Gazdaság
Budapest az újrahasználható csomagolás éllovasa lehetne
A körforgásos csomagolási modellek nemcsak a környezetet, hanem a gazdaságot is jelentősen tehermentesíthetik.
A PwC Magyarország friss tanulmánya szerint már 10%-os piaci penetráció mellett is érezhető környezeti megtakarítás realizálható, míg 50-70%-os elterjedtségnél Budapest belvárosában öt év alatt akár 200-300 milliárd forintot lehetne megspórolni. A csomagolások újrahasználata így nem csupán a globális hulladékválságra jelentene megoldást, de számos gazdasági és társadalmi előnnyel is járna.
Globális hulladékrobbanás
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint 2050-re a világon évente 3,8 milliárd tonna lakossági hulladék keletkezik, ami közel duplája a 2023-as 2,1 milliárdos értéknek. A fejlett országokban az egy főre jutó hulladéktermelés meghaladja a 800 kg-ot évente, és a hulladék jelentős része – 25% – csomagolásból származik.
A hulladékgazdálkodás költségei jelenleg évi 360 milliárd dollárt tesznek ki globálisan, és ez 2050-re 640 milliárd dollárra nőhet. A financiális terhek mellett pedig a környezeti és egészségügyi károk sem elhanyagolhatóak. Egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan.
„A hulladéklerakók kapacitásigénye a következő 25 évben több mint 20 milliárd tonnával nőhet, ami Németország 2022-es hulladéktermelésének 411-szerese. Ez a szám már önmagában is jelzi, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható”
– mutatott rá Kerekes Antal, PwC Magyarország cégtársa a kutatást bemutató eseményen a PwC budapesti székházában.
Anyagok és alternatívák: a szabályozás is szigorodik
A tanulmány részletesen elemzi a különböző csomagolóanyagok környezeti hatásait – megdöbbentő adatok mutatják az újrahasznosítás alacsony mértékét. A műanyag csomagolások a globális piac 40%-át teszik ki, de mindössze 9%-uk kerül újrahasznosításra, ami a műanyagok egészségügyi kockázatait ismerve különösen aggasztó. A papír előnye a magas újrahasznosítási arány (az EU-ban 80% felett), de csak korlátozottan tartható körforgásban. Az üveg és az alumínium végtelenszer újrahasznosítható, de gyártásuk energiaigényes.
Az újrahasználható csomagolás nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem üzleti lehetőség is: a tanulmányban bemutatott pilotprojektekben részt vevő boltokban akár 40%-os tranzakciószám-növekedést is tapasztaltak.
„Az EU új csomagolási és csomagolási hulladékról szóló rendelete (PPWR) 2026-tól egyre szigorúbb elvárásokat támaszt a kereskedőkkel szemben, előírva az újrahasználható csomagolások arányának növelését és az újratöltő állomások kötelező bevezetését. A fenntartható csomagolások piaca 2034-re elérheti a 400 milliárd dollárt, ami a teljes piac 25%-a lesz”
– hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.
A magyar fogyasztók is zöldre váltanának
A PwC 1800 fős mintán végzett reprezentatív felmérése szerint a hazai lakosság 88%-a kritikus vagy fontos problémának tartja a műanyaghulladék kezelését, és a vásárlók több mint fele hajlandó lenne 5-15%-kal többet fizetni a fenntartható termékekért. Ugyanakkor az alternatív lehetőségek hiányosak vagy nem eléggé ismertek: újratölthető, többutas csomagolású termékeket a fogyasztók mindössze 56%-a vásárol, és aki nem vásárol ilyen termékeket, annak 60%-a egyszerűen nem is találkozott még ezzel az opcióval. A magyar fogyasztók körében a legismertebb (37%) megoldás a repohár.
„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni”
– mutatott rá Molnár Léna, a PwC kutatásának szakmai vezetője.
Havi néhány ezer forintért fenntartható megoldás is születhetne
A PwC komplex geolokációs modellezéssel vizsgálta meg, hogyan működhetne egy valós újrahasználati rendszer Budapesten, amely háztartási szinten gyűjti be és tisztítja az üveg- és alumínium csomagolásokat. Egy olyan szcenáriót vizsgált, melyben az anyagok körforgásban tarthatók, ellenállók, és értékcsökkenés nélkül újrahasznosíthatók. A modell elektromos járművekkel történő heti kétszeri kiszállítással és begyűjtéssel, valamint központi tisztítóüzemek üzemeltetésével számolt. Az eredmények azt mutatják, hogy már 10%-os piaci penetráció mellett is jelentős környezeti előnyök realizálhatók, míg 50-70%-os elterjedtség esetén a rendszer kifejezetten gazdaságossá válik.
90%-os visszagyűjtési ráta felett például 10%-os piaci penetrációval évente 60 ezer, 50% felett már akár 300-500 ezer szemetesnyi csomagolási hulladék lenne elkerülhető a belvárosban, jelentősen tehermentesítve a már most is túlterhelt hulladékgazdálkodási rendszert.
„Egy olyan modell kialakítása a cél, ahol a hulladékképződés elkerülése végső soron egy kedvezőbb megoldáshoz vezet a fogyasztónak és a kereskedőnek is üzleti lehetőségeket teremt. Ehhez a megfelelő ösztönzők megtalálása elengedhetetlen”
– fogalmazott Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa.
A műanyag csomagolások gyártásán is rengeteg károsanyag-kibocsátást lehet megspórolni: a modell alapján még alacsony piaci penetrácó mellett is a környezetbarátabb csomagolásoknak köszönhető CO2e-megtakarítás 2-11 ezer gépjármű éves kibocsátásával egyenértékű. A szolgáltatás havi 5000-6000 forintból, szélesebb körben elterjedt működéssel pedig akár havi 3000 forintból fedezhető lenne.
„A körforgásos csomagolási modellek nemcsak a környezetet, hanem a városi gazdaságot is tehermentesítik, miközben új munkahelyeket teremtenek. A siker kulcsa a szereplők együttműködésében, a fogyasztói edukációban és a szabályozói ösztönzőkben rejlik. A PwC modellje egyértelműen igazolja, hogy a fenntartható városi működés valós üzleti potenciált rejt, és Budapest akár élenjáró is lehetne ebben. Csak rajtunk múlik, hogy élünk-e a lehetőséggel”
– érvelt Molnár Léna.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A BMW a vezető márka a hazai használtmotor-piacon, de a japán gyártók dominanciája megingathatatlan a top 10-ben
BMW R sorozat lett 2026 első négy hónapjának legnépszerűbb használt motorkerékpárja Magyarországon a Használtautó.hu adatai alapján: a modellre 5369 érdeklődés érkezett, ami 57 százalékkal haladja meg a második helyezett Honda CB iránti keresletet.
A 2026. január 1. és április 30. közötti időszakban összesen 49 989 érdeklődést* regisztrált a Használtautó.hu a motorkerékpár kategóriában, miközben az átlagos havi hirdetésszám közel 3940 darab volt. A piaci átlagár 1,93 millió forintot tett ki, az átlagos futásteljesítmény 28 452 kilométer, az átlagéletkor pedig közel 16 év volt. Az adatok alapján a szezon már januárban erős kereslettel indult, tavasszal pedig bővülő kínálat és enyhülő árszint jellemezte a piacot.
A toplista egyértelműen kirajzolja a piac preferenciáit. A BMW R mellett a Honda CB, a Suzuki GSX, a Yamaha MT és a Kawasaki Z szerepeltek a legkeresettebb modellek között, de a tizedik helyen szintén BMW-modell, az F sorozat végzett. A német márka tehát dupla jelenléttel képviseltette magát a listán, miközben a fennmaradó helyeket teljes egészében japán gyártók dominálták. A Honda két modellel, a Suzuki hárommal, a Yamaha kettővel, a Kawasaki pedig eggyel került be a top 10-be, ami jól mutatja a japán motorkerékpárok töretlen hazai népszerűségét. A BMW R modellek átlagára meghaladta a 4,35 millió forintot, ezzel magasan a legdrágább szériát képviselve a listán.
A teljes piac átlagosan 1,93 millió forintos árszintje azt jelzi, hogy a kétmillió forint körüli ársáv ma már meghatározó referenciapont a használtmotor-vásárlók számára. Érdekes piaci jelenség ugyanakkor, hogy a közel 16 éves átlagéletkorhoz viszonylag alacsony, 28 452 kilométeres átlagos futásteljesítmény társul. Ez arra utal, hogy sok motorkerékpárt inkább szezonális használatra tartottak, jellemzően garázsban tárolva, kíméletes körülmények között. A toplistán szereplő modellek közül különösen a Yamaha MT emelkedik ki fiatal, 6 év alatti átlagéletkorával, míg a Yamaha FZ és a Honda CBR esetében a 17–19 éves modellekre is erős kereslet mutatkozik.
A szezonális trendek az év első hónapjaiban fokozatos élénkülést mutattak. Januárban még 9006 érdeklődés érkezett a portálra, februárban azonban már 10 863, márciusban pedig 15 841 érdeklődést mértek, ami a szezon közeledtével erősödő vásárlói aktivitást jelez. Ezzel párhuzamosan a hirdetésszám januárról márciusra több mint 66 százalékkal nőtt, 2844-ről 4753 darabra, miközben az átlagár 2,09 millió forintról 1,85 millió forintra csökkent. Áprilisban a kereslet továbbra is magas maradt 14 279 érdeklődéssel, az átlagár pedig 1,79 millió forintra mérséklődött, ami kedvezőbb vásárlási környezetet teremtett a szezon kezdetére.
„A mostani adatokból jól látszik, hogy a magyar motorosok tudatosan keresnek megbízható, értéktartó modelleket, és nem feltétlenül riadnak vissza az idősebb motoroktól sem, ha azok megkímélt állapotban vannak”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
„A magas átlagéletkor és az alacsony futásteljesítmény kombinációja sok esetben kifejezetten vonzó lehet a vásárlóknak, hiszen ezek a motorok gyakran keveset használt, jó állapotú példányok. A tavaszi kínálatbővülés és az enyhülő árak ráadásul most kedvező belépési pontot teremthetnek azok számára, akik a szezonra keresnek motorkerékpárt”
– tette hozzá a szakértő.
*Érdeklődések: telefonszám- és e-mailcím-felfedések száma.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Energiatakarékos és okos új építésű lakások a jövőre hangolva
Az ingatlanpiaci kínálat hatalmas, ám a választás során az egyik legmeghatározóbb kérdés, hogy a patinás, de sokszor korszerűtlen használt lakások mellett tesszük-e le a voksunkat, vagy egy modern, minden technológiai vívmánnyal felszerelt új építésű ingatlanba fektetünk inkább. Utóbbi mellett ma már olyan racionális érvek szólnak, amelyeket a technológiai fejlődés és a fenntarthatósági szempontok tesznek igazán meggyőzővé.
Mitől okos az okosotthon?
Az összekapcsolt eszközök világa alapjaiban írja át azt, amit a kényelemről gondolunk. Egy modern lakópark tervezésekor az okosfunkciók integrálása ma már az építészeti alapelvárás része, nem pedig extra kiegészítő. Ez a technológiai érettség olyan szintű kontrollt és biztonságérzetet garantál, ami korábban elképzelhetetlen volt. Amikor belépünk egy új építésű, intelligens otthonba, azonnal érezni fogjuk, hogy minden egyes elem – a szobánkénti hűtéstől kezdve a biztonsági érzékelőkig – egyetlen, összehangolt rendszerként támogatja a mindennapjainkat, maximálisan kiszolgálva kényelmi igényeinket.
A távolról vezérelhető rendszerek a tudatos és fenntartható életmód tartóoszlopai. Gondoljunk csak bele, mennyivel hatékonyabb, ha a fűtést a munkahelyünkről, egyetlen érintéssel állíthatjuk be, mire hazaérünk, vagy ha a világítás automatikusan alkalmazkodik a napszakokhoz. Ezek a megoldások jelentősen csökkentik a felesleges energiafelhasználást, miközben maximális kényelmet biztosítanak számunkra.
Integrált automatizációs megoldások a modern lakóparkokban
A modern új építésű lakásokban számos olyan automatizációs megoldással találkozhatunk, amelyek közvetlenül támogatják a hatékony üzemeltetést. Az intelligens hűtés-fűtés vezérlés például szobánkénti hőmérséklet-szabályozást tesz lehetővé, miközben a rendszer tanul a szokásainkból, és folyamatosan optimalizálja a fogyasztást. Ezt egészíti ki a programozható és távvezérelt világítás, amely energiatakarékos LED-technológiát alkalmaz, és bárhonnan kényelmesen felügyelhető.
A biztonságról integrált rendszerek gondoskodnak, ahol az okoszárak, az ablaknyitás-érzékelők és a kamerák azonnali értesítést küldenek a telefonunkra. A komfortérzetet és az energiahatékonyságot az árnyékolástechnikai automatika is növeli, hiszen az időjárás-állomáshoz kapcsolt redőnyök aktívan megvédik a lakást a túlmelegedéstől. A pénzügyi tudatosságot végül az okos mérőórák és a monitorozási funkciók segítik: a valós idejű áram- és vízfogyasztási adatok birtokában a havi költségek pontosan tervezhetővé válnak.
Piaci dinamika és értékállóság
Az ingatlanvásárlást érdemes stratégiai befektetésként kezelni, amelynek az értéke évtizedek múlva is meghatározó marad. A piaci folyamatokat szemlélve látható, hogy az új építésű lakások iránti kereslet töretlen. Egy új ingatlan birtoklása alacsonyabb kockázattal jár a régebbi épületekhez képest, ahol a rejtett műszaki hibák vagy a korszerűtlen energetikai rendszerek bármikor váratlan kiadásokat generálhatnak. A piaci előny záloga a modern technológiában, az energetikai besorolásban, valamint az alacsony fenntartási költségekben rejlik. Ez a banki hitelezésnél és a későbbi eladásnál is fontos szempont, ráadásul a bérbeadási potenciált is növeli, hiszen a kereslet folyamatosan a hatékonyabb otthonok irányába tolódik.
Szakmai hitelesség és városformálás
A lakásvásárlás folyamata összetett feladat, ezért kulcsfontosságú egy olyan ingatlanfejlesztő partnert választani, aki mögött stabil szakmai tapasztalat áll. Az átlátható ügyintézés, a rendszeres tájékoztatás, valamint a pontos határidők betartása olyan alapkövek, amelyek nélkülözhetetlenek a bizalom kiépítéséhez.
A modern fejlesztéseknek komoly hatásuk van a városi szövetre is. Az új projektek rehabilitálják a korábban elhanyagolt területeket, és új alközpontokat hoznak létre. Ezek a beruházások lakásokat, közösségi tereket, parkokat, valamint szolgáltatásokat hoznak magukkal, növelve az egész környék presztízsét. A Rezideo egyik új projektjeként például 300 új lakás épül a XV. kerületben, ami jól példázza, hogyan válik egy városrész dinamikusan fejlődő lakókörnyezetté a professzionális beruházások révén. A zöldövezeti integráció révén a lakók élvezhetik a természet közelségét, miközben nem mondanak le a nagyváros előnyeiről sem.
Olyan ingatlanbefektetést keres, ahol a technológiai innováció és a fenntarthatóság közvetlenül szolgálja az értékállóságot? A Rezideo csapata elkötelezett a minőségi, fenntartható és élhető lakókörnyezetek megteremtése mellett. Látogasson el hivatalos weboldalukra, a rezideo.hu-ra, ahol részletesen megismerheti aktuális projektjeiket, megtekintheti legújabb látványterveiket, és tájékozódhat jövőálló műszaki megoldásaikról. Kérje személyre szabott ajánlatukat, és szakértő kollégáik végigkísérik a teljes folyamaton – a finanszírozási kérdésektől a műszaki egyeztetéseken át a birtokbaadásig –, hogy befektetése minden részletében az Ön pénzügyi céljait és nyugalmát szolgálja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál
A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti.
Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.
„Ma már Magyarországon is szükséges a mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében, hogy lépést tudjanak tartani a globális versenyben. A statisztikák szerint ma már tízből csaknem nyolc magyar kkv használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ugyanakkor mindössze a vállalkozások negyede rendelkezik olyan szabályozott háttérrel, ami megfelelhet az élesedő uniós AI Act szigorú előírásainak. A valódi kockázatot nem maga az AI használata jelenti, hanem annak dokumentálatlan, kontroll nélküli működtetése”
– mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
Ez nem csupán adminisztratív hiányosság, hanem komoly jogi, adatvédelmi és üzletmeneti kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. Az AI Act szankciórendszere ugyanis olyan mértékű bírságokat helyez kilátásba, amelyek különösen a tőkehiányos kkv-k esetében veszélyeztethetik a működés stabilitását vagy akár az üzletmenetet is.
Nyáron még van idő felkészülni – ősszel már következmények jöhetnek
A következő hónapokat érdemes jól kihasználnia a hazai vállalkozásoknak a felkészülésre. Augusztus elejétől ugyanis kötelezővé válik a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szigorú dokumentációs, átláthatósági és kiberbiztonsági előírások teljes körű alkalmazása. Ezzel lezárul a felkészülési időszak, és a hiányosságok már közvetlen pénzügyi és piaci következményekkel járhatnak.
„A bizalom a kkv-szektor egyik legfontosabb valutája, épp ezért a tudatosan felépített, transzparens AI-használat nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem erősíti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. Az AI Act nem fék, hanem versenyelőny lehet, és a következő időszak azoknak a vállalkozásoknak kedvezhet, amelyek időben reagálnak a változásokra. A strukturált átállás és az AI-rendszerek felülvizsgálata segíthet abban, hogy a szabályozás ne akadályként, hanem egy kiszámíthatóbb és bizalomra épülő digitális gazdaság alapjaként jelenjen meg”
– tette hozzá a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Kevesebb munka, több szabadidő a kertben – terjednek az automatizált eszközök
-
Gazdaság2 hét ago
Kiderült, mennyire tudnak a pénzzel bánni a mai fiatalok a magyarok szerint
-
Gazdaság2 hét ago
Bangkokban mutatta be új generációs készülékeit a Huawei
-
Gazdaság2 hét ago
Kettős jubileum Rácalmáson: 85 éves a Hankook Tire, 20 éves a magyarországi gyár
-
Gazdaság2 hét ago
A pizzásdoboz lehet a belépőd a Web3 világába? A Bitget új kampánya pontosan erre épít
-
Ipar2 hét ago
Stratégiai együttműködésekkel és már élesben bizonyított megoldásokkal hozza el az ipar új korszakát a Schneider Electric
-
Gazdaság1 hét ago
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
-
Ipar2 hét ago
Újgenerációs füstérzékelők érkeznek






