Zöld

Akár ötödével is csökkenthető az épületek energiapazarlása

Akár 20 százalékkal is csökkenthető az épületek energiapazarlása a Schneider Electric „EcoStruxure™ Building Operation 2023” megoldásának alkalmazásával.

A társaság új rendszerei azon túl, hogy támogatják az épületek energiahatékony működtetését, a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében is segítik az üzemeltetőket.

A Világgazdasági Fórum elemzése szerint napjainkban az energia mintegy 60 százaléka elvész vagy elpazarolják, ezért a digitális technológiák és a villamos áram fokozott használata kulcsfontosságú az éghajlati és energiaválságok kezelésében. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat ennek támogatására modernizált épületirányítási megoldásokat mutatott be. Az EcoStruxure™ Building Operation 2023 segítségével az épületeken belüli különböző rendszerek összekapcsolhatók és digitalizálhatók, így az energiafelhasználás áttekinthetőbbé válik, ezáltal segít csökkenteni az energiapazarlást és a hozzá kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást akár 20 százalékkal.

A nyitott és rugalmas EcoStruxure Building megoldások segítenek az ingatlantulajdonosoknak és a létesítmények üzemeltetőinek, hogy reagáljanak az emelkedő energiaköltségekre, valamint megfeleljenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó előírásoknak. Az új funkciók lehetővé teszik a zökkenőmentes integrációt más rendszerekkel, hogy egyetlen, kényelmes, akár mobiltelefonról is kezelhető felületről nyújtsanak áttekintést és vezérlést több rendszerhez.

Egyszerűsített hozzáférés és integráció

A Schneider Electric az egyetlen vállalat, amely a nem kritikus energiaellátást integrálja az épületirányítási rendszerébe (BMS), így mostantól a PowerLogic-ból™ érkező teljesítmény- és energiaadatok könnyebben elérhetők az EcoStruxure Building Operation megoldásban.  Emellett az elektromos járművek töltéséhez használható EVlink Pro AC és EVlink Wallbox berendezések, valamint az EcoStruxure EV Charging Expert adatai is integrálhatók a Building Operation és az EcoStruxure Power Monitoring Expert rendszerekbe.

Ez lehetővé teszi, hogy a töltőállomásokat az épület- és energiarendszerekkel egy nézetben lehessen felügyelni és vezérelni. A létesítmények üzemeltetői így pontosabb képet kaphatnak a helyszíni EV-töltők energiafogyasztásáról, és lehetőségük nyílik arra, hogy minden eddiginél pontosabban szabályozzák a töltőállomások energiafelhasználását, alkalmazkodva az adott épület aktuális energiaigényéhez.

Az irodaterekben is csökken az energiapazarlás

Az EcoStruxure™ Connected Rooms Solutions most új kiegészítőkkel bővült a helyiségek szellőztetőrendszerének felügyeletéhez és vezérléséhez. A légmennyiség vezérlőhöz (VAV) kifejlesztett új SpaceLogic RP-V a SpaceLogic Insight-érzékelővel és a Building Operation szoftverrel együttműködve pontosan szabályozza a helyiségek környezetét a valós idejű foglaltsági információk alapján, így csak ott és akkor kell energiát használni, ahol és amikor szükség van rá. A Connected Room Solutions akár 23 százalékos energiamegtakarítást (és a hozzá kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás elkerülését) eredményezhet a HVAC (fűtés, szellőztetés, légkondicionálás) és a világítás, a helyiségek foglaltsága alapján történő vezérlésével.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Az ABB szerint minden évben újabb 8,56 milliárd köbméter szennyvíz kezelése szükséges az ENSZ által kitűzött célok eléréséhez

abb

A globális szennyvíztisztítási kapacitást évente 8,56 milliárd köbméterrel kell növelni, és évente 469 új szennyvíztisztító létesítménybe kell beruházni ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) célkitűzései teljesüljenek.

Ezek az ABB által megrendelt független kutatás eredményei a 2023. március 22-i Víz Világnapja (WWD) kapcsán.

Miközben az ENSZ a Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals /SDG) megvalósításában elért eredményekről készül beszámolni, az ABB kutatása az SDG 6.3-as célra összpontosít, amelynek célja a vízminőség javítása a tisztítatlan szennyvíz arányának felére csökkentésével, a tisztított szennyvíz visszaforgatásának és biztonságos újrahasznosításának növelésével, valamint a veszélyes anyagok kibocsátásának minimalizálásával. Az ENSZ szerint 2,2 milliárd ember nem jut hozzá megfelelően kezelt ivóvízhez, és több mint 4,2 milliárd ember számára nem érhető el a biztonságosan kezelt szennyvízelvezetés.

A szennyvíz kezelése azonban energiaigényes, az iparág a világ teljes energiatermelésének akár három százalékát is felemészti, és a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 1,5 százalékáért felelős.

„Ez a kutatás azt bizonyítja, hogy még többet kell tenni az ENSZ céljainak támogatása és a vízhiány elleni küzdelem terén elért haladás felgyorsítása érdekében”

– mondta Brandon Spencer, az ABB Energy Industries divízió vezetője.

„Azonban biztosítanunk kell, hogy ezeket a szennyvíztisztítási célokat a lehető legenergia- és erőforrás-hatékonyabb módon érjük el, hogy ezáltal a folyamat fenntartható legyen. Ez az a terület, ahol a technológia kulcsfontosságú szerepet játszik.”

Miközben a szennyvíztisztítási kapacitás növelése prioritás, a szennyvíztisztító telepek hatékonyságát növelő technológia korai integrálása is létfontosságú. Az ABB automatizálási, elektrifikációs és digitális megoldásai segítenek a szennyvíztisztító telepek működésének nyomon követésében, elemzésében és irányításában. A kulcsfontosságú mérési és vezérlési megoldásokkal együtt, amelyek rengeteg üzemi és diagnosztikai adatot gyűjtenek és továbbítanak, az ABB rendszerei segítenek optimalizálni az erőforrás-hatékonyságot és csökkenteni az energiafogyasztást.

A több mint 20 éves kutatási tapasztalattal rendelkező Development Economics ugyanazokat az adatokat használta fel, mint az ENSZ, hogy felmérje, milyen tényleges intézkedésekre van szükség. A napi 50 millió liter kapacitású szennyvíztisztító telepet alapnak tekintő modellezés szerint 469 új szennyvíztisztító létesítményre – ami 3,4 millió olimpiai méretű úszómedencének felel meg – van szükség minden évben.

Az ENSZ 6.3-as a fenntartható fejlődési céljához (SDG 6.3) kapcsolódó kihívás nagyságrendjét egy 2021-es jelentés hangsúlyozza, amely az összegyűjtött, kezelt és újrahasznosított szennyvíz mennyiségét összegzi. Az ENSZ által felhasznált kutatás arra a következtetésre jut, hogy évente a szennyvíz 48 százalékát, azaz 171,3 milliárd köbméter szennyvizet nem gyűjtenek össze vagy nem kezelnek. Az SDG 6.3-as célkitűzés teljesítéséhez – amely 2030-ra a kezeletlen szennyvíz arányának felére csökkentését tűzte ki célul – ezeket a számokat 24 százalékra és 85,65 milliárd köbméterre kell csökkenteni.

2022-ben, az ABB Energy Transition Equation című jelentése elemezte, hogy az automatizálás és a digitális technológiák nagyobb mértékű integrációja révén a szennyvíz hatékonyabb felhasználása miként csökkentheti a vízkészletekre nehezedő nyomást:

  • A szennyvíztelepek akár évi 2000 tonnával is csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást.
  • Világszerte üzemelő több mint 50 000 szennyvíztisztító teleppel évente 100 millió tonnával lehetne csökkenteni a széndioxid-kibocsátást.
  • Az automatizálási és digitális megoldások csomagjának alkalmazásával a vízközmű-vállalatok csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást, és akár 1,2 millió dolláros éves működési megtakarítást is elérhetnek üzemenként.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Mítosz a hulladékégetők energiahatékonysága

szemétégetők

Egy friss tanulmány szerint megdöbbentően alacsony az Európai Unió területén működő hulladékégetők energiahatékonysága.

A Zero Waste Europe (ZWE) által kiadott, az Equanimator által készített értekezés alapjaiban kérdőjelezi meg a fogalom használatának létjogosultságát is. A Humusz Szövetség úgy gondolja, hogy a hulladékhasznosító művek további építése helyett Magyarországnak is elemi érdeke a zero waste megoldások irányába indulni, és mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból hathatós megoldásokat találni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés megoldására.

Az Európai Unióban az egyes hulladékégető létesítmények két típusú, R1 és D10 besorolást nyerhetnek attól függően, megütik-e az R1 energiahatékonysági kritériumban megállapított küszöbértéket. Az R1 energiahatékonysági képletet azért alkották meg, hogy segítségével az energiahatékonyság alapján tegyenek különbséget „energetikai hasznosító” (R1) és „ártalmatlanító” (D10) égetés között.

„Az energetikai hasznosítás hatékonyságának cáfolata: az uniós hulladékégető művek teljesítménye” című tanulmány magyar nyelvű összefoglalójából a Humusz Szövetség honlapján többek között kiderül, hogy az uniós statisztikák azt mutatják, hogy az EU-ban elégetett települési hulladékok 98%-át az „energetikai hasznosító” (R1) besorolású létesítményekben égetik el. Éppen ezért, az R1 energiahatékonysági kritérium nem képes érdemben megkülönböztetni azokat a létesítményeket, amelyeket engedélyre érdemesnek véltek, valamint amelyek energiahatékonyság terén viszonylag magas teljesítményt értek el.

Magyarország elemi érdeke a zero waste megoldások irányába indulni

Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve jelenleg a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, amely létesítmény feladata, hogy termikusan ártalmatlanítsa a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék mintegy hatvan százalékát. Kapacitása évi 350 ezer tonna. A 2023 júliusától induló, 35 éves koncessziós rendszer keretében azonban a koncesszor által vállaltan legalább még egy, de az előzetes elképzelések szerint akár hosszú távon több további hulladékhasznosító mű is épülne.

„A Humusz Szövetség úgy gondolja, hogy ez mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból káros, ráadásul nem jelent megoldást a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségre sem. Egy ilyen, a körforgásos gazdaság elveivel határozottan szembemenő hulladékkezelési megoldás helyett számos alternatíva létezik, amelyek a hulladék keletkezésének megelőzésére, a megfelelő szelektálására és a minél nagyobb arányú, anyagában történő hasznosításra fókuszálnak. Magyarországnak is elemi érdeke a zero waste megoldások irányába indulni” 

– mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.

Helytálló-e a továbbiakban a hulladékégetők hatékony energiatermeléséről beszélnünk?

A hulladékégetést gyakran alacsony szén-dioxid-kibocsátású, sőt, néhol megújuló energiaforrásnak tekintik. Mindez azonban közel sem nevezhető helytállónak, sem villamos energia, sem pedig hő előállítása esetén.

A jelentés határozottan javasolja, és kifejezetten sürgeti a D10 és R1 típusú hulladékégetők közötti értelmetlen különbségtétel elhagyását. A tanulmány egyértelműen rámutat az ártalmatlanítás (D10) és a hasznosítás (R1) közötti megkülönböztetés meglehetősen ingatag, egyúttal önkényes alapjára. Janek Vähk, a ZWE éghajlat-, energia- és légszennyezési programjának koordinátora szerint: „A jelentés bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy a hulladék energetikai célú elégetése nagyon gazdaságtalan folyamat, és mint olyan, egyes érdekeltek gyakran túlhangsúlyozzák az energiavisszanyerési szempontokat. Ráadásul a folyamatban lévő dekarbonizáció miatt egyre nehezebb a hulladékot megfelelő energiaforrásnak tekinteni, így a hulladékból történő energiahasznosítás szükségessége, amely az R1-formula megalkotásához vezetett, elavult.”

A Zero Waste Europe felszólítja az Európai Bizottságot a hulladékokról szóló keretirányelv sürgős felülvizsgálatára

„A »hasznosítás« és az »ártalmatlanítás« közötti, energiahatékonyság alapján való különbségtétel mindig megkérdőjelezhető. A hulladékégetőknek a törvény szerint a lehető legnagyobb mértékben vissza kell nyerniük a hőt, és bármilyen értelmes megkülönböztetés kizárná a működő létesítmények jelentős részét. Ehelyett az EU adatai szerint az összes elégetett települési hulladék mintegy 98%-át olyan létesítményekben kezelik, amelyek »energetikai hasznosítónak« minősülnek. Mindez arra mutat rá, hogy a »hatékonysági küszöbértéket« úgy alakították ki, hogy az túl könnyen teljesíthető legyen. Tekintettel arra, hogy az energetikai rendszerek szén-dioxid-mentesítésével az égetésből származó előnyök egyre csökkennek, itt az ideje, hogy eltöröljük ezt a megkülönböztetést, és minden hulladékégetőt ártalmatlanító létesítménynek minősítsünk át”

– teszi hozzá Dominic Hogg, az Equanimator igazgatója.

A problémakörnek további mélységet ad, hogy az égetés alacsony termelési hatékonysága miatt ráadásul az egységnyi villamos energiára jutó ÜHG-kibocsátás csaknem kétszerese a földgázzal történő termeléshez képest.

A Zero Waste Europe szerint az Európai Bizottságnak egyrészt törölnie kell a hulladékokról szóló keretirányelv II. mellékletében szereplő R1 képletet, hogy a települési hulladék égetése többé ne minősülhessen „hasznosításnak”, másrészt 2035-re meg kell határoznia egy 100 kg/fő/lakos vegyes (maradék) településihulladék-keletkezési célértéket, hogy a hulladék ártalmatlanításáról a vegyes hulladék keletkezésének megelőzésére helyezze a hangsúlyt – olvasható az 1995-ben alapított Humusz Szövetség oldalán megjelenő cikkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

A korábbinál is jobban támogatja a zöldkötvényeket az EU

zöldkötvény

Nem érdemes lemaradni, de trükközni sem.

A 2050-re megfogalmazott uniós és magyarországi környezetvédelmi célok jelentős erőfeszítéseket és befektetést kívánnak minden szereplőtől. Az erre fordítandó források megteremtésének egyik fontos eszköze a vállalati zöldkötények kibocsátása, melynek uniós szabályozása jelentősen változik a közeljövőben. Az új irányelvek egyfelől támogatják a kötvénykibocsátást, másfelől a jogalkotók mindent elkövetnek, hogy a cégek az így nyert forrásokat valódi lépésekre fordítsák látszattevékenység, az un. greenwashing helyett a Magyarországi BDO összefoglalója

„A zöldkötvény-piac ugrásszerű növekedését láttuk az elmúlt években, jelentős befektetői érdeklődés mellett, ami egy idei, rövid megtorpanás után várhatóan folytatódik.”

‒ ismertette a helyzetet Veisz Ákos, a magyarországi BDO ESG üzletágának vezetője.

A február végén elfogadott, ideglenes megállapodások irányelvei miatt változások lesznek az EU GBS vonatkozó rendeleteiben, amelyekre fontos figyelni nemcsak kötvénykibocsátóként vagy befektetőként, de azoknak is, akik a jövőben hitelfelvételen gondolkodnak, vagy EU-s pályázatokon kivánnak részt venni.

2023. február 28-án az Európai Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutottak az európai zöldkötvényekre (EU Green Bond Standard) vonatkozó szabvány létrehozásáról ‒ emeli a ki a lényeget Veisz Ákos. A megállapodás ideiglenes és 12 hónappal a hatálybalépését követően kell alkalmazni, így lesz idő a felkészülésre. Mivel az EU GBS alapjában változtatja meg az eddigi standardokat, ezért mindenképpen érdemes figyelni az új szabvány fejleményeit.

A zöldkötvény-kibocsátás a teljes kötvénykibocsátási piac mintegy 3-3,5 %-át teszi ki. Annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodásban foglalt célok elérhetőek legyenek, a zöldkötvény-piacnak is az eddigieknél gyorsabban kell növekednie, az EU GBS elfogadásának deklarált célja pedig ennek támogatása.

Magyarországon az első zöldállampapír-kibocsátás 2020. júniusában történt 1,5 milliárd euró értékben, majd a japán piacon 20 milliárd jen értékben. A Magyar Állam, mint kibocsátó célja a forrásgyűjtés volt a hazai klíma- és környezeti célokhoz kötődő kormányzati beruházásokhoz. Hazánk Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiája szerint kiemelt cél a hazai vállalati, banki, valamint az önkormányzati zöldkötvény-kibocsátások támogatása is.

„2050-ig a klímasemleges átmenet elérése Magyarországon körülbelül 50 ezer milliárd forint beruházást igényel, amihez más források mellett a hazai vállalatoknak is lehetőségük van kötvényeket kibocsátani. A szuverén zöldkötvény-kibocsátásokon túl 2021. november 30-ig a Növekedési Kötvényprogram keretében 13 darab zöldkötvény-kibocsátás valósul meg, miközben egy növekvő piacról beszélhetünk”

‒ tette hozzá Veisz Ákos.

Az EU GBS-re vonatkozó rendelete ugyanakkor biztosítja, hogy a kötvénykibocsátás során összegyűjtött forrást zöld tevékenységekre fordítsák, és a kötvényeket szakmai és független ellenőröknek is vizsgálnia kell. Az EU GBS összhangban van a Taxonómiára vonatkozó jogszabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy mely gazdasági tevékenységek milyen műszaki és egyéb paraméterek mentén tekinthetők fenntarthatónak. Az EU GBS kibocsátóinak azt kell majd biztosítaniuk, hogy a kötvényekből származó források legalább 85%-át olyan gazdasági tevékenységekre fordítsák, amelyek megfelelnek a Taxonómia fenntarthatósági kritériumainak. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet egy fontos változásra: „A jövőben azok a vállalatok tudnak majd zöldkötvényt kibocsátani, akik ezt a megfelelést kellő mértékben alá is tudják támasztani.”

Milyen előnyei lehetnek az EU GBS szerinti kötvénykibocsátásnak, befektető és kibocsátói szempontból?

Az EU GBS szerinti zöldkötvény-kibocsátás a befektetők számára lehetővé teszi, hogy befektetéseiket nagyobb biztonsággal irányítsák a fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások felé, segítséget nyújt a kiváló minőségű zöldkötvények és vállalatok azonosításában, mindezekkel hozzájárulva a greenwashing visszaszorításához.

„A kötvényt kibocsátó vállalatok számára nagyobb bizonyosságot nyújt majd arra vonatkozóan, hogy kötvényük alkalmas lesz a portfóliójukba zöldkötvényeket kereső befektetők számára, amely egyébként hazánkban még alulértékelt lehetőség sok vállalatvezető, tulajdonos számára”

‒ tette hozzá a BDO Magyarország ESG üzletágvezetője.

Az EU GBS továbbá tisztázza, hogy a kötvényekből származó bevételekből milyen gazdasági tevékenységeket lehet folytatni, egyértelmű jelentéstételi eljárást vezet be a kötvényeladásból származó bevételek felhasználásáról, és egységesíti a külső ellenőrök munkáját is.

Az EU GBS tehát ösztönzi a vállalatokat a zöldkötvény kibocsátására, a befektetők számára pedig egy átláthatóbb befektetési lehetőséget kínál. Annak érdekében, hogy a vállalatok alkalmasak legyenek ilyen típusú kötvényeket kibocsátani, a legfontosabb lépés, hogy tisztában legyenek a tevékenységükre vonatkozó EU Taxonómiai kritériumokkal. Vagyis ehhez értő szakemberek segítségével hatékonyan azonosítani kell az adott vállalatra, iparágra vonatkozó műszaki, tevékenységi paramétereket, amit az EU vizsgál, és megfelelni azoknak. Ez a megfelelés nemcsak a zöldkötvények, de idővel a bankhitelek és az EU források elnyeréséhez is elvárt lesz, így mielőbb ajánlott ezen szemlélet, cégvezetési látásmód elsajátítása ‒ zárta a szakmai összefoglalót Veisz Ákos.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés

Friss