Gazdaság
70 000 euró értékű díjat osztottak ki az EIT Jumpstarter start-up-versenyén
Az egészségügy, az élelmiszer- és a nyersanyagtudományok legjobb innovációiért kaptak díjat a legjobbak
A Digital Freedom fesztivál kísérőrendezvényeként rendezték meg Rigában az EIT (Európai Technológiai Intézet) Jumpstarter nevű, korai fázisban lévő start-upok számára kiírt versenyének döntőjét, ahol összesen tíz országból 18 csapat mutatta be innovatív megoldásait az egészségügy, az élelmiszer- és a nyersanyagtudományok területén.
Az egészségügyi kategória első díját a portugál iLoF csapata nyerte el egy olyan hordozható eszköz kifejlesztésével, amely a mesterséges intelligencia és fotonika segítségével teheti hatékonyabbá a klinikai tesztelés folyamatát az Alzheimer-kór gyógyításában. Az élelmiszertudomány kategóriában a 2BNanoFood biológiailag lebomló megoldása lett a győztes, míg a nyersanyagok területén az UP Catalyst csapata nyert a szintetikus grafén előállításának innovatív megoldásával.
Az EIT Jumpstarter versenyt Európa legrangosabb start-up versenyei között tartják számon; 2019-ben a legjobb európai tréningkezdeményezésnek járó Best European Association Training Initiative elismeréssel is díjazták. A programot három, az Európai Technológiai Intézet által életre hívott együttműködő szervezet fejlesztette ki: az EIT Health, az EIT RawMaterials és az EIT Food. Mindhárom intézményt az Európai Unió támogatja: Programjuk célja, hogy az egészségügy, az élelmiszer- és a nyersanyagtudományok értékláncára pozitív hatással bíró projekteket kutassanak fel és fejlesszék tovább a diákok, orvosok, technológiai szakértők, valamint kutatók és klinikai szakemberek innovatív ötleteit.
Az EIT harmadszor rendezte meg a Jumpstarter programját. Idén 13 európai országból 90 csapatot választottak ki, amelyek tagjai részt vehettek a tavasszal megrendezett hat, üzleti tervezésre fókuszáló bootcamp tréningen, majd ősszel további üzleti készséget fejlesztő és mentorprogramon. A képzések során szakértő zsűri előtt prezentálták ötleteiket, majd kiválasztották közülük azt a hat csapatot, amely továbbjutott a rigai döntőbe, és esélye nyílt a 70 000 euró összdíjazású megmérettetésen is részt venni.
“Az EIT Jumpstarter egy egyedülálló páneurópai program, amely a legígéretesebb innovatív ötletekkel rendelkező tehetségeket tárja fel, és átfogó mentori és üzleti készségfejlesztő képzési támogatást nyújt számukra. Felmérésünk szerint a programban résztvevők 70%-ának nem volt korábbi üzleti tapasztalata. Intenzív képzéseket tartottunk nekik, amelyeket a legjobb, több iparágat is jól ismerő mentorok vezettek. Ennek eredményeként készen állnak saját vállalkozásuk elindítására. A kapott finanszírozás pedig hab a tortán”
– mondja Marosvölgyi Dóra, az EIT Jumpstarter program menedzsere.
Az egészségügyi kategória döntős csapatai közül három Olaszországból, kettő Litvániából és egy Portugáliából érkezett. Élelmiszer kategóriában két csapat Hollandiából, egy Spanyolországból, egy Romániából, egy Portugáliából és egy Litvániából. A nyersanyagtudományok kategóriájában a döntőben két csapat szerepelt Észtországból, egy Németországból, egy Olaszországból, egy Dániából, egy pedig Finnországból. A kiélezett versenyben a legsikeresebb magyar projekt a második kiválasztási kör után a budapesti üzleti tervezési tréningre bejutó Bistroom nevű csapat volt, akik a kisebb éttermek reggeliztető szolgáltatásainak megreformálására dolgoztak ki megoldást. Szolgáltatásuk segítségével a szobafoglalás után a vendégek könnyebben tudnának tájékozódni a szállás közelében található reggelizési, étkezési lehetőségekről.
A három kategóriában összesen kilenc dobogós csapatot választottak ki. Az egyes kategóriák három első helyezést érdemlő projektje 10 000, a második 7000, a harmadik 5000 eurót nyert, ezenkívül minden kategóriában 5000 eurós különdíjakat is odaítéltek. A legjobb multidiszciplináris üzleti ötletért a Baltic Freya csapata vehetett át különdíjat, a Közönségdíjat az Odd.Bot szerezte meg, továbbá a legjobb RIS régióból, azaz kevésbé fejlett innovációs ökoszisztémával rendelkező régióból induló vállalkozásnak járó 5000 eurós elismerést pedig a ZeroSbatti kapta.
Az egészségügyi kategória második díját a litván Ligence kapta egy olyan megoldásért, amely mélytanulás segítségével automatizálja a szív ultrahangvizsgálatát, ami rövidebb eljárást és nagyobb betegbefogadási arányt eredményez. A harmadik helyen az olasz iBioTHEx team végzett, amely új gyógyszer fejlesztésén dolgozik cachexia – rákbetegség okozta kóros soványság – ellen.
Az élelmiszertudomány kategória győztese a portugál 2BNanoFood, amely az élelmiszerek minőségének megőrzése és a biztonsági előírások betartása mellett bioalapú és biológiailag lebomló anyagokkal helyettesíti az élelmiszerekben lévő szintetikus anyagokat. A 2. helyet a holland RapidPricer B.V. nyerte el, amelynek megoldása a kiskereskedőket segíti a haszonkulcsok növelésében és a hulladék csökkentésében az árak és promóciók valós idejű automatizálásával. A FiberBio végzett a harmadik helyen, amelynek rostban gazdag termékei az eddig a gyümölcslé és az olaj előállítása során kidobásra szánt gyümölcs-, zöldség- és vetőmag-pogácsa újrahasznosításával készülnek.
A nyersanyagok kategóriájában az 1. helyezett észt UP Catalyst új, olcsó és fenntartható technológiával nyert szintetikus grafitot, grafént és különféle katalizátorokat másodlagos nyersanyagokból. Ebben a kategóriában a 2. helyet a finn Nordic Carbon nyerte el, egy olyan technológia kifejlesztésével, amely nagy porozitása miatt magas hozzáadott értékű szén anyag előállítását teszi lehetővé üzemanyagcellás reakcióra képes szuperkondenzátorok és az akkumulátorok elektródjai számára is. A harmadik helyet az észt MiningSandboxAR érdemelte ki, amely bányászati társaságok támogatását tűzte ki célul annak érdekében, hogy a bányatervezésre fordított időt 20%-kal csökkenteni tudják és könnyebben meg tudják nyerni a környékbeli lakosokat és hatóságokat a bányanyitás támogatására úgy, hogy a végeredményt vizualizálva teszik vonzóvá a projektet.
A döntősök teljes listája itt található:
Gazdaság
Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül
A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.
A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.
„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.
A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.
Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében
Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc
A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.
Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.
Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee
A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.
„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál
-
Gazdaság2 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred
-
Ipar2 hét ago
Megjelent a Siemens Designcenter
-
Gazdaság2 hét ago
Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric
-
Mozgásban2 hét ago
Mobilitás mindenkinek: a Hankook a jövő biztonságos és fenntartható közlekedésén dolgozik





