Zöld

Cél az aludobozok 100 százalékos újrahasznosítása

Every Can Counts

Otthon nagyobb kedvvel gyűjtünk szelektíven, mint a munkahelyen.

Az európaiak és köztük a magyarok számára fontos a környezet védelme, egyre tudatosabbak a fogyasztók, bár az alumíniumdoboz újrahasznosítás terén sokszor még mindig inkább a gyártóktól és az állami intézményektől, semmint önmaguktól várják a megoldásokat – többek között ez derült ki az Every Can Counts hazai piacot is lefedő új kutatásából.

Második éve tér vissza az Every Can Counts „On The Go” újrahasznosítási kampánya, amely idén már Brazíliát és Kolumbiát is bevonta az alumíniumdobozok újrahasznosítását népszerűsítő programjába. Június 4. és 6. között több mint 100 újrahasznosítási nagykövet (recycling ambassador) járta be az európai parkokat, városokat és strandokat Európa-szerte, így Magyarországon is. Az Every Can Counts hazai kezdeményezése, a Minden Doboz Visszajár program szervezői június 5-én az International Recycling Tour 2022 budapesti rendezvényén arra ösztönözték az Erzsébet téren a járókelőket, hogy tartsák tisztán a nyilvános kültéri tereket, és bárhol is vannak, gyűjtsék szelektíven és hasznosítsák újra az alumínium italos dobozokat.

„A kampány fő üzenete, hogy az italos dobozok örökké újrahasznosíthatók. Közösségünk a szemlélet megváltoztatására ösztönöz és segít elérni a 100%-os aludoboz-újrahasznosítást Európában és azon túl. Ezt az ambiciózus célt azonban csak akkor lehet elérni, ha a fogyasztók, a márkák, a rendezvényszervezők és a helyi közösségek is összefognak annak érdekében, hogy minden italos dobozt újrahasznosítsanak és együtt építsünk egy fenntarthatóbb bolygót”

– mondta David Van Heuverswyn, az Every Can Counts Europe igazgatója.

Az európaiak és honfitársaink túlnyomó többsége szerint még mindig nem teszünk eleget a jelenlegi környezeti kihívások kezelése érdekében – ez derült ki a LUCID közvélemény-kutató ügynökség által a 2022-es Környezetvédelmi világnap alkalmából 14 európai országban – köztük hazánkban is – az Every Can Counts együttműködésével és közreműködésével végzett felmérésből. Az európai polgárok 91%-a többet szeretne tenni a környezetvédelem érdekében, ám az egyéni felelősségvállaláson túl elsősorban inkább a vállatoktól várnak erre megoldást. A megkérdezettek 87%-a (Magyarországon 91%-a) szerint a gazdasági társaságoknak csak végtelenül újrahasznosítható csomagolást kellene használniuk. Közel kétharmaduk egyetértett azzal, hogy a környezet védelme érdekében elsősorban a hulladék mennyiségének csökkentésével, a szelektív gyűjtésével és az egyéni újrahasznosítás ösztönzésével tehetünk a legtöbbet.  Ugyanakkor a válaszadók szükségesnek tartják az olyan állami szabályozást, amely visszatartja a vállalatokat a környezetkárosító anyagok, valamint a nehezen vagy egyáltalán nem újrahasznosítható termékek előállításától.

A megkérdezett magyarok közel fele tisztában van azzal, hogy mi is történik a szelektíven gyűjtött hulladékkal, hova kerül, továbbá azzal a ténnyel, hogy az újrahasznosított anyagnak pénzügyi értéke van. A kutatás eredményei szerint honfitársaink 41%-a gyűjti külön az italos dobozokat rendszeresen, ha otthon tartózkodik, csak 26% helyezi az italos dobozokat szelektív kukába a munkahelyén és 22%-a akkor, ha útközben van. Részben ezért is szeretnének a válaszadók jobb újrahasznosítási infrastruktúrát: a megkérdezettek szerint több szelektív hulladékgyűjtő lenne szükség a közterületeken, valamint a többség támogatja a betétdíjas visszaváltási rendszerek bevezetését, és azt is, hogy országuk csak 100%-ban újrahasznosítható csomagolást használjon.

Ezeket az eredményeket kiegészíti a fenntartható csomagolásról alkotott kép is, ugyanis a megkérdezett fogyasztók többsége – mintegy 60%-a – számára a fenntartható csomagolás 100%-ban újrahasznosított anyagokból készült termékeket jelent.

„Az alumínium italos dobozok örökké újrahasznosíthatók. Ezt az üzenetet szeretnénk eljuttatni a fogyasztókhoz a fenti kezdeményezéssel is”

– fogalmazott Vida Péter, a Minden Doboz Visszajár magyarországi képviselője, a Returpack Kft. operatív vezetője.

Szavai szerint Magyarországon évente több mint egymilliárd darab alumíniumdobozt bocsátanak ki, és az a cél, hogy a környezet megóvása érdekében ennek a hatalmas mennyiségnek minél nagyobb részét visszagyűjtsék. A Returpack Kft. 2006-ban alakult, a Magyar Sörgyártók Szövetségével 2009-től dolgozik együtt, az első italdobozos automatát még 2010-ben helyezték ki. Cégük évente közel 70 millió darab, azaz több mint 1000 tonnányi alumínium italdoboz visszagyűjtésével és újrahasznosításával végzi környezetvédelmi tevékenységét. Egyedülálló szabadalmuk hazai innováció: automatáik felismerik és elfogadják az összegyűrt vagy összelapított aludobozokat is. Nem csupán begyűjtik ezeket, hanem pár forintot fizetnek is érte, tovább ösztönözve a környezettudatosan gondolkodó embereket arra, hogy használják automatákat.

„A kutatás egy fontos kérdésre adott választ. Honfitársaink 85%-a részben vagy teljesen egyetértett azzal az állítással, hogy szívesebben gyűjtenék szelektíven és váltanák vissza az aludobozokat, ha tudnák, hogy az azért kapott pénzt jótékony célra is fordíthatják”

– hangsúlyozta Vida Péter. Hozzátette:

„erre már lehetőség is van, hiszen idén március 31-től a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és SPAR Magyarországgal való együttműködésnek köszönhetően egyes automaták az összeg jótékonysági célokra való felajánlást is lehetővé teszik.”

Ipar

Zöld versenyt hirdet a Schneider Electric

schneider

84 millió tonna CO2-kibocsátást előzött meg a digitális megoldás.

A Schneider Electric bejelentette, hogy tovább erősíti a “Partnering for Sustainability Initiative” elnevezésű kezdeményezését. Az új program célja, hogy a vállalat partnerei jobban megértsék és ezáltal eredményesebben teljesíthessék ügyfeleik kéréseit. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető cég ügyfelei a múlt évben 84 millió tonnával csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat a társaság által fejlesztett, felhőalapú IoT platform alkalmazásával.

A “Partnering for Sustainability Initiative” kezdeményezés átfogó oktatást és képzést, egyszerűsített termékportfóliót, nyitott és együttműködő támogatási ökoszisztémát, valamint digitális tudást és szakértelmet kínál a Schneider Electric partnerei számára.

A Schneider Electric meghirdette továbbá a Partnering for Sustainability Program első kezdeményezését, a Sustainability Impact Awards-ot. A pályázatra július elsejétől jelentkezhetnek a vállalat partnerei, a pályázatokat november 25-ig várják, az elismeréseket pedig jövő januárban adják át. A felhívás célja, hogy díjazzák azokat a partnereket, akik élenjárnak a fenntarthatósági törekvések megvalósításában.

A pályázatokat két fő kategóriában adhatják le a jelentkezők, a saját működésük karbonmentesítésében élen járó partnerek a „Sustainability: Impact for my company”, míg a CO2-kibocsátásuk csökkentésében az ügyfeleiket is támogató partnereket a „Sustainability and Efficiency: Impact for customers” kategóriában díjazzák majd.

A Schneider Electric dekarbonizációs céljai elérése érdekében energiahatékony és fenntartható működést támogató megoldásokat és szolgáltatásokat alkalmaz, valamint támogatja ügyfeleit, partnereit, illetve beszállítóit a saját kibocsátás-csökkentési terveik elérésében. A Schneider Electric ügyfelei a múlt évben 84 millió tonnával csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat a társaság által fejlesztett, felhőalapú IoT platform, az EcoStruxure alkalmazásával. A 2018 óta „megspórolt” CO2 kibocsátás pedig már eléri a 347 millió tonnát.

Tovább

Zöld

A Siemens termosztátja szén-dioxid szenzorral őrzi a levegő minőségét

siemens

Beépített szén-dioxid érzékelővel és vezérlő funkciókkal érkezik a Siemens RDG200 termosztát sorozatának új modellje.

Az új modell folyamatosan figyeli a beltéri levegő minőségét, és szükség esetén változtat a beállításokon, hogy az épületben tartózkodók számára mindenkor egészséges és produktív beltéri légkört biztosítson, a hatékony működés fenntartása mellett. Ha az emelkedő CO2-koncentráció következtében a levegő minőségromlását észleli, a termosztát automatikusan magasabb fokozatra állítja a szellőztető rendszert, hogy megfelelő mennyiségű friss levegőt juttasson a helyiségbe.

A kompakt felépítésű, nagy kijelzővel és több beépített érzékelővel rendelkező all-in-one termosztátok könnyen telepíthetők és a nyílt KNX kommunikációs szabványt támogató képességeiknek köszönhetően natívan integrálhatók a Siemens Synco és Desigo rendszereivel, vagy harmadik féltől származó rendszerekkel.

Új funkcióival az RDG200 termosztát nem csupán akkor biztosítja a megfelelő szellőzést, amikor a helyiségekben sokan tartózkodnak. Alacsony CO2-koncentráció esetén például csökkenti a szellőző fokozatát, ezzel is elősegítve az energiatakarékos épületüzemeltetést. A termosztáton előretelepített alkalmazások széles választéka számos további lehetőséget kínál a fenntartható helyiségautomatizálás megvalósítására.

A rossz szellőzés okolható a betegszabadságok több mint 50 százalékáért, de a beltéri levegő gyenge minősége egyébként is észrevehetően csökkenti az irodai munkavégzés hatékonyságát, állapította meg tanulmányaiban az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége. Legutóbb pedig a világjárvány is felhívta a figyelmet a beltéri levegő minőségének fontosságára, nemcsak az irodákban, hanem az olyan épületekben is, mint az iskolák és az egyetemek.

Kiterjedt portfóliójában a Siemens az alapvető szobai klímaszabályozásra szolgáló, egyszerű mechanikus és digitális modellektől kezdve az épületfelügyeleti rendszerekbe integrálható, fejlett kommunikációs képességekkel rendelkező modellekig a termosztátok széles választékát kínálja a költséghatékony és fenntartható helyiségautomatizáláshoz.

Tovább

Zöld

10 pont a zöldebb Európáért

schneider

Így lehetne felgyorsítani az elszakadást a bányászott széntől, kőolajtól és földgáztól.

Tíz pontban foglalta össze a Schneider Electric azokat a lépéseket, amelyek segíthetik, hogy az Európai Unió már jóval az eredetileg kitűzött 2030-as határidő előtt csökkentse függését az importból származó fosszilis tüzelőanyagoktól. Az energiagazdálkodás és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az Európai Bizottság májusban közzétett REPowerEU tervéhez kapcsolódva tette közzé a listát. Egyben üdvözölte az EU kezdeményezését, bízva abban, hogy az uniós célkitűzések már 2027 előtt elérhetők, a többi között az épületek és az ipar energiahatékonyságának növelésével.

A Schneider Electric az európai energiaválsággal foglalkozó REPowerEU tervhez kapcsolódva mutatta be a

„REPowerEU: Az energiafogyasztók támogatása egy fenntarthatóbb és ellenállóbb Európa érdekében”

című dokumentumot, amely egy 10 pontból álló cselekvési tervet vázol fel annak érdekében, hogy Európa 2027-re digitális és elektromos legyen.

A leggyorsabb és igen látványos eredményeket az energiahatékonyság növelésével lehet elérni, amihez a digitalizáción át vezet az út. A Schneider Electric elemzése szerint az épületek felelősek az Európai Unió károsanyag-kibocsátásának 40 százalékáért és jelenleg mintegy 220 millió olyan ingatlan van a közösség tagállamaiban, amelyek egyáltalán nem működnek energiahatékony módon. A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint minden egy százalékpontnyi energiamegtakarítás 2,6 százalékponttal csökkentheti az importált gáz mennyiségét. Az épületek energiahatékonyságának javítására a leginnovatívabb és költséghatékonyabb módszer, ha felszereljük őket hálózatba kapcsolható megoldásokkal, mint felügyeleti eszközök, érzékelők, vezérlőrendszerek és épületmenedzsment rendszerek (BMS). A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete 2021-ben készített egy felmérést a BMS megoldások eredményeiről és ez alapján a hotelek esetében átlagosan mintegy 20, az irodaépületeknél 23, míg a kiskereskedelmi létesítményeknél 33 százalékos energiamegtakarítást eredményezett az alkalmazásuk. A beruházás pedig 2-5 év alatt minden ágazatban megtérült.

1. Az épületek mellett az ipar energiahatékonyságának növelése is része a cselekvési programnak. Ez azért rendkívül fontos, mert a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az iparban használt energia 65 százaléka közvetlenül fosszilis tüzelőanyagokból származik. Az adatok gyűjtése, elemzése és a kapott információk alapján történő automatizált cselekvés egyaránt növelheti a dekarbonizáció szintjét és a hatékonyságot az iparban.

3-4. Szoros szinergia lehet a digitalizálás és a villamosítás között, különösen az épületek hőellátása, például kommunikációs hálózatra kapcsolt hőszivattyúk és az ipari folyamatok rejtenek további, kihagyhatatlan lehetőségeket. A napjainkban rendelkezésre álló technológiákkal a hőszükséglet 90, illetve 78 százaléka biztosítható elektromos megoldással ezekben az ágazatokban.

5. A fennmaradó részt – a fentiek mentén – a zöld hidrogén és a biogáz biztosíthatja.

6. Decentralizálnunk kell az energiatermelést például a tetőkön elhelyezett napelemekkel.

7-8-9. Növelni kell a keresleti oldal rugalmasságát, amit a mikrohálózatokkal és az intelligens elektromos jármű-töltőkkel érhetünk el.  Bár a REPowerEU-terv nagyon pozitív javaslatokat tartalmaz néhány ilyen kérdésben, uniós és nemzeti szinten sokkal nagyobb prioritást kellene élveznie. Ezekhez nagyrészt ambiciózus szabályozási ösztönzőkre és erőteljes jelzésekre lesz szükség, például a csúcsfogyasztás 10 százalékos csökkentésének előírására és arra, hogy a nagy, nem lakossági parkolóhelyek 20 százaléka biztosítson hozzáférést e-autó töltőpontokhoz.

10. Végül pedig a korábbi hibák utólagos javítgatása és az átalakítások helyett a nulláról kell kezdeni az új épületek tervezését a digitális eszközök segítségével. Az épületinformatikai modellezés akár 60 százalékkal csökkentheti a hibaszázalékot, miközben fenntarthatóbb és energiahatékonyabb épületeket tudunk készíteni segítségükkel.

A REPowerEU-terv határozott javaslatokat tesz az európai gázellátás diverzifikálására, a megújuló energiába történő beruházásra és az energiamegtakarításra. Szilárd meggyőződésünk, hogy az intelligens és decentralizált energiamegoldásokba való befektetésre kell összpontosítanunk, amelyek képesek a strukturális változást jóval 2027 előtt elhozni. Egy új, elektromos világ van kialakulóban, ami sokkal digitálisabb, és amit maguk az energiafogyasztók irányítanak. A Schneider Electric-nél mi ezt hívjuk az Energia 4.0 korszakának. Ezt az átalakulást szem előtt tartva mutatunk be 10 konkrét intézkedést, amelyeket az EU megtehet a gyors megtérülés és a hosszabb távú előnyök érdekében

– közölte Philippe Delorme, a Schneider Electric európai operatív alelnöke.

A Schneider Electric “REPowerEU: Az energiafogyasztók támogatása egy fenntarthatóbb és ellenállóbb Európa érdekében” elemzése itt érhető el.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss