Zöld

Kerüljön jó helyre az aludoboz!

aludoboz

Gyűjtő automaták segítenek országszerte, hogy kiürült aludobozainktól környezettudatosan szabadulhassunk meg, ráadásul mi is profitáljunk ebből.

Tudatos döntéseket hozni nem mindig egyszerű, ám egyre több segítséget, lehetőséget kapunk, hogy a saját életünk, hétköznapjaink szintjén is tehessünk valamit a környezetünkért. A háztartás körüli tudatosság középpontjában általában a csomagolás áll: az otthon keletkező hulladék nagy része ebből tevődik össze, így nagyon jó kiindulópont, ha ezen a téren igyekszünk lépéseket tenni.

Természetesen a legjobb, ha a lehető legkevesebb csomagolóanyaggal próbáljuk megoldani az életünket: a saját szatyrok, üvegek, flakonok már nemcsak az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő csomagolásmentes boltokban, hanem sok szupermarketben is használhatók. Amit nem tudunk ilyen módon megvenni, annál törekedjünk a minimalizálásra és az újrahasznosításra.

Ha csomagolásról beszélünk, általában a papírra és a műanyagra gondolunk, azonban meg kell említenünk még egy fontos szereplőt: az alumíniumdobozt.

Nem szemét, hanem érték

Korábban talán csak a sör és az energiaital kapcsán jutott eszünkbe az aludoboz, de ma már üdítőitalok és kávé is kapható ilyen formában, így a gyerekek, fiatalok is egyre inkább kapcsolatba kerülhetnek vele. Az újrahasznosítható anyagok közül az aludobozok alapanyagául szolgáló alumínium – már csak a nyersanyag ára miatt is – az egyik legértékesebb, mindemellett az új fém előállításához szükséges energia 95%-a takarítható meg az újrahasznosítás által. Ráadásul az aludobozok végtelenszer újrahasznosíthatók és az újrahasznosított doboz semmiben sem különbözik az eredeti nyersanyagból készítettől.

Magyarországon évente több mint 1 milliárd alumíniumdobozt bocsátanak ki, világszinten pedig nagyjából 250 milliárd darabot gyártanak – ha ezeket egymásra állítanánk, olyan hosszú oszlopot alkotnának, ami 75-ször, oda-vissza elérne a holdig! Ennek a rengeteg üres doboznak nem a háztartási szemétben lenne a helye: ha visszaváltanánk őket, nagyon sokat tehetnénk a környezetünkért. A Minden Doboz Visszajár kezdeményezés éppen az újrahasznosításukért, illetve annak népszerűsítéséért dolgozik, hogy otthonaikban minél többen gyűjtsék a dobozokat akár szelektív hulladékként, vagy éppen ami a leghatékonyabb megoldás: elvigyék őket az gyűjtő automatákba.

Mindenki jól jár

Mivel az automaták főként élelmiszer-kereskedelmi láncoknál (SPAR, Auchan, CBA, Coop és Tesco üzletek) helyezkednek el, mi sem egyszerűbb, mint a bevásárlást összekötni az üres dobozok leadásával. A rendszer „pénzt a dobozért” elve azt jelenti, hogy nem csupán begyűjti az aludobozokat, hanem fizet is érte: dobozonként pár forintos visszaváltási díjjal számolhatunk, amit az adott üzletben tudunk levásárolni – tehát nemcsak a környezet, hanem mi is jól járunk. Ma már országszerte közel 200 visszaváltó automata érhető el, a gyűjtés így nem csak otthon valósítható meg: kezdeményezzük az irodában, sőt, akár az óvodában, iskolában is lehet élni vele, ezáltal pedig már a kicsik is megtanulhatják, hogy az aludoboz érték, és nem eldobni való szemét.

Az automaták használta igen praktikus is, hiszen nincs szükség utólagos válogatásra, egy újrahasznosított doboz pedig mintegy 8 hét alatt már vissza is kerülhet a boltok polcaira. Ráadásul március 31-e óta akár másokon is segíthetünk, ha automatában adjuk le a kiürült dobozokat: a Minden Doboz Visszajár mozgalom és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve a SPAR Magyarország együttműködésnek köszönhetően egyes automaták az összeg jótékonysági célokra való felajánlását is lehetővé teszik.

Zöld

Felgyorsulhat a környezetszennyező SF6 gáz kivezetése a piacról

sf6

Új javaslatokat fogalmazott meg az Európai Bizottság a fluor tartalmú üvegházhatású gázok, illetve az ózonréteget lebontó anyagok jövőbeni felhasználásával kapcsolatban.

A tervezet szerint szigorúbban ellenőriznék ezek használatát. Közben már a megoldás is létezik, az energiamendzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, a Schneider Electric ugyanis kifejlesztett egy alternatív eljárást, amelynek lényege, hogy a létező legkörnyezetbarátabb gázzal, tiszta levegővel töltik fel SF6 helyett középfeszültségű kapcsolóberendezéseiket.

Az Európai Bizottság (EB) által javasolt, az üvegházhatást okozó, fluortartalmú gázokra vonatkozó új szabályozás hozzájárulhat ahhoz, hogy az Európai Unióban 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás, és 2050-re klímasemlegessé váljon a közösség. A fluortartalmú gázok és az ózonréteget károsító anyagok használatának szigorúbb ellenőrzésére vonatkozó új javaslatok eredményeként 2050-ig összesen 490 millió tonna CO2-egyenértékű üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG) csökkentést lehet elérni az Európai Unióban. Összehasonlításként: ez valamivel több, mint Franciaország teljes éves üvegházhatásúgáz-kibocsátása volt 2019-ben.

A fluortartalmú gázok jelenleg az EU üvegházhatású-gázkibocsátásának mintegy 2,5 százalékáért felelősek. A legnagyobb tételt a hidrofluorkarbon jelenti, ami ennek a kibocsátásnak a 90 százalékát adja. Ezt az anyagot többek között hűtőszekrényekben, fagyasztókban, illetve légkondicionálókban alkalmazzák. Az EB javaslata szerint a mostaninál jóval szigorúbb kvótarendszert vezetnének be a hidrofluorkarbonra vonatkozóan, melynek eredményeként 2050-re a 2015-ös szinthez képest 98 százalékkal csökkenne az EU-ban felhasznált gáz klímára gyakorolt hatása.

Bár a felhasznált mennyiség szempontjából kisebb tételt jelent, a legnagyobb üvegházhatású gázok közé tartozik az SF6, vagyis a kén-hexafluorid. Az EB által megfogalmazott tervezet szerint 2031-re teljesen kivezetnék ennek a gáznak a használatát az Európai Unió területén üzembe helyezett új eszközökben. Az SF6 gázt a villamos elosztóhálózatokban lévő középfeszültségű kapcsolóberendezésekben alkalmazzák, amelyekből napjainkban is több tízmillió működik világszerte.

A villamosenergia-igény folyamatos növekedése, valamint a decentralizált termelés terjedése viszont exponenciálisan növeli az ilyen kompakt, középfeszültségű berendezések számát. Az SF6 ráadásul az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak mondható: ebből a szempontból 23 500-szor károsabb a szén-dioxidnál, vagyis kivezetése a piacról fontos lépés klímavédelmi szempontól.

A Schneider Electric, az energiagazdálkodás és az automatizálás digitális átalakításában élenjáró vállalatként határozottan támogatja az Európai Bizottság által megfogalmazott javaslatokat. A társaság már kifejlesztett egy alternatív megoldást, amelynek keretében a létező legkörnyezetbarátabb gázzal, tiszta levegővel töltik fel SF6 helyett középfeszültségű kapcsolóberendezéseiket. Egy teljes portfóliót alakítanak ki az SF6-gáz mentes berendezésekből. Ezen tiszta technológiák elérhetősége és megbízható, nagy teljesítménye időszerűvé és megvalósíthatóvá teszi az EU jelenlegi, a fluortartalmú gázokra vonatkozó szabályozásának felülvizsgálatát. Ha a jövőben elfogadják az SF6 használatát is korlátozó javaslatot, az a Schneider Electric álláspontja szerint fontos mérföldkövet jelentene az európai éghajlati célok sikeres megvalósítása érdekében.

Tovább

Zöld

Itt egy eszköz, ami automatizálná a növények locsolását

Growcube

Az Elecrow GrowCube egy okos növényöntöző, amelynek már fut a Kickstarter-kampánya.

Az Elecrow elindította a Growcube nevű, felokosított növénylocsoló közösségi finanszírozási kampányát. Az eszköz akkor lehet hasznos, ha valaki nyaralni megy vagy nagyon feledékeny az öntözés kapcsán.

Az automata eszköz négy növényt tud egyszerre locsolni, külön szenzor van minden kaspóhoz. A rendszer kiszámolja, mikor és mennyi vízre van szükség, a talaj nedvessége alapján. Alternatív módon mindez kézzel is megadható, a locsolás gombnyomásra is indítható.

A 1,5 literes tartály úgy két hétre lehet elég a négy növényhez, az eszköz appon keresztül vezérelhető, ami útmutatót tartalmaz 3000 különböző növény ápolásához. A rendszer a napszakot és a hőmérsékletet is figyelembe veszi. Ára majd 119 dollár lesz, ami azt jelenti, hogy egy nyaraláshoz elég sok kell belőle egy házba, amelyben sok növény van.

Forrás: ORIGO

Tovább

Zöld

Fenntartható okostelefonok: hosszabb élettartam, zöldebb világ

okostelefonok

Az okostelefonok a világ legnépszerűbb szórakoztatóelektronikai eszközei: 2022-ben várhatóan 4,5 milliárd készülékkel számolhatunk világszerte, melyek 146 millió tonna szén-dioxid (CO2), vagy azzal egyenértékű kibocsátást (CO2e) okoznak majd a Deloitte Global előrejelzése szerint.

Ez ugyan kevesebb, mint 0,5%-a a 2021-ben globálisan kibocsátott, összesen 34 gigatonna CO2e-nek, de közel sem elhanyagolható szempont. A telefonok élettartamának meghosszabbítása segítene csökkenteni az okostelefonok környezeti hatását, és átformálhatja az okostelefon-ipar bevételi és nyereségtermelő képességét.

A Deloitte Global előrejelzése szerint a teljes kibocsátás 83%-a az idén piacra kerülő 1,4 milliárd új okostelefon gyártásából, szállításából és első éves használatából származik. A már piacon lévő további 3,1 milliárd okostelefon használatához kapcsolódó kibocsátás további 11%-ot tesz majd ki, a fennmaradó rész pedig a meglévő okostelefonok felújításából (4%) és az életciklus végi folyamatokból (1%) származik, beleértve az újrahasznosítást is.

A gyártás jár a legnagyobb károsanyag-kibocsátással, ugyanakkor újrahasznosítással jelentősen csökkenthető a környezetterhelés

Egy vadonatúj okostelefon átlagosan 85 kilogrammnyi CO2 kibocsátást generál az első évben, ennek 95 %-a a gyártási folyamatokból származik, beleértve a nyersanyagok kitermelését és a szállítást is. Hogy ez pontosan mennyi CO2e-t szabadít fel, az több tényezőtől függ, elsősorban az újrahasznosított anyag mennyiségétől és a gyártók létesítményeinek energiahatékonyságától.

Az anyagok újrahasznosítása a CO2 intenzív bányászat csökkentését jelenti: az ónt áramköri lapokhoz, a kobaltot akkumulátorokhoz, az alumíniumot pedig burkolatokhoz lehet újra felhasználni. Míg néhány évvel ezelőtt a ritkaföldfémek hasznosítása, elsősorban hangszórókba és akkumulátorokba üzleti szempontból nem volt életképes, ma már létezik technológia erre is. Az okostelefonokban használt integrált áramkörök gyártása is jelentős mennyiségű energiát fogyaszt: egy félvezetőgyártó üzem működési költségeinek például akár 30%-át is az állandó hőmérséklet és páratartalom fenntartásához szükséges energia teszi ki. Fontos tehát, hogy milyen mértékben támaszkodik a gyártási ökoszisztéma a megújuló energiára. Ez vonatkozik a saját tulajdonú létesítményekre és azokra a harmadik felekre is, amelyekhez a gyártók kiszervezik a gyártást. A szállítóknak meg kell győzniük és segíteniük kell a kiszervezett beszállítói láncot, hogy térjenek át az olyan megújuló energiaforrásokra, mint a szél-, nap- és vízenergia.

„Egy okostelefon a gyártás után átlagosan 8 kilogrammnyi károsanyag-kibocsátást generál a használati ideje során, ami általában 2 és 5 év közötti időszakot jelent. Ezen időszak végén a teljes életciklusra eső CO2e-kibocsátást részben az határozza meg, hogy alkatrészei milyen könnyen újrahasznosíthatók. Mivel az okostelefonok CO2 kibocsátásának majdnem teljes egészét a gyártás teszi ki, a legnagyobb tényező, amellyel csökkenthető az okostelefonok CO2 lábnyoma, a várható élettartam meghosszabbítása.”

– mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.

Több tendencia is arra utal, hogy az okostelefonok élettartama középtávon nőni fog

  1. Szerencsére az okostelefonok fizikailag egyre strapabíróbbak, ez csökkenti a nem tervezett cserék szükségességét is. A cserék leggyakoribb okai a képernyőtörés és a vízkár, de a korszerűbb képernyők már többszöri rövid leejtést is kibírnak. A fejlettebb, jellemzően magasabb eladási árú és így jobb minőségű modellek pedig évről évre ellenállóbbak a vízkárral szemben: a legújabb csúcsmodellek a gyártók szerint akár 6 méteres mélységben is képesek fél órán keresztül túlélni a vízbe merülést.
  2. Az okostelefonok szoftveres támogatása egyre hosszabb ideig érhető el. Az, hogy egy gyártó mennyi ideig tartja fenn a szoftvertámogatást, nagyban befolyásolja a készülék viszonteladási értékét. Annak érdekében, hogy a régebbi telefonok is jól működjenek, az okostelefon-gyártók minden egyes operációs rendszer speciális verzióit készítik el, illetve szerzik be az egyes telefonmodellekhez. Egy ilyen rendszer frissítése magában foglalhat olyan dizájnváltozásokat, amelyektől egy meglévő telefon újnak néz ki, a frissített kód pedig a meglévő folyamatokat is javíthatja, és kevesebb energiát is fogyaszt. Emellett a gyártóknak rendszeres biztonsági frissítéseket is kell biztosítaniuk a sebezhetőségek javítására.

„A 2022-es év elején egy adott okostelefon operációs rendszer ilyen jellegű támogatásának hossza általában 3-5 év között mozgott gyártótól függően, de arra számítunk, hogy 2025-re a verseny nyomása miatt a legtöbb csúcsmodell esetében az 5 év már bevett szokássá válhat. Az EU-ban 2023-tól kezdődően pedig előreláthatólag minden okostelefon-gyártónak 5 éven át kell majd biztonsági frissítéseket biztosítania.”

– mondta Márton Alexandra, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

  1. A fogyasztók hosszabb ideig használják a telefonokat: az okostelefonok átlagos tulajdonlási ideje folyamatosan növekszik a fejlett piacokon. 2016 és 2021 között csökkent azok aránya, akik készüléküket az előző 18 hónapban vásárolták. (Lásd: ábra) A tendencia 2021-ben ugyanakkor megfordult és enyhe emelkedést mutatott, amit a Deloitte szakértői annak tulajdonítanak, hogy a világjárvány következtében több okból is (kommunikációs kényszer, megszokott költések kiesése miatt növekvő megtakarítások) a fogyasztók többet költöttek készülékekre. Azonos időszakban és piacokon a 3,5 évnél régebben vásárolt okostelefonok aránya átlagosan duplájára, 5%-ról 10%-ra emelkedett.
  2. A legkorszerűbb telefonok ma már általában 300 ezer forintba vagy annál is többe kerülhetnek. A hosszabb ideig történő megtartás egyik fő oka az új készülékek magas ára, amelynek visszafizetése (részletre vásárolt konstrukciók esetében) a korábban jellemző 2 évvel szemben akár 3 évet is igénybe vehet. 2017-ben a 300 ezer forintos okostelefonok gondolata szkeptikus reakciókat váltott ki a fogyasztókból, alig egy évvel később azonban ez az árszint már mindennapossá vált a csúcsmodelleknél, és a legtöbb gyártó ma már több okostelefont is kínál ezen az áron.

A felújított és használt telefonok globális piaca egyre nő

Minél magasabb egy telefon névleges viszonteladói értéke, annál valószínűbb, hogy eladják. Egy 300 ezer forintos telefon például az első év után akár az értékének a felét is megtarthatja. Ez erősen ösztönzi a cserére az okostelefon-használók azon kisebbségét, akik évente cserélnek prémium kategóriás telefonokat. Emellett a vállalatokat is ösztönzi a felújítás: egy egyéves, hibátlanul felújított telefon a vadonatúj telefon árának 80%-áért értékesíthető. Míg egy négyéves prémium telefon a fejlettebb piacokon nem annyira kívánatos, a feltörekvő piacokon jelentős keresletnek örvendhet. A felújított okostelefonok piaca 2024-ig várhatóan évente 11,2%-kal, összesen 65 milliárd dollárra nő, 352 millió darabbal számolva – áll a Deloitte Global előrejelzésében.

Hogyan kompenzálhatják a gyártók a készülékeladásokból kieső bevételt?

Az okostelefonok hosszabb élettartama átformálhatja az okostelefon-ipar bevétel- és nyereségtermelési szokásait. Az okostelefon-gyártók magasabb árú készülékeket kínálhatnak, hogy így ellensúlyozzák az eladott készülékek mennyiségének csökkenését és zöld prémiumot (kedvezményeket, támogatást) számíthatnak fel azon fogyasztók körében, akik a fenntarthatóbb megközelítést alkalmazó gyártókat részesítik előnyben. Az eladóknak azonban azt is át kell gondolniuk, hogy a készülékeladásokon kívül milyen más forrásokból növelhetik bevételeiket.

„Ilyen alternatív bevételi lehetőségek lehetnek például a különböző médiaszolgáltatások és alkalmazásboltok, de a fényképek és videók felhalmozódásával az online tárhelyek iránti kereslet is folyamatosan növekedni fog. Ezen túl az olyan kiegészítő hardverek értékesítése is opció lehet, melyek kibocsátása fajlagosan alacsonyabb az okostelefonokénál: a Bluetooth-fejhallgatók eladásai például az előrejelzések szerint 2022-ben 35%-kal nőnek majd. Értékes forrást képeznek még az okostelefonok vásárlásához vagy lízingeléséhez kapcsolódó biztosítási díjak és pénzügyi termékek jutalékai is.”

mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss