Gazdaság

Így kerüld el a digitális útonálló banditákat!

A legtöbb vállalatnál napjaink slágertémájának számít a digitális átalakulás, mivel a modern megoldások segítségével a szervezetek jobb termékeket és szolgáltatásokat kínálhatnak ügyfeleiknek.

Ez azonban biztonsági kockázatokat is felvet, hiszen a digitális térben a támadási felület is nagyobb a kiberbűnözők számára.

A Micro Focus szakértői bemutatják azt az öt lépést, amelyek segítségével a szervezetek jelentősen csökkenthetik a digitális átállással járó veszélyek számát.  

Egy friss gyűjtés szerint az elmúlt hónapban 95 jelentős adatlopási esetre derült fény a világ minden pontjáról, amelyek során közel 115 millió adatrekord szivárgott ki. Ez is igazolja, hogy a vállalatok adatainak és erőforrásainak megvédéséhez ma már jóval több kell a bejáratnál belépőkártyákat ellenőrző biztonsági őröknél. A szervezetek IT-biztonsági szakembereinek tengernyi eszközről és végpontról, illetve rengeteg felhasználóról kell gondoskodniuk, az irodában, otthon és útközben dolgozó alkalmazottaktól kezdve a partnereken át az ügyfelekig. Ilyen összetett környezetben csak átgondolt stratégia mellett őrizhető meg az adatok biztonsága. A Micro Focus most elmondja, hogyan.

Titkosítsuk az adatokat!

A legnagyobb anyagi és hírnévbeli károk manapság abból adódhatnak, ha egy vállalattól ellopják az érzékeny információkat, például az ügyfelei személyes adatait vagy saját üzleti titkait és szellemi tulajdonait. Ezért első lépésként gondoskodjunk a legfontosabb adatok titkosításáról, így azok akkor is értéktelenné válnak a kiberbűnözők kezében, ha mégis sikerülne szert tenniük rájuk. A nem megfelelő titkosítás ugyanakkor lelassíthat vagy akár meg is akadályozhat bizonyos üzleti folyamatokat a vállalatoknál. A formátummegőrző titkosítással, amely például a Micro Focus Voltage termékcsaládjában is elérhető, a szervezetek úgy titkosíthatják információikat, hogy azok megtartják formátumukat, azaz a számok helyére más számok, míg a betűk helyére más betűk kerülnek. A kódolt adatok így továbbra is felhasználhatók különféle vállalati folyamatokhoz, például statisztikák készítéséhez és elemzéséhez anélkül, hogy ez a biztonság rovására menne.

Rangsoroljuk a kockázatokat!

Következő lépésként készítsünk pontos listát arról, milyen alkalmazásokat és erőforrásokat használunk a helyszínen és a felhőben, amelyeken keresztül az alkalmazottak hozzáférhetnek a bizalmas adatokhoz. Ezután mérlegeljük és rangsoroljuk, hogy a kiberbűnözők mely alkalmazások feltörésével okozhatnák a legnagyobb kárt a vállalatnak. Hiszen amelyik programmal a munkavállalók elérik a vállalati információkat, az az illetéktelenek számára is kaput nyithat a cég rendszereibe, ha nem eléggé biztonságos.

Fejlesszünk (és használjunk) biztonságos alkalmazásokat!

Ha felállítottuk a rangsort a kockázatokról, akkor a lista mentén ellenőrizhetjük az egyes alkalmazásokat a legnagyobb támadási felülettől kezdve a legkisebb felé haladva. Vizsgáljuk meg, hogy tartalmaznak-e olyan sebezhetőséget, amelyet a kiberbűnözők kihasználhatnak! Ez egyszerűen kivitelezhető olyan alkalmazásbiztonsági teszteszközök segítségével, mint például a Fortify, amellyel a szervezetek feltérképezhetik mind a saját fejlesztésű, mind a más gyártóktól vásárolt szoftverek biztonsági réseit.

Tartsuk frissen a rendszereinket!

A saját fejlesztésű alkalmazások javítását természetesen házon belül kell megoldanunk, a más forgalmazóktól származó programokat azonban a gyártók által kiadott frissítések telepítésével naprakészen tudjuk tartani. Kiemelten fontos, hogy az új hibajavításokat minél hamarabb kiosszuk, hiszen minden egyes ilyen rés újabb kiskapu lehet a kiberbűnözők előtt. Egy felmérés szerint a kibertámadásoknak áldozatul esett szervezetek 57 százalékánál olyan biztonsági rést használtak ki, amelyre már létezett javítás, de a leterhelt IT-részleg nem tudta időben installálni azt. Ezért rendkívül hasznosak az olyan megoldások, mint például a ZENworks Patch Management, amelynek segítségével az informatikai szakemberek központilag és automatizáltan nyomon követhetik, kezelhetik és telepíthetik a frissítéseket.

Használjunk intelligens hitelesítést!

Ha mindent megtettünk azért, hogy biztonságosak legyenek az alkalmazásaink, már csak az marad hátra, hogy a hozzáférést is biztonságosabbá tegyük ezekhez a programokhoz. Ebben pedig az intelligens hitelesítési rendszerek lehetnek a segítségünkre, amelyek az adott elérés kockázati szintjéhez igazítják az azonosítási folyamatot. Ha egy alkalmazott például a cég székhelyéről reggel 9-kor szeretne belépni egy olyan alkalmazásba, amelyet minden nap használ a munkájához, az alacsony kockázatú tevékenységnek számít, így elég lehet mindössze egy felhasználónevet és egy jelszót kérni a beengedéshez. Ha ez a munkavállaló azonban egy üzleti út során a hotelszobájából, több száz kilométerrel odébb szeretne belépni a cég rendszerébe, akkor nem árt legalább még egy faktort beiktatni a folyamatba valamilyen biometrikus azonosító, token vagy SMS-ben küldött kód formájában, hogy minden kétséget kizáróan meggyőződhessünk a személyazonosságáról, mielőtt hozzáférhetne a cég értékes adataihoz.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss