Gazdaság

Az emberek majdnem 90%-a simán feketelistára tesz bármilyen márkát

Az Oracle új felmérése szerint a fogyasztók több mint harmada azonnal elpártol egy márkától, ha rossz élmény éri

Az emberek többsége elégedetlen és kiábrándult a cégek által nyújtott vásárlói élmények miatt, derül ki az Oracle legújabb kutatásából, amelyet Jeanne Bliss vásárlói élmény szakértő közreműködésével készítettek.

A négy különböző generáció körében több mint 1100 fogyasztó megkérdezésével készült „One Size Doesn’t Fit All” című felmérés szerint az emberek 43%-a elpártol azoktól a márkáktól, amelyek nem felelnek meg az elvárásaiknak, továbbá a márkákba vetett bizalom hiánya mellett egyre nehezebbé válik a vásárlói viselkedés befolyásolása.

„A márkák és a fogyasztók közötti kapcsolat ott kezdődik, amikor a vásárló bizalmat szavaz az adott vállalatnak, ezt a bizalmat azonban ki kell érdemelni, mégpedig folyamatos munkával. A márkába vetett hitet nem lehet egyszerűen megvásárolni, ugyanakkor nagyon könnyű elveszíteni”

– mondta Jeanne Bliss, a Customer Bliss nevű cég alapítója.

„Ahogy a mostani felmérésünk is mutatja, a fogyasztók azokat a márkákat részesítik előnyben, amelyek extra lépéseket tesznek, hogy személyre szabott élményekkel vonzzák magukhoz az érdeklődőket, és amelyek képesek határozott döntéseket hozni, ha az ügyfelek elvárásai nem teljesülnek. Az igazi tanulság, hogy nem lehet mindenkit egy kalap alá venni, és ha a vásárlói élménybe fektet valaki, a vásárlók viszonozni is fogják azt a hűségükkel.”

A fogyasztók kiábrándultak és azonnal továbbállnak

Az emberek többségének (82%) már volt kiábrándító tapasztalata egy márkával kapcsolatban, és több mint háromnegyedük (78%) találkozott már kifejezetten rossz ügyfélkiszolgálással. Amint egy márka alulteljesít, a vásárlók azonnal továbblépnek:

A fogyasztók közel felével (43%) történt már olyan rossz vásárlási élmény, ami miatt elpártoltak egy márkától. Több mint harmaduk (34%) pedig azt állítja, hogy soha többé nem vásárolna olyan vállalattól, amely csak egyszer is csalódást okozott.
A vásárlók 88%-a megosztja a negatív élményeket másokkal. Többségük a családnak és a barátoknak (59%) számol be, míg 35%-uk közvetlenül felkeresi az adott céget, hogy esélyt adjon a kárpótlásra.
Arra a kérdésre, hogy milyen egyéb szituációhoz hasonlítanák leginkább az ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos élményeiket, a válaszadók 18%-a a fogorvosi vizsgálatot említette, míg 13%-a a lábujja beütéséhez vagy egy kellemetlenül hosszú öleléshez hasonlította azt.

A vásárlói bizalom a családra és a barátokra korlátozódik

A felmérés rámutat arra is, hogy a vállalatok egyre kevésbé képesek befolyásolni a vásárlói szokásokat, ahogy a fogyasztók egyre kevésbé hisznek az influenszereknek, a celebeknek, a politikusoknak vagy a technológiai forrásoknak, mint a közösségi média, a mobil hirdetések és a hangalapú szolgáltatások.

A fogyasztók kétszer nagyobb eséllyel bíznak egy családtag (77%) vagy egy barát (75%) véleményében, mint bármely más vásárlói javaslatban. A következő legmegbízhatóbb forrásnak a kollégákat (38%) tekintik.
A politikusok (2%), a hírességek (7%), az adott vállalat online kapcsolattal elért munkavállalója (12%), valamint az influenszerek és a bloggerek (14%) a legutolsó helyen szerepelnek a vásárláshoz kapcsolódó megbízható források listáján.
A vásárlók fenntartásokkal fordulnak a technológiai forrásokhoz is. 92%-uk nem tartja hitelesnek a chatablakokban vagy weboldalak felugró ablakaiban kapott ajánlatokat. A fogyasztók 89%-a nem bízik a hangalapú szolgáltatásokban, mint az Alexa vagy a Siri, 81%-uk pedig a mobileszközökön megjelenő hirdetésekben. A leginkább megbízható technológiai forrásnak a közösségi média hirdetéseket tartják, de ezekre is csak a fogyasztók 23%-a szavazott.

Nem kapnak személyre szabott ajánlatokat

A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a személyre szabott, újdonságot jelentő élményekért, és a válaszadók több mint fele (57%) személyes információkat is megoszt ennek fejében. Ám a többség nem számít arra, hogy a szolgáltatók teljesítenék az elvárásaikat.

A fogyasztók 41%-a, illetve az Y generációsok közel fele (47%) hajlandó akár 20%-kal többet fizetni a kivételes vásárlói élményért.
A felmérésben résztvevők 68%-a szerint egy boltnak fontos, hogy az egyedi igényekhez és ízlésekhez igazítsa a vásárlói élményt.
Az emberek 42%-a nagyobb valószínűséggel vásárol olyan cégtől, amely új élmények keretében kínálja termékeit, szolgáltatásait. Ez különösen igaz a Z generációsokra (58%) és az Y generációsokra (56%).
A különböző korcsoportok tagjai másképpen viszonyulnak a személyes adatok megosztásához. Az Y és Z generációs fiatalok 64%-a szívesen oszt meg személyes információkat jobb élményekért cserébe; ugyanez az arány az X generációsok esetében 50%, a baby boomereknél pedig csak 35%.
Az egyértelmű elvárások ellenére a fogyasztók csupán 15%-a várja, hogy a preferenciái alapján vállalatok személyre szabott ajánlatokkal keressék meg.

Rugalmasságot és szabadságot szeretnének

Az elvárások vonatkozásában a válaszadók a nagyobb fokú rugalmasságot emelték ki, illetve hogy szabadabban tudjanak feliratkozni termékekre, szolgáltatásokra. Emellett kiemelték még az igényeiknek nem megfelelő termékek és szolgáltatások ingyenes visszatérítését is.

A felmérésben megkérdezettek 75%-a jelenleg is használ különféle termékeket, illetve szolgáltatásokat, és 97%-uk azt állította, hogy az előfizetéseik száma várhatóan növekszik vagy nem fog változni a következő 3 évben. A fiatalabb korcsoportok körében sokkal népszerűbbek az előfizetések: a Z generációsok 80%-nak van filmes vagy televíziós szolgáltatása, míg ez a baby boomerek körében csak 40%-ot ér el.
A fogyasztók elvárják, hogy a termékeket ingyenesen visszaküldhessék (66%) és visszatérítést kapjanak, ha egy termék vagy szolgáltatás nem felel meg az elvárásaiknak (64%).
Nagyon kevesen várják el egy márkától a közösségi média jelenlétet (15%), a szociális vagy környezetvédelmi ügyek melletti kiállást (9%) vagy a politikai állásfoglalást (4%).
A fogyasztók emellett a vásárlás helyét és idejét is rugalmasan szeretnék kezelni. A válaszadók számos meglepő vásárlási helyet és alkalmat említettek, a bolti sorban állás (17%) után például munkahelyi megbeszéléseket (9%), vezetést (9%), randevút (6%) és zuhanyzást (4%).

“Magyarországon is dinamikus ütemben növekszik az online vásárlások volumene, az eNet adatai szerint közel 5,4 millióan szoktak rendszeresen online vásárolni – ez a felnőtt magyar internetezők 91 százaléka. Ezzel együtt a vásárlók egyre tudatosabbak, a magyar cégeknek is sokkal kevesebb lehetőségük van „hibázni”. Mivel ugyanaz a szolgáltatás, termék rengeteg forrásból elérhető, ha nem megfelelő az ügyfél-élmény, a vásárlók rögtön megbüntetik őket”

– emelte ki Horváth Tibor, az Oracle Marketing Cloud régiós szakértője.

„Egyre inkább elvárás, például a fogyasztók részéről, hogy minden csatornán (online, email, social, stb.) ugyanolyan magas szintű kiszolgálásban részesüljenek: ugyanazokat a releváns, testreszabott információkat kapják vagy ugyanazokat a kedvezményeket tudják érvényesíteni.

Az amerikai kutatással ellentétben azonban Magyarországon még nincsen igazán erős ellenérzés a bloggerekkel és az influenszerekkel szemben, a jelenség még egy korai fázisban van, amellyel a fogyasztók – sőt a márkák egy része is – még csak ismerkedik. Főleg a fiatalabb generációk körében pedig kimondottan népszerűek a véleményvezérek, így ez egy hatékony csatorna lehet bizonyos célcsoportok elérésére.”

Related Topics:2019 feketelista felmérés magyar márka oracle szokás

Up Next

A NAVER az LG-vel közösen fejleszt vadonatúj böngészőt

Don't Miss

Magyar tudományos vállalkozások a nemzetközi piac küszöbén

Gazdaság

A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul

Ahogy azt sejteni lehetett, bár bankszámla-díjaikat nem emelik, más területeken lépnek a bankok.

Az önmérséklet a korábbi lakáshitel díjátvállalási-akciók csökkenéséhez vezethet – figyelmeztet a friss banki változások alapján Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A bankok önként vállalták, hogy a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjaikat – a számlavezetési, a tranzakciós és a kapcsolódó szolgáltatások díjait – nem emelik meg 2026. június 30-ig. A jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjak és költségek azonban nem tartoznak a vállalás hatálya alá, és ezt most egyre több hitelfelvevő a saját bőrén tapasztalja meg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Fontos látni, hogy a bankszámlákra és a lakossági alapdíjakra vonatkozó árbefagyasztás nem érinti a lakáshitelekhez kapcsolódó úgynevezett külső költségeket. Ezek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy – részben vagy egészben – visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek, s az emelkedő díjakat a bank egyre nagyobb részben, vagy akár teljes egészében áthárítja az ügyfélre – mondja Gergely Péter.

Dráguló értékbecslés és biztosítás

A BiztosDöntés.hu adatai szerint több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos díjait az elmúlt hetekben:

Az Erste Bank 2025. június 1-jétől a lakások és építési telkek értékbecslésének díját 46 ezer forintról 55 ezer forintra emelte a lakáshiteleinél, míg egy lakóház értékbecslése már 70 ezer forintba kerül. A komplexebb „értékbecslés + műszaki szakértés” díja 62 ezerről 90 ezer forintra nőtt, ami 45 százalékos drágulás.

A CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.

A MagNet Bank már 2025. május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1 292 Ft-ról 1 398 Ft-ra nőtt.

Belefér a THM-be? A válasz: attól függ

A THM (teljes hiteldíj mutató) célja, hogy a hitelfelvevő számára összehasonlíthatóvá tegye a hiteltermékek valódi költségét. Ugyanakkor nem minden díj kerül bele automatikusan a THM-be – és ez félreértésekhez vezethet.

A vagyonbiztosítás díja például akkor része a THM-nek, ha a bank a hitelnyújtás feltételeként előírja a biztosítás meglétét – ami persze a legtöbb esetben így van. Ilyenkor még akkor is számolni kell vele, ha a pontos díj nem ismert, mert a bank a saját, belső szabályzatában meghatározott referenciadíjat köteles alkalmazni – magyarázza Gergely Péter. Ez jogszabályban rögzített kötelezettség, és a pénzintézetek évente kétszer kötelesek közzétenni az ehhez használt értéksávokat és összegeket.

A földhivatali nyilvántartásból (TAKARNET-en keresztül) lekért tulajdoni lap díja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj szintén része a THM-nek, ha a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező ezeket előírja, és azok összege ismert vagy becsülhető. Ezek ugyanis a hitelhez közvetlenül kapcsolódó, kötelező eljárási költségek.

A közjegyzői díj azonban nem része a THM-nek, mivel nem a hitelezőnek fizetendő, hanem egy független harmadik félnek, s ez még akkor is így van, ha a hitelnyújtás feltételeként szükséges – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Mit jelent ez a gyakorlatban a hitelfelvevőnek?

Egy átlagos lakáshitel esetében az induló költségek a következőkből állhatnak:

Értékbecslés: 55 000 – 90 000 Ft;
Közjegyzői díj: 40 000 – 70 000 Ft;
Földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzés): 6 600 Ft;
TAKARNET-lekérdezés: 3 000 – 6 000 Ft
+ a vagyonbiztosítás díja.

A fenti költségek közül a legutóbbi időkig a bankok a TAKARNET lekérdezés díját a legtöbbször magukra vállalták, az értékbecslés díját sokan nem számították fel (vagy utólag jóváírták), a közjegyzői díjakat pedig részben vagy egészben (általában fix felső határig) visszatérítették.

Gergely Péter szerint ezzel akár 150-180 ezer forintot is megtakaríthattak a lakáshitel felvevők. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az egymással versengő bankok bizonyára kétszer is meggondolják, hogy rontsák-e saját ügyfélszerző képességüket, ám azt is látni kell, hogy a számladíj-befagyasztás előre nem várt bevételkiesést okoz számukra.

Így bizony kérdés, hogy mi lesz erősebb: a verseny árleszorító, vagy a költségek kigazdálkodhatóságának díjemelő hatása. Az indulás azt jelzi, hogy a bankok egyelőre nem egy irányba indultak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar alapítványokat is támogatna a Morgan Stanley

Először nyílt meg magyar jótékonysági szervezetek számára a Morgan Stanley civil pályázata.

A Budapesten háromezer szakembert foglalkoztató globális pénzintézet célja olyan innovatív ötletek támogatása, amelyek kézzel fogható hatást gyakorolnak a gyerekek és fiatalok egészségére, mentális jóllétére, oktatási lehetőségeire. A győztesek 100 ezer font támogatást kaphatnak, szakmai mentorálásban részesülnek, és nemzetközi kapcsolati hálót is építhetnek. A jelentkezési határidő július 7.

A Morgan Stanley budapesti irodája – mely a globális pénzügyi szolgáltató egyik legnagyobb informatikai és elemző központja – 2006-os megnyitása óta együtt dolgozik magyar civil szervezetekkel.

Az elmúlt években a cég természettudományos orientációs programot indított középiskolás lányoknak a Nők a Tudományban Egyesülettel Smartiz néven, ösztöndíjat biztosított hátrányos helyzetű diákoknak a HBLF Romaster programja keretében, valamint tehetséges roma fiatalokat támogatott a Van Helyed Egyesülettel partnerségben. A vállalat munkatársai részt vettek jótékonysági evezős versenyeken a beteg gyerekeket támogató Bátor Tábor javára, modern technológiák használatára tanították civil szervezetek munkatársait, illetve pénzügyi ismereteket oktattak roma gyerekeknek a BAGázs Egyesülettel.

„A Morgan Stanley egyik alapértéke a giving back filozófia, az a törekvés, hogy adjunk vissza a közösségnek, amelynek részei vagyunk. Mindez abból a meggyőződésből fakad, hogy csak akkor lehet sikeres egy vállalat, ha az a társadalom, amelyben működik, szintén sikeres – mondta el Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője. – Egy társadalom sikerességének kulcsa pedig a következő generáció – ezért indítottunk számos olyan programot, amelyek a fiatalok életesélyeit javítják, méghozzá elsősorban tudással, készségekkel, ismeretekkel – függetlenül attól, hogy milyen háttérből érkeznek.”

Nemcsak a nyertesek nyernek – szakmai támogatás a pályázat minden résztvevőjének

A pénzintézet most újabb együttműködési lehetőséget kínál a hazai alapítványoknak, egyesületeknek. Az EMEA Impact Through Innovation Awards díjra a Morgan Stanley a teljes európai, afrikai és közel-keleti régióból várja civil szervezetek jelentkezését, és az elismerés története során először Magyarországról is.

A programra legfeljebb 5 millió font (kb. 2,25 milliárd forint) éves bevételű alapítványok és egyesületek jelentkezhetnek. Olyan újító ötlettel lehet pályázni, amelyek képesek érdemben javítani gyerekek és fiatalok egészségét, mentális jóllétét és oktatási, tanulási lehetőségeit. Lehet jelentkezni vadonatúj kezdeményezéssel, de már kipróbált, pilot fázisban lévő projekttel is, amely készen áll a továbbfejlesztésre.

A program keretében a régióból összesen tíz szervezet részesülhet 100 ezer fontos – kb. 45 millió forintos – támogatásban ötlete megvalósításához. A Morgan Stanley külön figyelmet fordít azokra a szervezetekre is, amelyek végül nem kerülnek be a díjazott tíz közé: ők szakmai workshopokon, képzéseken és networking eseményeken vehetnek részt – ingyenesen. Ezeken a programokon a szervezetek képviselői iparági vezető szakemberektől kapnak majd útmutatót a szervezetfejlesztéshez, és megoszthatják egymással tapasztalataikat, legjobb gyakorlataikat.

„A pályázattal olyan kezdeményezéseket szeretnénk támogatni, amelyek gyakorlati megoldásokat kínálnak valós problémákra, különösen a fiatalabb generációk esélyeinek javításában. Az elmúlt években itthon is láttuk, milyen eredményeket hozhat, ha civil szervezetekkel közösen gondolkodunk – ezt a tapasztalatot szeretnénk most szélesebb körben is kamatoztatni”

– mondta Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője.

A társadalmi felelősségvállalás új korszaka: együttműködés, nem adományozás

A vállalati és civil szféra együttműködése egyre tudatosabb és stratégiaibb formát ölt. Míg korábban a cégek elsősorban adományozóként jelentek meg, ma már egyre gyakoribbak az olyan partnerségek, ahol nemcsak pénz, hanem szakértelem, technológia, önkéntes munka és kapcsolati tőke is a közös célokat szolgálja.

Erre jó példa a Morgan Stanley és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő Salva Vita Alapítvány együttműködése. A partnerség során nemcsak érzékenyítették a cég munkatársait, de konkrét technológiai megoldások is születtek. Tehetséges diákcsapatok és önkéntesen dolgozó programozó kollégák bevonásával olyan digitális eszközt fejlesztettek, amely segít a fogyatékkal élő munkakeresők képességeinek felmérésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A családok fele felélné a családi adókedvezményekből befolyó plusz pénzt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérése szerint a családi adókedvezmények növekedése révén befolyó többletpénzt a többség felélné, és mindössze minden negyedik család tenné félre annak egy részét vagy egészét.

A BiztosDöntés.hu szakértői szerint, ha a plusz pénzt befektetnék, akkor öt év alatt akár 6,7 – 8,4 millió forintjuk is összegyűlhetne.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint a családi adókedvezmény növeléséből származó bevételt a válaszadók csaknem fele (47%) mindennapi kiadásokra költené, vagyis egyszerűen felélné azt. Minden ötödik (19%) megkérdezett a pénzből nagyobb beruházásokat valósítana meg, míg 12 százalék a meglévő hiteleit fizetné vissza belőle.

A megkérdezettek mindössze 7 százaléka tenné félre a kedvezmény teljes összegét, míg 16 százalék legalább egy részét megtakarítaná.

A kérdés azért időszerű, mert 2025. július 1-jétől jelentősen nő a gyermekek után járó személyi jövedelemadó (szja) kedvezmény összege, valamint a következő négy évben fokozatosan bevezetik a két és három gyermeket nevelő anyák szja-mentességét is. Ezek pedig együttesen komoly plusz bevételt jelentenek majd a családoknak.

2026-ra megduplázódik a családi adókedvezmény összege

Ma egy gyermek után 10 ezer, kettő után 20 ezer, három után 33 ezer forint a családi adókedvezmény nettó összege. 2025. július 1-jétől ezek 15 ezer, 30 ezer, illetve 49 500 forintra, majd 2026-tól 20 ezer, 40 ezer és 66 ezer forintra nőnek. Eszerint a családok gyerekszámtól függően 10 ezer, 20 ezer, illetve 33 ezer forint plusz jövedelemmel rendelkeznek majd.

Amennyiben ezt a pénzt a család nem elkölti, hanem például minden hónapban 5 éves futamidejű Fix Magyar Állampapírt vásárol belőle, aminek a kamata jelenleg 6,5 százalék, a negyedévente kifizetett kamatot pedig ismét befektetik, akkor öt év múlva körülbelül 720 ezer, 1,4 millió, illetve 2,4 millió forintjuk lesz. (Természetesen nem tudhatjuk, hogy ez a papír végig elérhető lesz-e, de az egyszerűség kedvéért úgy számoltunk, hogy évi 6,5 százalékos hozamot termel a rendszeres befizetés.)

2029-ig minden két vagy három gyermeket nevelő édesanya szja-mentességet kap

A kormány több lépcsőben bevezetve, életük végéig személyi jövedelemadó-mentességet biztosít azoknak a nőknek, akik több gyermeket neveltek fel. (A legalább négygyermekes édesanyák már 2020 óta mentesülnek az szja fizetése alól.)

2026. január 1-jétől a 40 év alatti, kétgyermekes anyákra terjed ki az adómentesség, majd 2027-től a 40 és 50 év közöttiekre, 2028-tól az 50 és 60 év közötti korosztályra, 2029-től pedig a 60 év feletti kétgyermekes anyák is megkapják a kedvezményt.

A KSH szerint 2025. márciusban 550 ezer forint volt a bruttó medián kereset, vagyis a magyarok fele ennél kevesebbet, illetve ennél többet keresett akkor. Ebből 82 500 forint az szja összege, vagyis ekkora plusz bevétellel rendelkezik a család, amennyiben a férj érvényesíteni tudja a gyerekek után járó szja-kedvezményt.

Ha erre nincs lehetőség, akkor a nettó pénzügyi előny a családi adókedvezmény érvényesítése után fennmaradó adó összege, hiszen az szja-mentesség miatt az adókedvezményt már nincs miből érvényesíteni.

Ha a család ezt az összeget nem elkölti, hanem befekteti, akkor 6,5 százalékos éves kamattal 5 év alatt csaknem 6 millió forintjuk gyűlhet össze. Amennyiben pedig az gyerekek után járó adókedvezményt plusz összegét is félre tudják tenni, akkor pedig 6,7 – 8,4 millió forintjuk lehet majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!