Tippek

Ezért hasznos a gyors képfrissítés a mobilokon

képfrissítési frekvencia

Az elmúlt két évben egyre több okostelefonról szóló hírben, reklámban, specifikációs listában látható kiemelt helyen az, hogy milyen frissítési rátával rendelkezik az adott mobilba szerelt kijelző.

Most pedig, hogy az új iPhone 13 Pro mobilok is áttértek az Android világ csúcstelefonjaiban és az iPadek Pro vonalában már évek óta alkalmazott technológiára, várhatóan többen ismerik meg a nagyobb képfrissítést. Így nem árt összefoglalni, hogy mit is jelent, és miért lehet hasznos a nagyobb képfrissítési frekvencia.

Az elején tisztázzuk, hogy frissítési ráta alatt a képfrissítési frekvenciát (angolul refresh rate) értik a telefongyártók, ám ez az érték nem a mobiltelefonok sajátossága, lényegében bármilyen, képernyővel rendelkező eszköznek van: monitorok, televíziók, táblagépek, laptopok, még az autók navigációs rendszere is rendelkezik vele.

A képfrissítési frekvencia nem összekeverendő a képfrekvenciával (angolul frame rate)! A képfrekvencia, más néven képkockaszám egy konkrét tartalom (film, videó, videójáték) másodpercenkénti képkockáinak (angolul frames per second, röviden fps) száma. Vagyis azoknak az állóképeknek másodpercenkénti összessége, melyek egymás után történő vetítésével szemünk folyamatos mozgásnak látja őket. A képfrekvencia tehát a jelforrásból származó tulajdonság.

A KÉPFRISSÍTÉSI FREKVENCIA AZ ESZKÖZ KIJELZŐJÉNEK TULAJDONSÁGA. HERTZBEN MEGADOTT ÉRTÉKE (MOBIL ESZKÖZÖKNÉL ÁLTALÁBAN 60 HZ, DE VAN MÁR 90, 120, 144 HZ-ES TELEFON IS) AZT MUTATJA MEG, HOGY A KIJELZŐPANEL MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KÉPES A JELFORRÁSTÓL FÜGGETLENÜL KÉPET KIRAJZOLNI A MEGJELENÍTŐ FELÜLETÉN.

Ha 60 Hz-es egy eszköz, másodpercenként 60 alkalommal tud képet megjeleníteni kijelzőjén, ha 120 Hz-es, akkor másodpercenként értelemszerűen 120 alkalommal, s így tovább. A képfrissítés nem egyszerre történik az egész kijelzőn, hanem vízszintes sorokban, fentről lefelé. Ezért láthatjuk például egy videófelvételen vagy fotón úgy, mintha az hullámozna a képernyő (lásd a cikkben lentebb található fotót).

Ha a bemeneti jel képfrekvenciája magasabb, mint a kijelző legnagyobb beállítható képfrissítési frekvenciája, olyan esetben a képernyő vagy nem képes megjeleníteni az adott tartalmat, vagy bizonyos képkockákat ”elhagy” a megjelenítettek közül. Számítógépes játékok esetén ez okozhatja, hogy egy játék futását ”szaggatottan” látjuk, a folyamatos kép megtörik. A képfrekvencia és a képfrissítési frekvencia további, specifikusan monitorokkal kapcsolatos részletezése kapcsán érdemes ezt a cikket elolvasni.

Az utolsó érték, melyet a mobiltelefonok kijelzőjének kapcsán még meg kell említeni, az az érintési mintavételezési frekvencia (angolul touch response rate vagy touch sample rate). A mintavételezési frekvencia a digitalizálás során használt legfontosabb minőségi tényező, mely megmutatja, hogy az analóg jelből hányszor vesz mintát másodpercenként a digitális átalakító.

AZ ÉRINTÉSI MINTAVÉTELEZÉSI FREKVENCIA ESETÉN EZ AZT JELENTI, HOGY A KIJELZŐ MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KERESI AZ UJJUNKAT, MINT ANALÓG JELET.

A mintavételezési frekvencia értékét is hertzben adjuk meg, ez az érték magasabb, mint a képfrissítési frekvencia, hogy a készülék minél hamarabb érzékelje a bevitt parancsot, s minél gyorsabban tudjon a megjelenített tartalommal reagálni arra. Az iPhone 12 Pro esetében ez az érték 120 Hz volt, ami azt jelenti, hogy 8,34 ezredmásodpercenként keresi a kijelző ujjunkat, de az Asus ROG Phone 5 már 300 Hz-es mintavételezési frekvenciával 3,3 ezredmásodpercre csökkenti az értéket.

A gyorsabb érintési mintavételezési frekvenciát nem látjuk, hatását viszont érezzük. Gondoljunk például a régi érintőkijelzős mobilokra, amikor érintés (parancsbevitel) után akár másodperces intervallumnak is el kellett telnie, mire a készülék reagált és kijelzőjén kirajzolta a kívánt tartalmat, beírta mondjuk a billentyűzeten lenyomott karaktert. Ezzel szemben mennyivel könnyebb most egy okostelefonon gépelni!

Mi kell a nagyobb képfrissítési frekvenciához egy telefonban?

Egy megfelelő kijelző és egy kellő számítási, illetve grafikus teljesítménnyel bíró rendszerchip. Mellettük pedig egy viszonylag nagy akkumulátor is ajánlatos, a gyorsabb kijelző és az ebből fakadóan kötelezően több számítást végző processzor több energiát fogyaszt, így csökkenti az akkumulátoros üzemidőt.

Erre a gyártók megoldása az adaptív képfrissítés, mely a kijelzőn megjelenő tartalom függvényében változtatja a képfrissítési frekvenciát. A Samsung például az adaptív beállítás bekapcsolásával a Galaxy S-széria Ultra okostelefonjain 48 hertzre csökkenti a frissítési rátát akkor, ha a képernyőn álló tartalom van, a folyton éber kijelzőn visszatolja 60 Hz-re, ha pedig mozgás jelenik meg a kijelzőn, feljebb tornássza 120 Hz-re. Ezzel szemben az Asus vagy az Apple megoldása jobb, ott ugyanis 10 Hz-re vesz vissza a kijelző, ha statikus kép van a megjelenítőn.

Jobb, ha magasabb a képfrissítési ráta?

A szemnek jobb, a felhasználói élményen is javít. A nagyobb képfrissítési (és érintési mintavételezési) frekvenciának köszönhetően folyékonyabban játszhatók a mobilos játékok, elmosódásoktól mentesen jelennek meg a videók, s a felhasználói felületen történő navigálás, vagy az interneten, különböző applikációkban történő görgetés is folyékonyabbnak tűnik.

Legoptimálisabb talán az adaptív 120 Hz-es kijelző, ugyanis ez képes a 60, 30 és 24 képkocka per másodperc sebességű tartalmat egyenlő interpolációval, a 120 fps-t pedig natívan megjeleníteni. A filmes iparági sztenderd például a 24 képkocka per másodperc, a játékfilmek és sorozatok szinte összese ilyen képfrekvenciával készül. Ahhoz, hogy egy ilyen tartalom megfelelően jelenjen meg egy gyorsabb képfrissítéssel bíró kijelzőn, megfelelő számítás kell a processzortól, gyenge minőségű feldolgozás rezgést, vibrálást idézhet elő a képben.

Az már más kérdés, hogy erre szüksége van-e az embernek. A mindennapi feladatokhoz a 60 Hz-es kijelzők is bőven eleget nyújtanak, ám ha valaki sokat játszik, néz videós tartalmat a telefonján, annak jól jöhet a nagyobb képfrissítési frekvenciával bíró kijelző. Mivel az elmúlt évben a prémium okostelefonok mellett megjelent a középkategóriás mobilokban is a technológia, így egyre elérhetőbb és elterjedtebb, a folyékonyabb kijelző nyújtotta kényelmet pedig könnyű megszokni. Mindezek ellenére talán érdemesebb új eszköz vásárlásakor a kijelző típusát, felbontását, fényerejét, színskáláját, színhőmérsékletét, színhűségét, a kontrasztot és a fehérpontot vizsgálni, hisz ezek szemmel jobban látható szerepet játszanak a megjelenítő minőségében.

Forrás: Index

Tippek

Legjobban a műszaki cikkeinket és a háztetőnket féltjük

műszaki

2024 márciusban felbolydult a lakásbiztosítási piac, először válthattunk lakásbiztosítást évfordulótól függetlenül.

Az esemény alkalmából a Genertel Biztosító átfogó kutatást* végzett, hogy megtudja, mik a magyar lakosság lakásbiztosítással kapcsolatos preferenciái. Mitől féltjük leginkább az otthonainkat? Milyen szempontok alapján választunk lakásbiztosítást? Hol és hogyan szeretünk lakásbiztosítást kötni? A kutatásból kiderült.

Budapesten a szomszédtól félünk, vidéken a vihar a legnagyobb aggodalom-faktor 

Budapesten – vélhetően a társasházak nagyobb aránya miatt – a válaszadók legnagyobb aggodalma, hogy leáztatja őket a szomszéd, de a régi készülék által okozott elektromos tűz vagy egy nagyobb esőzés okozta tető beázás is előkelő helyen szerepel az otthonunkkal kapcsolatos félelmeink listáján. Vidéken a nagyobb viharoktól és az esőzések okozta tető károktól tartunk leginkább, míg a régi készülék okozta elektromos kár itt is a második helyen szerepel. A kerti munka vagy főzés során bekövetkezett kisebb-nagyobb otthoni balesetektől való aggodalom itt felkerült a lista harmadik helyére.

Otthonunkkal kapcsolatos aggodalmaink az életkorral is változnak: a 40 év alatti megkérdezettek elsősorban azon szoktak aggódni, hogy bezárták-e az ajtót, vagy véletlenül bekapcsolva felejtették-e a vasalót vagy a tűzhelyet. Az 50 felettiek inkább a természeti károktól, viharoktól féltik otthonukat, és az elektromos tűz miatt aggódnak.

Mitől tartunk igazán jónak egy lakásbiztosítást?

Lakóhelytől és életkortól függetlenül az egyöntetű vélemény az, hogy egy jó lakásbiztosítás betörés, üvegtörés és vízkárok esetén is térít, akár a szomszéd, akár egy nagyobb vihar okozza. Lakásbiztosítást elsősorban a biztosító ismertsége és megbízhatósága alapján választunk, a megkérdezettek 22%-ának ez a legfontosabb szempont, de a top 3-ban van a kedvező ár és a biztosítás saját igényeinkre való alakíthatósága is.

A kutatás rávilágít, hogy a lakásbiztosítás kötésnél továbbra is fontos az emberi hang és a szakértői segítség: a kérdőív kitöltőinek fele állítja azt, hogy lakásbiztosítást legszívesebben személyesen vagy telefonon, biztosítási tanácsadó segítségével köt; 30%-uk online összehasonlító oldalakon kalkulálja ki a díját, és vagy ott, vagy a kiválasztott biztosító weboldalán köti meg a biztosítást.

A válaszadók körében lakóhelytől függetlenül a műszaki cikkeinkre köthető kiterjesztett garancia kiegészítő biztosítást övezi a legnagyobb érdeklődés. A vidéki válaszadók a garázsban tárolt gépjárműre köthető kiegészítő biztosítást és a vészelhárításra szolgáló assistance szolgáltatást tartják további hasznos kiegészítőknek, míg a budapestiek körében az assistance szolgáltatás és az okoseszközökre köthető kiegészítő biztosítás mutatkozik népszerű szolgáltatásnak a kiterjesztett garancia mellett.

A hűségnek ára van

A legtöbb biztosító kedvezménnyel jutalmazza, ha 2-3 év hűséget vállalunk szerződésünkre, így kíváncsiak voltunk, milyen mértékű kedvezményért köteleződnének el a megkérdezettek.  A válaszadók több, mint fele 20-30% vagy akár annál magasabb díjkedvezményért cserébe tenne ígéretet arra, hogy 3 évig nem vált lakásbiztosítást más biztosítóhoz. Hűségünkért cserébe a kedvezményeken túl vásárlási utalványoknak és egyéb termékekre beváltható kuponoknak is örülünk.

Egyre tudatosabbak vagyunk?

A lakásbiztosítással kapcsolatos olyan fontos fogalom jelentésével, mint az alulbiztosítottság, a kitöltők 65%-a tisztában van. A lakásbiztosítás fontos téma, ez abból is látszik, hogy a kitöltők 60%-a életkortól és lakóhelytől függetlenül évente minimum egyszer felül szokta vizsgálni lakásbiztosítását, legalább akkor, amikor a biztosító küldi az évfordulós értesítőt. A megkérdezettek 43%-a kifejezett érdeklődést mutatott az évfordulótól független lakásbiztosítás váltás lehetősége iránt. Ez a kiemelt érdeklődés a Genertel Biztosító 2024. márciusi kötési statisztikáiban is megmutatkozott.

Tanulságos első kampány volt, a Genertel jó ajánlattal, sikeresen, állománynövekedéssel zárta ezt az időszakot. Sok érdeklődő keresett bennünket közvetlenül és az alkusz partnereinken keresztül, érezhető volt a kampány mobilizáló hatása.  Az új ügyfeleink a kampány segítségével a szükségleteikre jobban szabott, teljesebb körű biztosítást tudtak kötni”

– mondta Csikós Dániel, a Genertel Biztosító Értékesítési és marketing területért felelős igazgatója.

A részvevők számokban

A lekérdezés egybeesett az első országos lakásbiztosítás kampánnyal, így ebben az időszakban kiemelten nagy érdeklődés mutatkozott a téma iránt: közel 8400 fő válaszai kerültek feldolgozásra. A megkérdezettek közel 75%-a rendelkezik lakásbiztosítással, az arányban nincs különbség a vidéki és a fővárosi lakosság között. Talán nem meglepő, hogy az életkor előrehaladtával egyre több kitöltőnek van lakásbiztosítása, a 30 év alatti megkérdezettek 28.6%-a rendelkezik lakásbiztosítással, míg a 60 év feletti kitöltők közel 90%-a óvja otthonát biztosítással.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

A szexi foglalkozásnevek csapdája

Tudja mi a különbség a sales maneger, a business development manager és account manager munkakörök között?

A gyakorlatban nem sok: az álláshirdetések többségében mindhárom megnevezés az értékesítő pozíciót jelenti, a különbség annyi, hogy másképp nevezik az egyes cégeknél. Ezt viszont az álláskeresők többsége nem tudja, így gyakran eszükbe sem jut jelentkezni az állásra. Ezzel pedig mindenki veszít.

A legtöbbet a munkáltató veszíti, mert kevesebb lesz a megfelelő jelölt, elhúzódik a toborzás ideje, nő a toborzás és a betöltetlen munkakör költsége (COV). Veszít a munkavállaló, mert kevesebb ajánlat közül választhat és elszalaszthatja a kedvező lehetőségeket. Veszít a társadalom is, mert rengeteg erőforrás, idő, pénz és tehetség megy így veszendőbe.

„Tömeges jelenség, hogy a vállalatok azért találnak kínkeservesen megfelelő jelöltet, mert rossz néven keresik, miközben tetemes összegeket fizetnek a tévesen megfogalmazott pozíciók hirdetésére”

– állítja Horányi-Kiss Annamária recruitment tanácsadó, a JIT Talent vezető tanácsadója.

A szakértő szerint a probléma abból ered, hogy az egyes pozíciók megnevezését az iparági sajátosságok mellett a vállalati méret és kultúra, és az éppen aktuális trend is befolyásolja. Máshogy nevezhetnek egy pozíciót az iparban és másképp a kereskedelemben. És megint másképp, ha a cég francia vagy ha amerikai, ha közepes cég, vagy ha globális nagyvállalat.

Az utóbbi évek trendje, a pozíciók minél hangzatosabb, izgalmasabb elnevezései, tovább bonyolítják az egyébként sem egyszerű helyzetet. A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek. Így lett az álláshirdetésekben az értékesítő pozícióból sales manager, majd brand manager, azután sales executive, business developer, business coordinator, végül business development executive. Imponáló titulus ide vagy oda, a gyakorlatban mindegyik pozícióra értékesítőt kerestek a hirdetést feladó cégek.

„Hozzá kell tenni, hogy ez egy természetes folyamat, ami alól a HR szakma sem kivétel. Kezdetben toborzót vagy fejvadászt kerestek a cégek. Ma többnyire ugyanezt a feladatot végzi a recruitment consultant, a talent acquisition, a people and culture manager vagy az executive recruiter”

– tette hozzá némi öniróniával Horányi-Kiss Annamária.

A baj az, ha az így meghirdetett pozíció által sugallt presztízs nem áll összhangban azzal a tudással, tapasztalattal és személyiséggel, amire a pozíció betöltéséhez szükség lenne. Emiatt például túl- vagy éppen alulkvalifikált jelöltekkel terheli meg a HR-t, míg az alkalmas jelöltek távol maradnak.

De nem csak az imponáló megnevezés okoz gondot. Van, amikor a jelentkezők nem ütik meg a mércét a pozíció hibás megnevezése miatt, mert a betöltéséhez összetettebb tudás, nagyobb tapasztalat szükséges, mint ami a jelentkezőknek valójában megvan. Egy pozíciónál lényeges az iparági különbség is – más egy ügyfélszolgálat egy SSC-ben (Shared Services Center, azaz Megosztott Szolgáltatási Központ). Ha nem megfelelően keresünk ilyen kollégát, az óriási csalódásokat fog maga után vonni, miután az első jelentkezők anyagait átnézik vagy belekezdenek az interjúkba.

A tartalom fontosabb, mint a pozíció neve

Horányi-Kiss Annamária szerint a jelöltek személyiségére, tudására és tapasztalatára kell összpontosítani, ahelyett hogy a munkakörök megnevezésére helyeznék a hangsúlyt. Kritikusan fontos, hogy a vállalatok meghatározzák a keresett munkakörök jellemzőit, beleértve a feladatokat, az elvárásokat, a pozícióhoz szükséges kvalitásokat, a hosszú távú célkitűzéseket, valamint azt, hogy ezek hogyan illeszkednek a szervezeti struktúrába.

Egyes esetekben a pozíció pontos elnevezése és a feladat betöltéséhez szükséges feltételek közötti eltérés áthidalásához tanácsadói közreműködésre is szükség lehet. Különösen a nem közismert munkakörök esetében lehet ez indokolt. Például a sales representative, sales support és sales after, fiatalok feladatkörök, ezért nem közismertek. Ha meghirdetésre kerül e pozíciók valamelyike, előfordulhat, hogy a jelöltek nem ismernek magukra a pozíció megnevezésében, ezért nem is jelentkeznek. A másik probléma, hogy bár vannak különbségek e pozíciók között, a hirdetők gyakran ugyanazt a hirdetést használják, ezért nem azt az önéletrajzot kapják, amilyen sales funkcióra célzottan munkatársat keresnek.

Az üres pozíciók gyors és hatékony betöltése érdekében elengedhetetlen a munkaerőpiac, az iparági trendek, naprakész ismerete, tisztában kell lenni a munkakörök alakulásával. Egy iparági tapasztalattal rendelkező HR szakember segíthet abban, hogy a vállalat a pozíció megnevezése helyett a jelöltek valós készségeire és tapasztalataira összpontosítsan a toborzási folyamatban.

Végül Horányi-Kiss Annamária megjegyzi, hogy a jól csengő pozícióelnevezések alkalmazása bizonyos esetekben természetesen indokolt lehet, de a vállalatoknak mindig tudatában kell lenniük annak, hogy a pozíció elnevezése önmagában nem elegendő a megfelelő jelölt megszerzéséhez. A sikeres toborzás érdekében a jelöltek valódi képességeire és a szervezet hosszú távú céljaira kell összpontosítani.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Ezek a „Legnépszerűbb” visszatekert autók

visszatekert

Egy tanulmány szerint Magyarországon a Porschék, a Jeepek és az Audik kilométeróra-állását hamisítják legtöbbször

Bár a használtautó-piac az elmúlt évek során jóval átláthatóbbá vált, a kilométer-számlálók manipulálása továbbra is világszerte elterjedt gyakorlat. A vásárlók eurómilliókat veszítenek az becstelen eladók miatt, és úgy tűnik, hogy e téren egyhamar nem is várható jelentős javulás.

A carVertical autóipari adatszolgáltató cég immár negyedik alkalommal végzett kutatást Magyarországon, hogy kiderítse, mely autómodellek futásteljesítményét változtatják meg leggyakrabban, és hogy erre felhívja a használtautó-vásárlók figyelmét. A tanulmány a carVertical felhasználói által 2022 novembere és 2023 novembere között lekért autótörténeti jelentéseket elemezte.

A futásteljesítmény-csalás a német autómárkákat érinti leginkább

A Porsche 911 a leggyakrabban manipulált autó Magyarországon – a carVertical portálon ellenőrzött modellek 12,05 százalékának tekerték vissza a kilométeróráját. Ez igen magas arány, ami arra utal, hogy az országban 8 Porsche 911-ből 1-nél előfordulhat, hogy a futásteljesítménye nem a valódi értéket mutatja.

Szorosan követi a Porschét a sorban a Jeep Grand Cherokee (10,49%), az Audi A8 (9,82%), az Opel Vectra (9,3%) és a Mercedes-Benz CLS-Class (8,33%).

Magyarországon a 20 leggyakoribb kilométeróra-csalás az Audi, a Volkswagen, a Mercedes-Benz és az Opel 4-4 modelljét érinti. A használt, ám jó állapotú csúcskategóriás járművek iránt nagy a piaci kereslet, ami megmagyarázza, hogy miért olyan népszerűek a csalók körében a német gyártók.

„A magyarországi carVertical portálon ellenőrzött autók 6,07%-ánál fordult elő kilométeróra-csalás, az átlagos visszatekerési érték pedig meghaladta a 74 000 kilométert. Hamisított futásteljesítményű autó megvásárlásakor minden esetben számolnunk kell az előre nem látható üzemeltetési költségekkel és a gyorsabb amortizációval” – magyarázza Matas Buzelis autóipari szakértő, a carVertical kommunikációs vezetője.

Középkategóriás és prémium járműveket egyaránt manipulálnak

A modern járművek digitális kilométer-számlálóját sok esetben könnyebb visszatekerni, mint a régebbi műszereket, hiszen a művelet alig igényel fizikai beavatkozást. Tekintve, hogy a jármű csaknem minden része összeköttetésben van, a csalók a megfelelő felszerelés birtokában képesek módosítani a kilométer-számláló állását, és mesterségesen növelni az autó értékét. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy manapság nehéz észrevenni a futásteljesítmény visszaállítását anélkül, hogy megvizsgálnánk egy használt autó történetét.

Magyarországon a 20 leggyakrabban visszatekert kilométerórájú autóból 10 csúcskategóriásnak számít. A prémium márkák, például az Audi, a Volvo, a Porsche, a Land Rover vagy a Mercedes-Benz kilométeróra-állásainak megváltoztatásával a csalók nagyobb haszonhoz jutnak. Sokan nem is kockáztatják a lebukást egy hamis futásteljesítményű ferde hátú eladásából származó, pár száz eurós haszon miatt.

A legkevésbé kockázatos autó a Volkswagen Touran

A legritkábban hamisított futásteljesítményű autó a listán a Volkswagen Touran, 5,13%-os aránnyal, ami azt jelenti, hogy Porsche 911-et venni 2,5-szer kockázatosabb, mint Tourant. Az Audi A6 (5,34%), a Volkswagen Passat (5,35%), a Mercedes-Benz S-Class (5,42%) és a Volkswagen Touareg (6,25%) is a legritkábban manipulált járművek közé tartozik.

Használt jármű vásárlása során a csalók gátlástalansága miatt senki sem érezheti magát teljes biztonságban, ezért különösen fontos ellenőrizni a kiválasztott autó előéletét, valamint tájékozódni a futásteljesítményre és a káreseményekre vonatkozó feljegyzésekről. Körültekintő tesztvezetéssel, illetve egy jó hírű márkaszerviz által végzett alapos átvizsgálással szintén csökkenthetjük annak az esélyét, hogy rossz állapotban lévő járművet vásároljunk. Ha ezeket elmulasztjuk, komoly összegeket veszíthetünk, ráadásul a biztonságunkat is veszélyeztetjük.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss