Gazdaság

A helyi pék lehet a jövő gépésztechnikusa?

Reskilling és upskilling Magyarországon

A skilling programok megmutatják a munkavállalóknak, hogy a vállalatok hosszú távon számolnak velük annak ellenére, hogy átalakul a piac, és így a szükséges tudás és képességek is – mondta el Barcza Ilona, a MOL-csoport képességfejlesztési és stratégiai HR vezetője az up- és reskilling programok munkaerő-megtartásban betöltött kulcsszerepe kapcsán az Out Of The Box HR rendezvénysorozat negyedik állomásán.

A CX-Ray, Green Fox Academy és The WorkLife Company közös rendezvényének fő témája ezúttal az upskilling-reskilling volt. A vállalati át- és továbbképzések helyzetéről, létjogosultságáról és a gyakorlati kihívásokról kérdezte Juhos Andrea, az LHH Magyarország ügyvezető partnere a szakértőket: Fremda Balázst, a Morgan Stanley HR vezetőjét, Horváth Róbertet, a Lufthansa Systems Hungária képzési és fejlesztési szakértőjét, Barcza Ilonát, a MOL Group képzési és stratégiai HR vezetőjét és az Accenture Magyarország Recruitment leadjét, Gugán Évát.

Még nem fáj eléggé a vállalatoknak

Az estét megnyitó Baráth Barbara, a Green Fox Academy CEO-ja szerint 2020-ban egyre meghatározóbb lesz a reskilling, és munkavállalói oldalról is egyre nagyobb nyitottság mutatkozik erre. A BCG tavaly év végi kutatása szerint világszerte a megkérdezettek 67%-a hajlandó lenne átképezni magát, további 29%-uk pedig nyitott lenne rá, ha máshogy nem tudná megtartani a munkahelyét. Ehhez képest a PwC felmérése szerint a magyar vezérigazgatók alig negyede választaná az átképzést a dolgozók alapvető készséghiányának megszüntetésére. Az Out Of The Box előadói és közönsége szerint is az jelenti a legnagyobb akadályt az upskilling-reskilling programok bevezetésekor, hogy a cégek még nem érzik eléggé a szükségességét. Fremda Balázs, a Morgan Stanley HR vezetője úgy látja, hogy a munkaerőpiac hamarosan rá fogja kényszeríteni a szervezeteket arra, hogy elkezdjenek komolyabban foglalkozni ezzel a kérdéskörrel.

“Elképzelhető, hogy a vállalatok egy része még nem érzi létfontosságúnak az átképzést, de ez a helyzet gyorsan változik: ma sokkal többet foglalkozunk ezzel a témával Magyarországon is, mint akár csak 10 évvel ezelőtt.”

Gugán Éva, az Accenture Magyarország Recruitment leadje szerint arról van szó, hogy sok cég szempontjából mi perifériaország vagyunk bevétel és létszám tekintetében, emiatt később jutnak el hozzánk a változások, de mindenképp meg fognak érkezni.

Az alapkészségek fejlesztésére van a legnagyobb szükség

A reskilling programoknak egyelőre még nincs nagy hagyománya a hazai piacon, viszont a beszélgetés résztvevői azt tapasztalják, hogy a készségfejlesztésre nagy hangsúlyt fektetnek a cégek házon belül is. Gugán Éva elmondása szerint az Accenture kollégái például 2700 learning boardon 24 000 online kurzus közül választhatnak. Az AI és a digitális transzformáció előretörésével a gépek megértése mellett az olyan soft skill fejlesztésekre mutatkozik a leginkább igény, amikben egyelőre a robotok nem tudnak versenyezni velünk. A Morgan Stanley HR vezetője kiemelte, hogy a szakmai képzéseken túl nagyon fontos az alapkészségek fejlesztése is: például hogy hogyan prezentáljunk vagy kommunikáljunk megfelelően. Sokszor komoly hiányosságokat tapasztal ezeken a területeken annak ellenére, hogy technikai tudásban jellemzően nagyon erősek a magyar munkavállalók.

A helyi pék vagy cukrász lehet a jövő gépésztechnikusa

A szakértők egyetértettek abban, hogy ma már elengedhetetlen a folyamatos ön- és továbbképzés ahhoz, hogy a saját munkakörünket a jövőben is be tudjuk tölteni, hiszen biztosak lehetünk abban, hogy az változni fog.

“Az IT szféra speciális ilyen tekintetben, hiszen a programnyelvek folyamatosan változnak, így az upskilling az életünk része. Amikor ezt látjuk előre, igyekszünk a domain tudással rendelkező kollégákat felkészíteni arra, hogy holnaptól egy adott programnyelv más verzióját kell használni”

– mondta el Horváth Róbert, a Lufhansa Systems szakértője. Az Accenturenél többek között egy Agile workforce nevű kezdeményezés segíti az alkalmazottakat abban, hogy új skilleket sajátítsanak el, vagy újonnan elsajátított készségeket próbáljanak ki a gyakorlatban. A munkatársak felrakják egy belső felületre, hogy milyen támogatásra szorul a saját projektjük, amire bárki jelentkezhet, ezáltal ki tudja magát próbálni egy másik területen is.

“Engem az adatvizualizáció érdekelt, egy kolléganőm pedig arra volt kíváncsi, hogyan zajlanak külföldön a toborzási projektek. Én jelentkeztem egy adatvizualizációs programra, ezalatt a kolléganőm pedig Mexikóban toborzott tesztelőket”

– tette hozzá Gugán Éva.

Barcza Ilona tapasztalatai szerint a cég- és HR vezetők számára egyre inkább az okoz kihívást, hogyan lehet előre felkészülni az új piaci kihívásokra. A reskilling programok kifejezetten segíthetnek a megfelelő munkaerő felkészítésében. Példaként említette a MOL tiszaújvárosi új zöldmezős poliol üzemét, amely több, mint 200 új munkahelyet teremt, és egyidejűleg komoly kihívás elé is állította a céget. Helyben ugyanis nem lett volna az üzem beindításához elegendő számú gépész és vegyésztechnikus.

“A piaci helyzet vezetett arra, hogy hallgassuk meg azt a péket vagy szakácsot is, akik otthon szerelik a motort, és akár belőlük legyen a jövő gépésze. Egy komplex belső képzési rendszert állítottunk fel az átképzésükre”

– mesélte Barcza Ilona.

A fehérgalléros munkakörök esetében a kollégák belsős átképzésére minden előadó bevett gyakorlatként hivatkozik. Ugyanakkor a Lufthansa Systems a Green Fox Academyvel együttműködésben megvalósuló, fiatalokra fókuszáló IT Young Professional programja a külsős érdeklődők számára is nyitott, a Morgan Stanley Return to Work kezdeményezése pedig kifejezetten azokat célozza meg, akik több év kihagyás után, akár egészen más területről térnének vissza a munkaerőpiacra. A Lufthansa Systems szakértője elmondta, hogy tájépítész, szociális munkás és asztrofizikus is vett már részt a programjukban.

Erős felsővezetői bevonódás nélkül nincs reskilling program

Az est zárásaként az is felmerült, hogy kinek a felelőssége az átképzésekre mutatkozó növekvő igényekre reagálni. A szakértők egyetértettek abban, hogy mind a HR-nek, mind a vezetőknek megvan a szerepe ebben. A Morgan Stanley HR vezetője szerint nagyon komoly felsővezetői bevonódás szükséges ahhoz, hogy sikeres reskilling programot működtessen egy vállalat.

“A vezetők aktív támogatása nélkül nem tud megvalósulni egy ilyen program, akármit is csinál a HR”

– fejtette ki Fremda Balázs. Az Out Of The Box HR-esekből álló közönsége szerint is közös felelősség a képzési programok működtetése: a felmérésben részt vevő 74 látogató 70%-a gondolta így.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss