Zöld
Minden huszadik eladott autó elektromos vagy tölthető hibrid hazánkban
Már 19 ezer teljesen elektromos és 20 ezer tölthető hibrid, azaz összesen 39 ezer zöld rendszámos autót helyeztek üzembe Magyarországon, tíz éven belül pedig akár meg is tízszereződhet a számuk – derült ki az E.ON Hungária Csoport szakmai rendezvényén, amelyen az e-mobilitás jövője és a hazai piac helyzete volt a téma.
Az eseményen kiderült, a teljesen elektromos autók száma csak októberben mintegy 6 százalékkal nőtt a pályázati lehetőségeknek köszönhetően. A hazai töltőhálózaton vételezett áram mennyiségét nézve a nyilvános töltésekkel 42 millió kilométert tettek meg az e-autósok 2020-ban, ezzel 5100 tonna széndioxid-kibocsátástól kímélték meg a környezetet. Az elektromos meghajtású autók dinamikus növekedését a töltőhálózati infrastruktúra további fejlesztésével lehet kiszolgálni. Jelenleg Európában negyedmillió hagyományos és 38 ezer gyorstöltő található, de ahhoz, hogy a technológia minél könnyebben elérhető legyen minden környezettudatos autós számára, nélkülözhetetlen az otthoni, munkahelyi töltőpontok kiépítése. A világpiacon mindeközben fordult a trend: a tavalyi volt az első olyan év, amikor több új elektromos és hibrid autót helyeztek üzembe Európában (1,4 millió), mint Kínában (1,2 millió).
Az e-töltő mint alapinfrastruktúra
E-mobilitás szakértők szerint a jövőben két irányzat határozza majd meg a közlekedést. Az elektromos autózás már a mindennapjaink része, és folyamatosan egyre nagyobb teret nyer, míg a nehézgépjárművek esetében a hidrogén technológia elterjedésére számítanak a jövőben. Az elektromos autózáshoz egyre fejlettebb infrastruktúra társul: míg 6 éve egy-egy országon belüli utazásnál 4-5 alkalommal kellett megállni útközben tölteni, addig manapság egyetlen töltéssel kivitelezhető ugyanaz az utazás, és ez a rendszer folyamatosan fejlődik. A Jövő Mobilitása Szövetség felmérése szerint a hazai autósok is egyre nyitottabbak a zöld közlekedésre, több mint 80 százalékuk venne elektromos autót, ha tudná tölteni a munkahelyén.
„Országszerte több mint 1500 töltőpont, több mint 30 tisztán elektromos modell és az állami támogatás teszi könnyebbé a dolgát annak, aki a villanyautó mellett dönt”
– mondta Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke, aki hozzátette, az elektromos hajtás nemcsak az autók esetében egyre népszerűbb, az elektromos rollerek, robogók és kerékpárok piaca is dinamikusan növekszik.
Tévhit a magasabb költség
Az elektromos autózással szembeni fő aggály az ár, a legtöbben azonban jellemzően csak az autó vásárlási árát veszik figyelembe, nem számolják ki a teljes élettartamra vonatkozó költségeket, pedig érdemes. A villanyautóknak ugyanis amellett, hogy a „tankolás” díja is kedvezőbb, minimális a szervizigényük, ráadásul a szervizelés költsége negyede egy hagyományos autó szervizdíjának. Tóth András István, az E.ON Energiamegoldások Kft. megoldásértékesítési igazgatója a szakmai rendezvényen kiemelte, hogy a fenntartható és tiszta közlekedés akkor tud igazán elterjedni, ha pénzügyileg is fenntartható, és az ügyfeleknek anyagilag is megéri az e-autó mellett dönteni.
„E-flotta ügyfeleink tapasztalatai alapján a benzinüzemű autók esetében egy megtett kilométer teljes költsége 35 forintra jön ki, míg az elektromos autók esetében ez csak 9 forint. Ez már olyan különbség hosszú távon, amiért érdemes villanyautóra váltani, akár flottaszolgáltatásban, akár egyéni autóvásárlásban gondolkodunk”
– mondta Tóth András István, aki azt is kiemelte, hogy az E.ON töltőhálózatán a villanyautósoknak megújuló energiaforrásokból származó, zöld áramot kínálnak, ezzel is segítve ügyfeleiknek a tudatos, fenntartható közlekedésben.
Az e-autós előre gondolkodik és tudatosan tervez
Az újautó-értékesítésben már most is jelentősen nő az elektromos autók aránya: 2021 szeptemberében európai szinten már az eladott járművek 23 százaléka volt tisztán elektromos vagy hibrid, ami duplája az egy évvel korábbinak. Hazánkban ez az arány egyelőre 5 százalék, ami magasabb, mint a környező közép-kelet-európai országokban. Reizer Levente, a Nissan Magyarország PR és e-mobilitás igazgatója kiemelte, hogy a pandémia miatt most komoly nehézségekkel néznek szembe az autóipar szereplői:
„A chiphiány, a gyártási problémák miatt érdemes fél-egy évvel előre megrendelni a járművet, de a bővülő választék, az egyre növekvő hatótávolság és az elérhető kényelmi funkciók miatt érdemes megfontolni, hogy az új autó elektromos legyen”.
Tóth András István ugyanakkor hozzátette, az e-mobilitáshoz szervesen hozzátartozik a tervezés is, a vezetőnek előre kell gondolkodnia, hol és mikor fogja járművét feltölteni. Ez most még nem ugyanazt a kényelmet biztosítja, mint a hagyományos közlekedés, de sorra jelennek meg a piacon azok a termékek és szolgáltatások, melyek ezekre az igényekre épülnek. A kényelmesebb és rugalmasabb töltésre például kézenfekvő megoldást jelenthet az otthoni vagy munkahelyi töltő telepítése, melyet az E.ON egyedi igények mentén, kulcsrakészen kínál ügyfeleinek.
Az E.ON Hungária Csoport fenntartható megoldásaival és szolgáltatásaival, energiahálózatának fejlesztésével azon dolgozik, hogy zöldebbé tegye az otthonok, cégek és városok mindennapjait. Az energiavállalat fő célja, hogy 2030-ig felére csökkentse károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig karbonsemlegessé tegye működését. Kulcsszerepet tölt be a fenntarthatóbb jövő infrastruktúrájának megteremtésében azzal, hogy intelligens, adatvezérelt villamos hálózatokat fejleszt, miközben például napelemes rendszerek telepítésével egyre több otthon és vállalkozás válhasson energiatermelővé. E-mobilitás szolgáltatásaival élen jár abban, hogy egyre többen, magánszemélyek, vállalkozások és önkormányzati intézmények élvezhessék a jövő közlekedését jelentő okos és zöld megoldást, az elektromos autózás élményét és az ehhez kapcsolódó kényelmi szolgáltatásokat.
Az E.ON szakmai rendezvényén készült videót ITT nézheti meg.
Zöld
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
Balaton a mesterséges intelligencia szemével: kiszáradhat a tó? – Szakmai vélemény:Nem az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akik hajlandók meghallgatni egymást.
Több napilap is megkérdezte a mesterséges intelligenciát arról, hogy kiszáradhat-e a Balaton a következő évtizedekben.
Az MI előrejelzése riasztó, az egyik a cikk szerint: a tó vízszintje akár drasztikusan csökkenhet, ha a klímaváltozás és a vízgazdálkodási problémák együtt hatnak.
A cikk felveti a kérdést: vajon azért fordulunk az AI-hoz ebben a kérdésben, mert a vízügyi és turisztikai szakemberek lassan reagálnak a történésekre, így kevés a pontos és hiteles információnk a Balaton állapotáról – vagy csupán “játszunk” a technológiával, miközben elbizonytalanodunk a valóság megértésében?
Éskovács Péter turisztikai és PR-tanácsadó szerint a helyzet nemcsak természeti, hanem kommunikációs válság is, talán ezért is kérdezgetik sokan az AI-t erről a témáról. Az utóbbi napok hírei – iszapos partok, rekordalacsony vízszint – gyorsan átírták a Balatonról kialakult képet, miközben a szakemberek szerint a tó ökológiai állapota alapvetően stabil. A problémát súlyosbítja, hogy a hírek gyakran nem adják vissza a természetes folyamatok kontextusát, így a közvéleményben a válság valóságként jelenhet meg.
A tanácsadó hangsúlyozza, hogy a megoldás nem a pánik vagy az elhallgatás, hanem az összefogás és a párbeszéd. A balatoni szakemberek, helyi turisztikai szervezetek és a régió településeinek vezetői közösen kell, hogy koordinálják a kommunikációt. Fontos, hogy az információkat érthető, hiteles formában juttassák el a lakossághoz és a látogatókhoz, miközben a helyi történetek, személyes élmények és kulturális programok segítségével a változó természeti környezetet élménnyé alakítják.
Nemzetközi példák – az olasz Garda-tó és az afrikai Victoria-vízesés – bizonyítják, hogy a válságok kreatív kommunikációval újrapozícionálhatók. Az üzenet világos: a természet változása önmagában nem válság, csak akkor válik azzá, ha nem értjük, nem magyarázzuk, és nem kommunikáljuk megfelelően. A Balaton esetében a cél a gyors, átlátható és élményszerű kommunikáció, amely összekapcsolja a helyi szereplőket, a szakmai szervezeteket és a települések vezetőit, és hitelesen mutatja be a tó sokarcúságát.
A kérdés tehát nemcsak az, hogy kiszáradhat-e a Balaton – hanem az is, hogyan beszélünk róla. Ahogy Éskovács fogalmaz: nem az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akikr hajlandók meghallgatni egymás. Az AI eszköz lehet az információgyűjtésben, de a valódi érték abban rejlik, hogy az adatokat érthető, közérthető formában, párbeszédre és összefogásra alapozva közvetítjük a nyilvánosság felé, a régió egészének bevonásával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság.
Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti Péter is, és a záróünnepség apropóján egy igazi zöld civil dzsemborit hoztunk össze: velünk tartott a Jane Goodall Intézet, és a Humusz Szövetség is! – olvasható a 10 millió Fa Facebook bejegyzésében.
Felidézik, hogy „egyedülálló összefogással indult útjára nyár elején az Önkéntes Vízadás kampány. A március 1-jén tartott Nemzeti Faültetés Napja mozgósító erején felbuzdulva Budapest Városházaval, és a BKM FŐKERT Díviziója megkeresése nyomán, velük karöltve elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel megpróbáljuk bevonni a lakosságot a város fiatal faállományának locsolásába is. Régóta mondjuk ugyanis, hogy tudjuk jól: szükségünk van a fákra. De a fáknak is szükségük van miránk! Ezért volt fontos, hogy a szomjas fák és az állapotuk térképen követhető, élvezetes, és játékos legyen, a Beeco térképes app fejlesztőivel összefogva vágtunk bele ebbe a rendkívüli a kihívásba”.
Párhuzamosan a közösségi locsolási alkalmak elterjedését előmozdítva heti rendszerességgel Locsolakomákat szerveztünk vasárnap délutánonként a város Főkert által fenntartott parkjaiban.
„Az Önkéntes Vízadás eredménye mindannyiunk képzeletét felülmúlta”
- Közel 3000 embert mozdult ki árnyas otthonából a rekkenő hőségben a fiatal fák megmentésére. Számos locsolóközösség alakult a nyár folyamán.
- A szomjas fáknak mintegy 400 000 liter vizet juttattunk
- 7000 fa kapott legalább egyszer vizet
- A Beeco applikáció 17 000 app letöltését érte el
Ültetünk és Éltetünk!
Az utolsó Locsolakoma egyben 10 millió Fa szokásos szezonváltó eseménye is lett, hiszen miközben lezárult az éltetés és fenntartás időszaka, végre megérkezett az ősz és elindulhat az új faültetések sorozata.
Klímaszorongás ellen: cselekvés és faültetés!
S ahogy az Önkéntes Vízadás program sikerében láttuk, kiutat mutat a klímaszorongásból és segített cselekedni a klímaváltozás ellen, éppen így tudjuk az őszi-téli időszakban is faültetésekbe bevonva cselekvésre invitálni az embereket.
Mostantól a 2026-os Nemzeti Faültetés Napja közösségi ünnepig is minden nap akár egyénileg be lehet szállni a 10 millió fa elültetésébe, hiszen már rendelkezésre áll az 1fo1fa.hu oldal, ahová nem csak a közösségi, de az egyéni faültetéseket is fel lehet vezetni – írják.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Harmadfokon is felmentette a bíróság Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit
Harmadfokon, jogerősen is felmentette a Győri Ítélőtábla Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit a bűncselekmény vádja alól, így lezárult a négy éve tartó pereskedés a Fertő tavi fecskementő akció miatt.
A Nemzet Színészének és az aktivistáknak azért kellett évek óta bíróságra járniuk, mert a hazánkból lassan már eltűnő füsti fecskék védelmében léptek fel, leszedve a fészkeikre való visszatérésüket megakadályozó „madárvédő hálót”. A Greenpeace Magyarország üdvözli a Bíróság döntését.
A Fertő tó természeti értékeit védő aktivisták 2021-ben figyelemfelkeltő és fecskementő akciójuk során egy lebontásra ítélt Fertő tavi cölöpházról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazaérkező füsti fecskék visszatérhessenek korábbi fészkeikre és tojást rakhassanak. Ebben az esetben a házat már nem lehetett volna elbontani, mert a tojásos fészkek tönkretétele bűncselekménynek minősült volna.
Az Ítélőtábla helybenhagyta a másodfokú felmentő ítéletet, mely szerint a Greenpeace aktivisták magatartása nem volt veszélyes a társadalomra. A bíróság érvelése szerint a természeti értékeink közös tulajdonunk, melyeknek a védelme fontosabb volt a fecskeháló védelménél. Az érvelésben a bíró azt is hozzátette természeti értékeink védelme mindannyiunk feladata.
Udvaros Dorottya a Greenpeace-hez hasonlóan boldogan üdvözölte az Ítélőtábla döntését. Korábban, a másodfokú ítélet után így nyilatkozott a Nemzet Színésze a perről:
„Egy percig sem éreztem bűnösnek magam, sőt! Büszke vagyok arra, amit cselekedtem. Az egyre nagyobb válságban lévő természetet védtem, nagyon boldog vagyok, hogy végre a bíróság is kimondta ezt. Hiába minősítették korábban tettünket bűncselekménynek, semmilyen bírósági ítélet nem változtatna azon a meggyőződésemen, hogy amit tettünk, az a társadalom számára hasznos volt, és nem veszélyes.”
„Sok fontos csatát nyertünk már a Fertő élővilágának megmentéséért, az értelmetlen óriásberuházás megállításáért folytatott harcunkban, de nagyon örülök, hogy végre a hazai természetvédelem egyik legabszurdabb perében is az aktivistáinkat felmentő jogerős ítélet született. Örülök, hogy nem kell tovább emiatt az ügy miatt bíróságra járnunk, mert hiába hívták volna bűncselekménynek fecskementő akciónkat, a Greenpeace aktivistáit semmilyen eljárással nem lehetett volna eltántorítani attól, hogy továbbra is minden tőlük telhetőt megtegyenek a természet, hazánk élővilágának védelme érdekében”
– nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-szakértője.
Idén júliusban Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője, a tó és környezete fejlesztésének miniszteri biztosa azt nyilatkozta, hogy „a Fertő tavi fejlesztés folytatását illetően társadalmi konszenzuson alapuló újratervezésre van szükség. A korábbi tervekhez képest egy kisebb volumenű beruházás megvalósulása várható ütemezett formában”. A helyiek és a Greenpeace által a kezdetektől kritizált, természetpusztító beruházás korábbi terveire már 13 milliárd forintot költött el a magyar állam.
Nem ez az egyetlen jogi siker, amit a Greenpeace elért a Fertő ügyében. Korábban a Kúria is a zöldszervezetnek adott igazat, amikor jogszabályokra hivatkozva támadták meg a Fertő tóra tervezett természetpusztító beruházás környezetvédelmi működési engedélyét. Ezt az ítéletet nagy győzelemként ünnepelték a zöldek, mert ez szerintük nemcsak ebben az esetben, hanem más természetvédelmi ügyben is mérvadó lehet.
Az ügyben a Greenpeace aktivistáinak védelmét Dr. Lőrik József büntetőügyvéd látta el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Magyar siker: Dunavecsén készül az adatközpontok szíveként emlegetett kapcsolóberendezés
-
Gazdaság2 hét ago
Fontos változás az OTP Banknál: októbertől kombinálható lesz az Otthon Start és a falusi CSOK
-
Gazdaság2 hét ago
Egyre kevesebb a csúszásban lévő adós, miközben kapkodnak a hitelekért a magyarok
-
Okoseszközök2 hét ago
GDPR-Barát kamerarendszer – Biztonság bírságok nélkül
-
Tippek2 hét ago
Ezek a használt autók kelnek el a leghamarabb
-
Ipar2 hét ago
Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyára nyírbátori rendszerekkel működik
-
Mozgásban2 hét ago
A Tesla új Supercharger állomást nyit Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
Új szintre lép a Syngenta fenntarthatósági programja Dióskálon