Zöld
Így takaríts okosan a kertben tavasszal
Tavaszi nagytakarítás a kertben
A tavasz a takarítás és metszés ideje, sok hulladék keletkezik a talajon. Sokan elégetik az elszáradt gallyakat és elhalt növényeket, pedig a legtöbb megyében tűzgyújtási tilalom van érvényben.
Belterületen pedig szigorú feltételek mellett csak ott lehet égetni, ahol ezt lehetővé teszi az önkormányzati rendelet. Nem véletlenül jár komoly büntetéssel, ha valaki feleslegesen égeti el a növényi hulladékot, hiszen ezzel rengeteg káros anyag kerül a levegőbe, ráadásul tűzveszélyes. Számos eszköz áll rendelkezésünkre, hogy környezetbarát módszerekkel tartsuk rendben udvarunkat. Ebben segít Boncz Péter, a Praktiker szakértője.
Teremtsünk humuszt!
A modern kertész komposztálóba gyűjti a szerves hulladékot. Néhány négyzetméter árnyékos helyre és időre van szükségünk a komposztáláshoz. A komposztálandó anyag megfelelő aprítását bízhatjuk aprítógépre, vagy metszőollóval is elvégezhetjük. Az egyszerű szerkezetben az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át növényi trágyává. Rendszeres keveréssel, nedvesen tartással egy év alatt tápanyagban dús humusszá alakul a hulladék. Hasznosak a komposztálódást gyorsító anyagok, indító kultúrák. Az elhalt füvet, kisebb ágakat a bokrok és ágyások közé is szórhatjuk. Táplálják a növényeket és megakadályozzák a gaz terjedését.
Nagy kincs: a víz
A tisztított, klórozott csapvíz napi használata helyett a pénzünket és a környezetet is kíméljük, ha összegyűjtjük az esővizet. A tárolóból szárazabb napokon szivattyú vagy locsolóedény segítségével öntözhetjük növényeinket. Manapság már nem kell félni attól, hogy az esővíztározó csúnya látványt nyújt, választhatunk kertünk stílusához illő, ízléses design darabokat is, például kerámiaamforákat. Az esővízgyűjtésnél már az eresznél elkezdhetjük a víz tisztítását, ha falevélgátlóval fedjük a csatornát. Akár 150-200 liter vizet is összegyűjthetünk egy méretes esővíztárolóval, ami szép kis összeget von le a vízszámlánkból.
Kellemetlen kertlakók
Nem lelkesedünk a kerti kártevőkért, akik csúnya foltokat, lyukakat hagynak a növényeken és az ágyásokban. A vakondok ellen a legkímélőbb módszer a napelemes vakondriasztó, mely 650 m-es hatósugarával hanghullámok segítségével riasztja el a rágcsálókat. A nagy hatékonyságú szolárpanel kedvező időjárás esetén gondoskodik arról, hogy az elem ismét feltöltődjön. A rovarok ellen természetes védekezés a megfelelő növénytársítás, könyvekből tájékozódhatunk arról, mit mi mellé érdemes ültetni, hogy egymást védve felvegyék a harcot a kártevők ellen anélkül, hogy különösebb beavatkozást igényelnének.
Hab a tortán
Ha eltüntettük a kerti hulladékot, és megszabadultunk a kártevőktől, foglalkozhatunk a kert kellemesebb tevékenységeivel is: például ültetéssel. A Praktikerben mindenféle virág, zöldség vetőmag megtalálható, évelő és egynyári cserepes növények is. Az áruház kertészeti termékek széles körét kínálja, a skála gyakorlatilag a teljes spektrumot lefedi, legyen szó kül- és beltéri növényekről, vetőmagokról, permetszerekről, kerti gépekről és szerszámokról, illetve öntözéstechnikai termékekről és kerti bútorokról.
Zöld
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
Balaton a mesterséges intelligencia szemével: kiszáradhat a tó? – Szakmai vélemény:Nem az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akik hajlandók meghallgatni egymást.
Több napilap is megkérdezte a mesterséges intelligenciát arról, hogy kiszáradhat-e a Balaton a következő évtizedekben.
Az MI előrejelzése riasztó, az egyik a cikk szerint: a tó vízszintje akár drasztikusan csökkenhet, ha a klímaváltozás és a vízgazdálkodási problémák együtt hatnak.
A cikk felveti a kérdést: vajon azért fordulunk az AI-hoz ebben a kérdésben, mert a vízügyi és turisztikai szakemberek lassan reagálnak a történésekre, így kevés a pontos és hiteles információnk a Balaton állapotáról – vagy csupán “játszunk” a technológiával, miközben elbizonytalanodunk a valóság megértésében?
Éskovács Péter turisztikai és PR-tanácsadó szerint a helyzet nemcsak természeti, hanem kommunikációs válság is, talán ezért is kérdezgetik sokan az AI-t erről a témáról. Az utóbbi napok hírei – iszapos partok, rekordalacsony vízszint – gyorsan átírták a Balatonról kialakult képet, miközben a szakemberek szerint a tó ökológiai állapota alapvetően stabil. A problémát súlyosbítja, hogy a hírek gyakran nem adják vissza a természetes folyamatok kontextusát, így a közvéleményben a válság valóságként jelenhet meg.
A tanácsadó hangsúlyozza, hogy a megoldás nem a pánik vagy az elhallgatás, hanem az összefogás és a párbeszéd. A balatoni szakemberek, helyi turisztikai szervezetek és a régió településeinek vezetői közösen kell, hogy koordinálják a kommunikációt. Fontos, hogy az információkat érthető, hiteles formában juttassák el a lakossághoz és a látogatókhoz, miközben a helyi történetek, személyes élmények és kulturális programok segítségével a változó természeti környezetet élménnyé alakítják.
Nemzetközi példák – az olasz Garda-tó és az afrikai Victoria-vízesés – bizonyítják, hogy a válságok kreatív kommunikációval újrapozícionálhatók. Az üzenet világos: a természet változása önmagában nem válság, csak akkor válik azzá, ha nem értjük, nem magyarázzuk, és nem kommunikáljuk megfelelően. A Balaton esetében a cél a gyors, átlátható és élményszerű kommunikáció, amely összekapcsolja a helyi szereplőket, a szakmai szervezeteket és a települések vezetőit, és hitelesen mutatja be a tó sokarcúságát.
A kérdés tehát nemcsak az, hogy kiszáradhat-e a Balaton – hanem az is, hogyan beszélünk róla. Ahogy Éskovács fogalmaz: nem az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akikr hajlandók meghallgatni egymás. Az AI eszköz lehet az információgyűjtésben, de a valódi érték abban rejlik, hogy az adatokat érthető, közérthető formában, párbeszédre és összefogásra alapozva közvetítjük a nyilvánosság felé, a régió egészének bevonásával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság.
Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti Péter is, és a záróünnepség apropóján egy igazi zöld civil dzsemborit hoztunk össze: velünk tartott a Jane Goodall Intézet, és a Humusz Szövetség is! – olvasható a 10 millió Fa Facebook bejegyzésében.
Felidézik, hogy „egyedülálló összefogással indult útjára nyár elején az Önkéntes Vízadás kampány. A március 1-jén tartott Nemzeti Faültetés Napja mozgósító erején felbuzdulva Budapest Városházaval, és a BKM FŐKERT Díviziója megkeresése nyomán, velük karöltve elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel megpróbáljuk bevonni a lakosságot a város fiatal faállományának locsolásába is. Régóta mondjuk ugyanis, hogy tudjuk jól: szükségünk van a fákra. De a fáknak is szükségük van miránk! Ezért volt fontos, hogy a szomjas fák és az állapotuk térképen követhető, élvezetes, és játékos legyen, a Beeco térképes app fejlesztőivel összefogva vágtunk bele ebbe a rendkívüli a kihívásba”.
Párhuzamosan a közösségi locsolási alkalmak elterjedését előmozdítva heti rendszerességgel Locsolakomákat szerveztünk vasárnap délutánonként a város Főkert által fenntartott parkjaiban.
„Az Önkéntes Vízadás eredménye mindannyiunk képzeletét felülmúlta”
- Közel 3000 embert mozdult ki árnyas otthonából a rekkenő hőségben a fiatal fák megmentésére. Számos locsolóközösség alakult a nyár folyamán.
- A szomjas fáknak mintegy 400 000 liter vizet juttattunk
- 7000 fa kapott legalább egyszer vizet
- A Beeco applikáció 17 000 app letöltését érte el
Ültetünk és Éltetünk!
Az utolsó Locsolakoma egyben 10 millió Fa szokásos szezonváltó eseménye is lett, hiszen miközben lezárult az éltetés és fenntartás időszaka, végre megérkezett az ősz és elindulhat az új faültetések sorozata.
Klímaszorongás ellen: cselekvés és faültetés!
S ahogy az Önkéntes Vízadás program sikerében láttuk, kiutat mutat a klímaszorongásból és segített cselekedni a klímaváltozás ellen, éppen így tudjuk az őszi-téli időszakban is faültetésekbe bevonva cselekvésre invitálni az embereket.
Mostantól a 2026-os Nemzeti Faültetés Napja közösségi ünnepig is minden nap akár egyénileg be lehet szállni a 10 millió fa elültetésébe, hiszen már rendelkezésre áll az 1fo1fa.hu oldal, ahová nem csak a közösségi, de az egyéni faültetéseket is fel lehet vezetni – írják.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Harmadfokon is felmentette a bíróság Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit
Harmadfokon, jogerősen is felmentette a Győri Ítélőtábla Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit a bűncselekmény vádja alól, így lezárult a négy éve tartó pereskedés a Fertő tavi fecskementő akció miatt.
A Nemzet Színészének és az aktivistáknak azért kellett évek óta bíróságra járniuk, mert a hazánkból lassan már eltűnő füsti fecskék védelmében léptek fel, leszedve a fészkeikre való visszatérésüket megakadályozó „madárvédő hálót”. A Greenpeace Magyarország üdvözli a Bíróság döntését.
A Fertő tó természeti értékeit védő aktivisták 2021-ben figyelemfelkeltő és fecskementő akciójuk során egy lebontásra ítélt Fertő tavi cölöpházról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazaérkező füsti fecskék visszatérhessenek korábbi fészkeikre és tojást rakhassanak. Ebben az esetben a házat már nem lehetett volna elbontani, mert a tojásos fészkek tönkretétele bűncselekménynek minősült volna.
Az Ítélőtábla helybenhagyta a másodfokú felmentő ítéletet, mely szerint a Greenpeace aktivisták magatartása nem volt veszélyes a társadalomra. A bíróság érvelése szerint a természeti értékeink közös tulajdonunk, melyeknek a védelme fontosabb volt a fecskeháló védelménél. Az érvelésben a bíró azt is hozzátette természeti értékeink védelme mindannyiunk feladata.
Udvaros Dorottya a Greenpeace-hez hasonlóan boldogan üdvözölte az Ítélőtábla döntését. Korábban, a másodfokú ítélet után így nyilatkozott a Nemzet Színésze a perről:
„Egy percig sem éreztem bűnösnek magam, sőt! Büszke vagyok arra, amit cselekedtem. Az egyre nagyobb válságban lévő természetet védtem, nagyon boldog vagyok, hogy végre a bíróság is kimondta ezt. Hiába minősítették korábban tettünket bűncselekménynek, semmilyen bírósági ítélet nem változtatna azon a meggyőződésemen, hogy amit tettünk, az a társadalom számára hasznos volt, és nem veszélyes.”
„Sok fontos csatát nyertünk már a Fertő élővilágának megmentéséért, az értelmetlen óriásberuházás megállításáért folytatott harcunkban, de nagyon örülök, hogy végre a hazai természetvédelem egyik legabszurdabb perében is az aktivistáinkat felmentő jogerős ítélet született. Örülök, hogy nem kell tovább emiatt az ügy miatt bíróságra járnunk, mert hiába hívták volna bűncselekménynek fecskementő akciónkat, a Greenpeace aktivistáit semmilyen eljárással nem lehetett volna eltántorítani attól, hogy továbbra is minden tőlük telhetőt megtegyenek a természet, hazánk élővilágának védelme érdekében”
– nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-szakértője.
Idén júliusban Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője, a tó és környezete fejlesztésének miniszteri biztosa azt nyilatkozta, hogy „a Fertő tavi fejlesztés folytatását illetően társadalmi konszenzuson alapuló újratervezésre van szükség. A korábbi tervekhez képest egy kisebb volumenű beruházás megvalósulása várható ütemezett formában”. A helyiek és a Greenpeace által a kezdetektől kritizált, természetpusztító beruházás korábbi terveire már 13 milliárd forintot költött el a magyar állam.
Nem ez az egyetlen jogi siker, amit a Greenpeace elért a Fertő ügyében. Korábban a Kúria is a zöldszervezetnek adott igazat, amikor jogszabályokra hivatkozva támadták meg a Fertő tóra tervezett természetpusztító beruházás környezetvédelmi működési engedélyét. Ezt az ítéletet nagy győzelemként ünnepelték a zöldek, mert ez szerintük nemcsak ebben az esetben, hanem más természetvédelmi ügyben is mérvadó lehet.
Az ügyben a Greenpeace aktivistáinak védelmét Dr. Lőrik József büntetőügyvéd látta el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Gazdaság2 hét ago
Digitális banki megoldásait fejleszti a CIB Bank a Kyndryllel együttműködve
-
Mozgásban2 hét ago
Vissza az irodába vagy győzött a home office?
-
Ipar2 hét ago
Bivalyerős megawatt-töltő érkezik a piacra
-
Szórakozás2 hét ago
Hollywoodi díszletek között derül ki, ki a legjobb a csapatban
-
Ipar2 hét ago
Összefognak a gépgyártók
-
Gazdaság1 hét ago
Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben
-
Szórakozás2 hét ago
November 6-án indul a magyar mozikban a Bölöni-film