Zöld

A jövő év a karbonlábnyom csökkentésről szól majd a vállalati technológiák területén

karbonlábnyom

Jövőre várhatóan tovább gyorsulnak a vállalati digitalizációs törekvések, az előrejelzések szerint a transzformációra fordított források a következő 3 évben elérik a 3,4 billió dollárt. 2024-ben a vállalatok a mesterséges intelligencia „tudásának” gyakorlati kiaknázásába, a minden eddiginél valóságosabb virtuális megoldásokba, illetve az üzletfolytonosságot és a válságálló működést biztosító kibervédelembe fektetik erőforrásaikat, ugyanakkor egyre nagyobb figyelem irányul a fenntarthatóságot előmozdító technológiákra.

A világ top 400 nagyvállalata között az elmúlt években megduplázódott azok száma, amelyek ténylegesen költenek a karbonlábnyomuk csökkentésére, de még mindig sok a látszatintézkedés (greenwashing) – és ez különösen igaz a technológiára, melyről sokszor nem is gondoljuk, mekkora terhet ró a környezetünkre.

A digitalizációra sokan úgy gondolnak, mint a bolygó megmentőjére, és természetesen számos olyan eszköz és alkalmazás áll rendelkezésre, amely valóban hozzájárul a környezetterhelés vagy az energiafelhasználás csökkentéséhez, ugyanakkor az érem másik oldaláról kevesebb szó esik. Átlagosan 347 milliárd emailt írunk naponta, melyek egyenként hozzávetőleg 0,3 grammos karbonlábnyommal terhelik a környezetet, egy Zoom konferenciahívás esetében ez már 2 gramm. Az egyik „legszennyezőbb” technológia pedig éppen a jövő szupersztárja, a mesterséges intelligencia. Egy generatív MI-model betanítása egy földkörüli repülőút károsanyag-kibocsátásával vetekszik, egy rövidke beszélgetés gépi barátunkkal pedig nagyjából fél liternyi édesvíz felhasználásával jár. Megdöbbentő? Mindenképpen.

„A digitális megoldások sokszor valóban vaskos karbonlábnyomot hagynak maguk után, és ha ezzel nem vagyunk tisztában, észre sem vesszük a problémát. Ezért fontos, hogy a cégek felmérjék és ismerjék az általuk alkalmazott technológiák környezetre gyakorolt hatását, és olyan egyszerű átalakításokkal, mint a megújulók becsatornázása, energiahatékony adatközpontok telepítése vagy éppen a kódminőség javítása, minél fenntarthatóbb gyakorlatokra álljanak át”

– hívja fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Erre megy a vállalati digitalizáció 2024-ben

A felelős vállalatok és technológiai szolgáltató cégek tehát egyre inkább szem előtt tartják majd a fenntarthatósági szempontokat a fejlesztések során, ezzel kapcsolatban ráadásul a különböző érdekelti körök, ügyfelek és a szélesebb közvélemény felől is fokozódik a nyomás. Népszerűek lesznek a zöld felhőalapú megoldások, az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, illetve a környezettel való harmonikusabb együttélést támogató szoftveres és hardveres újdonságok. Fenntarthatóbbak lesznek az ellátási láncok, további teret hódít a napenergia, a cégek ráadásul tovább kutatják az olcsó energiatárolási lehetőségeket. Ezekkel a törekvésekkel összhangban persze számos fontos áttörésre számíthatunk, nézzük, mit várnak a Stylers Group szakemberei 2024-től!

  1. Az év, amikor valójában megértjük a mesterséges intelligenciát

A generatív AI 2023-ban valósággal berobbant a köztudatba és az irodákba is, de a legtöbben erre vagy valamilyen apokaliptikus eseményként, vagy végzetes munkaerőpiaci versenyként tekintettek. 2024-ben egyre több alkalmazás kerül a mindennapi munkavégzésbe, mely az AI „tudását” hasznosítja, így már nem ellenfelet, hanem egy szuperhatékony személyi asszisztenst látnak majd benne a munkavállalók.

  1. Elmosódnak a valóság határai

A virtuális valóság is újabb lépést tesz előre, és mindenki megismeri a digitális iker fogalmát, amely majd még több ipari alkalmazásban jelenik meg. Képesek leszünk a valóságban létező tárgyakat és élőlényeket digitális kódokra bontani és akár újraalkotni, legyen szó egy alkatrészről vagy egy gyógyszer hatóanyagáról, vagy a saját munkahelyi avatárunkról. Ezek fejlesztése, javítása és teljesítményének fokozása így minden eddiginél hatékonyabb lehet.

  1. Üzletfolytonosság tűzön-vízen át

Egyre inkább automatizálódik a kibervédelem, több, biztonságosabb és felhasználóbarátabb távmunka-megoldás hódít majd 2024-ben. Mindez azzal a céllal, hogy bármilyen előre nem látható eseménnyel szemben ellenálló legyen a szervezet – ami lássuk be, napjaink velejárója. Az elmúlt évek háborús konfliktusai és járványhelyzetei arra sarkallják a cégeket, hogy az üzletfolytonosságot bármilyen helyzetben előtérbe helyezzék, és csatasorba állítsák a digitális védelmi eszközök egész sorát.

Továbbra is fókuszban az optimalizálás

Habár a technológiára fordított büdzsék a vállalati digitalizációs törekvések növeléséből adódóan nagyra hízhatnak, mindenki a költség- és erőforrás-optimalizálás útjait keresi majd a digitális világon innen és túl. Ennek egyik legkézenfekvőbb módja az lesz, hogy a cégek felmérik és alaposan átgondolják IT-infrastruktúrájukat hardveres és szoftveres szempontból is, hogy csak a valóban szükséges területekbe fektessenek pénzt, időt és szaktudást. Éppen ezért újabb szeletet hasítanak ki a techmixből az olyan megoldások, melyek hatékonyan szervezik az erőforrásokat.

„Az elmúlt években egyre népszerűbbek lettek az úgynevezett low-code platformok, melyek bárki számára elsajátíthatóvá teszik a legegyszerűbb fejlesztői feladatokat, hogy a képzett szakemberek a kreatívabb, magasabb szintű rálátást igénylő kihívásokra koncentrálhassanak”

– véli Gönczy Gábor.

Mindez természetesen hatással lesz a technológia területén alkalmazott toborzási módszerekre és trendekre is. Egyrészről megjelennek a céges hierarchiában a digitalizációs csúcsmenedzserek, akik a statisztikák szerint hatszor nagyobb eséllyel érhetik el, hogy az adott szervezet sikeresen teljesítse a transzformációhoz kapcsolódó stratégiai céljait. Másrészről tovább pörög 2024-ben is a kiterjesztett csapatok piaca, a vállalatok ugyanis minden eddiginél jobban igénylik majd az egyes speciális projektre és technológiákra szakosodott külső munkaerő bevonását. Ezzel elhárulhat minden bökkenő és akadály, amely korábban a fejlesztések útját állta, ráadásul a költségek is mérsékelhetők. A növekedés és a digitális célkitűzések megvalósítása tehát a jövő évben elsődleges lesz a vállalkozások számára, ugyanakkor előrelép a stratégiai szempontok sorában a fenntarthatóság.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Egyéni CO2 azonosítót alkottak

Személyre szabottan kimutatja a munkavállalók szén-dioxid kibocsátását egy forradalmian új fejlesztés.

Az innovatív norvég startup, a Carbon Centrum új befektetője, az EIT InnoEnergy égisze alatt folytathatja a CarbonID fejlesztését. A platformot arra hozták létre, hogy az autonóm módon kövesse a vállalati dolgozók CO2 kibocsátását (Scope 3 emisszió), létrehozva ezzel az első, adatokkal alátámasztott egyéni szén-dioxid-azonosítót a világon.

Az EIT InnoEnergy által támogatott Carbon Centrum fejlesztése lehetővé teszi a vállalatok környezeti hatásainak érdemi megváltoztatását annak köszönhetően, hogy nyomon követi az alkalmazottak szénlábnyomát. A CarbonID elsősorban a fenntarthatósági stratégiával rendelkező vállalatokra összpontosít. Beleértve – de nem kizárólagosan – a mobilitási, az energia- és a kiskereskedelmi ágazatot, amelyeknél a cégek több mint 500 alkalmazottal foglalkoztatnak.

A platform a fitneszalkalmazásokhoz hasonlóan működik és a regisztrált csapattagok a mobilitási, a vásárlási és az energia kategóriákban végzett tevékenységeken keresztül nyomon követhetik kibocsátásaikat, amelyeket automatikusan lábnyomokká alakítanak át. A CarbonID segítségével a felhasználók környezetbarát szokásokat sajátíthatnak el, csökkenthetik az emissziót, kihívásokat választhatnak, versenyezhetnek társaikkal és projekteket indíthatnak másokkal együtt, amelyekért cserébe különböző előnyökben részesülnek.

A Carbon Centrum 2024 első negyedévében meg is kezdi az első kísérleti projektjeit a CarbonID-val.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Az európai fogyasztók több mint 80%-a próbál környezettudatosabban vásárolni divatcikkeket

fogyasztók

A GLAMI divatkereső elmúlt években készült nemzetközi kutatásainak eredményei szerint folyamatosan nőtt az érdeklődés az európai fogyasztók körében a környezetbarát divattermékek iránt, de most az is kiderült, hogy a fenntarthatóság sokszor csak addig prioritás, amíg a vásárlóknak nem kell magasabb árat fizetni érte.

Tovább árnyalja a képet, hogy a fogyasztók elsősorban nem a környezeti szempontok miatt, hanem az alacsony minőség miatt kerülik a fast fashion termékeket, és hogy a többség több ruhát és cipőt venne, ha anyagi forrásai megengednék.

2024. február 13., Budapest – A GLAMI divatkereső platform 2024 januárjában felmérést[1] készített arról, hogy a fenntarthatósági szempontok hogyan befolyásolják a fogyasztói döntéshozatalt a divattermékek vásárlása során. A kilenc európai országban készült kutatás eredményei szerint átlagosan 26%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 22% kevesebbet próbál vásárolni, hogy ezzel csökkentse a környezeti ártalmakat, 35% pedig ugyan figyelembe veszi a környezeti szempontokat, de a termékek ára fontosabb tényező, ha végül két termék között kell dönteni. A jó hír, hogy a kutatás szerint a vizsgált országokban csak átlagosan 10%-ra tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem veszik figyelembe a fenntarthatósági tényezőt divatcikkek vásárlása során.

„A szélsőséges időjárási jelenségek számának utóbbi években tapasztalt ugrásszerű növekedése arra ösztönzi az egyes országokat, hogy új szabályozások bevezetésével mozdítsák elő a divatipar által okozott környezeti ártalmak csökkentését. Mindez azt jelenti, hogy közeleg annak az időszaknak a vége, amikor divatmárkák önszabályozó módon próbálták elérni a környezeti lábnyomuk csökkentését. Az iparág zöldítését célzó intézkedések mellett természetesen a fogyasztói szemlélet is fontos része az egyenletnek, ezért a vállalatok számára továbbra is fontos szempont, hogy a vásárlói döntéshozatalban mekkora szerepet játszik a környezettudatosság kérdése. Ezért készítette el a GLAMI a kutatását, amelyben a fenntarthatóság témaköre is jelentős szerepet kapott”

– mondta el Eliska Hynkova, a GLAMI Brand és PR menedzsere.

Mind a nemzetközi, mind a magyarországi adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók több mint 80%-ának a döntéseiben szerepet játszik a fenntarthatóság, de több egyéb tényező is érvényesül a vásárlás során, amelyek hátrébb sorolhatják a környezetvédelmi szempontokat. A magyarországi adatokat tekintve a nemzetközi átlagot megközelítően 24%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 28% vásárol kevesebbet környezetvédelmi szempontok miatt, és 38% mondta, hogy a fenntarthatósági szempontok is szerepet játszanak döntéseiben, de elsősorban a termék ára a meghatározó. A hazai adatok szerint 5%-ra tehető azoknak az aránya, akiknek a fenntarthatóság egyáltalán nem játszik szerepet a vásárlási döntéseiben.

A felmérésben a fast fashionhöz való hozzáállásukról is megkérdezték a fogyasztókat. A vizsgált országokban átlagosan 10%-ra tehető azoknak az aránya, akik környezetvédelmi okokból kerülik a fast fashion termékek vásárlását. Mind a nemzetközi kutatás, mind a magyar eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb arányban az alacsony minőség miatt kerülik a fogyasztók a fast fashiont, nem pedig környezetvédelmi okokból (nemzetközi átlag 32%, Magyarország 36%). Nemzetközi átlagban 10%, illetve Magyarországon 14% válaszolta, hogy ugyan tudatában van a fenntarthatósági aggályoknak, de az árak miatt mégis a fast fashion termékeket választja. Ugyanakkor a nemzetközi eredmények szerint a fenntarthatóság az egyik legkevésbé fontos szempont a vásárlási élményt meghatározó 13 tényező közül.

A felmérés továbbá arra is rákérdezett, hogy amennyiben a fogyasztóknak több anyagi forrása lenne, akkor több ruhát és cipőt vásárolnának-e. A nemzetközi adatok alapján átlagosan 39% igennel válaszolt a kérdésre, 33% valószínűnek tartja, hogy többet vásárolna, és 13% mondta, hogy valószínűleg ebben az esetben sem vásárolna több divatterméket. A magyar adatokat tekintve 20% válaszolta, hogy biztosan többet költene, 37% valószínűleg többet költene, és 28% valószínűleg ebben az esetben sem költene többet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

A meglévő technológiákkal is nagyot léphetünk a klímavédelmi célok megvalósítása felé

klímavédelmi

Ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg a héten az Európai Bizottság, javaslatuk szerint ugyanis 2040-ig az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a közösségben.

A cél eléréséhez kulcsfontosságú az energiahatékonyság növelése és az olyan innovációk, mint például a Schneider Electric újítása, aminek köszönhetően a szén-dioxidnál is sokkal szennyezőbb SF6 gázt tiszta levegőre lehet lecserélni.

A végső cél, hogy 2050-re az Európai Unió klímasemlegessé váljon, ehhez már eddig is meghatároztak fontos állomásokat. Az egyik ilyen céldátum 2030, amikorra a kibocsátás 55 százalékos csökkentését kellene elérni az 1990-es szinthez képest, ebből 2022 végéig 32,5 százalékot sikerült megvalósítani. Az Európai Bizottság héten megfogalmazott javaslata egy újabb fontos határidőt iktat be a folyamatba, 2040-re ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását kellene 90 százalékkal visszafogni a közösségben, szintén az 1990-es szinttel összevetve.

A klímaváltozást okozó hatások megszüntetése bolygónk és az emberiség jövője szempontjából is kulcsfontosságú, emellett konkrét gazdasági hatásai is vannak. Egy uniós hatásvizsgálat szerint, ha nem cselekszünk, akkor még az óvatos becslések szerint is akár 7 százalékkal csökkenhet az EU GDP-je az évszázad végére a gyorsuló globális felmelegedés miatt.

Abban, hogy sikerül-e elérni a kitűzött célokat a lakosságnak, az üzleti szektornak és a politikai döntéshozóknak egyaránt komoly szerepük van. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az elmúlt időszakban több alkalommal is rámutatott arra, hogy a már most rendelkezésre álló technológiák széleskörű alkalmazására lenne szükség, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.

Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve, a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.

A lakó és üzleti célú ingatlanok az energiatermeléshez és -elosztáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás mintegy 39 százalékát, az alapanyag felhasználás és hulladéktermelés pedig harmadát adják a Világgazdasági Fórum elemzése szerint, ezért kulcsfontosságú az épületeink energiahatékonyságának növelése is a klímavédelmi célok eléréséhez. A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a Schneider Electric tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, mely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását. Emellett, ha tiszta energiával kapcsolatos technológiákat alkalmazunk az új épületeinknél, illetve a meglévők felújításánál, annak komoly gazdasági hatása is lesz, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI) és a Boston Egyetem közös tanulmánya szerint ez a megközelítés kétmillió új munkahelyet hozhat létre Európában és az Egyesült Államokban.

A Schneider Electric a kutatás-fejlesztési tevékenysége során is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jövőformáló, technológiai és fenntarthatósági szempontból egyaránt előremutató újításokat dolgozzon ki. Ezen szemlélet jegyében alkották meg az új, ipari létesítményekben és az energiaelosztásban alkalmazható középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, amelyek a szén-dioxidnál 23 500-szor szennyezőbb SF6 gáz (kén-hexafluorid) helyett tiszta levegőt használnak. A vállalat új, 40 millió eurós beruházással megvalósuló dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) európai gyártóközpontként vesz részt az új technológia elterjesztésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss