Gazdaság

70 000 euró értékű díjat osztottak ki az EIT Jumpstarter start-up-versenyén

Az egészségügy, az élelmiszer- és a nyersanyagtudományok legjobb innovációiért kaptak díjat a legjobbak

A Digital Freedom fesztivál kísérőrendezvényeként rendezték meg Rigában az EIT (Európai Technológiai Intézet) Jumpstarter nevű, korai fázisban lévő start-upok számára kiírt versenyének döntőjét, ahol összesen tíz országból 18 csapat mutatta be innovatív megoldásait az egészségügy, az élelmiszer- és a nyersanyagtudományok területén.

Az egészségügyi kategória első díját a portugál iLoF csapata nyerte el egy olyan hordozható eszköz kifejlesztésével, amely a mesterséges intelligencia és fotonika segítségével teheti hatékonyabbá a klinikai tesztelés folyamatát az Alzheimer-kór gyógyításában. Az élelmiszertudomány kategóriában a 2BNanoFood biológiailag lebomló megoldása lett a győztes, míg a nyersanyagok területén az UP Catalyst csapata nyert a szintetikus grafén előállításának innovatív megoldásával.

Az EIT Jumpstarter versenyt Európa legrangosabb start-up versenyei között tartják számon; 2019-ben a legjobb európai tréningkezdeményezésnek járó Best European Association Training Initiative elismeréssel is díjazták. A programot három, az Európai Technológiai Intézet által életre hívott együttműködő szervezet fejlesztette ki: az EIT Health, az EIT RawMaterials és az EIT Food. Mindhárom intézményt az Európai Unió támogatja: Programjuk célja, hogy az egészségügy, az élelmiszer- és a nyersanyagtudományok értékláncára pozitív hatással bíró projekteket kutassanak fel és fejlesszék tovább a diákok, orvosok, technológiai szakértők, valamint kutatók és klinikai szakemberek innovatív ötleteit.

Az EIT harmadszor rendezte meg a Jumpstarter programját. Idén 13 európai országból 90 csapatot választottak ki, amelyek tagjai részt vehettek a tavasszal megrendezett hat, üzleti tervezésre fókuszáló bootcamp tréningen, majd ősszel további üzleti készséget fejlesztő és mentorprogramon. A képzések során szakértő zsűri előtt prezentálták ötleteiket, majd kiválasztották közülük azt a hat csapatot, amely továbbjutott a rigai döntőbe, és esélye nyílt a 70 000 euró összdíjazású megmérettetésen is részt venni.

Az EIT Jumpstarter egy egyedülálló páneurópai program, amely a legígéretesebb innovatív ötletekkel rendelkező tehetségeket tárja fel, és átfogó mentori és üzleti készségfejlesztő képzési támogatást nyújt számukra. Felmérésünk szerint a programban résztvevők 70%-ának nem volt korábbi üzleti tapasztalata. Intenzív képzéseket tartottunk nekik, amelyeket a legjobb, több iparágat is jól ismerő mentorok vezettek. Ennek eredményeként készen állnak saját vállalkozásuk elindítására. A kapott finanszírozás pedig hab a tortán

– mondja Marosvölgyi Dóra, az EIT Jumpstarter program menedzsere.

Az egészségügyi kategória döntős csapatai közül három Olaszországból, kettő Litvániából és egy Portugáliából érkezett. Élelmiszer kategóriában két csapat Hollandiából, egy Spanyolországból, egy Romániából, egy Portugáliából és egy Litvániából. A nyersanyagtudományok kategóriájában a döntőben két csapat szerepelt Észtországból, egy Németországból, egy Olaszországból, egy Dániából, egy pedig Finnországból. A kiélezett versenyben a legsikeresebb magyar projekt a második kiválasztási kör után a budapesti üzleti tervezési tréningre bejutó Bistroom nevű csapat volt, akik a kisebb éttermek reggeliztető szolgáltatásainak megreformálására dolgoztak ki megoldást. Szolgáltatásuk segítségével a szobafoglalás után a vendégek könnyebben tudnának tájékozódni a szállás közelében található reggelizési, étkezési lehetőségekről.

A három kategóriában összesen kilenc dobogós csapatot választottak ki. Az egyes kategóriák három első helyezést érdemlő projektje 10 000, a második 7000, a harmadik 5000 eurót nyert, ezenkívül minden kategóriában 5000 eurós különdíjakat is odaítéltek. A legjobb multidiszciplináris üzleti ötletért a Baltic Freya csapata vehetett át különdíjat, a Közönségdíjat az Odd.Bot szerezte meg, továbbá a legjobb RIS régióból, azaz kevésbé fejlett innovációs ökoszisztémával rendelkező régióból induló vállalkozásnak járó 5000 eurós elismerést pedig a ZeroSbatti kapta.

Az egészségügyi kategória második díját a litván Ligence kapta egy olyan megoldásért, amely mélytanulás segítségével automatizálja a szív ultrahangvizsgálatát, ami rövidebb eljárást és nagyobb betegbefogadási arányt eredményez. A harmadik helyen az olasz iBioTHEx team végzett, amely új gyógyszer fejlesztésén dolgozik cachexia – rákbetegség okozta kóros soványság – ellen.

Az élelmiszertudomány kategória győztese a portugál 2BNanoFood, amely az élelmiszerek minőségének megőrzése és a biztonsági előírások betartása mellett bioalapú és biológiailag lebomló anyagokkal helyettesíti az élelmiszerekben lévő szintetikus anyagokat. A 2. helyet a holland RapidPricer B.V. nyerte el, amelynek megoldása a kiskereskedőket segíti a haszonkulcsok növelésében és a hulladék csökkentésében az árak és promóciók valós idejű automatizálásával. A FiberBio végzett a harmadik helyen, amelynek rostban gazdag termékei az eddig a gyümölcslé és az olaj előállítása során kidobásra szánt gyümölcs-, zöldség- és vetőmag-pogácsa újrahasznosításával készülnek.

A nyersanyagok kategóriájában az 1. helyezett észt UP Catalyst új, olcsó és fenntartható technológiával nyert szintetikus grafitot, grafént és különféle katalizátorokat másodlagos nyersanyagokból. Ebben a kategóriában a 2. helyet a finn Nordic Carbon nyerte el, egy olyan technológia kifejlesztésével, amely nagy porozitása miatt magas hozzáadott értékű szén anyag előállítását teszi lehetővé üzemanyagcellás reakcióra képes szuperkondenzátorok és az akkumulátorok elektródjai számára is. A harmadik helyet az észt MiningSandboxAR érdemelte ki, amely bányászati társaságok támogatását tűzte ki célul annak érdekében, hogy a bányatervezésre fordított időt 20%-kal csökkenteni tudják és könnyebben meg tudják nyerni a környékbeli lakosokat és hatóságokat a bányanyitás támogatására úgy, hogy a végeredményt vizualizálva teszik vonzóvá a projektet.

A döntősök teljes listája itt található:

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss