Zöld

Környezettudatos zöld autókra cseréli gépjárműflottáját a Vodafone

Környezetvédelmi stratégiájának részeként tovább csökkenti karbonlábnyomát a Vodafone Magyarország. A vállalat teljes, összesen több mint 400 autóból álló gépjárműflottáját elkezdte környezettudatos modellekre cserélni, melynek első lépéseként 106 darab ŠKODA Octavia IV plug-in hibrid gépjárművet vett át a Porsche Hungaria-tól.

A most bejelentett kezdeményezés a Vodafone azon lokális vállalásának része, miszerint 2025-től a vállalat teljes gépjárműflottája már csak elektromos autóból fog állni. Mindez jelentős mérföldkő a vállalatcsoport globális környezetvédelmi stratégiájának megvalósulása felé vezető úton: a Vodafone világszintű céljai között szerepel ugyanis, hogy 2030-ra a vállalatcsoport teljes karbonlábnyomát nettó nullára csökkenti, és ezt 2040-ig a teljes beszállítói- és partnerhálózatra is kiterjeszti.

A Vodafone évek óta elkötelezett támogatója a fenntarthatóságnak és bolygónk védelmének, az elmúlt években számos kezdeményezést indítottak ennek érdekében mind csoport, mind helyi szinten. Az egyik legjelentősebb eredmény ezek közül, hogy a szolgáltató június vége óta európai működésének energiaellátását 100%-ban megújuló energiaforrásokból fedezi – beleértve a mobil, illetve vezetékes hálózatok, az adatközpontok, a kiskereskedelmi egységek, valamint az irodák energiaigényét. Mindezt az európai leányvállalatok közül a Vodafone Magyarország teljesítette elsőként 2020 októberében.

A Vodafone Magyarország nagyon fontosnak tartja, hogy helyi szinten is minden lehetséges módon támogassa a fenntarthatósági célokat, törekvéseket és ezeket az ügyfelek mellett a kollégákra is kiterjesszék. Ennek részeként a vállalat elköteleződött aziránt, hogy a következő időszakban a teljes, összesen több mint 400 autóból álló hazai gépjárműflottáját környezettudatos autókra cseréli, melynek első lépéseként 106 db plug-in hibriddel bővül a flotta. A most átadott ŠKODA Octavia IV plug-in hybrideket a Porsche Hungaria-tól vették át a Vodafone munkatársai, és a 106 db Skoda Octavia IV-n túl további 60 környezettudatos gépjármű, köztük plug-in hibridek és tisztán elektromos autók érkeznek a következő év elejéig a Vodafone flottájába. A Vodafone Magyarország lokális vállalása, hogy 2025-re a teljes gépjárműflottáját környezettudatos járművekre cseréli.

„Napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy nagyvállalatként olyan munkakörnyezetet teremtsünk, melyben munkatársaink környezettudatosan végezhetik napi feladatukat. Ennek példája a most épülő új székházunk is, melynek tervezése során elsőszámú szempont volt a fenntartható működtetés; továbbá a fenntartható munkavégzés lehetőségének biztosítása érdekében cseréljük most le a céges autóinkat is környezettudatosabb modellekre. Azonban azt is tudjuk, hogy egy vállalat felelőssége nem csak abban áll, hogy biztosítsa a környezetbarát munkakörnyezetet. Elkötelezettek vagyunk abban is, hogy folyamatos érzékenyítéssel és edukációval felkészítsük munkatársainkat ennek az új munkakörnyezetnek, jelen esetben a flottánkba érkező új típusú autóknak a hatékony és rutinszerű használatára.”

– tette hozzá Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

A korábbi zöld intézkedésekkel, valamint a mostani gépjárműflotta cseréjével a szolgáltató hatalmas lépést tesz a vállalatcsoport 2030-as globális vállalásának irányába, miszerint a cég karbonlábnyomát nettó nullára csökkentik, és ezt 2040-ig a teljes beszállítói- és partnerhálózatára is kiterjesztik.

„A Volkswagen-csoport és így a Porsche Hungaria is kulcsszerepet kíván játszani az elektromobilitáshoz kapcsolódó átalakulás előmozdításában, miközben autógyártóból vezető globális, szoftvervezérelt mobilitási szolgáltatóvá válunk. Ugyanakkor büszkék vagyunk arra, hogy vállalatunk nemcsak részese, hanem zászlóvivője annak a folyamatnak, amely újradefiniálja a mobilitást, miközben klímasemlegesen és felelősségteljesen működik. Ezen az úton – a zéró kibocsátás felé – nem egyedül megyünk, hiszen az olyan vállalatok, mint a Vodafone Magyarország is ugyanezen az úton jár. A mai esemény pedig erről szól, mindenki tesz valamit: a most átadásra kerülő ŠKODA Octaviak, a plug-in hibrid technológiájuk miatt gazdaságosabb és környezetbarátabb autózást tesznek lehetővé, így a Vodafone Magyarország ezzel is közelebb kerül karbonlábnyomának nettó nullára csökkentéséhez.”

– mondta Németh Balázs, a Porsche Hungaria ügyvezetője.

„Az ALD Automotive küldetése fenntartható mobilitási szolgáltatóként az, hogy egyszerűvé és hozzáférhetővé tegye az elektromos mobilitásra való áttérést. A környezetbarát hajtásláncok széleskörű alkalmazásával, a mobilitási megoldások vezetőjeként felelősségünk, hogy támogassuk ügyfeleinket járműflottájuk kibocsátási profiljának jelentős javításában, mind az éghajlatváltozás, mind a levegőminőség szempontjából. Az ALD Automotive készen áll arra, hogy kellően megalapozott döntésekhez segítse ügyfeleit és üzleti partnereit a számukra legmegfelelőbb erőátvitel-technológia kiválasztásakor, és társuk legyen flottájuk elektromos átállásában is, ezért nagy öröm számunkra, hogy a Vodafone flottakezelő partnereként részesei lehetünk annak a folyamatnak, melynek célja a Vodafone fenntartható gépjárműflottájának kialakítása. Őszintén hisszük, hogy a mobilitás jövője elektromos.”

– mondta a bejelentés kapcsán Olena TYMOFIYIVA, az ALD Magyarország az ügyvezetője.

Related Topics:autó flotta környezettudatos változtatás vodefone zöld

Up Next

Az űrszemét felszámolásán dolgozik az Apple társalapítója

Don't Miss

A hazai startupok a napelemre, fenntartható divatra fókuszálnak

Zöld

Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztésében működtek közre a MATE kutatói

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) kezdetét vette az „Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztése” című kutatás-fejlesztési projekt.

A konzorciális formában megvalósuló kutatás az Integrál Zrt.-vel és a Nemzeti Biodiverzitás-és Génmegőrzési Központtal együttműködésben jött létre.

A kutatás témája a ludak zárt tartásával kapcsolatos. Ennek jelentőségét az ágazat tartástechnológiai sajátosságai is indukálták, miszerint a lúdtartás nagyrészt nem intenzív körülmények között valósul meg, így a madárinfluenza nagyban sújthatja az ágazatot, továbbá gazdasági és állatjólléti kérdéseket is felvet.

Egyik kiemelendő technológiai paraméter szülőpár állományok esetén a fény, ami a libák szaporodási ciklusát nagyban befolyásolja, ezért alapvető jelentőséggel bír a teljesen zárt tartástechnológiai termelésben. A fény szabályozza továbbá a hormonális háttérfolyamatokat, az anyagcserét, a viselkedésüket, úgymint a táplálkozás, a párzás és a technológiatűrés terén is. A kutatók egy olyan zárt technológiájú világítási rendszert alakítottak ki, mely nagy hangsúlyt fektet az ember által nem látható spektrumokra (UVA, UVB, far red). Saját hatáskörben végzett módszerfejlesztés keretében stresszélettani vizsgálatokkal támasztották alá a kifejlesztett technológiát, amely által a szakértők unikális adatokhoz juthattak.

A nevelés takarmányozástechnológiai fejlesztésének témájában napos kortól a nevelés végéig vizsgálták a takarmányösszetétel és -adagolás hatását a növendék libákra. A takarmányozási protokollban a piaci lehetőségek feltérképezését követően elsődleges vizsgálati célkitűzéssé vált a Proszimbio® technológia (Burain®) kipróbálása és optimális adagolásának megválasztása. Ezzel megalapozva egy olyan töméselőkészítési szakaszra vonatkozó technológiát fejlesztettek ki, amely lehetőséget ad a tömések számának csökkentésére, a kíméletes libamájtermelésre.

A projekt Gödöllőn két helyszínen – Isaszeg u. 200., és Páter Károly utca 1.-, valamint Kiskunfélegyházán, a Csongrádi út 101. alatt zajlik, melyben a konzorcium 96 főt foglalkoztat-, ennek köszönhetően legalább 96 munkahelyet tud megőrizni. A beruházás 2025. március 25-ig valósult meg. A projekt által létrehozott komplex technológiai fejlesztés egyedülálló lehet mind hazai, mind pedig világviszonylatban. A projektről bővebb információt a www.uni-mate.hu oldalon olvashatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem és a HUN-REN KRTK új kutatása 149 ország adatai alapján.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.

Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás.

Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.

A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú

A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.

Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek

A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.

„Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással”

– hangsúlyozzák a szerzők.

A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

AI és karboncsökkentés a Skanska sikerévében

Digitális innováció, új budapesti projekt és globális rekorderedmények tették különlegessé a 2024-es évet.

Pénzügyi, működési és fenntarthatósági szempontból egyaránt kiemelkedő évet zárt 2024-ben nemzetközi piacain a Skanska. A vállalat minden korábbinál magasabb rendelésállománnyal és csökkenő karbonkibocsátással valósította meg hosszú távú stratégiáját – mindeközben tovább erősítette pozícióját Közép-Európában, köztük Magyarországon is. Budapesten 2024 végén elindult a H₂Offices irodakomplexum második fázisának építése, amely kézzelfogható példája a Skanska fenntartható és jövőorientált fejlesztési szemléletének.

Történelmi rekordok és stabil pénzügyi alapok

A Skanska 2024-ben globálisan közel 15,1 milliárd eurós árbevétellel (177 milliárd svéd korona) és 610 millió eurós működési eredménnyel (7,1 milliárd SEK) zárt, ezzel tovább erősítette pozícióját a nemzetközi építőipari és ingatlanfejlesztési szektorban. A vállalat rendelésállománya 24,4 milliárd euróra (285 milliárd SEK) emelkedett – ez minden korábbi rekordot megdöntött. Az építési üzletág eredményessége stabil maradt, a működési nyereség aránya elérte a 3,5%-ot, ami összhangban van a vállalat hosszú távú pénzügyi célkitűzéseivel. A fejlesztési portfólió értéke 700 millió euróra (8,2 milliárd SEK) nőtt, a Skanska pedig továbbra is megőrizte pénzügyi stabilitását: az év végén 1 milliárd eurós nettó készpénzállománnyal (12 milliárd SEK) zárt. Adósságmentes működése szilárd alapot nyújt a jövőbeli beruházások finanszírozásához.

Fókuszban a fenntarthatóság – kézzelfogható eredményekkel

A Skanska célja, hogy 2045-re nettó zéró kibocsátást érjen el teljes működésében és a fejlesztésekhez kapcsolódó folyamatokban. 2024-ben a vállalat saját működéséből származó karbonkibocsátását 61%-kal csökkentette a 2015-ös szinthez képest, míg a fejlesztési és kivitelezési tevékenységekhez köthető kibocsátás 37%-kal mérséklődött a 2020-as értékekhez viszonyítva.

H₂Offices – helyi mérföldkő a Skanska globális klímacéljai felé

A Skanska fenntarthatósági céljai helyi szinten is megvalósulnak: 2024 végén Budapesten elindult a H₂Offices projekt második fázisa. Az épület üzemeltetése karbonsemleges lesz – ez fontos mérföldkő a Skanska 2045-re kitűzött nettó zéró kibocsátási céljai felé. A fejlesztés megújuló energiára, erőforrás-hatékonyságra és a közösségi igényekre szabott terekre épül. A budapesti projekt jól mutatja, hogyan valósulnak meg a Skanska globális fenntarthatósági céljai a gyakorlatban.

AI-alapú megoldások a fenntartható kivitelezésben

Építési és fejlesztési folyamataiban a Skanska egyre nagyobb szerepet szán a digitális megoldásoknak – különösen a mesterséges intelligencián (AI) alapuló technológiáknak. 2024-ben olyan eszközöket használtak, amelyek pontosabbá tették a karbonlábnyom mérését, és elősegítették a kockázatok korai felismerését. Az Egyesült Államokban már széles körben használt EC3 platform (Embodied Carbon in Construction Calculator) eddig több ezer projekt fenntarthatósági céljainak elérését támogatta, és a Skanska fokozatosan más régiókban is bevezeti az eszközt.

A digitális megoldások nemcsak a környezeti hatások csökkentését segítik elő, hanem növelik a hatékonyságot, az átláthatóságot és a megbízhatóságot is a tervezési és kivitelezési folyamatok során.

A Skanska továbbra is elkötelezett a jövőorientált fejlesztések mellett, amelyek közösségeket építenek, támogatják a fenntartható városi környezet kialakítását, és hosszú távú értéket teremtenek a jövő generációi számára.

A 2024-es éves és fenntarthatósági jelentés teljes terjedelemben elérhető a Skanska hivatalos oldalán: https://group.skanska.com/investors/reports-publications/annual-reports/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!