Tippek

Már programozási alapismeretekből is lehet ECDL-vizsgát tenni

ecdl

A munkaerőpiac változó igényeire reagálva vezeti be a Neumann Társaság a programozási alapismereteket tartalmazó új ECDL-modulját, amely a világ legnépszerűbb programozási nyelvén, a Pythonon alapul.

A másik újdonság, az Online együttműködés modul keretében a távmunka mellett egyre több irodában is sikeresen alkalmazott internetes kollaborációs platformok kezelését sajátíthatják el az érdeklődők. 2021 novemberétől  két hiánypótló modullal bővül a hazai ECDL, vagyis az Európai Számítógép-használói Jogosítvány, az informatikai írástudás nemzetközileg egységes bizonyítványa, amelyet Magyarországon a Neumann Társaság felügyel és koordinál.

Megismerhető a világ legnépszerűbb programozási nyelve

Az algoritmikus gondolkodás képességének megléte manapság egy sor munkakörben előnyt jelent, mivel napjainkban nem válik élesen el az alkalmazói és a programozói ismeretek halmaza, a jövőben pedig óriási előnyt jelent a kreatív, kódolói hozzáállás. Ezt felismerve bővül az ECDL a Kódolási alapismeretek moduljával.

Ez a Python programozási nyelven alapul, amely az utóbbi években a világ legnépszerűbb programozási nyelvévé vált, a mintegy két évtizede uralkodó C és Java nyelveket is megelőzve a programozási nyelvek népszerűségének nemzetközi mérőszámaként használt TIOBE-index szerint. Az új modul az algoritmikus gondolkodást fejlesztő gyakorlati feladatokat tartalmaz az algoritmusok tervezésétől egészen a tesztelésig és hibajavításig.

A Python egy könnyen elsajátítható nyelv, amelyet adatelemzési, adatvizualizálási feladatokra éppúgy lehet használni, mint online vagy offline alkalmazások fejlesztésére, illetve akár játékok készítésére is. A Python-nyelv alapjainak ismerete nemcsak IT-s, de pénzügyi és tudományos munkakörökben is előny lehet, az új ECDL modul teljesítésével ezt igazolhatják a vizsgázók.

Elvárás, hogy online is tudjunk kooperálni a kollégákkal

A pandémia alatt egyértelművé vált, hogy iparágtól függetlenül manapság elengedhetetlen a vállalkozásoknál az online kollaborációs eszközök használata. Fontos, hogy a munkatársak ne csupán hatékonyan tudjanak kommunikálni, de a munkájukhoz használt adatokat is képesek legyenek megosztani a többiekkel, illetve maguk is hamar megtalálják a keresett adatokat például egy felhőtárhelyen – szakítva az e-mailben küldözgetett fájlverziók elavult gyakorlatával.

Az online együttműködés nemcsak a felhőalapú szolgáltatások használatát jelenti, de azt is, hogy a munkavégzéshez szükséges digitális alkalmazásokat és módszereket egy munkaközösség közösen tudja igénybe venni, hatékony, projektszerű feladatok ellenőrizhető elvégzéséhez is. A legtöbb munkáltatónál lassan követelménnyé válik az online kollaborációra való képesség. Az ehhez nélkülözhetetlen kompetenciák elsajátítása és a szerzett ismeretek bizonyítása válik lehetővé az Online együttműködés modul teljesítésével.

“A programozási alapismeretek elérhetővé tétele fontos mérföldkövet jelent a magyarországi ECDL-képzésben: bevezetésével elsősorban arra reagálunk, hogy már a hazai munkaerőpiacon is igény mutatkozik az hagyományos értelemben vett felhasználói ismeretek mellett az ettől eltérő szemléletre, így az algoritmikus gondolkodás képességére még akkor is, ha valaki nem informatikai fejlesztőként kíván elhelyezkedni”

– mondta el Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója az új modulok bevezetése kapcsán.

Mind a programozási alapismeretek, mind az online együttműködési modult a tavaly bevezetett Sophia automatikus vizsgarendszerben lehet teljesíteni. A rendszer az adott kérdéseket, megoldandó feladatokat véletlenszerűen választja ki az adatbázisából, a feladatok teljesítését követően gyakorlatilag azonnal kiértékeli az eredményeket.

Tippek

Ha Windows 7-en használod a Chrome-ot, akkor most örülni fogsz!

windows 7

Nem kell bizonyítani sem a Windows, sem a Chrome népszerűségét.

Az előbbinél a Windows 7 is megfontolandó piaci részesedéssel bír (még mindig), így nem is olyan meglepő, hogy a Google ismét módosított egy dátumot e rendszer használói számára.

Bár a Microsoft – érthetően – minden eszközzel a Windows 11-et nyomatja, még mindig sokan vannak, akik megmaradtak a WIN7-nél, ráadásul számukra a közvetlen frissítés sem lesz elérhető. Úgy tűnik, a Google is a szívén viseli ezen felhasználók sorsát, így már tavaly januárban bejelentette, hogy 2021. július 15-ig támogatni fogja a Chrome böngésző Windows 7-re írt változatát. Amikor pedig elérkezett ez a határidő, újabb gesztust tett (egyébként a világjárvány miatt): 2022. január 15-ig hosszabbított.

Ez a határidő már elég közel van, azonban most fellélegezhetnek a WIN7-et használók. A Google újabb egy évet adott nekik, a Windows 7 rendszeren futó Chrome támogatása legkorábban 2023. január 15-én fejeződik be. Az még nem teljesen világos, hogy a Google milyen szintű támogatást biztosít a Chrome számára Windows 7 alatt, mindenesetre elég nagy a valószínűsége, hogy hiba- és biztonsági javításokról és nem új funkciókról van szó.

Azt sem árt tudni, hogy a Microsoft hivatalosan már 2020. január 14-én megszüntette a Windows 7 Home kiadás támogatását. A vállalkozások és a vállalati ügyfelek előfizethetnek az Extended Security Updates (ESU) szolgáltatásra, amely akár három évre is feloldja a biztonsági frissítéseket a WIN7 rendszerű eszközökön. A Microsoft viszont azt is bejelentette, hogy legfeljebb 2023 januárjáig hosszabbítja meg ezt a támogatást.

Forrás: HVG

Tovább

Tippek

A szülők több mint fele szabályozza, hogy gyermeke mivel játszhat

cyber monday

Tízből kilenc szülő használ valamilyen szoftveres megoldást a videójátékozás korlátozására.

Az év egyik legforgalmasabb ünnepi bevásárló-időszakában, a Black Friday és Cyber Monday keretezte napokban hatalmas akciókkal készülnek a videójáték-gyártók-, forgalmazók és online kereskedők, hiszen a szórakoztató elektronikai termékek, és ezen belül a videójátékok még mindig a slágertermékek közé tartoznak[. A kereslet és a forgalom is ugrásszerűen nő[ ezekben a hetekben, és gyermekek ezrei kezdik el szüleiket nyaggatni jellemzően valamilyen újabb versenyzős, stratégiai vagy „lövöldözős” játékért.

A magyar szülők fele semlegesen áll a videójátékozáshoz, lát benne jót és rosszat is, kétharmaduk szerint pedig a videójátékozásban gondtalanul el lehet merülni. A gyermekük játékfüggőségétől ugyan valamelyest tartanak, ugyanakkor jó lehetőséget látnak benne a stressz levezetésére, és a reflexek fejlesztésére. Több mint 60 százalékuk egyáltalán nem gondolja úgy, hogy veszélyes tevékenység lenne, de azért több mint felük szabályozza, hogy gyermeke milyen videójátékot vásárolhat, mire költhet játékon belül, és hogy mennyit játszhat – derült ki a szülők attitűdjét vizsgáló Good Gamer kutatás folytatásából, amit a Generali a Biztonságért Alapítvány (GABA) megbízásából korábban az eNet készített.

A Good Gamer kutatás korábban már felmérte a magyar gyerekek videójátékozási szokásait, melyből kiderült többek között, hogy a 6-18 éves magyar gyerekek háromnegyede játszik videójátékkal, közülük minden negyedik naponta egyszer, minden nyolcadik viszont naponta többször is ezzel tölti az idejét. A videójátékozó gyerekek átlagosan hetente 8 órát, azaz egy teljes munkanapot fordítanak erre a hobbira.

A kutatás ugyanakkor kitért a szüleik videójátékozással kapcsolatos attitűdjeire és félelmeire is. Az online kérdőívet több mint 800 szülő töltötte ki.

A szülők többsége szerint nem veszélyes

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy általában – nem csak a gyerekekre fókuszálva – a szülők fele semlegesen áll a videójátékozáshoz, lát benne jót és rosszat is, de nem billen egyik oldal felé sem. A saját gyerekére vonatkozóan pedig a szülők 61 százaléka egyáltalán nem gondolja úgy, hogy a videójátékozás veszélyes tevékenység lenne gyermeke számára, és mindössze minden ötödik (21%) szülő ért egyet teljes mértékben azzal, hogy ez a típusú hobbi pusztán időpocskolás. A legtöbb szülő (65%) egyetért abban, hogy a játékban gondtalanul el lehet merülni, és a válaszadók több mint fele jó lehetőséget is lát benne a stressz levezetésére és a reflexek fejlesztésére. Azok a szülők, akik maguk is játszanak, pozitívabban állnak gyermekük hobbijához, 60 százalékuk viszont úgy gondolja, hogy a videójátékozás függőséget okoz.

Szoros a kontroll

Annak ellenére, hogy a magyar szülők többsége különösen nagyobb veszélyt nem lát a videójátékozásban, több mint 50%-ukszabályozza, hogy gyermeke milyen videójátékot vásárol, mire költhet játékon belül, és hogy mennyit játszik. Ez a szülői kontroll a kisebb gyerekek esetében gyakoribb, míg a 17-18 éves kamaszoknál már lazább. A szülői érdeklődés, a gyerekkel a videójátékról való beszélgetés és a letöltött alkalmazások figyelése a legtöbbek által alkalmazott ellenőrzési metódus, míg a szülők fele engedélykéréshez köti a videójátékozást.

A Good Gamer kutatás talán egyik meglepő eredménye, mely egyben fejlett digitális hozzáértést is feltételez, hogy tízből kilenc szülő saját bevallása szerint használ valamilyen szoftveres megoldást is a videójátékozás szabályozására: az alkalmazások blokkolása a leggyakoribb, de tartalomszűrést és a biztonságos keresőfunkciót is tízből négy szülő alkalmazza.

TOP aggodalmak: személyes adatok, mozgáshiány, vírusok, függőség

A játékkal kapcsolatos aggodalmak a szülők felét érintik: a személyes adatok védelme és a mozgáshiány miatt a 10-16 éveseket féltik leginkább a szülők, míg a számítógépes vírusok, a játékfüggőség és a helyadatokkal való visszaélés minden korosztály esetében a szülők körülbelül harmadát aggasztja.

Emellett a szülők negyede tart a videójátékozás során esetlegesen előforduló bullying (online zaklatás) miatt. Ehhez a témához kapcsolódóan fontos tanácsok is elhangzottak a Generali a Biztonságért Alapítvány támogatásával létrejött GoodGamer.hu oldalon indult podcastekben.

Tovább

Tippek

Kiadták a legrosszabb jelszavak listáját

legrosszabb

Megint itt az év azon időszaka, amikor láthatjuk, hogy mennyit fejlődtek – vagy nem fejlődtek a netezők tudatosság terén.

A NordVPN jelszókezelője, a NordPass közzétette éves listáját arról, hogy mik voltak a netre kiszivárgott, legtöbbször használt, azaz legrosszabb jelszavak 2021-ben. Az összeállításhoz idén is több millió jelszót vizsgáltak át a szakértők, ebből rendszerint 200-at választanak ki.

Idén már lehet szűkíteni országokra, így az is kiderült, hogy a magyarok mely rossz jelszavakat választják leginkább – a listán van „macika”, „zolika”, „tomika”, na ezeket például mindenképp javasolt kerülni.

Sajnos ismét kiderült, hogy a könnyen kitalálható, nagyon gyenge védelmet adó kódsorok továbbra is rendkívül népszerűek. Ezek azért számítanak rossznak, mert a feltörésükhöz egy másodpercnél kevesebb kell a fejlett eszköztárral támadó kiberbűnözőknek.

Olyan nagy meglepetések persze nincsenek, de épp ezért elkeserítő a seregszemle: zsinórban már a nyolcadik éve tartja vezető helyét az „123456”, míg a második helyre a kicsit hosszabb, de nem kevésbé együgyű „123456789” került. A „qwerty” a tavalyi 12. helyről feljött a negyedik helyre.

A legrosszabb jelszavak globális top 20-as listája:

  1. 123456
  2. 123456789
  3. 12345
  4. qwerty
  5. password
  6. 12345678
  7. 111111
  8. 123123
  9. 1234567890
  10. 1234567
  11. qwerty123
  12. 000000
  13. 1q2w3e
  14. aa12345678
  15. abc123
  16. password1
  17. 1234
  18. qwertyuiop
  19. 123321
  20. password123

A legrosszabb jelszavak 20-as magyar listája:

  1. 123456
  2. 12345
  3. 123456789
  4. qwerty
  5. 12345678
  6. jelszo
  7. password
  8. 1234567
  9. attila
  10. 1234
  11. asdasd
  12. szerelem
  13. samsung
  14. mmklub
  15. qwertz
  16. 666666
  17. lacika
  18. tomika
  19. macika
  20. zolika

Forrás: 24.hu

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss