Gazdaság

2023-ban fogják átadni Magyarország első okosvárosrészét

A főváros egyik legkörnyezetbarátabb helye lesz a Városliget a Liget Budapest Projekt elkészültével

Magyarország első okosvárosrésze jön létre 2023-ra a Liget Budapest Projekt SMART Liget koncepciójának köszönhetően – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Európában is egyedülálló, okos infokommunikációs fejlesztések jellemzik majd a jövő Városligetét – tette hozzá. A különleges megoldások energiatakarékos és gazdaságos üzemeltetést tesznek lehetővé, így jelentősen csökken a ligeti épületek energiafelhasználása, csökken az intézmények ökológiai lábnyoma. A SMART Liget rendszerének újdonságait az EMOBILITY FORUM 2019 című országos konferencián ismertetik.

Az épületek és a park változatos digitális szolgáltatásainak összekapcsolása révén a 21. századi látogatói élmény, hatékony és fenntartható üzemeltetéssel és biztonsággal párosul. Mindezek mellett a park teljes autómentesével, megújuló erőforrások alkalmazásával és a növényzet felújításával a Városliget gyakorlatilag zéró emissziós zónává válik, így a főváros egyik legkörnyezetbarátabb helye jön létre a Liget Budapest Projekt elkészültével.

Az elektromobilitás trendjeiről Tarlós István főpolgármester és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter fővédnökségével a Millenáris Park Rendezvényközpontban rendeznek fórumot szeptember 18-án és 19-én. Itt ismerteti a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt vezérigazgatója Gyorgyevics Benedek, hogy hol tartanak Európa legnagyobb kulturális beruházása a Liget Budapest Projekt okos városi funkcióinak megvalósításában, melyek a leginnovatívabb eredményei a parkfejlesztésnek.

„A SMART Liget koncepció révén Magyarország első okosvárosrésze várja majd a látogatókat a Ligetben, 2023-ig megnyílik az összes új intézmény, és teljes szépségében kész lesz a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is, így a megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz”

– fogalmazott Gyorgyevics Benedek. A Városliget Zrt vezérigazgatója emlékeztetett rá:

„A Liget Budapest Projektnek már a tervezési szakaszában fontos hangsúlyt kapott a digitális okos megoldások alkalmazása, amelyek célja a projekt eredményeként megújult park és a létrejött új épületek üzemeltetési hatékonyságának növelése, valamint az ide érkezők látogatói élményének és kényelmének növelése. Ez, az úgynevezett SMART Liget, melynek az alapelve az, hogy a ma elérhető legmodernebb okos szolgáltatásokat, épületfelügyeleti rendszereket és infokommunikációs technológiai megoldásokat egy egységes, könnyen hozzáférhető Liget szintű rendszerbe foglalja. A SMART Liget tervezése során bécsi okos városfejlesztéseket vették alapul, s azok tapasztalatai alapján finomhangolták a városligeti megoldásokat.”

„A Városligetbe tervezett Smart Liget rendszernek az adja a különlegességét, hogy az intézmények és a park változatos digitális szolgáltatásainak összefüggő rendszerét hozza létre, amelyek feladata elsődlegesen a magasfokú felhasználói élmény, illetve a hatékony és fenntartható üzemeltetés támogatása”

– összegezte Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. A parkba látogatók szempontjából ez azt jelenti, hogy a megújuló Városliget összes szolgáltatása – legyen az sporthoz, kultúrához, pihenéshez vagy közlekedéshez kapcsolódó – egy okostelefonos alkalmazáson, vagy a Liget honlapján megismerhető, gyorsan, kényelmesen és személyre szabhatóan igénybe vehető.

Csak néhány példa, hogyan segítheti a parkhasználókat a rendszer: a Városliget valamennyi intézménybe jegyet válthatnak, sőt a vásárlások után kedvezményeket kaphatnak más városligeti szolgáltatásért (pl. aki jegyet vált egy koncertre a Magyar Zene Házában, az a következő alkalommal kedvezményesen vehet belépőt az új Néprajzi Múzeum tárlatára). A könnyű hozzáférhetőséget és a látogatók kényelmét egy, az egész Ligetet lefedő WiFi hálózat fogja segíteni.

A SMART Liget számára kifejlesztett alaprendszerhez könnyedén kapcsolódhatnak olyan népszerű, a mindennapjainkban is sokat használt szolgáltatások is, mint a Google Maps, a Waze vagy a Bubi, mégpedig úgy, hogy folyamatosan megújuló tartalmaikat speciálisan a Városligetre szabva tudják eljuttatni a felhasználóknak. Így például az autóval érkezők online tudnak majd tájékozódni a szabad parkolóhelyekről, és az ezekhez vezető útvonalról. Az elektromos autók számára pedig az új mélygarázsokban számos töltőállomás létesül.

A Városligetben kialakításra kerülő SMART rendszer támogatja az akadálymentességet is, például olyan szolgáltatásokkal, amelyek a vakok és gyengénlátók közlekedését, eligazodását segíti a parkban. Ez a Városliget Zrt. számára kiemelten fontos, hiszen a Városliget környezetében számos, a látássérülteket segítő intézmény található.

A SMART Liget okos-rendszerei a felhasználók kiszolgálásán túl, korszerű megoldásokkal hatékonyan támogatják a park, és a benne található intézmények energiatakarékos és gazdaságos üzemeltetését, így jelentősen csökken az intézmények ökológiai lábnyoma. Gyorgyevics Benedek kiemelte: a hatékonyság növelése érdekében az épületeket egységes és integrált épületgépészeti-automatikai-, biztonsági- és felügyeleti rendszerrel alakítják ki, így az épületek automatikusan mindig csak annyi energiát használnak fel, amennyi az éppen bent tartózkodó látogatók kiszolgálásához szükséges.

A vezérigazgató beszámolt arról is, hogy a Liget Budapest Projekt megvalósítása során további környezetkímélő intézkedést is megvalósítanak, így a park teljes autómentesítésével, megújuló erőforrások alkalmazásával, és a park zöldjének felújításával és bővítésével a Városliget zéró emissziós zónává válik. Mindezeknek köszönhetően Budapest legkörnyezetbarátabb helye jön létre.

A SMART Liget koncepciója minden elemében összhangban van a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott Smart Budapest jövőképével, folyamatos egyeztetések zajlanak a Budapest Smart City keretstratégia megalkotása kapcsán. Az okos fővárosról és a SMART Ligetről az EMOBILITY FORUM 2019 konferencián tájékozódhatnak bővebben az érdeklődők.

Related Topics:2019 budapest liget magyarország okos okosváros város

Up Next

Így választ ki téged az adóhatóság (a szúrópróbának rég vége):

Don't Miss

Az ABB új technológiájának köszönhetően biztosan lesz elég fagylalt

Gazdaság

Ötven százalékos a drágulás a telekpiacon

Országos szinten egy év alatt ötven százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC) a telekpiacon – derült ki a hálózat legfrissebb összesítéséből. Továbbra is Budapesten a legmagasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára.

Az Otthon Centrum országos összegzése szerint tavaly 21,5 ezer forintra nőtt az építési telkek átlagos négyzetméterára, ami az előző évi átlagértékhez képest 50 százalékos áremelkedésnek felel meg. Abszolút áron átlagosan 40 millió forintért találtak gazdára az építési telkek, ami 31 százalékkal haladja meg az előző évi átlagértéket. A keresletben nem történt változás, az OC kínálatában tavaly ugyanannyi telek cserélt tulajdonost, mint az ezt megelőző évben – közölte Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető azt is elmondta, hogy továbbra is a fővárosban a legdrágább telket vásárolni, ami kiváltképp érvényes a budai övezetre, ahol a családi ház építésére alkalmas telkek négyzetméteréért több mint 100 ezer forintot kellett fizetni. A II. kerületben 102 ezer forint, a XI. kerületben 141 ezer forint az átlag, míg a külső pesti kerületekben ennél mérsékeltebb négyzetméterárak az irányadóak, például a XVIII. és XX. kerületben 75 ezer, a XVII. kerületben 40 ezer forint volt a fajlagos telekár átlagértéke.

A Budapesthez közeli településeket is több tízezer forintos négyzetméterár jellemzi: az agglomeráció tavalyi csúcstartója Nagykovácsi, átlag 62 ezer forinttal, míg Érden és Törökbálinton átlagosan 40 ezer forintba került egy négyzetméternyi telek. A fővárosi agglomeráció pesti része ennél valamivel barátibb árakkal kecsegtet: Kerepesen 30 ezer, Erdőkertesen 25 ezer forint a négyzetméter átlagára. A fővárostól távolabb viszont ennek a töredékéért is telekhez lehet jutni, például Cegléden 8 ezer forint volt a telek négyzetméter átlagértéke az OC közvetítésével létrejött tranzakciók alapján.

A megyei jogú városokban komoly különbségek alakultak ki a telekpiacon: a legdrágább város Debrecen, négyzetméterenkénti 38 ezer forintos átlagárral, míg Győrben vagy Székesfehérváron az átlagérték 9 ezer forint volt. „A hatalmas szórás csak részben magyarázható a városok közti árkülönbséggel, sokkal inkább a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése és a beépíthetőség mértéke a döntő. A városperemi elhelyezkedés, a kedvezőtlenebb infrastrukturális ellátottság vagy a szabályozás, például az építhető lakásszám korlátozása az árazást is erősen befolyásolja” – árnyalta a vidéki folyamatokat Soóki-Tóth Gábor. A szakember megjegyezte, a kisebb települések relatíve még mindig olcsók és négyzetméterenként néhány ezer forintért is lehet telket venni.

„Az országos összesítés szerint tavaly 50 százalékos drágulás után 21,5 ezer forintra emelkedett a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára, ám nagyon szétnyílt az árolló. A kedvelt övezetekben lévő, kiépített infrastruktúrájú telkek a nagyobb kereslet miatt jobban drágultak, ezért a telekpiacon is hatalmas a szórás”

– jegyezte meg az elemzési vezető, aki megerősítette: nagyon sokat számít a lokáció, például nem mindegy, hogy vízparti vagy attól távolabbi teleket kívánnak értékesíteni. Szintén hatással van a fajlagos árra a telek mérete: a kisebb méretű telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak (amelyek jellemzően vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben kisebb a kettő közti különbség. Nem utolsó sorban pedig a beépíthetőség, valamint a közművek megléte is jelentősen befolyásolja az árat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kiugróan magas, 23%-ot meghaladó növekedést hozott a március a használtautó-piacon

A Használtautó.hu legfrissebb adatai alapján márciusban a portálon 23,8%-kal nőtt az érdeklődők száma az előző évi adatokhoz viszonyítva.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője a kimagasló adatok lehetséges okait és részleteit vizsgálta.

2025 márciusa kiugró keresleti adatokat hozott. Az idei évben az átlagárak 6,6%-os emelkedése mellett a használt autók iránti kereslet kivétel nélkül minden hajtáslánc esetében növekedett, összesítve 23,8%-kal. Tovább erősítette a piac bővülését a meghirdetett autók számának szintén 6,6%-os növekedése is, hiszen így még több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.

Hajtásláncokra bontva az érdeklődés növekedése az alábbiak szerint alakult:

Benzines autók esetében az érdeklődők száma 312 ezer volt, ez 20,4%-os növekedés.
A dízelautók iránti kereslet 22,1%-kal nőtt, összesen 232 megkeresés érkezett márciusban
Az elektromos hajtásláncú járművek iránti kereslet kilőtt, itt 67,2%-kal többen érdeklődtek, mint tavaly, ez összesen 31 ezer megkeresést jelentett
Hibrid autók esetében 25 ezer megkeresést regisztráltak, ami 46,7%-os növekedést jelent

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant.

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke.

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget.

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget.

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek.

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett.

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után.

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter.

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit.

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!