Gazdaság

Hatalmas siker az érintéses fizetés a Visa számára

A 2019-es franciaországi FIFA női labdarúgó-világbajnokságon a drukkerek imádják!

A Visa (NYSE: V), a FIFA hivatalos fizetési szolgáltató partnere a mai napon közzétette elemzését a Franciaországban megrendezett 2019-es női labdarúgó-világbajnokság csoportköre (június 7. – június 20.) alatt regisztrált költésekről.

Az eredmények szerint a drukkerek a kilenc hivatalos franciaországi stadionban a vásárlások több mint felét (51%-át) érintéses fizetési technológiával (érintéses bankkártyával, okostelefonnal, fizetésre alkalmassá tett karkötővel és viselhető eszközzel) intézték.

A nemzetközi Visa kártyatulajdonosok stadionon kívüli költéseinek elemzése a turizmus növekedését mutatja Franciaországban, különösen a mérkőzéseknek otthont adó kisebb városokban. Csak a kilenc vendéglátó városban egyedül 140%-kal nőtt azon Visa kártyatulajdonosok száma, akik az érintéses fizetést választották a stadionon kívüli vásárlásokkor.

„A futballrajongók szívesen használják a gyors, kényelmes és biztonságos érintéses fizetést, hogy gyorsabban átjussanak a soron és visszatérhessenek a pályán zajló izgalmas eseményekhez”

– mondta Lynne Biggar, a Visa marketing és kommunikációs igazgatója.

„A FIFA női labdarúgó-világbajnokság kizárólagos fizetési szolgáltatójaként büszkén támogatjuk a sportolókat, akik hihetetlen élménnyé teszik ezt a tornát, ugyanakkor a drukkerek élményét is fokozni szeretnénk a gyors, innovatív fizetési módokkal.”

fifa-infographic-final-1

A Visa megállapításai

Stadionon belüli adatok (június 7. és 20. között)

  • Az egyetlen meccs alatti, legnagyobb összegű stadionbéli költést az Egyesült Államok–Chile mérkőzésen (Parc de Princes, Párizs) regisztrálták, ez az időszak végéig az összes költés mintegy 14%-át tette ki. A következő legnagyobb összegű költést (mely 8%-ot tett ki) a Franciaország és Dél-Korea közötti nyitómérkőzésen (Parc de Princes, Párizs) regisztrálták, ahol több mint 45 000 szurkoló töltötte meg a Párizs belvárosában található stadiont.
  • A legtöbbet a franciaországi drukkerek költötték: a vásárlások 53%-a nekik tulajdonítható. Őket sorrendben az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Ausztráliából, Hollandiából, Németországból, Japánból, Kanadából, Norvégiából, Svédországból, Svájcból és Kínából érkezett szurkolók követik.
  • Az átlagot tekintve egy-egy vásárlásra a japán drukkerek költötték a legtöbbet, őket a kínai és a mexikói szurkolók követik.
  • A tranzakciók között a legnagyobb kumulált összeget az élelmiszer- és üdítőital-vásárlások képviselték (több mint 54%), ezt a szuvenírvásárlások követték (46%).

Stadionon kívüli személyes tranzakciók (június 7. és 20. között)

A nemzetközi Visa kártyatulajdonosok stadionon kívüli költéseinek elemzése a turizmus növekedését mutatta a meccseknek otthont adó városokban.

  • A torna kezdete óta 4,45 millió stadionon kívüli tranzakcióra került sor.
  • Az érintéses fizetéses tranzakciók a tavalyi év júniusához képest 140%-kal nőttek a vendéglátó városokban.
  • A legtöbb stadionon kívüli vásárlást Párizsban hajtották végre, ezt Nizza és Lyon követte.
  • A vendéglátó városokban a bajnokság kezdete óta nőnek a külföldiek általi költések, ami hozzájárul az összes külföldi tranzakció előző évhez képesti növekedéséhez.
    • A kisebb vendéglátó városokban jelentősebb mértékű költésnövekedés figyelhető meg az előző évhez képest, Reimsben például 87%-ot tett ki, Valenciennes-ben 71%-ot, Le Havre-ban pedig 384%-ot.
    • A külföldi tranzakciók a nagyobb városokban is nőttek az előző év azonos időszakához képest: Párizsban 16%-kal, Nizzában 24%-kal és Lyonban szintén 24%-kal.
  • Franciaország teljes területét tekintve az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb külföldi költésnövekedés a következő országokból érkezetteknek tudható be: Egyesült Államok (21%), Egyesült Királyság (8%), Németország (86%), Svájc (28%) és Spanyolország (21%).
  • A vendéglátó városokban a legnagyobb külföldi költések az alábbi három országból érkezetteknek tulajdoníthatók: Egyesült Államok (18%), Egyesült Királyság (19%) és Kína (4%).

A Visa a bajnokság helyszínén

Vezető globális fizetési szolgáltatóként a Visa elkötelezett aziránt, hogy kiemelkedő élményben részesítse a drukkereket a FIFA női labdarúgó-világbajnokság alatt, a legkorszerűbb fizetési technológiát biztosítva minden meccshelyszínen, lehetővé téve a kártyával, okostelefonnal vagy viselhető fizetési eszközzel való fizetést.

  • A torna ideje alatt a Visa a kizárólagos fizetési szolgáltató minden stadionban, melyekben elfogadják a bankkártyákat. A stadionon belül a szurkolók mind a kilenc hivatalos helyszínen érintéses fizetési technológiával fizethetnek érintéses betét- és hitelkártyával valamint mobilfizetéssel a több mint 1600 korszerűsített kasszaterminálnál.
  • A kasszaterminálok a Visa érzékszervekre ható márkajelzésével vannak ellátva, amely egyedi Visa hangjelzéssel és animációval jelzi a tranzakció végrehajtását, megadva ezáltal a szurkolóknak azt a megnyugvást, amelyre a Visa használatakor mindenkor vágynak.
  • Ezen túlmenően azok, akik nem rendelkeznek Visa kártyával, minden hivatalos meccshelyszínen a Visa ügyfélszolgálati standján vásárolhatnak a bajnokság logójával ellátott érintéses Visa feltöltőkártyát és fizetésre alkalmassá tett karkötőt.
  • A Visa a Natixis Payments szolgáltatót bízta meg a kasszás fizetési és a felöltős fizetési megoldások biztosításával a stadionokban.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss