Connect with us
Hirdetés

Tippek

Önkéntes nyugdíj​​pénztárból lakáshitel-törlesztés? Megéri számolni

Komoly méretű lakáshitel-törlesztőrészlet csökkenést tudnak elérni az önkéntes pénztártagok, ha megtakarításaikat tartozásuk csökkentésére fordítják – az így megspórolt pénz a BiztosDöntés.hu számításai szerint magasabb lehet, mintha a pénz az elmúlt 10 év pénztári átlaghozamával megegyező hozammal gyarapodna a következő években. 

Az elmúlt hét évben egy átlagos összegű és kamatozású piaci lakáshitelt felvett ügyfél a felvétel időpontjától függően 16-40 százalékkal, havi 14-24 ezer forinttal tudja csökkenteni lakáshitelének havi törlesztőrészletét, ha – élve a lehetőséggel – jövőre önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaiból (az átlagos pénztári vagyon összegét), 2 millió forintot korábbi hitelének törlesztésére fordítja – derült ki a BiztosDöntés.hu számításaiból. 

Közel 4 milliós megtakarítás

Gergely Péter, a portál pénzügyi szakértője szerint vizsgálatuk szerint a felvett kölcsön törlesztőrészlete arányaiban a legkisebb mértékben – 17-18 százalékkal – azoknál az ügyfeleknél csökken, akik alig néhány éve vettek fel lakáshitelt. Ugyanakkor összegében náluk lesz a legmagasabb az előtörlesztéssel megspórolt összeg a még előttük álló hosszú futamidő miatt – például a 2022-2023-ban hitelt felvevők terhe a hitel zárásáig 3,7-3,8 millió forinttal zsugorodhat. 

A BiztosDöntés.hu vizsgálata azért 2017-től indul, mert ekkor hirdette meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel konstrukciót, ahol a bankok a korábbi 2-2,5 százalékos mértékkel szemben maximum 1 százalékos előtörlesztési díjat számíthatnak fel. 

Óriási a szórás a pénztári teljesítményben

Gergely Péter szerint az átlagkamatokkal számolni megtévesztő lehet – a BiztosDöntés.hu szakértője a 2019 nyarát követő közel 2,5 éves időszakra emlékeztet, amikor a jegybank által kimutatott, 10 évre fixált átlagos THM 5 százalék alatt volt. Ugyanakkor az átlagkamat szintjét a nagy összegű hiteleket felvevő, jó minősítésű ügyfeleknek adott egyedi kamatkedvezmények húzták le – a bankok által meghirdetett standard kondíciók nem egyszer akár 1 százalékponttal is a jegybank által kimutatott szint felett voltak. 

Az átlagolás még komolyabb veszélyeket rejt, ha azt próbáljuk meg megvizsgálni, vajon megéri-e a pénztári tartalékot feltörni hiteltörlesztés céljából – hívja fel a figyelmet Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak 10 éves (záró vagyonnal súlyozott) átlagos nettó hozama 5,6 százalékra rúgott 2023 év végén, de ezen belül rettentő nagy a szórás. 

A jegybank adatai szerint volt pénztár, amely 26,47 százalékos éves átlagos hozamot tudott felmutatni 10 éves időtávban, de a legrosszabbul teljesítő pénztár ugyanezen időszak alatt alig több, mint évi 1 százalékkal tudta fialtatni ügyfelei pénzét. Ráadásul a legtöbb esetben nem a magyar ügyfelek által előszeretettel választott kockázatkerülő portfólió eredménye húzza felfelé az átlaghozamokat – emlékeztet a szakértő. (Bár volt olyan év is, amikor a kockázatmentes pénzpiaci alapok hozták a legkomolyabb teljesítményt.) 

Az átlaghozamnál többet hozhat a hiteltörlesztés

Ennek ellenére a BiztosDöntés.hu a pénztárak múltbeli teljesítményét alapul véve igyekezett összevetni annak hatását, ha az ügyfél előtörleszt, illetve, ha változatlan feltételek mellett a pénztárában hagyja megtakarítását. A statisztikák szerint a hitel előtörlesztésével egy család magasabb összeget tud megspórolni a csökkenő tőketartozásnak és így kisebb törlesztőrészletének köszönhetően annál, mintha a példánkban szereplő 2 millió forintot a hitel futamidejének lejártáig a pénztárban hagyná a múltban kimutatott évi 5,6 százalékos éves átlaghozam mellett. 

Abban az esetben, ha az MNB adatokban szintén szereplő, 15 éves pénztári átlaghozam mértékével, 7 százalékkal számolunk a jövőre nézve is, a pénztári megtakarítások kamatos kamat számítása ellenére is a 2020 előtt felvett hiteleseknek még mindig jobban megéri az előtörlesztés. 

A két véglet számokra lefordítva: 

  • Egy 2017 októberében felvett átlagos lakáshitel (7,4 millió forint, 192 hónapos futamidő, 5,95%-os THM) esetén a pénztárban hagyott 2 millió forint, évi 5,6 százalékos átlagos pénztári hozam kamatos kamatával elérhető hozamszintje 1,3 millió forint, a fele annak a 2,6 millió forintnak, amennyit az ügyfél az előtörlesztéssel a hitel futamidejének végéig megspórol.
  • A másik végletet az jelenti, ha a pénztárak a következő 17 évben is bírnák hozni az elmúlt 15 év 7 százalékos átlaghozamát. Ekkor egy tavaly októberben 224 hónapra felvett, 8,08%-os THM-mel elérhető 12,1 milliós átlagos lakáshitel előtörlesztésén megspórolt 3,8 millió forintnál negyedével magasabb, 4,7 millió forint lenne a pénztári számlán maradó pénz hozama. 

Mindenkinek magának kell számolnia

Gergely Péter szerint a fentiekből is látszik, hogy minden pénztártagnak magának kell meghoznia a döntést, hogy él-e a kormány által 2025-ben biztosított lehetőséggel: 

  • Meg kell nézni saját pénztára eddigi teljesítményét.
  • Mérlegelnie kell, hogy ez a teljesítmény a jövőre is igaz lehet-e.
  • Át kell tekintenie hitelének kondícióit (törlesztőrészlet, futamidő, kamatfixálás időtartama).
  • Át kell gondolni segítséget jelentene-e a törlesztőrészlet csökkentése, lenne-e helye az így felszabadult összegnek. 
  • Ha a törlesztőrészlet-csökkenésen magasabb összeget nyerhetünk a pénztári hozamnál az is megoldás lehet, ha az előtörlesztéssel a havi törlesztésből megspórolt összeggel növeljük a rendszeres pénztári befizetéseinket.  

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint nem kell kapkodni: érdemes a bankoktól előtörlesztési ajánlatot kérni, ahol a kölcsön törlesztésének folytatásának pontos számai alapján lehet dönteni a pénztári megtakarítás átirányításáról.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Sztrádára fel: a biztonságos autópályás közlekedés írott és íratlan szabályai

Az autópálya a biztonságos és gyors utazás színtere: nincs szembejövő forgalom, az útvonal kiszámítható és a haladás ritmusát kevesebb kereszteződés, lámpa vagy gyalogos töri meg. A nagyobb sebesség és a járművek sokfélesége miatt azonban a gyorsforgalmi utak sajátos közlekedési környezetet jelentenek. A Hankook szakértői összegyűjtötték azokat az irányelveket, amelyeket betartva az autópálya mindannyiunknak biztonságos lehet, itthon és külföldön egyaránt.

Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan Európa egyik legjelentősebb tranzitcsomópontja. A nemzetközi teherforgalom folyamatosan keveredik a belföldi ingázókkal és a szezonális forgalommal, ezzel rendkívül változatos közlekedési környezet jön létre. Ez a sokszínűség Európa-szerte is jellemző a nagy tranzitútvonalakon, így a megszerzett rutin és odafigyelés a kontinens bármely országában hasznosítható.

A három aranyszabály: sebesség, követési távolság, jobbratartás

Az autópályás vezetés alapvetően eltér a városi vagy országúti tapasztalatoktól: a nagyobb sebesség miatt kevesebb idő marad a reakcióra, miközben a fékút is jelentősen megnő, éppen ezért fontos a szabályok következetes betartása, a vezetőknek pedig nemcsak az előttük haladó járműveket, hanem folyamatosan a teljes forgalmat figyelniük kell.

Alapvetés a szigorú jobbratartás szabálya. A belső sávok előzésre szolgálnak, indokolatlan használatuk nemcsak szabálytalan, de a forgalom ritmusát is megzavarhatja. Lényeges a követési távolság tartása is: ennek meghatározására jó gyakorlati támpont a nemzetközileg is ismert „két másodperces szabály”, amelyet természetesen biztonságosabb még hosszabbra hagyni.

Külföldi utazás előtt érdemes előre tájékozódni az adott ország szabályairól: bár Európában számos alapelv közös, a sebességhatárok, előírások és a szabályszegésekhez kapcsolódó szankciók jelentősen eltérhetnek. Jó példa erre Németország, ahol az autópályák egyes szakaszain nincs kötelező sebességhatár, míg más európai országokban a magyarországi 130 km/h-nál alacsonyabb a limit.

Másodpercek törtrésze alatt: fantomdugótól a „guminyakazásig”

A sztrádán a forgalom úgy működik, mint egy láncreakció: egyetlen hirtelen fékezés vagy kisebb lassulás kilométerekkel távolabb is fennakadásokat, akár úgynevezett fantomdugót idézhet elő. Egy bizonytalan autós az utolsó pillanatban válthat sávot, egy ideiglenes forgalmi rend pedig felülírhatja a megszokott ritmust. A veszélyt ilyenkor gyakran nem maga a torlódás, hanem annak késői észlelése jelenti, ezért fontos, hogy ne csak a közvetlenül előttünk haladó járművet figyeljük. Ha a sor vége felé közeledünk, jobb időben bekapcsolni a vészvillogót, figyelmeztetve a mögöttünk érkezőket.

Kockázatos, mégis gyakori jelenség az is, amikor valaki egy lehajtót csak az utolsó pillanatban vesz észre, és hirtelen több sávon keresztül próbál besorolni a megfelelő kijárat felé. Amennyiben velünk fordulna elő, inkább engedjük el a lehajtót, és térjünk le a következő kijáratnál, ne veszélyeztessük mások és a magunk biztonságát egy kiszámíthatatlan manőverrel. Szintén visszatérő probléma, hogy terelések esetén a megszűnő sávban haladók túl korán próbálnak besorolni, vagy a másik sávban közlekedők nem engedik be őket, ami torlódást és hirtelen fékezéseket okozhat. A helyes megoldás ilyenkor a „zipzár-elv” követése – ehhez nem kell más, csak egy kis odafigyelés.

Szintén tipikus helyzet a balesetek vagy műszaki hibák környékén kialakuló „guminyakazás”, amikor a kíváncsiság miatt a forgalom indokolatlanul lelassul. Ilyenkor tartsuk észben, hogy figyelmünket ne a történtekre, hanem a saját sávunkra és az előttünk haladó forgalomra összpontosítsuk.

Együtt, biztonságban: számítsunk a különbségekre

Az autópályán a személyautók mellett motorosokkal, kisbuszokkal, lakóautókkal, autóbuszokkal és különböző méretű tehergépjárművekkel is találkozhatunk, amelyek eltérően gyorsulnak, fékeznek és reagálnak a hirtelen manőverekre. A motorosok például kisebb méretük miatt könnyebben kerülhetnek a holttérbe, ezért sávváltáskor különösen fontos a körültekintés, motorral közlekedve pedig a láthatóság és a kiszámítható haladás. A kisbuszok és lakóautók esetén pedig a fékezés és a hirtelen irányváltás is nagyobb körültekintést igényel.

A kamionok környezetében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a járművek jellemző tulajdonságaival és eltérő dinamikájával. Egy egyszerű ökölszabály szerint, ha nem látjuk a kamionsofőrt a visszapillantó tükörben, jó eséllyel ő sem lát minket. Egy ilyen szerelvény megelőzése fokozott figyelmet igénylő manőver, és csak akkor érdemes belekezdeni, ha ezt a forgalmi helyzet, a látási viszonyok és a rendelkezésre álló útszakasz is lehetővé teszi. Ilyenkor érdemes minél rövidebb ideig a kamion mellett haladni. A nagy méretű szerelvények mellett a légörvények és széllökések megmozgathatják a kisebb járműveket, miközben egy megrakott kamionnak a sebesség csökkentéséhez is jóval több időre és útra lehet szüksége, mint egy személyautónak.

A tehergépkocsik vezetőinek a nagy tömeg, a hosszú szerelvény és a speciális európai vezetési-pihenési szabályok miatt más szempontokat is figyelembe kell venniük. A kamionok haladását egyes útszakaszokon és időszakokban külön előzési vagy sávhasználati szabályok is befolyásolhatják, amihez a többi közlekedőnek is alkalmazkodnia kell. A biztonságos együtt közlekedéshez ezért mindkét oldalról kiszámítható és előrelátó vezetésre van szükség.

Az egyetlen kapcsolat az úttal: abroncstechnológia kicsiknek és nagyoknak

Mielőtt felhajtunk a sztrádára, a jármű műszaki felkészítése kulcsfontosságú, hiszen a folyamatos nagy sebesség maximális terhelést jelent a mechanikának. A folyadékszintek és a fékek ellenőrzése mellett ügyelni kell a kötelező felszerelések (például az utastérben tartott láthatósági mellények) meglétére is.

A biztonság egyik legfontosabb záloga emellett az úttesttel érintkező egyetlen felület: a gumiabroncs. Az autópályás tempóhoz a guminyomást a megnövekedett terheléshez mérten magasabbra kell állítani, megelőzve az abroncs túlmelegedését és a defektet. A nagy sebességű stabilitást a prémium minőségű abroncsok garantálják, a személyautóknál és a tehergépkocsiknál egyaránt.

„A tehergépjárművekre fejlesztett gumiknál a leginnovatívabb megoldásaink jelennek meg, mint például a 3D-nyomtatott öntőformák. A mérnökeink ezekkel komplexebb futófelületi blokkokat tervezhetnek. A kamionok esetében ez különösen fontos, mivel a futófelület geometriája közvetlen hatással van a tapadásra, a kopásra és a hőelvezetésre is”

– mondta el Kaliba Róbert, a Hankook tehergépjármű-abroncs termékvonal magyarországi értékesítési vezetője.

A hazánkon áthaladó több tízezer kamion esetében komoly mérnöki munka rejlik a kerekekben: a nehézgépjárművek számára fejlesztett abroncsoknak egyszerre kell megfelelniük a különböző tengelyek és felhasználási körülmények eltérő igényeinek. A kormányzott tengelyen a precíz irányíthatóságot és stabilitást, a hajtótengelyen a megfelelő tapadást és vonóerőt, míg a pótkocsikon a nagy terhelhetőséget és az alacsony gördülési ellenállást kell biztosítaniuk. A sokoldalú, prémium megoldásokra jó példa a Hankook Smart Work és Smart Flex termékcsaládja, amelyek a különböző fuvarozási feladatokhoz és útviszonyokhoz kínálnak célzott abroncstechnológiát, hozzájárulva ahhoz, hogy az áru és a közlekedés többi résztvevője is biztonságban célba érjen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Ingyenes mérnöki mentorprogram indul a középiskolásoknak

Idén szeptember 30-ig lehet jelentkezni az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) rendkívül sikeres, hat hónapos, ingyenes Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogramjára, amire olyan középiskolás diákok pályázhatnak, akik érdeklődnek a műszaki és mérnöki területek iránt, és szeretnének többet megtudni a továbbtanulási, illetve karrierlehetőségeikről.

A pályaválasztás előtt álló tanulóknak sokszor úgy kell dönteniük továbbtanulásukról, hogy kevés közvetlen tapasztalatuk van arról, mit jelent mérnökként dolgozni. Az EJMSZ mentorprogramja ezen szeretne változtatni. A diákok személyes tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a mérnöki szakmákat és a vállalati környezetet, valamint segítséget kapnak saját érdeklődésük és erősségeik feltérképezéséhez. A jelentkezéshez nem szükséges műszaki előképzettség és az sem elvárás, hogy a diák már pontosan tudja, melyik mérnöki terület érdekli.

A mentoráltakat az EJMSZ tagszervezeteinél dolgozó, fiatal, pályájukon aktív mérnökök segítik. A velük való rendszeres személyes és online találkozókon a diákok első kézből kaphatnak válaszokat az egyetemi továbbtanulással, a különböző mérnöki szakmákkal, a munkával és a karrierlehetőségekkel kapcsolatos kérdéseikre. A mentor–mentorált párok kialakítását a Konnekt Egyesület szakmai csapata végzi.

A hat hónapos program a mentorálás mellett céglátogatásokat, illetve készségfejlesztő tréninget is tartalmaz. A vállalati programokon a résztvevők testközelből láthatják, hogyan dolgoznak a mérnökök, milyen projekteken vesznek részt és miként hasznosul a gyakorlatban az iskolában megszerzett tudás. Az ingyenes programra 2026. szeptember 30-ig lehet jelentkezni a rövid online űrlap kitöltésével, erre a linkre kattintva.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Promptolás a padsorokban – Így használják az MI-t a magyar egyetemisták

A Siemens Zrt. és az UNIside közös kutatása feltárja a mesterséges intelligencia szerepét a magyar egyetemisták tanulmányaiban és mindennapjaiban.

A kutatás szerint a magyar egyetemisták körében valóságos MI-láz tombol: a válaszadók 75,3 százaléka hetente, de inkább napi több alkalommal veszi igénybe az MI-eszközöket. Ez a szám jóval magasabb, mint a már munkahellyel rendelkezők körében: a Gallup 2026 májusában készített felmérése alapján a munkavállalók nagyjából fele használ MI-eszközöket, de csak 15 százalékuk veszi igénybe a mesterséges intelligenciát naponta.

A hallgatók döntő többsége önerőből, informálisan sajátítja el a tudást. Mindössze 3,6 százalékuk vett részt szervezett, MI-témájú egyetemi órán. Ez azt is jelentheti, hogy az intézmények lemaradásban vannak a hallgatói igényekhez képest, miközben a felsőoktatásban tanulók már rég belevetették magukat a mesterséges intelligencia világába.

A kutatás során az MI-eszközökben való jártasságukról is kérdezték őket: 41,7 százalékuk „készségszinten” használja, 10,5 százalékuk pedig már profinak, „számtalan promptot író felhasználónak” tartja magát.

Bár tömegesen használják, a hallgatók kritikusan viszonyulnak az MI által generált információkhoz. Egy 10-es skálán, ahol az 1 a teljes bizalmatlanság, a 10 pedig az ellenőrzés nélküli elfogadás, az átlag mindössze 4,5 pont volt, ami azt jelenti, hogy a hallgatók többsége nem fogadja el vakon az MI válaszait; fenntartásokkal kezelik az MI által adott információkat, és visszaellenőrzik a válaszokat.

Emellett a kutatás szerint a bizalom a használat gyakoriságával nő. Aki kevésbé jártasnak vallotta magát az MI-eszközök használatában, mindössze átlagosan 3-ast adott a bizalmi skálán, míg akik többet használják e megoldásokat, azoknál 5-re jön ki a szám. Ez még mindig nem azt mutatja, hogy a hallgatók MI-generált beadandókkal teljesítenék az egyetemi tanulmányaikat.

Mire jó az MI az egyetemen?

A megkérdezettek túlnyomó része két területen találja hasznosnak az MI-t:

  • Szövegírásban, ahol egy 10-es skálán 7,9-et,
  • és összefoglalók készítésében, ahol 7,6-ot kapott az MI.

A mesterséges intelligencia emellett még a forráskutatásban és a szövegírásban spórolja meg a legtöbb időt a hallgatóknak. Azonban nem minden területen tündököl az MI: kódírásban (4,7/10) és az MI-vel kapcsolatos beszélgetések slágereként számontartott kép- és videógenerálásban (5,4/10) tartják a legkevésbé hatékonynak.

Ezen a területen jön elő a legjobban az egyes szakok közötti különbség: a műszaki és informatikai hallgatók sokkal hasznosabbnak találják a kódírást (informatikusok: 7,1; műszakisok: 5,5), mint például a humán szakosok (3,7), míg a szövegírás és -fordítás a gazdasági és társadalomtudományi képzéseken a legfontosabb.

Az egyetemek egyelőre le vannak maradva

A kutatásban arról is kérdezték a hallgatókat, hogy mennyire tartják fairnek a saját egyetemeik és oktatóik hozzáállását az MI használatához. Egy négyfokú skálán 3,3-at kapott az egyetemek MI-szabályzata, ami meglepően pozitív, míg az oktatók engedékenysége 10-ből 5,8-at kapott.

Azonban itt is van egy érdekes különbség: a műszaki és informatikai hallgatók kritikusabbak az intézményeik szabályozásával szemben, valamint szigorúbbnak látják a tanáraik hozzáállását is. Annak ellenére, hogy ők is ugyanolyan intenzíven használják az MI-t, mint más szakok hallgatói.

Ha a diákoknak kérdésük merül fel az MI-vel kapcsolatban, akkor sem az egyetemi forrásokhoz fordulnak, hanem inkább autodidakta módon próbálják megoldani a problémát. A kutatást kitöltők között így oszlik meg az információszerzés

  • Internet: 74,5 százalék
  • Maga az MI-eszköz: 37,9 százalék
  • Szakirodalom: 29,3 százalék
  • Egyetemi oktató: 26,8 százalék
  • Ismerősök/csoporttársak: 24,8 százalék / 22,9 százalék
  • Szülők: 5,0 százalék

Látható, hogy az oktatók nem az elsődleges forrásai az MI-vel kapcsolatos információnak, hanem csak egy a sok lehetőség közül.

A megkérdezett egyetemi vezetők és szakértők beszámolói szerint a technológia tudatos használatára, nem pedig annak tiltására helyezik a hangsúlyt, és rugalmas kereteket alakítanak ki az intézményekben. Az MI használata alapvetően megengedett lehet a tanulásban, kutatásban és más munkafolyamatokban, ha azt az adott oktató nem korlátozza, és nem sérti az etikai, adatvédelmi vagy jogi előírásokat. A legfontosabb elv, hogy az MI segédeszköz maradjon, és ne váltsa ki a hallgató saját szellemi teljesítményét. A karok a központi egyetemi kereteket saját szakterületük szerint pontosíthatják, így az elvárások tantárgyanként is eltérhetnek. Mint elmondták, ugyanakkor minden esetben fontos az átláthatóság: a hallgatónak jeleznie kell, hogy egy feladat elkészítésének mely szakaszában és milyen mértékben használt MI-eszközt, szükség esetén a felhasznált promptok feltüntetésével.

A szabályok betartása ugyanakkor nem egyszerű: sok hallgató nincs tisztában az intézményi előírásokkal. Ezért elengedhetetlen felmenő rendszerben a mesterséges intelligencia etikus használatára nevelni már a középiskolákban is.

Az MI-vezérelt háztartási robotoknak egyelőre várniuk kell

A hallgatók döntő többsége, 78,5 százaléka támogatja az MI által vezérelt robotok ipari, gyártósori alkalmazását. Ezzel szemben az otthoni robotok kérdése már megosztóbb: a megkérdezettek 56 százaléka elfogadja a használatukat, 47 százalékuk pedig kipróbálna egy ilyen eszközt, de a hallgatók nagyjából fele kevésbé pozitívan áll a háztartási robotokhoz.

Azok, akik viszont igénybe vennének ilyen gépeket, főleg a fizikai háztartási munkákat bíznák a robotokra, mint például a porszívózás és a takarítás, nem meglepő módon pedig a társas funkciók voltak a legkevésbé népszerű opció a maga 3,6 százalékával.

A Siemens Zrt. és a UNIside közös kutatása világosan megmutatja, hogy a mesterséges intelligencia már nem egy jövőbeli lehetőség, hanem a jelen egyik legfontosabb egyetemi eszköze. A hallgatók tömegesen használják, beépítették a tanulásba, és sok esetben már előrébb járnak, mint azok az intézmények, amelyeknek irányt kellene mutatniuk nekik.

A diákok nyitottak és gyakorlatiasak, nem naivak: az MI válaszait többnyire kritikával kezelik, vagyis nem egy technológiai vaklelkesedés, hanem egy tudatos alkalmazkodási folyamat zajlik. A valódi kérdés ezért már nem az, hogy megérkezett-e az MI az egyetemekre, hanem az, hogy a felsőoktatás hogyan tudja utolérni a saját hallgatóit, és hogyan tudja a leghatékonyabban beépíteni az MI-t az egyetemi képzésekbe.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss