezetője.
A Kaspersky informatikai biztonságért és biztonsági operációs központért felelős szakemberei a következőket javasolják az informatikai biztonsági csapatok menedzseléséhez:
- Gondoskodjanak arról, hogy vállalat jól el legyen látva informatikai biztonsági munkatársakkal. Az optimális szám nagyjából az, ha minden 10 informatikai szakemberre jut egy kiberbiztonsági munkatárs.
- A biztonsági operációs központ által végzett feladatok folyamatos ellátásához legalább öt olyan dolgozó kell, aki a monitorozásért felel. Vezessenek be több műszakos munkarendet, hogy elkerülhető legyen a túlmunka.
- Szervezzék ki a tipikus informatikai biztonsági feladatokat. A házon belüli dolgozóknak így több idejük marad a vállalat-specifikus követelményekkel való foglalkozásra és a hagyományos informatikai infrastruktúra védelmére.
- Bízzák meg a dolgozókat különböző, a szokásostól eltérő feladatokkal is, hogy ne ragadjanak bele egy rutinba, és fejleszthessék készségeiket.
A teljes jelentés és a csapat menedzselésével kapcsolatos további tanácsok ezen a linken érhetők el.
Tippek
Szeptemberben indul a Digitális Tudatosság Hete
2025. szeptember 22–28. között első alkalommal valósul meg a Digitális Tudatosság Hete (DT7), a Neo Interactive és a Carbon.Crane közös kezdeményezése.
A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a digitális világ ökológiai lábnyomára, illetve a kiberbiztonság fontosságára. Tekintve, hogy egy átlagos felhasználó évente 229 kg CO2-t bocsát ki az online térben — a felmelegedési határ évi 501 kg/fő —, a leggyakrabban használt jelszó pedig még mindig az 123456, a közös gondolkodásra és tudásátadásra minden eddiginél nagyobb szükség van.
Látható problémák, láthatatlan lábnyom
A DT7 célja, hogy tudatosítsa: az online jelenlét is károsanyag-kibocsátással jár, viszont némi odafigyeléssel mindannyian tehetünk ellene. A kampány egyaránt célozza a lakosságot (például a social media használat csökkentésére való felhívással és interaktív karbonlábnyom méréssel), illetve a vállalatokat (weboldal auditokkal és mérésekkel). A szemléletformáló kezdeményezés egy olyan problémára világít rá, amelyről bár kevésszer beszélünk, egyre nagyobb terhet jelent a környezetünk számára. Az online tér kibocsátását jól érzékelteti, hogy csak a digitális marketing karbonlábnyoma nagyobb, mint a teljes globális légiközlekedésé. A Digitális Tudatosság Hetének másik apropója, hogy felhívja a figyelmet a kiberbiztonság és a körültekintő hírfogyasztás fontosságára. Az AI térnyerésének kapcsán olyan új problémák ütötték fel a fejüket, amelyekkel korábban nem találkoztunk: míg néhány évvel ezelőtt egészen egyszerű volt megállapítani, hogy valódi képet, hanganyagot, vagy hírt fogyasztunk-e, manapság sokkal nehezebb elválasztani a hiteles tartalmakat a mesterséges intelligencia által generáltaktól. Kutatások is bizonyítják, hogy az érzelmet kiváltó címek sokkal nagyobb eséllyel bírják kattintásra az olvasókat, még akkor is, ha nem feltétlenül igazak.
Közösen mindannyiunk jövőjéért
A kezdeményezés mögött álló Carbon.Crane és Neo Interactive a hazai digitális tudatosság legkiemelkedőbb képviselői közé tartoznak. A Carbon.Crane a digitális karbonlábnyom mérés és csökkentés szakértője, amelyhez egy nemzetközi szinten is egyedi és elismert, Bureau Veritas által validált szoftvert hoztak létre, a Neo Interactive pedig Magyarország egyik legrégebbi digitális ügynöksége. A két szervezet közös víziója egy olyan digitális ökoszisztéma létrehozása, amely hatékony, mégis fenntartható és mindenki számára biztonságos.
A Digitális Tudatosság Hete természetesen a fizikai térben is megjelenik. Szeptember 26-án, a Kutatók Éjszakája keretein belül a Corvinuson és a BME-n is találkozhatnak az érdeklődők a Digitális Tudatosság Hete eseményeivel.
„Miközben a technológia egyre nagyobb szerepet játszik az életünkben, sokszor fogalmunk sincs róla, hogy a digitális eszközök használata milyen hatást gyakorol a környezetünkre, vagy éppen saját magunkra. Nagyon hiányzik a digitális önismeret, amikor tisztában vagyunk a saját felhasználási szokásainkkal, és a pozitív élmények és értékek mellett tudjuk, milyen károkat okozunk, vagy okozhatunk, illetve milyen veszélyeknek vagyunk kitéve és hogyan csökkenthetők ezek a kockázatok.„
– emelte ki Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.
Litkai Gergely is kiáll a digitális tudatosság mellett
A kampány házigazdája Litkai Gergely, a Dumaszínház tulajdonosa, aki már jól ismert a zöld kezdeményezések iránti elkötelezettségéről. A kezdeményezés további támogatók számára is nyitott, a szervezők örömmel várják olyan vállalatok és magánszemélyek jelentkezését, akik szívesen tennének a digitális fenntarthatóságért.
„A digitális világot a legtöbben láthatatlannak érzékeljük – hiszen nem szennyez, nem füstöl, nem hagy maga után kupacokat. Mégis óriási lábnyoma van, amelyet nap mint nap mindannyian növelünk. A Digitális Tudatosság Hete számunkra arról szól, hogy ezt a lábnyomot láthatóvá tegyük, és megmutassuk: kis lépések is számítanak. Legyen szó arról, hogy öt perccel kevesebbet görgetünk a telefonunkon, vagy arról, hogy egy vállalat optimalizálja a digitális működését – minden döntésünk hozzáad egy darabot a jövőnkhöz. Ez a kampány egyszerre edukáció és cselekvésre hívás, mert hisszük, hogy a digitális jövő csak tudatosan lehet fenntartható és biztonságos.”
– mondta Kepes Katinka, a Neo Interactive cégvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Így védheti cége pénzügyeit hatékonyabban a kibertámadásoktól
A K&H Bank közel fél éve segíti vállalati ügyfeleit egy teljesen költségmentes biztonságtudatossági kezdeményezéssel, amely október végéig tart.
A program célja, hogy a cégek könnyebben felismerjék és kezeljék a digitális fenyegetéseket, miközben erősítik saját kiberbiztonsági felkészültségüket. Az akció három, egymást kiegészítő elemből épül fel, amelyek a gyakorlatban is jól hasznosítható tudást adnak.
A kezdeményezés egyik alappillére a Mastercard által fejlesztett My Cyber Risk megoldás, amely segítségével a vállalkozások feltérképezhetik és rangsorolhatják weboldaluk és nyilvános alkalmazásaik sérülékenységeit. A szoftver több mint 40 szempont alapján, kilenc biztonsági területet lefedve értékeli a kockázatokat. Noha maga a megoldás költségtérítéses (60 euró), a K&H ügyfelek egy speciális kuponkód használatával egy évig térítésmentesen férhetnek hozzá.
A második elem egy interaktív, történetalapú tanulási forma, amely játékos feladatokon keresztül ismerteti a felhasználókkal a kiberbiztonság alapjait. Éles helyzetek szimulációi során megszerzett tudásukat teszttel ellenőrizhetik.
A harmadik pillért hírlevél-sorozat adja, ami bemutatja és elmagyarázza a legjellemzőbb visszaélési módszereket és tippeket ad azok elkerülésére. A gyakorlati tanácsok mellett a bank saját, biztonságosabb mindennapi pénzügyekhez kapcsolódó funkcióit is bemutatja. A hírlevél előfizetői egy online szakmai konferenciára is meghívást kapnak.
„Tapasztalataink szerint nemcsak a kiberbiztonság társadalmi jelentősége, hanem az ügyfelek érdeklődése is számottevően megnőtt a témában, ezért döntöttünk úgy, hogy a biztonságos IT technológia használatában megszerzett széleskörű tudásanyagunkkal támogatjuk vállalati ügyfeleinket. Az elmúlt időszakban a pénzügyi visszaélések már a vállalati ügyfélkört sem kímélik, akár 10-100 millió forint értékű csalási kísérletek is előfordulnak. Mivel ezek jellemzően erős ügyfélhitelesítéssel jóváhagyott tranzakciók voltak, kiemelten fontos a közös védekezés banki és ügyfél oldalon egyaránt. Hisszük, hogy a megelőzés és a felkészültség az első védelmi vonal a digitális fenyegetésekkel szemben, ezért segítjük ügyfeleinket abban, hogy magabiztosabban mozogjanak az online térben”
– mondta el Bodor Tibor, a K&H vállalati üzletágának vezetője.
„A kiberbűnözők folyamatosan keresik akár a legkisebb réseket is a digitális védelemben – függetlenül attól, hogy kisvállalkozásról vagy nagyvállalatról van-e szó. A biztonságos működés ma már elképzelhetetlen a rendszereink állapotának pontos ismerete nélkül. A K&H Bankkal közösen azon dolgozunk, hogy a magyar vállalatok valós képet kapjanak arról, milyen sebezhetőségek (pl. elavult szoftverek, lejáró tanúsítványok) látszanak róluk a kibertérben, és hogyan tudnak ezekre időben reagálni. Célunk, hogy a digitális világban is magabiztosan és biztonságosan növekedhessenek”
– mondta Nemes Máté, a Mastercard kibervédelmi szolgáltatásokért felelős igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Szeptember 8. Az Írni-olvasni tudás világnapja – ma már a digitális tudás is az írástudás része
Szeptember 8-a, az Írni-olvasni tudás világnapja emlékeztet minket arra, hogy az írástudás ma már nem csupán az olvasás és írás elsajátítását jelenti, hanem a digitális készségek megszerzését is.
Ezek az ismeretek azért elengedhetetlenek, mert lehetővé teszik, hogy az emberek biztonságosan és tudatosan használják az online lehetőségeket. A Lynnaider Akadémia ezért a jövedelemszerzés lehetőségén keresztül közelíti meg a digitális készségfejlesztést: így kézzelfoghatóvá válik, miért érdemes elsajátítani az új kompetenciákat, hiszen a tudás konkrét eredményekhez vezethet. Éppen erre épít a most magyar nyelven elérhető program, amely 9 bevált, online jövedelemszerzési technikát mutat be, kezdők számára is érthetően, reflektorfény nélkül.
A Lynnaider Akadémia alapítójának legutóbbi, több mint 200 főt érintő kutatása szerint az emberek a digitális készségeket az önmegvalósítás és a pénzügyi biztonság lehetőségeként értékelik. Az online jövedelem így nem csak anyagi forrás, hanem a szabadság és a fejlődés eszköze is. A résztvevők így tulajdonképpen visszamennek az iskolapadba, hogy megértsék a digitális világ működését, és elsajátítsák a bevált technikákat. A felmérés rámutatott arra is, hogy sokan még mindig a reflektorfénnyel azonosítják az online pénzkeresést. Pedig rengeteg technika sikeresen művelhető arc nélkül is, ahogyan azt a megkérdezettek 64%-a is preferálná. A válaszadók közel kétharmada ugyanis szívesen belevetné magát az online jövedelemszerzés világába, ha nem kellene ahhoz megmutatni magukat.
A Lynnaider Akadémia kurzusa az első hazánkban, amely magyar nyelven hozza el a legelterjedtebb online jövedelemszerzési technikákat ugyanazon logika mentén, megkönnyítve azt a választást is, hogy melyik illik legjobban az egyénhez. A kurzus nem csak Magyarországon egyedi, egy nemzetközi űrt tölt be: 9 technikát mutat be, valóban fejben tartva a kezdőket. A ‘Szabadúszás’, a ‘Saját webshop’ ügynökség nélkül, az ‘Affiliate marketing’, a ‘Digitális termékértékesítés’, az ‘On-demand gyártás’, a ‘Dropshipping’ (etikusan), a ‘Szponzorációk & UGC’, a ‘Saját online kurzus’, valamit a ‘Megosztásos piac’ technikái tanulhatók meg a svájci-magyar csapat videói által. A képzés szándékosan alapos és egyszerűsített stílusban készült, hogy mindenki számára befogadható legyen, szakmai zsargonok nélkül, lépésről lépésre tanítva. A Lynnaider csapat avatár előadóinak mondandóit könnyen frissítik a digitális programoknál gyakran előforduló szabály- vagy trend-változás esetén, ezzel is szolgálva az online akadémia felhasználóit.
Ez a program lehetővé teszi, hogy bárki, korhatártól függetlenül, lépést tarthasson a digitális átalakulással, miközben biztonságosan kipróbálhatja a bevált online jövedelemszerzési módszereket.
„Célunk, hogy mindazoknak az embereknek, akik úgy érzik, hogy kezdenek elveszni a gyorsan digitalizálódó világban, letisztultan és érthetően magyarázzuk el a legnagyobb online jövedelemszerzési technikákat, mert lehet, hogy a tudás birtokában ők is élnének a lehetőségekkel. Nem trükköket vagy gyors meggazdagodási recepteket kínálunk, hanem a világszerte már bevált nagy technikák önállóan, ügynökség nélkül felállítható és működtethető módjait mutatjuk be, lépésről lépésre”
– hangsúlyozta a Lynnaider Akadémia alapítója, Kohler Grof Melinda, magyar származású közgazdász.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
A Hankook 2025-ben is az Aranylabda hivatalos szponzora
-
Okoseszközök2 hét ago
Okosmegoldások, amelyek értéket adnak az ingatlanokhoz
-
Mozgásban2 hét ago
Nagyobb fenntarthatóság lítiumion technológiával
-
Ipar2 hét ago
Generációk energiája: Szegedre figyel idén a teljes villamosipari szektor
-
Gazdaság2 hét ago
A digitális fejlődés és a kollaboráció találkozása, a Zeus-rendszer
-
Gazdaság2 hét ago
ViVeTech Nyrt.: 20-25 százalékos árbevétel-növekedést tervez 2025-ben
-
Tippek2 hét ago
Így védheti cége pénzügyeit hatékonyabban a kibertámadásoktól
-
Tippek1 hét ago
Szeptemberben indul a Digitális Tudatosság Hete