Connect with us
Hirdetés

Tippek

Ezekkel a tech megoldásokkal spórolhatnak a cégek a rezsiszámlán

technológiai

Több európai országban átlagosan négyszeresére nőtt a kkv-k rezsiszámlája.

Egy friss felmérés szerint a hazai vállalkozások több mint 40%-a még csak most szembesül a megugró energiaszámlákkal. Több európai országban – így az Egyesült Királyságban és Olaszországban – pedig átlagosan négyszeresére nőtt a kkv-k rezsiszámlája. A cégek számára így első számú kihívássá, sok esetben a túlélés kulcsává vált az energiaköltségek csökkentése. Ebben friss technológiák kínálkoznak a legfőbb szövetségesnek: a valós idejű adatokkal vezérelt irodai okosrendszerek, a házon belül megtermelt energiamennyiség hatékony felhasználása, a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság csatasorba állítása, illetve a szervezeti agilitás fejlesztése mutat utat a jövőbe. A Stylers információ-technológiai cégcsoport hazai és külföldi példákat gyűjtött, melyek bebizonyítják, hogy most érdemes csak igazán előremenekülni.

Az energiafüggetlenség és a klímasemlegességi célok elérése hosszú évek óta a legfontosabb politikai célkitűzések között szerepel, olyannyira, hogy az Európai Unió 2030-ra a végső energiafogyasztás 32%-át megújuló forrásokból fedezné. Miközben ez mindeddig a közös jövőnk szempontjából nélkülözhetetlen, de hosszútávú lépésnek tűnt, mára a mindennapi boldogulásunkat is érintő kérdéssé vált. A szomszédunkban kirobbanó konfliktus akut energiaválságot idézett elő Európában, így kicsik és nagyok, állami szervek, lakossági felhasználók és a vállalkozások egyaránt szembesülnek a drasztikusan növekvő energiaárakkal. A megküzdési stratégiák persze gazdaságonként és cégenként is mások: a magyar vállalatok 14%-a szerint könnyen lehet, hogy be kell zárniuk, 57% az áremelésben látja a megoldást, egyesek elhalasztják az esedékes fejlesztéseket, de bíztató jelként közel harmaduk inkább a beruházásra szavaz az energiahatékonyság növelése érdekében.

Okosirodák, „hőtermelő” adatok és virtuális vállalati események

Ebből is látszik, hogy akinek lehetősége van, annak mindenképpen érdemes inkább előremenekülni, és a rövid távon kényelmesebb megoldások helyett a jövőbe mutató, proaktív fejlesztések felé mozdulni. A hatékonyabb energiafelhasználás szerencsére már eddig is komolyan foglalkoztatta a technológiai szektort, így inkább az a kérdés, hogyan lehet hatékonyan kombinálni, beépíteni és cégre szabottan egy rendszerbe integrálni a különböző hardveres és szoftveres innovációkat. Az irodapiacon a tudatos és okos üzemeltetés a legfontosabb trend: a különböző szenzoros megoldásokkal azonnal reagálni lehet a hőmérséklet és a páratartalom változásaira, vagy élénk széllökések esetén felhúzni a redőnyöket, hogy ne érje őket károsodás. Mindezt a mesterséges intelligenciával megfelelően párosítva már előrejelzések is készíthetőek, így például, ha a beérkező adatok alapján a munkavállalók bizonyos helyiségeket nem használnak a nap egy adott szakában, akkor a fűtés és a világítás is ehhez igazítható – folyamatos manuális kontroll nélkül.

A közvetlenül a hatékony üzemeltetést célzó informatikai rendszerek mellett persze a vállalkozás speciális sajátosságait is érdemes lehet kihasználni olyan módon, melyre korábban nem is gondoltunk volna. Egyre több helyen ismerik fel a big data-ban rejlő óriási potenciált, ugyanakkor éppen az óriási energiaigényük miatt most kihívást is jelent az adatközpontok működtetése. Azonban ezek a gépek jelentős mennyiségű hőt is termelnek, amit megfelelő technológiai fejlesztésekkel szintén hasznosítani lehet, kiegyenlítve a szaldót, a felesleget pedig akár a fűtőrendszerekbe vezetni. Persze emellett azon is elgondolkodhatunk, hogyan mentesíthetjük infrastruktúránkat az emelkedett energiafogyasztástól a legkritikusabb időszakokban, például a téli hónapokban. A vállalkozások egyre gyakrabban vetnek be virtuális valóság-alapú megoldásokat ezzel a céllal, így a távolból is hatékonyan szervezhetnek képzési napokat, meetingeket vagy éppen munkavállalói fórumokat, egyszerre akár több telephelyen dolgozó kollégáknak is.

Vállalatok: agilitás és államilag támogatott fejlesztések kellenek

Bármennyire is nehéznek tűnik a jelenlegi helyzet, az energiahatékonysághoz kapcsolódó innovatív megközelítéssel igazi win-win szituációt teremthetnek az előrelátó vállalkozások. Statisztikák szerint azok a cégek, melyek újszerű szemlélettel és megoldásokkal igyekeznek kezelni a krízist, 40%-kal is csökkenthetik karbonlábnyomukat, így kétségtelen, hogy miközben saját maguknak is spórolnak, a közös klímacélok érdekében is sokat tesznek. Ráadásul – ahogy a fent említett körkérdés is mutatja – sok vállalat kifejezetten hajlik az ilyen irányú fejlesztésekre, ha rendelkezésükre áll a megfelelő forrás, éppen ezért az azonnali segítség mellett vissza nem térítendő támogatásokat várnak az államtól, melyek segítségével hosszabb távon is megtérülő informatikai beruházások indulhatnak. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kiszámíthatatlan piaci viszonyok között elengedhetetlen lépés a szervezeti szintű agilitás bevezetése – már azoknak, akik ezt eddig elmulasztották megtenni.

„A szinte napról napra változó, bizonytalan gazdasági helyzetben érdemes előre gondolkodni, és többféle forgatókönyvre felkészülni, de valójában a feladat nem az, hogy a vállalat megjósolja a jövőt. Sokkal inkább az, hogy ha váratlan behatás érkezik a külvilágból, arra gyorsan és produktívan reagáljon a szervezet. Erre kiváló módszert nyújt az IT-berkekből eredő agilis működés bevezetése, mely lehetővé teszi, hogy a bizalmon, felhatalmazáson, autonómián és együttműködésen alapuló vállalati kultúrában kisebb egységekre bonthassuk a célkitűzéseinket, és rendszeresen felmérhessük, jó irányba haladunk-e. Amennyiben nem, könnyen és szinte azonnal tudunk módosítani. Ez a megközelítés egyébként az innovációkat is támogatja, melyekre kétségtelenül nagy szüksége van jelenleg az egyebek mellett akut energiakrízissel küzdő vállalati szektornak”

– mondja Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Tippek

Miért érdemes informatikát tanulni, milyen karrier vár a jövő informatikusaira?

Az ELTE Informatikai Kara hazánk egyik élenjáró informatikai képzést nyújtó felsőoktatási intézménye, 2026. december 1-én a felvételi döntés előtt álló középiskolások illetve az informatika területén továbbtanulni szándékozók részére Nyílt Napot tart.

A rendezvényen az érdeklődők hasznos információkhoz juthatnak az induló képzésekről, a felvételi követelményekről, a kollégiumi és ösztöndíj-, valamint a nemzetközi lehetőségekről. Ízelítőt kaphatnak a karon folyó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekről és az azokba való hallgatói bekapcsolódás módjairól.

Mintaórákon, laborlátogatásokon és vezetett campustúrákon vehetnek részt, megismerkedhetnek az oktatókkal, bepillanthatnak a hallgatói élet kulisszái mögé is.

Időpont: 2026. december 1. (kedd), 9:00–14:00

Helyszín: ELTE Informatikai Kar, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A., Gömb Aula

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Részletes program és regisztráció: https://www.inf.elte.hu/iknyiltnap
A részt vevő diákok számára az egyetem igazolást állít ki.

A programra nemcsak a felvételi előtt álló diákokat, hanem a fiatalabb középiskolásokat, valamint a szülőket és pedagógusokat is szeretettel várják.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara a legnépszerűbb kar az informatikai szakok iránt érdeklődő középiskolások körében.
Népszerűségének oka a képzési, oktatói és hallgatói kiválóságban, az ELTE-n megszerzett diploma piaci erejében rejlik.

ELTE diplomát nem csak a fővárosban lehet szerezni: szombathelyi kampuszukon az ország egyik legsikeresebb duális gépészképzése várja az érdeklődőket a programtervező informatikus szak mellett.

Az ELTE-n a tanárképzés mindig kiemelt, különleges helyet foglalt el. Az IK képzi országosan a legtöbb informatikatanárt. Az itt szerzett tanári diplomával a versenyszférában is kiváló elhelyezkedési lehetőségek adódnak a végzett hallgatók számára.

A képzések nagy része elérhető angol nyelven, a mesterképzési programok pedig megfelelnek az EIT Digital Master School európai követelményrendszerének. A kétéves, két európai egyetemen végezhető EIT Digital mesterképzések kettős diplomát, valamint EIT Digial vállalkozói oklevelet biztosítanak a végzetteknek.

Az ELTE Informatikai Karán a tanulmányok, az innováció, a K+F laborok az egyetemi kutatók, ipari partnerek és hallgatók szoros együttműködésen keresztül kapcsolódnak össze. Számos ipari partnerrel közösen működtetett labor található a Karon, így hallgatók az egyetem évei alatt betekintést nyerhetnek a kutatás-fejlesztés világába. Valós ipari feladatokon dolgozhatnak csapatban, amiért a legkiválóbbaknak kiemelkedő ösztöndíjakat kínálnak.

Az elsőévesek beilleszkedését az egyetemi életbe oktatók, felsőbb éves hallgatók és doktoranduszok segítik mentori rendszerben. A Diáktámogató Központ pszichológusai a tantárgyfelvételi és vizsgabeosztási tanácsadás mellett többek között tanulásmódszertani tréningeket, életvezetési tanácsadásokat szervez részükre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Tizennyolc éve támogatja a civil szervezetek fejlődését a KPMG: elindult a jelentkezés a Felelős Társadalomért Programra

A KPMG idén is szakmai tudással és kézzelfogható támogatással segíti a magyar civilek munkáját. A pályázat keretében a nonprofit szervezetek meglévő tevékenységük és működésük fejlesztéséhez kaphatnak pénzügyi támogatást, pro bono tanácsadást és opcionálisan informatikai eszközöket.

A jelentkezéseket november 25-ig várja a vállalat.

A KPMG 18. alkalommal hirdeti meg Felelős Társadalomért Programját, amelynek célja a Magyarországon működő, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetek támogatása. A program az oktatás, az egészségügy, a sokszínűség, befogadás és esélyegyenlőség, valamint a környezeti fenntarthatóság, környezetvédelem területein tevékenykedő szervezetek működéséhez járul hozzá pénzügyi és szakmai segítséggel.

A pályázat egyik fontos sajátossága, hogy a jelentkező szervezeteknek nem szükséges új projektet kidolgozniuk a támogatás elnyeréséhez. A KPMG a már meglévő, értékteremtő tevékenységeikhez kínál segítséget, lehetőséget teremtve arra, hogy a civil szervezetek a mindennapi működésük során felmerülő kihívásokra találjanak megoldásokat, és hosszú távon is erősítsék társadalmi hatásukat.

A nyertes szervezetek a KPMG szakértői nyújtotta díjmentes tanácsadásban részesülhetnek, emellett szervezetenként 3 millió forint értékű pénzügyi támogatást, valamint igény esetén a vállalat munkatársai által már nem használtlaptopokat is kaphatnak. A szakmai együttműködés a szervezetek egyedi igényeihez igazodik, így a támogatás olyan területeken segíthet, ahol arra a legnagyobb szükség van.

A pályázók adózási, jogi, HR- és belső működési, stratégiai és üzleti, informatikai, valamint fenntarthatósági tanácsadási területek közül választhatnak. Az informatikai tanácsadás oktatási modul formájában érhető el a szervezetek számára, a választható témakörök a digitalizációs készségek fejlesztésére, a kiberbiztonsági tudatosság erősítésére és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására is kiterjednek.

„A civil szervezetek munkája számos közösség életében jelent valódi segítséget, miközben működésük során sokszor szembesülnek olyan szakmai és szervezeti kihívásokkal, amelyek megoldásához külső támogatásra is szükségük lehet. A Felelős Társadalomért Programmal azt szeretnénk elősegíteni, hogy a szervezetek a már megkezdett, fontos munkájukat tovább tudják fejleszteni. Meggyőződésünk, hogy a pénzügyi támogatás mellett a kollégáink tudásának és tapasztalatának megosztása is hozzájárulhat a civil szektor hosszú távú megerősödéséhez”

– mondta Nagy Julianna, a KPMG közép- és kelet-európai régiójának fenntarthatósági vezetője.

A program korábbi nyertesei között olyan szervezetek szerepelnek, amelyek kiemelkedő társadalmi értéket teremtenek saját területükön. A 17. pályázati évben az Artemisszió Alapítvány, a Menhely Alapítvány és a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány részesült támogatásban.

Az Artemisszió Alapítvány az interkulturális párbeszéd és a társadalmi befogadás erősítésén dolgozik, a Menhely Alapítvány a hajléktalan emberek ellátását és társadalmi reintegrációját segíti, míg a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány képzett művészek közreműködésével támogatja a kórházban és idősotthonokban tartózkodók lelki jóllétét. A szervezetek példája is mutatja, hogy a program különböző társadalmi területeken működő, eltérő célokat megvalósító kezdeményezések számára kínál fejlődési lehetőséget. 

A 18. Felelős Társadalomért Programra jelentkezni elektronikus úton, a program weboldalán található jelentkezési adatlap kitöltésével van lehetőség. A jelentkezési űrlap beküldésének határideje 2026. november 25.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Budapest az egyik legnépszerűbb karácsonyi úti cél az európaiak körében

Már a téli hónapokban is egyre több turista érkezik Budapestre. A decemberi vendégforgalom néhány év alatt csaknem utolérte a nyári csúcsidőszakot, a karácsonyi vásárokhoz kapcsolódó turisztikai költés pedig 2025-ben megközelíthette a 91 milliárd forintot.

A budapesti belvárosi karácsonyi vásárok gazdasági hatása ma már messze túlmutat a vásári standok bevételén, ugyanis a szállodák, éttermek, üzletek és közlekedési szolgáltatók is jelentős forgalmat bonyolítanak az ünnepi időszakban. A vásárok 2025-ös nyitvatartási időszakában a Budapestre érkező egy- és többnapos látogatók becsült teljes költése megközelítette a 225 milliárd forintot. A budapesti karácsonyi vásárok gazdasági és társadalmi hatását vizsgáló friss kutatás szerint a rendezvényekhez köthető közvetlen és közvetett adó- és járulékbevételek a tavalyi évben meghaladták a 30 milliárd forintot is.

Budapest turizmusában látványos átrendeződés zajlik. Míg egy évtizeddel ezelőtt a nyári hónapok jelentették az egyértelmű csúcsidőszakot, mára december is a főváros legforgalmasabb hónapjai közé került. A külföldi vendégek által eltöltött decemberi vendégéjszakák száma 2017 és 2025 között 705 ezerről 1,6 millióra emelkedett, miközben az augusztusi forgalom ennél jóval lassabban nőtt. A decemberi vendégforgalom 2025-re gyakorlatilag felzárkózott a nyári csúcsidőszakhoz, a jelenlegi növekedési pálya alapján pedig 2026-ban december válhat Budapest legforgalmasabb turisztikai hónapjává a külföldi turisták vonatkozásában.  

Az erősödésben fontos szerepet játszanak a nemzetközileg is ismertté vált Advent Bazilika és Vörösmarty Classic Xmas karácsonyi vásárok, valamint hozzájárultak a Városháza Parkban és a Deák téren a főváros által szervezett vásárok is. Az IFUA Horváth által készített gazdasági hatástanulmány szerint a rendezvényekhez kapcsolódó turisztikai költés 2025-ben elérhette a 91 milliárd forintot.

„A karácsonyi időszakban Budapestre érkező egy- és többnapos bel- és külföldi látogatók nemcsak a vásárokban költenek, hanem szállást foglalnak, éttermekbe járnak, közlekednek, vásárolnak, és kulturális programokon vesznek részt. A teljes látogatói költést közel 225 milliárd forintra becsüljük, amelynek 40 százalékát rendeltük a vásárok turisztikai vonzerejéhez, hiszen a karácsonyi időszakban ezek az említett vásárok önálló desztinációs célként szolgálnak mind a hazai, mind a külföldi vendégek számára. A 91 milliárd forint tehát becsült gazdasági hatás, nem közvetlenül mért vásári árbevétel”

– emeli ki Ürögi Tamás, az IFUA Horváth principálisa, a Közszolgálati Kompetencia Központ vezetője. A vásárok ráadásul ingyenesen hozzáférhető családi és közösségi programokkal teszik élővé Budapest ünnepi köztereit, közös élményt biztosítva a helyi lakosság és a látogatók számára.

A növekvő téli kereslet a szállodapiacon is érezhető. A budapesti szállodák átlagos kihasználtsága 2025-ben már 71 százalékot ért el, a nettó átlagos szobaár pedig 110 euróra emelkedett.  A szálláshelyek árbevétele 27 milliárd forintról 59,7 milliárd forintra növekedett, de a keresleti oldal is jelentős ugrást mutat: a budapesti szálláshelyek vendégeinek száma közel duplájára, 400 ezer főről 762 ezer főre nőtt.

A főváros nemzetközi elérése is jelentősen javult: A budapesti repülőtér utasforgalma 2022 és 2025 között 61%-kal, 12,1 millióról 19,6 millió főre nőtt. Az Olaszországból repülővel érkezők száma 2022 és 2025 között 89%-kal, közel 1,2 millió fővel emelkedett. Spanyolország mutatta a legerősebb bővülést: az utasszám 2022 és 2025 között 113%-kal, több mint 1 millió fővel nőtt, 2025-re pedig közel megduplázódott 2019-hez képest. A Németországból érkezők száma 2022 és 2025 között 56,5%-kal, közel 688 ezer fővel emelkedett. A negyedik negyedévi légi forgalom ráadásul gyorsabban bővült, mint a hagyományosan erős nyári időszak. 

„Budapest számára komoly lehetőség, hogy a decemberi vendégforgalom már megközelíti a nyári csúcsot. Az erős téli szezon a szálláshelyeknek, az éttermeknek és a kulturális szolgáltatóknak is új üzleti lehetőségeket teremt az év végén. A nemzetközileg ismert belvárosi karácsonyi vásárok olyan vonzerőt adnak a városnak, amely köré többnapos utazást lehet tervezni, és amelynek során a vendégek Budapest számos más élményét is felfedezhetik.”

– mondta Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnök-vezérigazgatója. 

A karácsonyi vásárok gazdasági jelentőségét az állami és önkormányzati bevételek is mutatják. A hozzájuk kapcsolódó fogyasztás becsült adó- és járulékhatása 2025-ben meghaladta a 30 milliárd forintot. A legnagyobb tételeket az általános forgalmi adó, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok állami bevételi jelentették. A rendezvények működtetése ezenfelül az adóbevételeknél jóval kisebb mértékben, de bevételeket hozott az önkormányzatoknak is különböző díjak formájában.

A vásárokon működő vállalkozások forgalma szintén jelentősen emelkedett. A kutatásban megkérdezett kiállítók (akik a vásárosok 40%-át fedik le) együttes árbevétele 2022 és 2025 között 10,6 milliárdról 16,5 milliárd forintra nőtt, miközben kifejezetten a vásárokon realizált bevételük 149 százalékkal bővült. A mintegy másfél hónapos adventi időszak így már éves árbevételük közel egyharmadát adja. A cégek összesített adózott eredménye is emelkedett, bár az inflációt figyelembe véve a nyereség növekedése jóval visszafogottabb volt.

Budapest téli turisztikai vonzerejét a karácsonyi vásárok nemzetközi ismertsége is erősíti. Az Advent Bazilika korábban négy alkalommal is elnyerte Európa legjobb karácsonyi vásárának címét, és a nemzetközi turisztikai ajánlókban is rendszeresen szerepel. A nemzetközi online keresésekben a karácsonyi vásár Budapest kiemelt attrakciójaként jelenik meg, a keresések 75%-ára az Advent Bazilika vásár jelenik meg. Az adatok alapján a spanyol, olasz és német érdeklődés is kiugróan erősödött, a budapesti adventi utazásokat pedig sokan már hónapokkal korábban tervezik. A karácsonyi vásár tehát már önmagában desztinációs attrakció, nem csupán egy program a városban. Az Advent Bazilika mára sikeresen kilépett a hagyományos régiós vásárok köréből, és a közép-európai prémium kategória élmezőnyében helyezkedik Bécs, Strasbourg és Nürnberg karácsonyi vásárai mellett. 2022 és 2025 között az Advent Bazilika és a Vörösmarty vásárok együttes látogatószáma 63%-kal emelkedett, így 1,6 millióról 2,6 millió főre nőtt. A decemberi külföldi vendégéjszakák száma közel megduplázódott (+96%). 

A belvárosi karácsonyi vásárok így mára a főváros egész éves turisztikai versenyképességének fontos tényezőivé váltak. A szervezők a válogatott kézműves és gasztronómiai kínálattól az ünnepi környezeten át a helyszíni működésig egységesen magas minőségre törekednek. Gondoskodnak a terek ünnepi díszítéséről és folyamatos tisztaságáról, a karácsonyfákról, a helyszíni biztonságról, valamint a Vörösmarty-szobor tisztításáról és téli védelméről is. Az ingyenes kulturális és családi programok pedig az évi többszázezer budapesti látogató számára is kiemelt találkozóhellyé teszik az ünnepi eseményeket. A vásárok a magyar kézműveseknek és fellépő művészeknek nemzetközi közönséget, a civil és egyházi szervezeteknek pedig megjelenési és adománygyűjtési lehetőséget biztosítanak. A szervezők segélyszervezetekkel együttműködve teremtenek lehetőséget arra, hogy a látogatók támogatása eljusson a rászorulókhoz. Idén, azzal, hogy a főváros visszakapta vagyonkezelési jogát a tér felett, a Vörösmarty téri vásár is része a budapesti adventi ünnepnek, a főváros saját cége által szervezett Városháza parki és Deák téri eseménnyel együtt.

„Az adventi időszak különleges lehetőség arra, hogy a város közösségei találkozzanak egymással. A karácsonyi vásárok nemcsak turisztikai látványosságok, hanem olyan közterek is, ahol ingyenes kulturális programok, koncertek és családi események várják az érdeklődőket. Emellett fontos szerepük van abban is, hogy helyet adjanak a jótékonysági kezdeményezéseknek és az adományozásnak. Az ünnep akkor teljes, ha azokhoz is eljut a közösség figyelme és segítsége, akik nehezebb körülmények között élnek.”

– mondta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.

Az idei, 2026-os Advent Bazilika és Vörösmarty Classic Xmas november 13-tól várja az érdeklődőket Budapesten, a Szent István-bazilika előtt és a Vörösmarty téren.

Az Advent Bazilika és a Vörösmarty Classic Xmas nemzetközi elismerései

2026 legjobb európai úticéljait rangsoroló EBD (Europe Best Destinations) Best Christmas Market díjazásán a 2026-os év legszebb karácsonyi vásárának szóló elismerést az Advent Bazilika kapta, mely már korábban négy alkalommal is elnyerte a Best Christmas Market díjat. A mostani egy újabb rangos elismerés, hiszen ez már a legjobbakat tömörítő “All stars” kategóriából emelkedett ki – a lista fontosságát jól mutatja, hogy az amerikai Forbes is Budapestet ajánlja első helyen. 2025-ben a Travel and Tour World turisztikai szaklap összeállította a világ legjobb karácsonyi úti céljait, amelyen Budapest a második helyen végzett (kizárólag New York előzte meg). 

 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss