Gazdaság

Az ABB a digitális iparágak innovatív technológiáit mutatja be a Hannoveri Ipari Vásáron

A jövő gyára, a világ leggyorsabb e-jármű töltője és az ABB AbilityTM platform digitális megoldásai fémjelzik az ABB kiállítási standját, amely az egyre intelligensebb, a jövő iparát, energetikáját, közlekedését, nagyvárosait és gyárait forradalmasító technológiák bemutatásra helyezi a fő hangsúlyt.

A digitális iparágakban játszott vezető szerepéhez híven az ABB olyan kollaboratív automatizálási és digitalizálási technológiákat mutat be a 2019. évi Hannover Messén, amelyek már a negyedik ipari és energetikai forradalom következő szakaszát alakítják.

Az ABB pavilonjában megtekinthető jövő gyára azt mutatja be, hogy az ABB napjainkban miként valósítja meg az egyedi igények szerint tervezett termékek tömeggyártását. A kiállított mintagyártósor az érdeklődők szeme láttára valós időben különböző méretű karórákat egy tételben szerel össze. Az ilyen magas szintű rugalmasság nagyon fontos tényező, mivel a gyártók sikeressége és üzleti növekedése csak úgy garantálható, ha gyorsabban tudják piacra dobni az új termékeket, a rugalmasságuk pedig lehetővé teszi, hogy a gyártási sorozatok méretét költséghatékonyan módosítsák, a termékeket kisebb tételekben, de nagyobb variációban gyártsák.

Az ABB rugalmas, hatékony digitális gyártási ökoszisztémája mindent tud, amit a jövő gyártása megkövetel: YuMi ®, az együttműködő robot precíziós szerelési műveleteket végez; a SuperTrak rugalmas szállítási rendszer kellő időben biztosítja az alkatrészek munkaállomások közötti továbbítását; az ABB Ability ™ Connected Services felügyeli a berendezések üzemi állapotát és teljesítményét, és az adatoknak a felhőbe történő továbbításával olyan fejlett analitika alkalmazását teszi lehetővé, amellyel a termelékenység legmagasabb szintjei érhetők el, proaktív karbantartást lehet végezni, hibák esetében a reagálási és hibajavítási időt pedig akár 60%-kal is javítani lehet.

Az ABB Ability^TM digitális kínálata a jövő gyárának sarokköve. Az új ABB több mint 210, az ABB Ability platformon elérhető megoldást és szolgáltatást mutat be a vásáron. Az ABB Ability^TMmegoldásai az érzékelők teljesítményére, a hálózati kapcsolódási lehetőségekre és az adatelemzések kínálta lehetőségekre támaszkodva valósidejű képet biztosítanak a termelési műveletekről, állapotfüggő karbantartást tesznek lehetővé, javítják a biztonságot, és csökkentik a működés költségeket (OPEX). A jövőben az ABB Ability ™ egyre nagyobb mértékben épít majd az autonóm technológiákra és az ipari mesterséges intelligenciára, így segítve az ABB azon törekvését, hogy olyan digitális ipari rendszereket fejlesszen ki, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni, és akár tanulni is a komplex, adatgazdag környezetekben.

A digitális-iker technológia napjainkban jelentős segítséget nyújt az ügyfeleknek abban, hogy úgy vezethessék be a jövő megoldásait, hogy közben elkerülik a potenciálisan költséges hibákat. A digitális ikrek a virtuális megjelenítés segítségével már az előtt számítógépen modellezni tudják a gyárakat és a gyártósorokat, hogy sor kerülne azok megépítésére és üzembe helyezésére. A maximális ügyfél előnyök biztosítása szükségessé teszi, hogy az ilyen gyártást megelőző modellezés robusztus legyen és 3D-ben is rendelkezésre álljon. Ez is motiválta a feleket, amikor az ABB és a Dassault Syst?mes februárban bejelentette a mérföldkőnek számító partneri együttműködését, amelynek egyik célja, hogy az ABB Ability^TM és a Dassault Syst?mes fejlett, kollaboratív 3DEXPERIENCE® platformjának ötvözésével elősegítsék az ipar digitális átalakítását. A Dassault Syst?mes-mel most kötött partneri együttműködés csatlakozik azon sikeres stratégiai partnerségek sorához, amelyeket az ABB a digitális terület fejlesztéséért az IBM-mel, a HPE-vel és a Microsofttal folytat.

Ebben az évben Svédország a Hannover Messe díszvendége, melynek keretében az ABB több svédországi partneri együttműködésének eredményeit is bemutatja a 27-es csarnokban lévő svéd pavilonban. Az ABB itt mutatja be az Ericssonnal és a Tetra Pakkal a jövő gyárának fejlesztése, illetve a Stora Enso-val az energiahatékonyság terén folytatott együttműködését.

A teljes értéklánc mentén energiamegtakarítást, jobb hatásfokot és magasabb szintű termelékenységet biztosító okos hajtás az intelligens automatizálási megoldásokra alapozott jövő gyárának is meghatározó komponense. Hannoverben az ABB az intelligens digitális megoldások széles körét kínálja a gépek teljes élettartamára. A hajtásláncok felügyeletéhez kifejlesztett ABB Ability ™ Condition Monitor ing teljes körű rálátást biztosít az üzemi adatokra, biztosítja a berendezés rendelkezésre állását, megbízhatóságát és karbantarthatóságát. Az ipari eszközök internete (IIoT) által kínált lehetőségeket kiaknázó ABB Ability ™ Smart Senso r a motorok, a szivattyúk és a szerelt csapágyak kulcsfontosságú paramétereit monitorozza valós időben.

Az ABB a DC villámtöltőivel az e-mobilitás terén is piacvezető. Napjainkig az ABB már több mint 10 500 DC villámtöltő-állomást értékesített a világ 73 országában. Az ABB Hannoverben kiállítja a legmodernebbnek számító villámtöltési technológiáját, így a zászlóshajónak számító Terra High Power töltőjét is, amely nyolc perc alatt 200 km hatótávolságnak megfelelő szintre képesek feltölteni az e- járművek akkumulátorát. Az Electrify America szintén úgy döntött, hogy az USA eddigi legnagyobb e-mobilitási infrastruktúrafejlesztési projektjében az ABB töltőit telepíti az autópályák mentén.

Az ABB az új 24kW-os DC fali töltőjével a villámtöltési infrastruktúrát már közvetlenül az e-járművek vezetői számára teszi elérhetővé. Ez a kompakt kialakítású DC villámtöltő, amely az ABB Ability^TM Connected Services segítségével integrálja a fizetési platformokat, ideálisan telepíthető hivataloknál, autókereskedésekben és nyilvános parkolóhelyeken is.

Az ABB az okos töltési megoldásaival világszerte arra törekszik, hogy a közlekedési ökoszisztéma minden szintjén, az e-autóktól, a teherautókon, a buszokon, a hajókon át egészen a drótkötélpályákig és a vízitaxikig, segítse a fenntartható közlekedés térnyerését. A világ első, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által elektromos autók számára szervezett nemzetközi versenysorozata, a FIA Formula-E bajnokság névadó partnerként, az ABB új szintre emeli az e-autók versenysorozatát is. Az ABB Formula E versenyautóhoz kifejlesztett szimulátorai megtekinthetők az ABB kiállítási pavilonjában is.

A jövő okos városában a villámtöltők csak az egyik elemét alkotják majd az intelligens megoldások széles körű kínálatának, amely átfogja a közüzemi szolgáltatásokat, az épületeket, a közlekedést, az ivóvízellátást, a kommunikációt és a közbiztonságot is. Az ABB megoldásai meghatározó szerepet játszanak majd a jövő okos városának kialakításában azzal, hogy elősegítik a gyárak – amelyekben dolgozunk – digitális automatizálást és az otthonok – ahol élünk – digitális energiahatékonyságát.

Az energetikában ABB arra törekszik, hogy intelligensebb energiaelosztással, intelligens villamosítással, a villamos energia biztonságosabb és hatékonyabb elosztásával, valamint a környezeti hatások és a költségek csökkentésével alakítsa az ágazat jövőjét. Az ABB Ability ™ Energy Management for Sites a hagyományos és a megújuló forrásokból (így például a szél- és naperőművekből) származó villamos energia monitorozásával biztosítja a költségek és a káros kibocsátások csökkentését.

Az ABB a 2019. évi Hannoveri Ipari Vásáron a jövő iparát, energetikáját, közlekedését, okos városait, valamint a jövő munkahelyét a 11-es csarnokban található A35-ös pavilonban mutatja be.

Related Topics:2019 ABB Energetika innováció jövő megoldás

Up Next

AHA! brainstore 2.0 startup program: beszállt a hiventures

Don't Miss

A telefonos valós idejű fizetés jelentősen növeli a behajtó cégek hatékonyságát

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Tovább emelkedett a fővárosban a panellakások ára

Jelentősen csökkent a téglalakás panellel szembeni árelőnye a fővárosban, miután egy év alatt 36 százalékkal emelkedett a házgyári lakások átlagos négyzetméterára, ismertette Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető az első féléves adatokat. Mindhárom használt szegmensben áremelkedést mért az Otthon Centrum.

A korábbinál alacsonyabb hitelkamat, illetve az igénybe vehető támogatások sokfélesége együttesen hat a fővárosi ingatlanpiacra, a keresletnövekedés pedig áremelkedéssel párosul, így éves szinten a panel, a tégla és a családi ház esetében is drágult az átlagos négyzetméterár – összegezte az első féléves budapesti adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, négyzetméterenként átlagosan 1,33 millió forintért keltek el a téglalakások, míg a panellakásokért 1,078 milliót, a házakért 810 ezer forintot fizettek a vevők. Az idei árak mindhárom használt szegmensben magasabbak a tavalyi év azonos időszakában mértnél. A legkevésbé, vagyis 12,4 százalékkal a házak drágultak, míg a téglalakások 21,8 százalékkal, a panellakások 36,2 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve.

A társasházi téglalakások négyzetméterára 1,33 millió forint a fővárosban. A legmagasabb átlagos négyzetméterárat az V. kerületben mérte az Otthon Centrum, 1,76 millió forinttal. Ezt az árszintet az I. kerület közelítette meg, 1,75 millió forintos középértékkel, ettől nem sokkal marad le a II. kerület 1,68 millió, és a XIII. kerület 1,65 millió forinttal. A budai és belvárosi kerületek – a VIII. kerület kivételével – meghaladták a milliós négyzetméterárat, sőt, a budai kerületek többsége megközelítette a másfél milliós négyzetméterárat. A VI., IX. és XIV. kerületben átlagosan 1,2 millió forint négyzetmétere egy ingatlannak. A sort a VIII. kerület zárja, 972 ezer forinttal. A külső pesti kerületek közül a IV. kerület emelkedik ki 994 ezer forinttal, de a többi kerület árszintje is jobbára 900 ezer forint körül alakul. Legkedvezőbb áron a XVIII. kerületben lehet téglalakást venni, négyzetméterenként 766 ezer forintért. A téglalakások jelenlegi árszintje 21,8 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát. A legtöbb kerületben kétszámjegyű az áremelkedés. Csupán néhány kerületben (III., IV., XVII. és XVIII.) nem nőttek az árak. Ugyanakkor az I. és XIII. kerületben 30 százalékot meghaladó a drágulás.

A panellakások átlagos négyzetméterára az első félévben 1,077 millió forint. A legmagasabb fajlagos ár a XIII. kerületben irányadó, 1,25 millió forinttal. Ezt csak a XI. kerület közelíti meg (1,22 millió forint), de a belvárosi és budai lakótelepek többsége is átlépte már a milliós négyzetméterárat: a III., IV., VIII. és XIV. kerület átlagos négyzetméterára 1,1 millió forint körül alakul. Egymillió forint alatt csak a külső pesti kerületekben lehet panellakást vásárolni. Ott sincs számottevő különbség, mivel a kerületek között 900 ezer és 1 millió forint között alakul a fajlagos átlagár. Az előző év azonos időszakánál 36,2 százalékkal drágább egy négyzetméter, ami azt mutatja, hogy a relatíve olcsó panelek iránt megnőtt a kereslet. Minden kerületben kétszámjegyű az emelkedés, ami a legtöbb kerületben 30-40 százalék közötti áremelkedést jelent. Jellemzően az olcsóbb lakótelepek drágultak nagyobb mértékben, például a XVIII. és a XX. kerületben lévők.

Az elmúlt félévben a használt házak négyzetméterenként 810 ezer forintért cseréltek tulajdonost. A budai és külső pesti kerületek között továbbra is jelentős különbség rajzolódik ki. Előbbire egymillió forint feletti négyzetméterár jellemző, például a III. kerületben 1,32 millió forint a középérték. Némileg kedvezőbb a XXII. kerület 955 ezer forintos ára. Ezzel szemben a külső pesti kerületek átlaga 705 ezer forint és egyedül a XIV. kerület éri el a milliós átlagot (1,007 millió Ft). A dél-pesti kerületek az átlagnál olcsóbbak: a XX. kerületben 561 ezer, a XVIII., XXI. és XXIII. kerületben egyaránt 600 ezer forint a négyzetméterár átlaga. Egy év alatt 12,4 százalékkal nőtt az árszint ebben a szegmensben. Amíg a pesti oldalon 16 százalékos a drágulás, addig a budai oldalon alig volt változás, ami a korábban irányadó magas ár miatti szűkebb kereslettel magyarázható.

„Az árképzésben továbbra is meghatározó a lokáció, valamint az ingatlan állapota: a teljesen felújított, jó elhelyezkedésű ingatlanok rendre a szegmensben mért kerületi átlagnál drágábban kelnek el”

– összegzett Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Panelek újabb reneszánsza: a leggyorsabban értékesíthető lakástípus

Egyre nagyobb a különbség az egyes ingatantípusok értékesítési ideje között: a leggyorsabban a házgyári technológiával épült lakások kelnek el, míg a használt házak országos átlagban majdnem hét hónapot töltenek a piacon, ismertette az Otthon Cetrum elemzési vezetője az első féléves adatokat.

Az év első félévében ingatlantípusonként eltérő trend jellemezte az értékesítési időket. Míg a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt, azaz egyre nagyobb a különbség az egyes ingatlantípusok értékesítési ideje között – összegezte Soóki-Tóth Gábor az első féléves adatokat. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a panellakások értékesítési ideje az első félévben átlagosan 50 nap volt, míg a társasházi lakásoké 84, a családi házaké pedig 201 nap. Egyúttal megjegyezte, hogy a panellakások esetében egy éve csökken a forgási idő, és a tavalyi III. negyedévben mért 80 nap az idei II. negyedévre – jelentős javulás után – 50 napra mérséklődött.

Hagyományosan a nagyvárosokban töltik a legkevesebb időt a piacon az ingatlanok, így a panellakások is. Ennek megfelelően 2025. II. negyedévében a régióközpontokban keltek el leggyorsabban a panelek, mindössze 39 nap alatt, de ezt az értéket majdnem hozták Pest külső kerületei is 43 nappal, míg a főváros budai részén 52, a belső pesti kerületekben 49 nap az átlag, ami nagyjából megfelel országos átlagnak. A kisebb városokban (59 nap) és a megyei jogú városokban (66 nap) az értékesítéshez az országos átlagnál hosszabb időre volt szükség.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 84 nap volt a II. negyedévben, ami szintén jelentősen kevesebb az I. negyedévben mért átlagértéknél. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a használt téglalakások forgási sebességének gyorsulása csak a második negyedévre érvényes, mert az I. negyedéves érték még megegyezett a tavalyi éves átlaggal. Ebben a szegmensben a külső pesti kerületek forgási sebessége a legkedvezőbb a II. negyedévben mért 54 nappal, amelyet a régióközpontok 60 napos átlaga követ. A belvárosi és budai kerületek szinte párhuzamosan pörögtek 73 és 76 nappal. A megyei jogú városokban 87 nap az irányadó, míg a kisebb városokban, illetve a fővárosi agglomerációban 130-135 nap, bő négy hónap volt az átlagos értékesítési idő ebben a szegmensben.

A használt házak átlagos értékesítési ideje az idei első és második negyedévben egyaránt 201 nap volt.

„Ez az érték a tavalyi évhez és az előző év utolsó negyedévéhez képest egyaránt bő két héttel hosszabb idő”

– emelte ki az elemzési vezető.

Soóki-Tóth Gábor elmondta, a településtípusok értékesítési idejében itt alakult ki a legnagyobb különbség. A külső pesti kerületek 138 napos átlagértéke a legkedvezőbb, de még a megyei jogú városok 150 napos, a régióközpontok 162 napos átlaga is jelentősen kedvezőbb az országos átlagnál. Pest vármegyében 185 nap, Budán, ahol a magas árak némileg hűtötték a keresletet, átlagosan 204 napot kellett várni a sikeres üzletzárásra. A kisebb városokra és községekre pedig bőven 200 nap feletti érték jellemző: a kisvárosokban 217, a községekben 250 nap a mértékadó az év második negyedévében.

„A felújításra szoruló és korszerűtlen használt házat a legnehezebb eladni, ez a trend tartósnak ígérkezik, a vevők többsége nem építkezni, hanem költözni szeretne”

– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.

„A jelenlegi trend egyértelműen arról árulkodik, hogy továbbra is a nagyvárosokban élénk az ingatlanpiac. Továbbra is a kedvezőbb árazású és jó elhelyezkedésű ingatlantípusok fogynak a leggyorsabban, a drágább körzetekben, különösen a családi házak, villák esetében nagyobb türelemre van szükség az eladáshoz.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése

A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.

Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek

„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”

– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.

A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.

850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése

Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.

„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”

– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.

Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.

4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek

A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.

„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”

– mondja Kardos Ádám.

„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”

– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!