Zöld

Intelligens szivattyú lehet a megoldás a „zsírszörnyek” elleni harcban

A városi szennyvízhálózat láthatatlanul működik, amíg minden rendben van – ám az utóbbi években egyre gyakrabban áll le váratlanul.

A nedves törlőkendők, konyhai szálas anyagok és zsiradékok a csatornában összeállva hatalmas, sokszor több méteres dugulásokat hoznak létre, eltávolításuk pedig milliós tétel is lehet a víziközműveknek. Mivel a lakossági edukáció önmagában nem hoz áttörést, egyre több vízműnél intelligens, önfelügyelő szivattyútechnológiával előzik meg a dugulást. A Tiszamenti Regionális Vízműveknél például már 50 új generációs Xylem okosszivattyút alkalmaznak, országszerte pedig már közel 1200 ilyen eszköz van szolgálatban.

A városi csatornarendszereket jellemzően úgy építették meg, hogy az áramló szennyvíz mintegy „magával vigye” a bekerülő anyagokat. Ez akkor működik jól, ha folyamatos és erőteljes az áramlás. Azonban a fogyasztási szokások megváltozásával – a kevesebb vízhasználat, a több műszálas anyag és egyszer használatos higiéniai termék miatt – ez a feltétel sok helyen már nem adott. A nedves törlőkendők, a konyhai törlők, a sminklemosó kendők, sőt a női higiéniai termékek többsége egyáltalán nem bomlik le abban a néhány órában, amíg a szennyvíz a hálózatban halad.

„Amikor ezek az anyagok a csatornába kerülnek, nem úgy viselkednek, mint a WC-papír, hanem szálas közeget képeznek, összetapadnak hálószerűen, és erre a vázra a zsiradék és szennyeződés odaragad. Így kialakul szálasanyag összlet ha le szűkíti a csőszakaszt vagy egy szivattyúban elakad, a rendszer működését leállíthatja”

– magyarázza Fábrik Tamás, a Tiszántúli Regionális Vízmű Zrt. műszaki igazgatója.

Ezeket a képződményeket nevezi a köznyelv gyakran „zsírszörnynek”.

A jelenség nem korlátozódik Magyarországra. Az Egyesült Államokban a nedves törlőkendők miatti többletköltség éves szinten nagyjából 441 millió dollár. Londonban évente 75 ezer dugulást kell elhárítani. Sydneyben évente körülbelül 500 tonna törlőkendőt távolítanak el a hálózatból. A probléma tehát világméretű, és mindenhol ugyanarra vezethető vissza: a háztartások szokásaira – mutat rá Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

Ünnepnapokon támadnak a zsírszörnyek

A Tiszamenti Regionális Vízművek jelenleg hat vármegye 260 településén látja el a lakosságot ivóvízzel, így mintegy 780 ezer fogyasztót szolgálnak ki, évente 28–29 millió m³ szennyvizet vezetnek el és tisztítanak meg, és biztosítják a térség mezőgazdasági és ipari vízigényét. Tapasztalataik szerint a csatornahálózat legnagyobb terhelése a hétvégékhez és az ünnepnapokhoz kötődik, ilyenkor nagyobb eséllyel alakul ki „zsírszörny” – miközben éppen ilyenkor van kevesebb beavatkozó szakember készenléti szolgálatban.

„Előfordult már, hogy egy-egy kisebb településen az ünnepi hétvége közepén kellett darus kocsit hívni, kiemelni a szivattyút, és kézi erővel kiszabadítani a gombócot. Ez nemcsak időigényes és nehéz munka, hanem költséges is. Egy ilyen beavatkozás akár több millió forintba is kerülhet – és ha évente többször előfordul, az komoly terhelés a szolgáltatónak”

– teszi hozzá Fábrik.

Intelligens szivattyúk: amikor a rendszer felismeri és elhárítja a dugulást

A víziközművek hosszú ideje igyekeznek tudatosítani: a WC nem hulladéktároló, a zsiradékot nem szabad a lefolyóba önteni, a nedves törlőkendő, még ha a csomagoláson az áll is, hogy „lebomló”, a gyakorlatban nem bomlik le időben. A tapasztalat szerint a lakossági edukáció hatása korlátozott, így más megközelítésű műszaki megoldásra van szükség.

A zsírszörnyekkel az a legnagyobb probléma, hogy szinte észrevétlenül nőnek. A szennyeződés nem egyik pillanatról a másikra torlaszolja el a hálózatot: először csak lassabban folyik a víz, a szivattyú kissé nehezebben forog, majd egy napon egyszerűen megáll a rendszer. A hagyományos szivattyú ilyenkor tehetetlen: vagy átpréseli a szálas anyagot – ami gyakran további károkat okoz –, vagy teljesen leáll. Innen kezdve nem marad más eszköz, mint az emberi beavatkozás.

Concertor okosszivattyú – előtte

Az új generációs szivattyúk nem így működnek. A Xylem Flygt Concertor típusú „okos” szivattyúja például úgy lett kialakítva, hogy ne csak a vizet mozgassa, hanem elemezzen és reagáljon is. Folyamatosan monitorozza, hogyan terhelődik a szivattyúban a járókerék, változik-e a nyomaték, lassul-e a vízáramlás, megindult-e valahol a lerakódás. Ha pedig a szivattyúba épített vezérlőrendszer ilyet érzékel, nem várja meg, míg a dugulás kialakul: automatikus tisztítási ciklust indít, amelynek során megváltoztatja a járókerék mozgását és fordulatszámát, mintha „kirázná” a rátekeredett anyagokat. A keletkező turbulensebb áramlás ráadásul nemcsak a szivattyút tisztítja, hanem a körülötte lévő csőszakaszt is.

Concertor okosszivattyú – utána

Nagyobb kezdeti beruházás, de gyors megtérülés

„A magyar víziközmű-szektor évek óta szűk költségkeretek között működik. Kevés embernek kell óriási rendszereket üzemben tartania. Ilyen helyzetben azok a megoldások hoznak valódi értéket, amelyek nem hibát javítanak, hanem hibát előznek meg”

– mondja Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

,,A Concertort ma már körülbelül 25 vízműnél használják az országban, és már közel 1200 ilyen szivattyú működik az országban, ami nemzetközi összehasonlításban is soknak számít. Ehhez persze kellett az is, hogy a magyar víziközműves mérnökök felkészültsége és találékonysága is megállja a helyét nemzetközi összehasonlításban ”

A Tiszamenti Regionális Vízműveknél jelenleg 50 ilyen szivattyú működik. Tapasztalataik szerint azokon az átemelőpontokon, ahol beépítették, jelentősen csökkent a problémák miatti kiszállások száma. Van olyan telep, ahol korábban évente többször kellett szivattyút bontani, most pedig csak évente egyszer ellenőrzik az ütemezett karbantartás keretében. Így bár az új generációs eszközök gyakran jelentősebb kezdeti beruházást igényelnek, de a csökkenő kiszállási, karbantartási költségek miatt ez hamar megtérül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:intelligens szivattyú városi szennyvízhálózat zsírszörny

Up Next

Új módszerrel mutattak ki magasabb légszennyezést gáztűzhellyel főző magyar háztartásokban

Don't Miss

Az Allee a kelet-európai régió legjobb fenntarthatósági teljesítményt nyújtó kiskereskedelmi létesítménye

Zöld

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe

Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program Forrás: masfelfok.hu

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”.

Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú.

Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

A programokkal kapcsolatos részletekért és dátumokért érdemes felkeresni Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program és a közösségi adatgyűjtő projektek elérhetőségeit:

https://elomagyarorszag.org/
https://www.facebook.com/elomagyarorszag
https://www.instagram.com/elomagyarorszag/
Téltemető növényvadászat: https://www.inaturalist.org/projects/teltemeto-novenyvadaszat-2026
City Nature Challenge: https://www.citynaturechallenge.org/

A teljes cikk a masfelfok.hu-n olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

A Schneider Electric segítségével „zöldül” a Marks&Spencer ellátási lánca

RE:Spark néven új, az ellátási lánca „zöldítését” célzó programot indított a Marks&Spencer (M&S), amelynek kialakításában és megvalósításában a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric támogatja a brit kiskereskedelmi üzletláncot.

A kezdeményezés célja, hogy felgyorsítsa a megújuló forrásokból származó villamos energia használatának elterjedését az M&S globális ellátási láncán belül.

Az új program kulcsfontosságú eleme az üzletlánc „Plan A” elnevezésű fenntarthatósági stratégiájának, amelynek célja, hogy 2040-re a Marks&Spencer teljes értékláncában elérjék a nettó zéró kibocsátást. A RE:Spark program keretében az M&S elindít egy, a Schneider Electric Zeigo Hub megoldására épülő digitális központot, amely a kezdeményezés központi felülete lesz. A Zeigo Hub segítségével a beszállítók nyilvántarthatják kibocsátási adataikat, nyomon követhetik a dekarbonizációs erőfeszítéseiket, és speciális oktatási tartalmak révén megismerhetik a számukra ajánlott széndioxid-kibocsátást csökkentő lépéseket.

A program részeként öt kulcsfontosságú régióban (Vietnámban, Törökországban, Indiában, Kínában és Bangladesben) helyi tájékoztatókat és webináriumokat szerveznek, hogy megismertessék a beszállítókat a megújulóenergia-beszerzés folyamatával. Emellett a beszállítók stratégiai tanácsadási szolgáltatásokat kapnak a tiszta energiával kapcsolatos megoldások értékeléséhez és megvalósításához, beleértve a helyszíni napenergia-hasznosítást, az energiatanúsítványok beszerzését, a zöld tarifákat és az áramvásárlási megállapodásokat (PPA). A kezdeményezés egyik célkitűzése, hogy lehetővé tegyék a beszállítók számára, hogy közösen lépjenek fel a hosszú távú zöldáram-vásárlási megállapodások (PPA) során. A program kezdetben az M&S divatipari ellátási láncának jelentősebb régióira összpontosít majd, és a tervek szerint a következő három évben tovább bővül.

„Hisszük, hogy a fenntarthatóságnak be kell épülnie minden tevékenységünkbe, a termékek beszerzésétől kezdve addig, hogy támogassuk beszállító partnereinket és ügyfeleinket abban, hogy helyesen cselekedjenek. Tudjuk, hogy igazi változást akkor érhetünk el, ha együttműködünk. Ezért a RE:Spark programot úgy alakítottuk ki, hogy ne csak új ötletek megszületését segítse és hozzáférést biztosítson a megújuló energiaforrásokhoz beszállítóink számára, hanem a szükséges támogatás és erőforrások biztosításával az átállást is megkönnyítse. A kezdeményezés létrehozóiként segíthetünk beszállítóinknak partneri hálózatok kiépítésében és hosszú távú rugalmasságuk megteremtésében, ezzel jelentős változást indítva az iparágban és azon túl is. Mindez része egy szélesebb körű elkötelezettségnek – a „Plan A” fenntarthatósági stratégiánknak – melynek célja, hogy segítsük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást”

– mondta el Katharine Beacham, az M&S „Fashion, Home & Beauty” részlegének fenntarthatóságáért és anyagokért felelős vezetője.

„Energia-technológiai partnerként büszkék vagyunk arra, hogy az M&S-szel együttműködve segítünk a beszállítóknak leküzdeni azokat az akadályokat, amelyekkel a megújuló energiaforrások bevezetése során szembesülnek. A RE:Spark remek példa arra, hogy az együttműködés hogyan hozhat létre skálázható, hatékony változásokat a globális ellátási láncokban”

– mutatott rá Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.

A RE:Spark a M&S azon törekvéseire épül, amelyek a gyártási tevékenység környezeti hatásának csökkentését célozzák, valamint a körforgásos gazdaság terén elért legújabb eredményeire, köztük az Another Life program elindítására is, amit azzal a céllal hoztak létre, hogy beindítsa a körforgásos gazdaságot a divat, a lakberendezés és a szépségápolás területén, összefogva a Rewear, Repair, Recycle és Resale kezdeményezéseket. Ezek a programok központi szerepet játszanak az M&S átalakulásában egy növekvő és nyereséges, ugyanakkor fenntarthatóan működő és 2040-re nettó zéró kibocsátásúvá váló vállalkozássá.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Adatalapú karbonlábnyom-csökkentés a gyakorlatban: mérés és kompenzáció a SPAR meghatározó rendezvényein

A SPAR Magyarország folytatta azt a gyakorlatát, amely szerint kiemelt vállalati eseményeit karbontudatos szemlélet mentén szervezi meg.

A független szakértő bevonásával elvégzett vizsgálat szerint 304 őshonos gyümölcsfa elültetése biztosítja az egyensúlyt a természettel.

A SPAR Magyarország a tavalyi két meghatározó rendezvénye, az éves üzleti jelentés megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztató, valamint a Budapest Borfesztiválhoz kapcsolódó partneresemény karbonlábnyomát a korábbi évekhez hasonlóan független szakértő bevonásával mérette fel, és az eredmények alapján idén összesen 304 őshonos gyümölcsfa elültetésével kompenzálja önkéntesen, ötéves időtávon a rendezvényekhez kapcsolódó kibocsátást. A számításokat a GreenDependent Intézet végezte el, amely az események széleskörű környezeti hatását vizsgálta a résztvevők számától és utazási módjától kezdve az étkezésen, a felhasznált energián és a nyomtatott anyagokon át, egészen a technikai eszközök működtetéséig. A felmérések eredményei egyértelműen visszaigazolták, hogy a SPAR az elmúlt években tudatosan építette be a korábbi évek javaslatait a rendezvényszervezési gyakorlatába, ami mérhető csökkenést eredményezett a karbonkibocsátásban.

A 2025. áprilisi éves üzleti jelentést bemutató sajtótájékoztató esetében a legnagyobb karbonlábnyomot az étkezés jelentette. Ugyanakkor ezen a területen jelentős előrelépés történt: a 2025-ös rendezvényen az étkezéshez köthető szén-dioxid kibocsátás az előző évhez viszonyítva csaknem harmadára csökkent. A javulás elsősorban a húsételek mennyiségének radikális visszafogásához köthető, ami jól mutatja, hogy a tudatos menütervezésnek érdemi környezeti hatása van.

Hasonló tapasztalatokat hozott a 2025. szeptemberi Budapest Borfesztivál partnereseményének karbonlábnyom-elemzése is. Az elmúlt évekhez hasonlóan, itt is az étkezéshez kapcsolódó kibocsátás bizonyult a legjelentősebb tényezőnek, ugyanakkor az előző esztendőkhöz képest érzékelhető csökkenés volt tapasztalható. Különösen pozitív eredmény, hogy a keletkező hulladék mennyisége 2024-hez viszonyítva számottevően mérséklődött, miközben a megmaradt ételek minden érintett évben adomány formájában kerültek felhasználásra.

„A fenntarthatóság számunkra folyamatos tanulási és fejlődési folyamat. Büszkék vagyunk arra, hogy a korábbi szakmai javaslatok beépítésével kézzelfogható eredményeket tudtunk elérni, ugyanakkor továbbra is nyitottak vagyunk arra, hogy működésünk minden területén még felelősebben járjunk el”

– hangsúlyozta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Az ötéves karbonkompenzáció részeként 2026 tavaszán elültetésre kerülő 304 őshonos gyümölcsfa Kovács Gyula zalai Tündérkertjének állományából származik, és a GreenDependent közreműködésével iskolakertekbe és nonprofit intézmények kertjeibe kerül. A fák nemcsak a kibocsátás ellensúlyozását szolgálják, hanem hosszú távon oktatási és közösségi értéket is teremtenek, miközben hozzájárulnak a biológiai sokféleség és a magyar tájfajták megőrzéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!