Gazdaság

A mesterséges intelligencia segítségével fejlődnek az együttműködő mobil robotok

Az autonóm mobil robotok (AMR-ek) az emberekkel együtt dolgozva hoznak létre magasan termékeny munkakörnyezetet, mely során átveszik az ismétlődő és balesetveszélyes, anyagmozgatással járó feladatokat.

A mobil robotokat érintő eladások várhatóan világszerte jelentős mértékben emelkedni fognak az elkövetkező években, a földrajzi régiótól, valamint az iparágtól függetlenül.

A folyamatos kutatás és fejlesztés sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az a számos, újonnan kialakított termék, amely egyre gyorsabb ütemben kerül a robotikai piacra. Az AMR-ek evolúciójának következő lépése a mesterséges intelligencia (MI) beépítése, mellyel az okos mobil robotok jóval többre lesznek képesek, mint eddig.

mir_mi_kamera

Ma a mobil robotok érzékelőket és szoftvert használnak a tájékozódáshoz (hogy meghatározzák, hova, és, hogyan mozogjanak) és az észleléshez (hogy megértsék, és reagálni tudjanak környezetükre). Az adatok integrált lézeres szkennerekből, 3D kamerákból, gyorsulásmérőkből, giroszkópokból, kerék jeladókból, és még sok más eszközből érkeznek, hogy minden egyes esetben a robot a lehető leghatékonyabb döntést hozhassa meg. Ezek a technológiák olyan képességekkel ruházzák fel az AMR-eket, amelyek az autóiparból lehetnek ismerősek, mivel fontos szerepet játszanak a mai modern autók kialakítása során. A robotok a leghatékonyabb útvonal kiválasztása után dinamikusan tájékozódnak és tisztában vannak a környezetükkel, így kikerülhetik az útjukba kerülő akadályokat vagy embereket, és automatikusan feltölthetik magukat, amikor arra szükség van. Az MI nélkül azonban a robotok minden típusú akadályra egyféleképpen tudnának csak reagálni.

Azzal, hogy a mesterséges intelligenciát a szoftverbe és a kiterjesztett érzékelőként működő, stratégiailag elhelyezett kamerákba építette – az AMR-ek piacának vezetője, – a Mobile Industrial Robots (MiR) lehetővé tette robotjai számára, hogy optimalizálják útvonaltervezésüket és a vezetés során tanúsított viselkedésüket. A kamerák segítségével a robotok észlelik és felismerik a különféle mozgó akadályokat, és ennek megfelelően reagálnak. Például, a robotok a megszokott módon folytatják tovább útjukat miután észleltek egy embert, de megállnak, ha egy önvezető járművel (AGV) találkoznak, hogy az AGV továbbhaladhasson.  A robot az elzárt útvonalakat és nagy forgalmú helyeket is képes előre látni, így még azelőtt újratervezheti útvonalát, hogy a kérdéses területre érkezne. Amikor új, nem ismert tárggyal találkozik, a robot óvatos és figyelmes lesz. Először adatot gyűjt, majd ezután számítja ki a további találkozások során alkalmazandó optimális viselkedésmódot.

Az innovatív MI megoldás nagyobb hatékonyságot eredményez az útvonaltervezés és a környezettel való interakció során. A mesterséges intelligenciával a robotok hatásosan, és a megfelelő módon képesek reagálni különböző típusú akadályokra, és így még tovább tudják fejleszteni tájékozódásukat és hatékonyságukat. Az intralogisztika optimalizálása nagyban hozzájárul a vállalatok versenyképességének növekedéséhez, és az alkalmazottak az így felszabadult idejüket értékesebb feladatokra fordíthatják.

mi_erzekeles

Az MI funkciók nem veszélyeztetik a robot biztonsági protokolljait

Noha a robotikai MI rendszerek kapcsán esetenként felmerül a biztonság kérdése, az elsődleges biztonsági mechanizmusok a robot számára alapvető fontosságúak, és az MI döntései nem tudják felülírni azokat.

Az akadályok körüli biztonságos, ütközésmentes tájékozódáson kívül, a MiR robotok a munkahely általános biztonságához is hozzájárulnak azzal, hogy olyan különböző szállítási feladatokat vesznek át, amelyek az emberek számára fárasztóak és potenciálisan veszélyesek lehetnek. Mindemellett pedig különféle modulok is könnyedén a robotokra szerelhetők, amelyekkel még több feladatot tudnak ellátni. Továbbá a mobil robotok olyan környezetben is képesek dolgozni, amelyek az emberek számára nem lennének egészségesek, például zajos vagy szennyezett területeken.

A MiR robot pedig önmagában véve is biztonságos. Ez azt jelenti, hogy úgy tervezték őket, hogy mindig pontosan tisztában legyenek a környezetükkel.

MI: a következő ipari forradalom mozgatórugója?

A mobil robotok továbbra is együttműködő berendezések lesznek, és az MI-vel a köztük, és az emberek között fennálló szakadék egyre kisebb lesz, miközben az együttműködés és a hatékonyság egyre csak növekedni fog. Az MI fejlődésével beszéden, vagy kézjeleken keresztül egyre természetesebb módon kommunikálhatunk majd a robotokkal. Ebbe beletartozhat az, hogy ha felemeljük a kezünket, a robot képes lesz megállni, fel tudja ismerni azt, ha egy bizonyos helyre mutatunk, vagy ha intünk neki, hogy menjen tovább, vagy éppen kövessen minket. De akár egyszerűen azt is megmondhatjuk majd neki, hogy „ez a folyosó a következő két órában le lesz zárva, használj másik útvonalat addig!”

Noha a mobil robotok a jövőben is vészleállító gombokkal felszerelt, vezérelhető eszközök maradnak, egyre nagyobb önállóságra fognak szert tenni, ami növelni fogja értéküket. Képesek lesznek megérteni, hogyan tudnának javítani a teljesítményükön. Javaslatokat tehetnek például jobb útvonalakra, arra, hogy a nap melyik szakaszában lenne produktívabb egy adott feladatot elvégezni, más robotok munkafolyamatainak még hatékonyabbá tételére, vagy a legmegfelelőbb töltési időpont megtalálására.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss