Gazdaság

Az informatikai szakemberek több mint egyharmadát a diverzitás hiánya riasztja el a szakmától

A Kaspersky Lab egy friss kutatása a technológiai iparban megfigyelhető nemek közötti egyensúlytalanság okait és azok lehetséges – az ágazatban dolgozók szerint a későbbiekben változást hozó – megoldásait vizsgálta. A kutatás 5000 informatikai szakember bevonásával készült Európa-szerte.

A kutatás szerint a technológiai területen dolgozó nők 38 százalékát riasztja el a szervezetekben tapasztalható nemi megoszlás, míg a férfiak 29 százaléka nyilatkozott ugyanígy.

Az európai IT szakemberek közel fele (48%) számolt be arról, hogy olyan csapatban dolgozik, amelyben túlnyomó többségben vannak a férfi kollégák, vagyis hatszor többen, mint akik elmondásuk szerint nők által dominált közegben dolgoznak (7%).

Az európai női IT szakemberek több mint fele (53%) mondta azt, hogy kisebb valószínűséggel csatlakozna olyan szervezethez, ahol nemi egyensúlytalanságot tapasztal. A férfiaknál 38% nyilatkozott így.

A Kaspersky felmérése szerint továbbá:

  • Az IT területen dolgozó nők több mint egyharmada (37%) mondta azt, hogy a szakmában dolgozó nők elenyésző száma miatt tartott a tech karriertől.
  • Az IT-ban dolgozó női döntéshozók csaknem egyharmada (30%) tapasztalta már napi munkája során, hogy férfiak akarják kioktatni őket a munkájukról.
  • 10-ből több mint 4 megkérdezett nő (43%) gondolta úgy, hogy jobban fejlődne egy olyan környezetben, ahol egyenlő a férfiak és a nők aránya, vagy ahol a nőnemű kollégák vannak többségben.
  • Az IT szektor női döntéshozóinak 40%-a véli úgy, hogy a kormányoknak és az egyetemeknek ösztönzőket kéne alkalmaznia, hogy több lány és nő képzelje el karrierjét a tech ágazatban.
  • Mindemellett a megkérdezett nők és a férfiak pozitívan nyilatkoztak az IT szektorról, amely elmondásuk szerint ösztönző (59 és 57%) és együttműködő (49 és 51%). A kutatásban résztvevők kevesebb mint egyharmada gondolta úgy, hogy ez egy stresszes (24 és 22%) foglalkozás.
  • A IT szakma legvonzóbb eleme pedig mindkét nem számára (a nők 46%-a, a férfiak 49%-a szerint) a versenyképes fizetés volt.

A kutatást a Kaspersky Lab londoni irodájában rendezett kerekasztal-beszélgetésen mutatták be először. A BBC Click műsorvezetője, Kate Russell moderálása mellett az iparági szakemberek együttesen vitatták meg, hogy milyen intézkedéseket hozhat a munkaerő diverzifikálása érdekében a szakma.

“Európában még mindig alulreprezentáltak a nők az informatikai szektorban. És bár nincs olyan megoldás, ami egyik napról a másikra kiegyenlítené a nemek arányát az iparban, a kutatásunk és a nyilvános vita segít abban, hogy felismerjük, hogyan lehetne az informatika és a kiberbiztonság területét vonzóbbá és elérhetőbbé tenni a nők számára. Ez többről szól, mint egyedi karrierek: a kiberbiztonsági szakma nagyban profitálna a nők számának növekedéséből, hiszen új nézőpont hoznának be a kiberbiztonsági fenyegetések nyomon követésébe, elemzésébe és az ellenük való védekezésbe.”

– mondta a Kaspersky Lab képviseletében Ilijana Vavan, a cég európai ügyvezető igazgatója.

A kerekasztalon résztvevők megvitatták azokat lehetőségeket, amelyek hozzá tudnának járulni a szektoron belüli diverzitás növeléséhez és kezelni tudnák a nők által tapasztalt “egyensúlytalansági paradoxont”. Szó esett a tehetségek megtartásának lehetséges módjairól is.

India Lucas, a techUK szakértelemért, tehetségért és sokszínűségért felelős szakpolitikai vezetője szerint elengedhetetlen meghatározni, hogy mit értünk tech alatt:

“Meg kell változtatni a tech karrierről kialakult percepciót. Nem egyetlen területről beszélünk. A szervezeteknek törekedniük kell rá, hogy női jelentkezőket találjanak, és szükség van az oktatásra, hogy kiküszöböljük a tudatalatti előítéletességet.”

– tette hozzá.

Wincie Wong, az RBS digitális javaslatokért felelős vezetője és a PwC Tech She Can nevű chartájának alapító tagja hozzátette:

“Ki kell emelnünk, hogy mit nyújthat az informatikai karrier a nők számára, kevésbé a kódolásra, hanem inkább arra fókuszálva, hogy milyen hatást válthat ki az ember ezekben a  munkakörökben. Továbbá meg kell változtatni az informatikához kapcsolódó nyelvezetet, hogy az gender-semlegesebbé váljon és ne riassza el a nőket a szakmától.”

Ewa Magiera, a Code First Girls közösségi vezetője, amely egy olyan nonprofit szervezet, aminek célja a diverzitás növelése az informatikában.

“A hangsúly a technológia matematikai elemén van, ami elrettentő lehet, pedig az informatika sokkal több a kódolásnál. Más képességek is fontosak a tech területén, például a kreativitás és az empátia.”

A kutatás és a kerekasztal-vita is hozzá fog járulni a Kaspersky Lab kötelezettség-vállalásaihoz, amelyek az iparon belüli változás elindítását célozzák és amelyeket az idei év folyamán hoznak nyilvánosságra a CyberStarts kezdeményezés részeként.

A felmérésről

A Kaspersky lab az Arlington Research-öt kérte fel egy olyan felmérés lebonyolítására, amely az IT vagy tech szektorban dolgozó nőket és férfiakat kérdezte, hogy feltárja az iparágon belüli nemi különbségeket, a véletlenszerű szexizmust, az informatikai / tech karrier mindkét nem elé támasztott akadályait, valamint, hogy mi motiválja a nőket és férfiakat arra, hogy a szakmában indítsanak karriert.

Az Arlington Research 5 országban végzett online felmérést: az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban.

Európa-szerte 5000 interjút készített a cég (országonként 1000), egyenlő arányban kérdezve férfiakat és nőket (500 nő és 500 férfi vett részt az interjúban országonként). A megkérdezettek minden országban 18 év feletti felnőttek voltak, akik IT, vagy tech területen dolgoznak, különböző méretű vállalatoknál.

A résztvevőknek szükségük volt internet hozzáféréshez a kérdőív kitöltéséhez. A kutatás adatfelvétele 2018. december 2. és 16. között zajlott.

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A munkavállalók véleménye alapján idén a Lufthansa Systems Hungária lett a hazai IT szektor legvonzóbb munkaadója

A magyar munkavállalók körében készített átfogó felmérés alapján az idei évben a Lufthansa Systems Hungária Kft-t választották hazánk legvonzóbb munkaadójának az IT kategóriában.

A nagy presztízsű elismeréssel idén tizenegyedik alkalommal díjazták Magyarország legnépszerűbb munkáltatóit. A kapcsolódó felmérésből az is kiderült, hogy az IT szektor a dolgozók megítélése alapján továbbra is a legattraktívabb iparág Magyarországon.

A Randstad Hungary idén is díjazta az ország legvonzóbb munkahelyeit. A Randstad Employer Brand kutatás keretében a legnépszerűbb munkáltatók mellett számos izgalmas, a munkavállalók attitűdjeit, motivációit felmérő kérdésre is választ keresett a vállalat.

A Randstad a legfontosabb iparágakra lebontva külön is vizsgálta, hogy melyek hazánk legvonzóbb munkahelyei. A budapesti és szegedi irodáiban immár több mint 770 magasan képzett IT szakembert foglalkoztató Lufthansa Systems Hungária a munkavállalók véleménye alapján 2024-ben elnyerte a Magyarország legvonzóbb munkaadója díjat az IT kategóriában. A Randstad kutatásából továbbá az is kiderült, hogy a munkavállalók szerint 2024-ben is az IT a legvonzóbb szektor Magyarországon.

A Lufthansa Csoporthoz tartozó Lufthansa Systems légiipari szoftverek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, innovatív szoftvertermékeinek köszönhetően a légiközlekedési informatika egyik meghatározó szereplője.

„Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy elnyertük a legvonzóbb munkahelyeknek odaítélt Randstad-különdíjat az IT kategóriában. Az elismerés kiváló visszaigazolás a munkavállalók részéről, mely azt jelzi, hogy az izgalmas és sokszínű szakmai munka mellett támogató vállalati kultúrát és inspiráló munkahelyi légkört biztosítunk kollégáink számára. Az IT szektor világszinten az egyik leggyorsabban fejlődő és egyre nagyobb súllyal bíró iparág, nagy verseny folyik a tehetségek bevonzásáért és megtartásért is. Éppen ezért folyamatosan törekszünk arra, hogy attraktív és támogató munkahelyet alakítsunk ki, segítve a kollégák szakmai fejlődését és a munka-magánélet egyensúly fenntartását”

– mondta el Turcsikné Gáspár Georgina, a Lufthansa Systems Hungária HR vezetője.

A Randstad friss Employer Brand kutatása rávilágított, hogy 2024-ben a magyar munkavállalók továbbra is a vonzó munkabért és juttatási csomagot tartják a legfontosabb tényezőnek munkahelyválasztáskor. Emellett kiemelkedő jelentőséggel bír a munkahelyi légkör minősége, beleértve a kollégákkal és a vezetőkkel való kapcsolatot. Szintén fontos szempont a munkáltató pénzügyi stabilitása, és az, hogy lehetőséget biztosít-e a munka és magánélet megfelelő egyensúlyának megteremtésére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss