Zöld

Az ABB Európa egyik legnagyobb megújuló hidrogén-projektjében működik együtt a Lhyfe és a Skyborn cégekkel

hidrogén

Az ABB együttműködik a megújuló hidrogén előállításában vezető Lhyfe céggel és a megújuló energiaforrások terén világelső Skyborn céggel, hogy közösen valósítsák meg és optimalizálják Európa egyik legambiciózusabb megújuló hidrogénprojektjét, a SoutH2Portot.

A Lhyfe és a Skyborn által üzemeltetett új hidrogéntermelő üzem a svédországi Söderhamn községben lesz, és a Skybornnak a közeli Storgrundetben lévő 1 GW-os tengeri szélerőművéhez csatlakozik. A teljes üzembe helyezését követően a 600 MW beépített teljesítményű létesítmény várhatóan naponta mintegy 240 tonna hidrogént fog előállítani, és ezzel Európa egyik legnagyobb megújuló hidrogénszállítójává válik.

„Ez az együttműködés kulcsfontosságú része mind a hidrogéntermelés, mind a tengeri szélerőművek területén követett stratégiánknak”

– mondta Brandon Spencer, az ABB Energy Industries vezetője.

„A mostanihoz hasonló partnerségi együttműködések hozzájárulnak a zökkenőmentes ellátási lánc megteremtéséhez, amely elengedhetetlen az energetikai átmenet felgyorsításához. A hidrogén az ipari és a közlekedési szektor szén-dioxid-mentesítésének elősegítésével döntő szerepet játszik a világ éghajlati céljainak elérésében.”   

A vállalatok által aláírt szándéknyilatkozat szerint az ABB kulcsfontosságú szakértelmet nyújt a hidrogén- és villamosenergia-termelés integrációjának optimalizálásához a teljes ökoszisztémában, beleértve az automatizálási, az elektromos és a digitális technológiákat, továbbá hozzájárul a térségben és annak tágabb környezetében megvalósuló, méretezhető, kereskedelmi célú energiaátalakítási projektek fejlesztéséhez. A cél a Power-to-X átalakítási technológiák összekapcsolásában, integrálásában rejlő lehetőségek feltárása. Ezekkel a technológiákkal a megújuló forrásból származó villamos energia szén-dioxid-semleges energiahordozóvá, például hidrogénné alakítható, illetve segítségükkel megoldható az energia későbbi felhasználást biztosító tárolása is.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy egy olyan globális technológiai vezető vállalat, mint az ABB, amely osztja a SoutH2Port projektben alkalmazandó Power-to-X lehetőségeibe vetett meggyőződésünket, csatlakozott a Lhyfe-fal való együttműködésünkhöz. Bízom abban, hogy az ABB segítségével, az e területen meglévő kiemelkedő szakértelmével a következő szintre tudjuk emelni ezt a projektet”

– mondta Olle Hedberg, a Skyborn Sweden vezérigazgatója.

„Szakértelmünk és megoldásaink egyesítésével költséghatékonyan és biztonságosan növelhetjük a megújuló hidrogéntermelésben rejlő értékteremtést”

– mondta Jens Marquardt, a Lhyfe észak-európai régióért felelős vezetője.

„A Skyborn tengeri szélenergia terén elért eredményei, a Lhyfe megújuló hidrogéntermelésben szerzett szakértelme az ABB technológiai szakértelmével párosulva új lehetőségeket teremt a megújuló hidrogéntermeléssel összekapcsolt Power-to-X megoldások nagyüzemi léptékű megvalósítására.”

Az új üzem támogatni fogja a svéd energiarendszer szén-dioxid-mentesítését, akár közvetlenül a hidrogén előállításával, akár a finomított üzemanyagok, például metanol, fenntartható repülőgép-üzemanyag vagy ammónia, előállításával – így járulva hozzá a kormány azon tervéhez, hogy Svédország 2045-re a világ első fosszilis energiahordozóktól mentes országa legyen. A SoutH2port az új munkahelyek és üzleti lehetőségek megteremtésével tovább növeli a régió és a helyi közösség vonzerejét és versenyképességét.

A Lhyfe egy európai, az energetikai átállás ügye mellett elkötelezett vállalatcsoport, amely zöld és megújuló hidrogén gyártására és szállítására szakosodott. Gyártóüzemeivel és projektportfóliójával arra fókuszál, hogy ipari mennyiségben biztosítson hozzáférést a zöld és megújuló hidrogénhez, és lehetővé tegye egy olyan kedvező energiamodell létrehozását, amely képes az ipar és a közlekedés teljes ágazatainak szén-dioxid-mentesítésére. A Lhyfe 2021-ben avatta fel a világ első ipari méretű, tengeri szélerőműparkkal összekapcsolt zöld hidrogéntermelő üzemét.  2022-ben a Lhyfe üzembe helyezte a világ első tengeri zöld hidrogéntermelő kísérleti platformját. A Lhyfe 11 európai országban van jelen, és 2022 végén 150 alkalmazottat foglalkoztat. A vállalatot a párizsi Euronext tőzsdén jegyzik. www.lhyfe.com.

A tengeri szélerőmű-fejlesztés és -üzemeltetés terén úttörő és vezető szerepet betöltő Skyborn több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik, és világszerte mintegy 7 GW kapacitású, felépített, jóváhagyott vagy kivitelezés alatt álló beruházást tudhat magáénak, amely a teljes tengeri szélerőmű-értékláncot lefedi, beleértve a zöldmezős fejlesztést, a mérnöki és tervezési munkát, a beszerzést, a finanszírozást, a kivitelezés irányítását és az eszközkezelést. A Skyborn portfóliójába tartozik egy összesítve 30 GW-nál nagyobb, a fejlesztés különböző fázisaiban lévő, globális projektcsomag. A németországi székhelyű vállalat világszerte 14 piacon van jelen. www.skybornrenewables.com.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Egyéni CO2 azonosítót alkottak

Személyre szabottan kimutatja a munkavállalók szén-dioxid kibocsátását egy forradalmian új fejlesztés.

Az innovatív norvég startup, a Carbon Centrum új befektetője, az EIT InnoEnergy égisze alatt folytathatja a CarbonID fejlesztését. A platformot arra hozták létre, hogy az autonóm módon kövesse a vállalati dolgozók CO2 kibocsátását (Scope 3 emisszió), létrehozva ezzel az első, adatokkal alátámasztott egyéni szén-dioxid-azonosítót a világon.

Az EIT InnoEnergy által támogatott Carbon Centrum fejlesztése lehetővé teszi a vállalatok környezeti hatásainak érdemi megváltoztatását annak köszönhetően, hogy nyomon követi az alkalmazottak szénlábnyomát. A CarbonID elsősorban a fenntarthatósági stratégiával rendelkező vállalatokra összpontosít. Beleértve – de nem kizárólagosan – a mobilitási, az energia- és a kiskereskedelmi ágazatot, amelyeknél a cégek több mint 500 alkalmazottal foglalkoztatnak.

A platform a fitneszalkalmazásokhoz hasonlóan működik és a regisztrált csapattagok a mobilitási, a vásárlási és az energia kategóriákban végzett tevékenységeken keresztül nyomon követhetik kibocsátásaikat, amelyeket automatikusan lábnyomokká alakítanak át. A CarbonID segítségével a felhasználók környezetbarát szokásokat sajátíthatnak el, csökkenthetik az emissziót, kihívásokat választhatnak, versenyezhetnek társaikkal és projekteket indíthatnak másokkal együtt, amelyekért cserébe különböző előnyökben részesülnek.

A Carbon Centrum 2024 első negyedévében meg is kezdi az első kísérleti projektjeit a CarbonID-val.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Az európai fogyasztók több mint 80%-a próbál környezettudatosabban vásárolni divatcikkeket

fogyasztók

A GLAMI divatkereső elmúlt években készült nemzetközi kutatásainak eredményei szerint folyamatosan nőtt az érdeklődés az európai fogyasztók körében a környezetbarát divattermékek iránt, de most az is kiderült, hogy a fenntarthatóság sokszor csak addig prioritás, amíg a vásárlóknak nem kell magasabb árat fizetni érte.

Tovább árnyalja a képet, hogy a fogyasztók elsősorban nem a környezeti szempontok miatt, hanem az alacsony minőség miatt kerülik a fast fashion termékeket, és hogy a többség több ruhát és cipőt venne, ha anyagi forrásai megengednék.

2024. február 13., Budapest – A GLAMI divatkereső platform 2024 januárjában felmérést[1] készített arról, hogy a fenntarthatósági szempontok hogyan befolyásolják a fogyasztói döntéshozatalt a divattermékek vásárlása során. A kilenc európai országban készült kutatás eredményei szerint átlagosan 26%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 22% kevesebbet próbál vásárolni, hogy ezzel csökkentse a környezeti ártalmakat, 35% pedig ugyan figyelembe veszi a környezeti szempontokat, de a termékek ára fontosabb tényező, ha végül két termék között kell dönteni. A jó hír, hogy a kutatás szerint a vizsgált országokban csak átlagosan 10%-ra tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem veszik figyelembe a fenntarthatósági tényezőt divatcikkek vásárlása során.

„A szélsőséges időjárási jelenségek számának utóbbi években tapasztalt ugrásszerű növekedése arra ösztönzi az egyes országokat, hogy új szabályozások bevezetésével mozdítsák elő a divatipar által okozott környezeti ártalmak csökkentését. Mindez azt jelenti, hogy közeleg annak az időszaknak a vége, amikor divatmárkák önszabályozó módon próbálták elérni a környezeti lábnyomuk csökkentését. Az iparág zöldítését célzó intézkedések mellett természetesen a fogyasztói szemlélet is fontos része az egyenletnek, ezért a vállalatok számára továbbra is fontos szempont, hogy a vásárlói döntéshozatalban mekkora szerepet játszik a környezettudatosság kérdése. Ezért készítette el a GLAMI a kutatását, amelyben a fenntarthatóság témaköre is jelentős szerepet kapott”

– mondta el Eliska Hynkova, a GLAMI Brand és PR menedzsere.

Mind a nemzetközi, mind a magyarországi adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók több mint 80%-ának a döntéseiben szerepet játszik a fenntarthatóság, de több egyéb tényező is érvényesül a vásárlás során, amelyek hátrébb sorolhatják a környezetvédelmi szempontokat. A magyarországi adatokat tekintve a nemzetközi átlagot megközelítően 24%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 28% vásárol kevesebbet környezetvédelmi szempontok miatt, és 38% mondta, hogy a fenntarthatósági szempontok is szerepet játszanak döntéseiben, de elsősorban a termék ára a meghatározó. A hazai adatok szerint 5%-ra tehető azoknak az aránya, akiknek a fenntarthatóság egyáltalán nem játszik szerepet a vásárlási döntéseiben.

A felmérésben a fast fashionhöz való hozzáállásukról is megkérdezték a fogyasztókat. A vizsgált országokban átlagosan 10%-ra tehető azoknak az aránya, akik környezetvédelmi okokból kerülik a fast fashion termékek vásárlását. Mind a nemzetközi kutatás, mind a magyar eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb arányban az alacsony minőség miatt kerülik a fogyasztók a fast fashiont, nem pedig környezetvédelmi okokból (nemzetközi átlag 32%, Magyarország 36%). Nemzetközi átlagban 10%, illetve Magyarországon 14% válaszolta, hogy ugyan tudatában van a fenntarthatósági aggályoknak, de az árak miatt mégis a fast fashion termékeket választja. Ugyanakkor a nemzetközi eredmények szerint a fenntarthatóság az egyik legkevésbé fontos szempont a vásárlási élményt meghatározó 13 tényező közül.

A felmérés továbbá arra is rákérdezett, hogy amennyiben a fogyasztóknak több anyagi forrása lenne, akkor több ruhát és cipőt vásárolnának-e. A nemzetközi adatok alapján átlagosan 39% igennel válaszolt a kérdésre, 33% valószínűnek tartja, hogy többet vásárolna, és 13% mondta, hogy valószínűleg ebben az esetben sem vásárolna több divatterméket. A magyar adatokat tekintve 20% válaszolta, hogy biztosan többet költene, 37% valószínűleg többet költene, és 28% valószínűleg ebben az esetben sem költene többet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

A meglévő technológiákkal is nagyot léphetünk a klímavédelmi célok megvalósítása felé

klímavédelmi

Ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg a héten az Európai Bizottság, javaslatuk szerint ugyanis 2040-ig az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a közösségben.

A cél eléréséhez kulcsfontosságú az energiahatékonyság növelése és az olyan innovációk, mint például a Schneider Electric újítása, aminek köszönhetően a szén-dioxidnál is sokkal szennyezőbb SF6 gázt tiszta levegőre lehet lecserélni.

A végső cél, hogy 2050-re az Európai Unió klímasemlegessé váljon, ehhez már eddig is meghatároztak fontos állomásokat. Az egyik ilyen céldátum 2030, amikorra a kibocsátás 55 százalékos csökkentését kellene elérni az 1990-es szinthez képest, ebből 2022 végéig 32,5 százalékot sikerült megvalósítani. Az Európai Bizottság héten megfogalmazott javaslata egy újabb fontos határidőt iktat be a folyamatba, 2040-re ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását kellene 90 százalékkal visszafogni a közösségben, szintén az 1990-es szinttel összevetve.

A klímaváltozást okozó hatások megszüntetése bolygónk és az emberiség jövője szempontjából is kulcsfontosságú, emellett konkrét gazdasági hatásai is vannak. Egy uniós hatásvizsgálat szerint, ha nem cselekszünk, akkor még az óvatos becslések szerint is akár 7 százalékkal csökkenhet az EU GDP-je az évszázad végére a gyorsuló globális felmelegedés miatt.

Abban, hogy sikerül-e elérni a kitűzött célokat a lakosságnak, az üzleti szektornak és a politikai döntéshozóknak egyaránt komoly szerepük van. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az elmúlt időszakban több alkalommal is rámutatott arra, hogy a már most rendelkezésre álló technológiák széleskörű alkalmazására lenne szükség, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.

Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve, a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.

A lakó és üzleti célú ingatlanok az energiatermeléshez és -elosztáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás mintegy 39 százalékát, az alapanyag felhasználás és hulladéktermelés pedig harmadát adják a Világgazdasági Fórum elemzése szerint, ezért kulcsfontosságú az épületeink energiahatékonyságának növelése is a klímavédelmi célok eléréséhez. A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a Schneider Electric tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, mely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását. Emellett, ha tiszta energiával kapcsolatos technológiákat alkalmazunk az új épületeinknél, illetve a meglévők felújításánál, annak komoly gazdasági hatása is lesz, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI) és a Boston Egyetem közös tanulmánya szerint ez a megközelítés kétmillió új munkahelyet hozhat létre Európában és az Egyesült Államokban.

A Schneider Electric a kutatás-fejlesztési tevékenysége során is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jövőformáló, technológiai és fenntarthatósági szempontból egyaránt előremutató újításokat dolgozzon ki. Ezen szemlélet jegyében alkották meg az új, ipari létesítményekben és az energiaelosztásban alkalmazható középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, amelyek a szén-dioxidnál 23 500-szor szennyezőbb SF6 gáz (kén-hexafluorid) helyett tiszta levegőt használnak. A vállalat új, 40 millió eurós beruházással megvalósuló dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) európai gyártóközpontként vesz részt az új technológia elterjesztésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss