Gazdaság

Az emberek majdnem 90%-a simán feketelistára tesz bármilyen márkát

Az Oracle új felmérése szerint a fogyasztók több mint harmada azonnal elpártol egy márkától, ha rossz élmény éri

Az emberek többsége elégedetlen és kiábrándult a cégek által nyújtott vásárlói élmények miatt, derül ki az Oracle legújabb kutatásából, amelyet Jeanne Bliss vásárlói élmény szakértő közreműködésével készítettek.

A négy különböző generáció körében több mint 1100 fogyasztó megkérdezésével készült „One Size Doesn’t Fit All” című felmérés szerint az emberek 43%-a elpártol azoktól a márkáktól, amelyek nem felelnek meg az elvárásaiknak, továbbá a márkákba vetett bizalom hiánya mellett egyre nehezebbé válik a vásárlói viselkedés befolyásolása.

„A márkák és a fogyasztók közötti kapcsolat ott kezdődik, amikor a vásárló bizalmat szavaz az adott vállalatnak, ezt a bizalmat azonban ki kell érdemelni, mégpedig folyamatos munkával. A márkába vetett hitet nem lehet egyszerűen megvásárolni, ugyanakkor nagyon könnyű elveszíteni”

– mondta Jeanne Bliss, a Customer Bliss nevű cég alapítója.

„Ahogy a mostani felmérésünk is mutatja, a fogyasztók azokat a márkákat részesítik előnyben, amelyek extra lépéseket tesznek, hogy személyre szabott élményekkel vonzzák magukhoz az érdeklődőket, és amelyek képesek határozott döntéseket hozni, ha az ügyfelek elvárásai nem teljesülnek. Az igazi tanulság, hogy nem lehet mindenkit egy kalap alá venni, és ha a vásárlói élménybe fektet valaki, a vásárlók viszonozni is fogják azt a hűségükkel.”

A fogyasztók kiábrándultak és azonnal továbbállnak

Az emberek többségének (82%) már volt kiábrándító tapasztalata egy márkával kapcsolatban, és több mint háromnegyedük (78%) találkozott már kifejezetten rossz ügyfélkiszolgálással. Amint egy márka alulteljesít, a vásárlók azonnal továbblépnek:

A fogyasztók közel felével (43%) történt már olyan rossz vásárlási élmény, ami miatt elpártoltak egy márkától. Több mint harmaduk (34%) pedig azt állítja, hogy soha többé nem vásárolna olyan vállalattól, amely csak egyszer is csalódást okozott.
A vásárlók 88%-a megosztja a negatív élményeket másokkal. Többségük a családnak és a barátoknak (59%) számol be, míg 35%-uk közvetlenül felkeresi az adott céget, hogy esélyt adjon a kárpótlásra.
Arra a kérdésre, hogy milyen egyéb szituációhoz hasonlítanák leginkább az ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos élményeiket, a válaszadók 18%-a a fogorvosi vizsgálatot említette, míg 13%-a a lábujja beütéséhez vagy egy kellemetlenül hosszú öleléshez hasonlította azt.

A vásárlói bizalom a családra és a barátokra korlátozódik

A felmérés rámutat arra is, hogy a vállalatok egyre kevésbé képesek befolyásolni a vásárlói szokásokat, ahogy a fogyasztók egyre kevésbé hisznek az influenszereknek, a celebeknek, a politikusoknak vagy a technológiai forrásoknak, mint a közösségi média, a mobil hirdetések és a hangalapú szolgáltatások.

A fogyasztók kétszer nagyobb eséllyel bíznak egy családtag (77%) vagy egy barát (75%) véleményében, mint bármely más vásárlói javaslatban. A következő legmegbízhatóbb forrásnak a kollégákat (38%) tekintik.
A politikusok (2%), a hírességek (7%), az adott vállalat online kapcsolattal elért munkavállalója (12%), valamint az influenszerek és a bloggerek (14%) a legutolsó helyen szerepelnek a vásárláshoz kapcsolódó megbízható források listáján.
A vásárlók fenntartásokkal fordulnak a technológiai forrásokhoz is. 92%-uk nem tartja hitelesnek a chatablakokban vagy weboldalak felugró ablakaiban kapott ajánlatokat. A fogyasztók 89%-a nem bízik a hangalapú szolgáltatásokban, mint az Alexa vagy a Siri, 81%-uk pedig a mobileszközökön megjelenő hirdetésekben. A leginkább megbízható technológiai forrásnak a közösségi média hirdetéseket tartják, de ezekre is csak a fogyasztók 23%-a szavazott.

Nem kapnak személyre szabott ajánlatokat

A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a személyre szabott, újdonságot jelentő élményekért, és a válaszadók több mint fele (57%) személyes információkat is megoszt ennek fejében. Ám a többség nem számít arra, hogy a szolgáltatók teljesítenék az elvárásaikat.

A fogyasztók 41%-a, illetve az Y generációsok közel fele (47%) hajlandó akár 20%-kal többet fizetni a kivételes vásárlói élményért.
A felmérésben résztvevők 68%-a szerint egy boltnak fontos, hogy az egyedi igényekhez és ízlésekhez igazítsa a vásárlói élményt.
Az emberek 42%-a nagyobb valószínűséggel vásárol olyan cégtől, amely új élmények keretében kínálja termékeit, szolgáltatásait. Ez különösen igaz a Z generációsokra (58%) és az Y generációsokra (56%).
A különböző korcsoportok tagjai másképpen viszonyulnak a személyes adatok megosztásához. Az Y és Z generációs fiatalok 64%-a szívesen oszt meg személyes információkat jobb élményekért cserébe; ugyanez az arány az X generációsok esetében 50%, a baby boomereknél pedig csak 35%.
Az egyértelmű elvárások ellenére a fogyasztók csupán 15%-a várja, hogy a preferenciái alapján vállalatok személyre szabott ajánlatokkal keressék meg.

Rugalmasságot és szabadságot szeretnének

Az elvárások vonatkozásában a válaszadók a nagyobb fokú rugalmasságot emelték ki, illetve hogy szabadabban tudjanak feliratkozni termékekre, szolgáltatásokra. Emellett kiemelték még az igényeiknek nem megfelelő termékek és szolgáltatások ingyenes visszatérítését is.

A felmérésben megkérdezettek 75%-a jelenleg is használ különféle termékeket, illetve szolgáltatásokat, és 97%-uk azt állította, hogy az előfizetéseik száma várhatóan növekszik vagy nem fog változni a következő 3 évben. A fiatalabb korcsoportok körében sokkal népszerűbbek az előfizetések: a Z generációsok 80%-nak van filmes vagy televíziós szolgáltatása, míg ez a baby boomerek körében csak 40%-ot ér el.
A fogyasztók elvárják, hogy a termékeket ingyenesen visszaküldhessék (66%) és visszatérítést kapjanak, ha egy termék vagy szolgáltatás nem felel meg az elvárásaiknak (64%).
Nagyon kevesen várják el egy márkától a közösségi média jelenlétet (15%), a szociális vagy környezetvédelmi ügyek melletti kiállást (9%) vagy a politikai állásfoglalást (4%).
A fogyasztók emellett a vásárlás helyét és idejét is rugalmasan szeretnék kezelni. A válaszadók számos meglepő vásárlási helyet és alkalmat említettek, a bolti sorban állás (17%) után például munkahelyi megbeszéléseket (9%), vezetést (9%), randevút (6%) és zuhanyzást (4%).

“Magyarországon is dinamikus ütemben növekszik az online vásárlások volumene, az eNet adatai szerint közel 5,4 millióan szoktak rendszeresen online vásárolni – ez a felnőtt magyar internetezők 91 százaléka. Ezzel együtt a vásárlók egyre tudatosabbak, a magyar cégeknek is sokkal kevesebb lehetőségük van „hibázni”. Mivel ugyanaz a szolgáltatás, termék rengeteg forrásból elérhető, ha nem megfelelő az ügyfél-élmény, a vásárlók rögtön megbüntetik őket”

– emelte ki Horváth Tibor, az Oracle Marketing Cloud régiós szakértője.

„Egyre inkább elvárás, például a fogyasztók részéről, hogy minden csatornán (online, email, social, stb.) ugyanolyan magas szintű kiszolgálásban részesüljenek: ugyanazokat a releváns, testreszabott információkat kapják vagy ugyanazokat a kedvezményeket tudják érvényesíteni.

Az amerikai kutatással ellentétben azonban Magyarországon még nincsen igazán erős ellenérzés a bloggerekkel és az influenszerekkel szemben, a jelenség még egy korai fázisban van, amellyel a fogyasztók – sőt a márkák egy része is – még csak ismerkedik. Főleg a fiatalabb generációk körében pedig kimondottan népszerűek a véleményvezérek, így ez egy hatékony csatorna lehet bizonyos célcsoportok elérésére.”

Related Topics:2019 feketelista felmérés magyar márka oracle szokás

Up Next

A NAVER az LG-vel közösen fejleszt vadonatúj böngészőt

Don't Miss

Magyar tudományos vállalkozások a nemzetközi piac küszöbén

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat

Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.

Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?

Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.

Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?

Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.

Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.

Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.

A tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.

A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.

Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet

Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.

Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.

Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.

Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!