Okoseszközök

Ezért várjuk a leginkább az iPhone 12 érkezését

Az iPhone 12 megérkezik 2020-ban? Az Apple 2020-ban ismét a szokásos menetrendet követi okostelefonjainak megjelenésével, így már most biztosra vehető, hogy ősszel érkezik az újgenerációs iPhone, melyről sorban érkeznek a szivárgások, pletykák és spekulációk. Ezek jelentős része megbízható forrásból, többek között gyártói értesülésekből származik, így ha nem is 100 százalékig megbízhatók, azért arra éppen alkalmasak, hogy elgondolkozzunk egy kicsit azon, miért is várjuk annyira az iPhone 12 név alatt emlegetett legújabb eszközöket. Merthogy már most körvonalazódnak olyan újdonságok, melyek felkelthetik a legnagyobb rajongók érdeklődését is, mi pedig most összegyűjtöttük a legfontosabbakat!

Mielőtt azonban belecsapnánk az elemzések összegyűjtésébe, fontos kiemelni, hogy idén is legalább három új iPhone készüléket várunk az Apple-től, melyek ősszel debütálhatnak, de rengeteg pletyka érkezett az iPhone SE régóta várt utódjáról is. Ez a legutóbbi hírek szerint már tavasszal befuthat a boltok polcaira, azonban bármilyen nevet is ad neki a cupertinói óriás, az eddigi szivárgások alapján a készülék alapját egy iPhone 8 adja majd. Ez mind a költséghatékonyság, mind az alkatrészellátás tekintetében jó hír, hiszen ezzel sokan juthatnak majd egy minőségi, ámde mégis elérhető árú okostelefonhoz, melyen iOS operációs rendszer fut, és nem kell rögtön beleőszülni a költségekbe, ha esetleg egy kijelző cserére kerül sor.

Növekvő kijelző méretek

Bár az iPhone 11 termékcsalád sem fukarkodott a kijelzők méretezésével, az iPhone 12 egyes típusait azért várják a legtöbben, hogy még nagyobb képernyőn élvezhessék a tartalmakat. Az eddigi számítások szerint az iPhone 11 Pro és az iPhone 11 Pro Max közvetlen utódai lehetnek majd azok, melyek ezen a téren érezhető növekedést produkálnak, így a kisebb verzió 5,4-, míg a nagyobb akár 6,7 hüvelykes is lehet.

Ez különösen fontos információ annak fényében, hogy a leendő kijelző cserék így bár a szerelés szempontjából egyszerűbbek lehetnek – hiszen sokszor könnyebb egy nagyobb alkatrésszel dolgozniuk a szervizeseknek – azonban az ár szempontjából nagy csökkenés nem várható, hiszen a növekvő panelek elkészítése megközelítőleg ugyanolyan árkategóriát képviselnek majd, mint az előző generáció kisebb megjelenítői.

Érdekesség továbbá, hogy az alapmodell várhatóan ugyanúgy 6,1 hüvelykes kijelzővel érkezik, mint annak idején az iPhone 11, azonban úgy tudni, hogy OLED panelt terveztek hozzá az Apple mérnökei.

Megújuló dizájn

Évek óta komoly visszhangokat vált ki még a legnagyobb rajongók részéről is, hogy az Apple nem sok figyelmet fordít az újabb iPhone modellek megjelenésére. Gyakorlatilag az iPhone X óta nincs jelentősebb változás, azonban Ming Chi Kuo, a gyártóhoz köthető egyik legismertebb és legmegbízhatóbb elemző szerint a 2020-as esztendő ezen a téren is változást hozhat. Bár nyilván az alapvető jellemzők nem módosulnak, azonban az amerikai gyártó ezúttal visszatér az iPhone 4 megjelenésének sajátosságaihoz. Ez a gyakorlatban sokkal szögletesebb vonalakat és nagyobb letisztultságot eredményez majd, méghozzá vagy teljesen eltűnő, vagy jelentősen keskenyebb méretekkel büszkélkedő szenzorsáv társaságában.

Növekvő kamerateljesítmény

Noha az előző generációs iPhone okostelefonok is kimagaslóak voltak a kamerateljesítmény tekintetében, de a 2020-ban érkező modellek ezen a téren szintén magasabbra teszik majd a mércét. Ha belegondolunk abba, hogy az iPhone 11 Pro is milyen fejlett megoldásokkal és funkciókkal rendelkezett – a Deep Fusion technológia és az éjszakai mód mindmáig a legjobbak között nevezhetők a piacon -, akkor jelenleg el sem tudjuk képzelni, hogy milyen magasságokba emelkedhet még a minőség.

Ami már most biztosnak tűnik, hogy az iPhone 12 felsőkategóriás eszközei már 3D kamerával érkezhetnek, ami határozott nyitásnak tekinthető az Apple részéről a kiterjesztett valóság és a többi kapcsolódó technológia irányába. Az ilyen tartalmakat ugyanis egy professzionális 3D kamerával lehet élvezni a legjobban, hiszen a telefonok segítségével így sokkal könnyebben lehet majd tájékozódni a térben, mely a virtuális tartalmak és a valóság elegyítése kapcsán elengedhetetlen fontosságú.

Érkezik az 5G-támogatás

Bár a konkurensekhez képest eléggé megkésve, de az új iPhone készülékek természetesen már teljes mellszélességgel támogatják majd az 5G kapcsolatot. Ez nem meglepő, hiszen 2020-ban várhatóan minden erről az új és egyben forradalmi technológiáról, az internet sebességének maximalizálásáról szól majd. Az Apple ezen a téren állítólag úgy határozott, hogy kizárólag a két felsőkategóriás iPhone 12 modell kaphatja majd meg az 5G-támogatást, az iPhone 11 közvetlen utódja azonban még nem. Mivel azonban ez már most elég merész húzásnak tűnik – hiszen jövőre már a középkategóriába is betörnek az 5G-re képes lapkakészletek -, ezért nem kizárt, hogy az Apple újragondolja tervét.

Teljes képernyős Touch ID

Noha az Apple az elsők között volt, aki a Face ID mellett döntött annak idején, az elemzők szerint az idén érkező újgenerációs eszközök mégis a Touch ID-t szeretnék forradalmasítani, ezzel kiszolgálva azt az egyre növekvő réteget, akik irigylik az Androidos tábortól a kijelzőbe épített ujjlenyomat-olvasót és egyéb képernyőfunkciókat. A híresztelések szerint az Apple minden eddiginél magasabbra emeli a mércét azzal, hogy megvalósítja a teljes képernyős Touch ID-t, aminek jóvoltából jelenleg szinte elképzelhetetlen funkciók sokaságával bővülhetnek az aktuális modellek. A képernyőbe épített ujjlenyomat-olvasó tehát csak a kezdet, a cupertinói mérnököket ismerve biztosak lehetünk abban, hogy megfelelő biztonság és védelem mellett egy sor újdonságnak számító, érdekes, mindemellett pedig hasznos lehetőséget tesznek elérhetővé – legalább az iPhone 12 felsőkategóriás modelljeiben.

A témáról további friss híreket talál az okostelefon rovatunkban.

Okoseszközök

Protechtor Future Summit: Az AI exponenciálisan fejlődik, amire az emberi agy egyszerűen nincs felkészülve

Egy technológiai forradalomhoz nagyjából tíz év alatt tud alkalmazkodni a társadalom.

Két borzasztóan aktuális és forró témáról beszélgettek neves és elismert hazai gondolkodók a Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat tavaszi alkalmán. A mások mellett Király Júlia, Dr. Oszkó Péter vagy Dr. Tilesch György MI-szakértő nevével fémjelzett panelbeszélgetéseken a szakértők egyrészt a mesterséges intelligencia társadalmi igazságoságra és kultúrára gyakorolt hatását, másrészt az örök élet és a biológiai óra visszafordíthatóságának kérdését vizsgálták.

A mesterséges intelligencia a piacra kerülő nagy nyelvi modelleknek köszönhetően alig több mint fél éve robbant be világszerte a köztudatba és a téma körül azóta is óriási a hájp a közbeszédben, médiában és szakmai körökben egyaránt. A Protechtor Future Summit szervezői tavaszi eseményük alkalmából egy eddig hazánkban talán kevésbé vizsgált aspektusból, a társadalmi igazságosság felől közelítették meg a témát, és olyan neves és elismert, különböző szakterületeket képviselő gondolkodókat ültettek egy asztalhoz, hogy osszák meg gondolataikat a témában, mint Király Júlia  közgazdász, az MNB volt alelnöke; Megyeri Jonatán ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kommunikációs vezetője; Dr. Oszkó Péter Magyarország volt pénzügyminisztere, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója, illetve Dr. Tilesch György Szilícium-völgyben dolgozó MI-szakértő és -tanácsadó, a PHI INSTITUTE alapító-elnöke.

Az AI fejlődése exponenciális, amire az emberi agy nincs felkészülve

A beszélgetést Dr. Tilesch György indította, aki kifejtette, hogy a technológiai és társadalmi fejlődésnek többféle mintázata lehet, a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomról pedig sok szakértő azt véli, hogy ciklikus jellegű. Az USA-ban dolgozó MI tanácsadó szerint viszont a mesterséges intelligencia területén zajló fejlődés sokkal inkább exponenciális természetű, éppen azért lehet ijesztő és kelthet bizonytalanságot a társadalomban, mert az emberi agy huzalozása nincs felkészülve ilyen léptékű fejlődésre. Talán a legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy milyen gyorsan sikerül az emberiségnek alkalmazkodnia a szélsebesen fejlődő technológiához. A történelmi tapasztalatok eddig azt mutatták, hogy technológiai forradalom esetén nagyjából 10 évre van szükség, hogy a társadalom megfelelően adaptálódjon. Szerinte léteznek pozitív forgatókönyvek, és nem feltétlenül a legrosszabb szcenáriók fognak bekövetkezni (például, hogy rengeteg ember válik munkanélkülivé az MI miatt). Az AI az élet rengeteg területén tud optimalizáló, döntéstámogató eszközként működni. Viszont hatalmas a politikai vezetők felelőssége, hogy mit kezdenek a technológiával és a kapcsolódó szabályozással, illetve nagy szükség lenne arra, hogy a társadalom széles rétegeit felvilágosítsuk, edukáljuk, hogy minél inkább tudatában legyenek az MI okozta változásoknak és lehetőségeknek.

Király Júlia szerint jelenleg nagy a bizonytalanság a világban, és nemcsak az AI előretörése miatt, viszont az elmúlt 200 évben az emberiség egyértelműen fejlődött, előrelépett mind az általános életminőséget, mind a várható élettartamot, vagy az egészségi állapotunkat tekintve. Ami a társadalmi igazságosságot illeti, szerinte a méltányosság lehet a járható út, hiszen az egyenlőtlenségek óhatatlanul nőnek, a tőke koncentrálódik, viszont amíg a legalsó rétegek fejlődnek, és nem visszacsúsznak, addig van esély egy világszinten méltányos társadalomra.

Megyeri Jonatán egyetértett abban, hogy az emberiség fejlődik és az ipari forradalmaknak köszönhetően jobban élünk mint 200 éve, vagy a középkorban. Azonban ennek a fejlődésnek átmenetileg mindig volt ára, amit az emberiség megfizetett – elég csak a világháborúkra gondolni. A rabbi szerint is kulcskérdés, hogy olyan politikai vezetőink legyenek világszinten, akik tanultak a történelmi tapasztalatokból és kellő felelősséggel tudnak döntéseket hozni a technológia kapcsán. Ez kulcskérdés lesz, hiszen jelenleg a profitorientált techcégek vezetői „fújják a passzátszelet” a témában. A rabbi szerint a társadalmi igazságosságban nem mindenki egyformán érdekelt, viszont szerinte az ember eredendően jó és jóra törekszik, ezért sok múlik az egyéni felelősségen is.

Dr. Oszkó Péter úgy gondolja, a jelenlegi hatalmas érdeklődés az AI körül részben mesterséges, üzleti érdekből fakad. Az emberiség pedig általánosságban tényleg jobban él, mint 100-200 éve. A jövedelmi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség viszont ezzel együtt nő a világban, nem volt kellően inkluzív a gazdasági növekedés. Ugyanez igaz a technológiára is: szűkül az igazi nyertesek köre, az AI boom-nak is egyelőre a nagy globális techcégek az elsőszámú haszonélvezői. Az üzletember szerint is nagyon lényeges kérdés a széleskörű tájékoztatás és az edukáció (awareness növelése), mert a mesterséges intelligencia az eddigi technológiáknál is jobban teszteli az ember alkalmazkodóképességét. A szakember ezzel együtt optimista, hiszen a technológia nagyon jó dolgokra képes, csak megfelelő tudatossággal kell használni és szabályozni.

Akarunk-e 1000 évig élni?

A mesterséges intelligencia mellett az élettudományok terén is szélsebes fejlődés zajlik napjainkban, a Protechtor közösségi tudásmegosztó és a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport által szervezett Protechtor Future Summit második felvonása is ezt vizsgálta. Az életmeghosszabításra és az örök élet lehetőségére fókuszáló beszélgetésen Rab Árpád jövőkutató aláhúzta, hogy az elmúlt száz évben sikerült a duplájára (90 évre) növelnünk az elérhető életkort, jelenleg pedig az a cél, hogy 100-120 évre toljuk ki. Sőt a kutatások valódi célja ma az, hogy az egyre hosszabb elérhető életkor során minél tovább legyünk egészségesek, tehát, hogy lassítsuk az öregedést. A szakértő szerint a tudomány már ma is sok mindenre képes: tűpontosan tudunk DNS láncot vágni és beilleszteni is, vannak gyógymódok, amik a sejtek erodálódását csökkentik, vagy őssejtkutatás és klónozás. Kérdés azonban, hogy a jövőben ezek mennyire széleskörűen lesznek elérhetőek. Rab Árpád szerint továbbá amellett, hogy a jövő kihívása az életkor nagyságrendi meghosszabbítása, a következő évtized fontos trendje ezeknek a kutatásoknak az élhető időslét, a már meghosszabbított élet egészségben, vitálisabb testben való leélése.

Kerepesi Csaba, AI szakértő és öregedéskutató kifejtette, hogy a jelenlegi cél az lenne, hogy az ember egészséges életszakaszát minél inkább toljuk ki. Viszont kétféle öregedéskutató létezik: az egyik azon dolgozik, hogy éljünk 120 évig, de egészégesen, míg a másik azon, hogy éljünk minél tovább, akár 1000 évig. A szakértő kifejtette, hogy a Szilícium-völgyben jelenleg óriási érdeklődés van a téma körül, rengeteg tőke áramlik a megfiatalodást kutató cégekbe. A kutató szerint a jövőben az élethosszító kezeléseket előbb-utóbb a kormányok is finanszírozni fogják, hiszen az elöregedő társadalmakban ez gazdasági érdek.

A két szakértő egyetértett abban, hogy a tudomány lehetőségeitől függetlenül a jövőben is meghatározó szerepe lesz a környezeti hatásoknak az életminőségre. Hiszen nem mindegy, hogy valaki milyen demográfiai és szociokulturális környezetben él, hogyan táplálkozik, milyen életmódot folytat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Nem kell sok a digitális személyi realitásához

Ősztől már okostelefonnal is igazolhatják magukat azok, akik csatlakoznak a Digitális állampolgárság programhoz.

Egyre közelebb a Digitális állampolgárság program megvalósulása, melynek célja, hogy az államigazgatási ügyintézést jóval egyszerűbbé tegye, emellett teljesen újfajta, mobilalapú azonosítási rendszert vezessen be, kiváltva ezzel a ma még kötelező plasztik személyi igazolványokat. Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter tavaly ősszel osztotta meg, hogy a program valamikor 2024 júliusa és szeptembere között indulhat majd, a rajtig pedig elérhetővé válik majd a Digitális állampolgár mobilalkalmazás is.

Május 10-én elérhetővé vált és már látogatható a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) és annak ütemezését, valamint a készülő mobilalkalmazást bemutató portál, a dap.gov.hu – számolt be a kormány.hu. A DÁP központi mobilapplikáció tesztüzeme idén nyáron indul, a honlapon olvasható tájékoztatás szerint május 18-tól tölthetik le az érdeklődők, míg szeptembertől pedig használatba is vehetők az első funkciók.

Az applikáció első alapfunkciói között a felhasználók megtekinthetik és továbbíthatják alapvető személyes adataikat, valamint a tulajdonukban vagy üzemeltetésükben lévő gépjárműveikét. A kiválasztott adatok másokkal megoszthatók és hitelesítve továbbküldhetők e-mailben, hogy a hivatalos iratokat többé ne kelljen szkennelni.

A digitális erkölcsi bizonyítvány lesz Magyarország első digitális okmánya, amelyet egy gombnyomással igényelhetnek az állampolgárok. A DÁP mobilalkalmazás ezek mellett biztosítja majd minden felhasználónak a minősített elektronikus aláírást.

Május közepétől a kormányablakokban elindulhat az előregisztráció a DÁP mobilalkalmazáshoz, így a felhasználóknak a szeptemberi éles induláskor már csak egy frissítésre lesz szükségük, hogy elsők között kezdhessék el használni a mobilalkalmazást.

Az alkalmazás letöltését első körben azoknak fogja felajánlani a rendszer, akik egyébként is rendelkeznek Ügyfélkapu-eléréssel – a projektet koordináló Digitális Magyarország Ügynökség azzal számol, hogy 2024-ben „kevesebb mint egymillió”, 2025-ben viszont már 3-5 millió felhasználója lehet majd a programnak – azaz effektíve minden felnőttkorú, okostelefonnal rendelkező állampolgárral számolnak a koordinátorok.

További várakozások szerint 2025-ben már minden 10 ezer feletti esetszámú ügy digitálisan intézhető lesz, ahogy az életesemények közül a születéssel és az autóátírással összefüggő ügyek is, illetve megkezdődik a piaci szereplők bevonását is megkezdik, így az alkalmazás a tervek alapján akár banki vagy biztosítási ügyintézésre is használható lesz majd.

Forrás: HWSW


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Az EIT InnoEnergy a kritikus ásványkincseket mesterséges intelligenciával kutató Beholder befektetője lett

Közel 1 millió amerikai dollárral zárta az újabb befektetési körét a Beholder.

Ennek köszönhetően lett az AI-alapú, kritikus ásványkincsek feltárásában élenjáró ukrán startup finanszírozója az EIT InnoEnergy, a Rockstart Energy és az STRT. A friss források bevonásával a vállalat felgyorsíthatja a kutatómunkáját és a mesterséges intelligencia-eszközeire alapozva segítheti a zöld energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok kitermelését.

A Beholder a nagy koncentrációjú nyersanyaglelőhelyek előfordulási helyeit térképezi fel és ezekről üzleti szolgáltatási platformként globális geológiai adatbázist működtet. Elsősorban az európai, afrikai és amerikai piacokra összpontosítanak, de a szolgáltatásuk globálisan is elérhető.

„Az újabb sikeres, lezárt befektetési kör megerősíti a technológiánkban rejlő potenciált és a Beholder pozícióját a nemzetközi nyersanyagpiacon. A mostani tőkebevonással készen állunk rá, hogy kulcsszerepet játsszunk a folyamatban lévő energiapiaci átalakulásban, biztosítva a kritikus nyersanyagok stabil ellátását.”

– mondta Andrii Sevriukov, a Beholder vezérigazgatója.

A vállalatban új befektetőként megjelenő EIT InnoEnergy szintén úgy látja, hogy az új nyersanyaglelőhelyek felkutatása alapvető fontosságú lesz az energetikai átmenet sikerében, az akkumulátorágazat értéklánc megerősítésében.

„Célunk az európai akkumulátorpiac hatékonyságának, függetlenségének folyamatos fejlesztése a nyersanyag-ellátási források diverzifikálásával, ezek uniós elérhetőségének növelésével. A Beholder csapata rendelkezik minden szükséges eszközzel ahhoz, hogy globális sikereket érjen el ezen a területen”

– emelte ki Marcin Wasilewski, az EIT InnoEnergy közép-európai vezérigazgatója.

Hozzátette, hogy a Beholder által kifejlesztett, a geofizikai, geokémiai, szerkezeti és távérzékelési adatok elemzésére szolgáló egyedülálló megoldásokat az energiapiacon világszerte elismerik. Ugyanakkor ki kell emelni azt is, hogy rendkívül költséges területről van szó. A Világbank számításai szerint a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében, 2050-ig 12 billió (ezer milliárd) dolláros ráfordítást igényel a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférések fejlesztése.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss