Gazdaság

A virtuális valóság forradalmasíthatja a turizmust

Többfajta piaci szolgáltatás lehetséges az utazási értéklánc mentén

Az utóbbi évek technológiai és kereskedelmi fejlesztései következtében egyre időszerűbb kérdés, hogy vajon a virtuális valóság (virtual reality, VR) milyen hatással lesz a különböző iparágakra.

Az utazási ágazat esetében például az előrejelzések rendkívül széles palettáját látjuk: a divatos technológiai fogástól az iparág létét veszélyeztető fenyegetésig terjed a spektrum.

A virtuális valóság jelenlegi helyzete

A VR mesterséges környezetet teremt, amelyeket a felhasználó egy szemüveg és fejhallgató segítségével tapasztal meg; a képek, hangok és mozgáskövetés valósnak tünteti fel a szimulációt. Ugyanakkor a VR-t övező felhajtás és az optimista eladási előrejelzések ellenére viszonylag lassan halad a technológia befogadása, ami főleg a megfelelő tartalmak hiányára, a működési hiányosságokra és a VR készülékek magas árára vezethető vissza. Ennek eredményeképp a tartalom- és szoftverfejlesztők számára továbbra is kihívást jelent egy jelentős ügyfélbázis elérése. Így annak ellenére, hogy a befektetők elegendő mennyiségű tőkét juttattak az ágazatba, sok VR cégnek nehézséget okoz egy pénzügyileg stabil üzleti modell kidolgozása.

Virtuális valóság a turizmus ágazatban

A jelenlegi kihívások ellenére továbbra is él az a hit, hogy a VR hatása a turizmus ágazatban jelentősen nőhet. Nézzük meg, miben segíthet a virtuális valóság!

A tervezési szakaszban

Mivel az utazók nem tudják kipróbálni az utazási élményeket mielőtt megveszik azokat, általában megpróbálnak minél több információt gyűjteni, hogy elkerüljék a csalódást és megtalálják a leginkább nekik való ajánlatokat. A VR lehetővé teszi az élmények átélését, így az utazók használhatják ezt a technológiát arra, hogy inspirációt merítsenek a lehetséges célpontokról és hogy megpróbálják csökkenteni a csalódás kockázatát azáltal, hogy (virtuálisan) kipróbáljak a terméket vásárlás előtt.

Az utazás során

Az oda-vissza út – különösen, ha messzi célpontról van szó – általában az utazás legkevésbé kedvelt része a kényelmetlenség, az unalom és a stressz miatt. Az utazási szolgáltatók, mint pl. a légi-, busz- és vasúttársaságok, a VR használatával javítani tudnak az ügyfélélményen azáltal, hogy az utazók így jobban ki tudnak kapcsolni és szórakozva gyorsabban telik az idő.

Az élmények átélése

Az utazás céljához érve is segíthet a VR abban, hogy a vendégek még több élményt tapasztaljanak meg. A szállodák a virtuális valóságon keresztük mutathatják be szolgáltatásaikat vagy a környék látnivalóit, a múzeumok, történelmi helyszínek, turisztikai célpontok pedig teljesebbé tehetik az élményt azáltal, hogy szórakoztató és információs tartalmakkal bővítik a szolgáltatásaikat.

Négy alapelv a VR-élmény kiépítéséhez

Az utóbbi időben tapasztalható fejlődés ellenére, a VR még nem érte el a teljes potenciált, nem változtatta meg jelentősen a turisztikai iparágat, nemhogy helyettesítette volna az utazást. Mai szemmel nézve azt látjuk, hogy a VR a tartalom természetes evolúciója lehet, amit, ha helyesen használnak növelni tudja mind az ügyfelek elégedettségét, mind a vállalatok teljesítményét. Mielőtt azonban az utazási ágazat szereplői beszállnának ebbe a trendbe és VR-szolgáltatásokba fektetnének, érdemes az alábbi négy alapelvet szem előtt tartaniuk:

1 – Tudd, ki a célközönöséged és működj együtt másokkal!

Nem mindenkinek valók a VR-alkalmazások. Míg akik csak egy napra utaznak nem biztos, hogy kipróbálnának virtuálisan egy hotelt, addig egy nászútját tervező pár valószínűleg boldogan kihasználná ezt a lehetőséget. Koncentrálj az ügyféligényekre, vizsgáld meg, hogy hol tudnál lehetővé tenni, gazdagítani vagy elkerülni bizonyos élményeket, és működj együtt az ügyfél élmény-útja mentén más releváns szereplőkkel, hogy integrált utazási élményt tudj nyújtani!

2 – Légy tisztában a VR-logisztikával!

A jelenlegi fázisában sok VR területen még hiányzik a megfelelő platform és infrastruktúra ahhoz, hogy hatékony tranzakciók jöjjenek létre a piaci szereplők között, ami csökkenti a technológia megtérülési potenciálját. Kihívást jelenthet az ügyfelekhez eljuttatni a VR alkalmazásokat, mivel kevés VR készülék van még a piacon. Így a hardver jelenlegi elérhetőségét figyelembe véve, jobban járnak a vállalatok, ha szemtől szemben lépnek kapcsolatba az ügyféllel és ők maguk tudják a megfelelő VR készüléket rendelkezésre bocsátani.

3 – Ne csak a közvetlen ügyfélkapcsolatokra gondolj!

A VR nem csak az egyszerű ügyfélkapcsolatokra kell, hogy korlátozódjon, hisz az általa lehetséges teljesítményjavulással és költségcsökkentéssel egy szervezet sok területe értéket tud teremteni. Kiemelkedő példák hotel front-office munkatársak tréningje a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében, vagy sales ügynökök részletes információkkal való ellátása az elérhető termékekről és szolgáltatásokról. Ezenkívül a VR kiegészítő bevételeket is hozhat, aminek jó példája a repülőkön működő fedélzeti szórakoztatási rendszerek, amelyek az utasokat lekötik és még költséghatékonyak is.

4 – Készülj fel a kritikus tömegre!

A második alapelvből kiindulva a vállalatoknak érdemes felkészülni arra, hogy a VR nemsokára tömegtermék lesz. A javuló teljesítmény és az ezzel párhuzamosan csökkenő készülék- és tartalomfejlesztési árak következtében a közeljövőben jelentős növekedés várható a VR piaci penetrációjában. Ezért a vállalatoknak érdemes már most elkezdeni előre tervezni, hogy tudjanak majd élni a technológia adta lehetőségekkel.

Gazdaság

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a klímaváltozás hatásait kellene tompítani a stratégiai jelentőségű ágazatban, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése, azaz az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében kifejtette: az egész agrárgazdaság jövőjét jelenti az oktatás és a kutatás, ebben nagy lépést jelent az agrár-felsőoktatás integrációja a MATE létrehozásával. Az intézmény egyesíti az oktatást, a gyakorlati agrárkutatást és a gazdálkodást. Az agrártudományi központ Közép-Európában az egyik legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé vált, amely lendületet adhat az élelmiszergazdaságnak a jövőben.

A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak a időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás annyira felgyorsult az utóbbi években, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük.

„Az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált. Ez akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt gyakorlatilag az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésre az öntözés fejlesztése. A szakmai elkötelezett és tudatosan készülve a kihívásokra, óriási energiát fordít minden területen arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen”

– ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak.

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. A konfliktushelyzet és az Oroszországban bevezetett adminisztrációs szabályok miatt négy év alatt az Oroszországba irányuló kukorica vetőmagexport a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort.

Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak és példaértékűnek nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss