Gazdaság

Adatok és azokból levont következtetések a legjobb ellenszerei a koronavírusnak a vállalatok számára

Második szakaszába lépett a koronavírus elleni küzdelem, egyre több vállalatnál indul be a termelés, és térnek vissza a dolgozók. Az SAP szakértői összefoglalták 5+1 ajánlásukat a járványhelyzet miatti készültség fokozatos lazításának időszakára. Noha elsősorban közép- és nagyvállalati ügyfelek részére szólnak ezek a javaslatok, a metodika a kisebb vállalkozások számára is releváns lehet.

  1. Munkaegészségügy

Az első és legfontosabb kérdés, hogy a járványügyi intézkedéseket és a hivatalos iránymutatásokat milyen módon ültesse át a gyakorlatba az újonnan beinduló vállalat vezetése. Ebben az időszakban a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy – a szó szoros értelmében – egészséges egyensúlyban legyenek az óvatossági intézkedések és az üzleti megfontolások. Ehhez először is teljes kockázatelemzést kell végrehajtani a vállalati terekre, az egymás közötti interakciókra és a munkafolyamatokra kiterjedően. Amennyiben a vállalat még nem rendelkezik egészségvédelem, biztonságtechnika, környezetvédelem (EBK) folyamatokat támogató megoldással, úgy az intézkedések kialakítása és szigorú végrehajtása komoly feladatot róhat a felelősökre. Ilyen teendők lehetnek a belső szabályok (pl. beléptetéskor történő lázmérés, távolságtartás, gyanús esetek jelentése) és kommunikációs csatornák megalkotása, illetve az ezek használatáról tájékoztató és ezeket ösztönző akciók kivitelezése is. Az egészségügyi kockázatok mérséklésén túl az ilyen rendszereken keresztül biztosítható, hogy a fertőzés esetleges jelei vagy a meghozott szabályok megsértése a leghamarabb tudomására juthasson az illetékes döntéshozónak.

Az SAP Environment, Health and Safety (röviden SAP EHS) megoldása pontosan ezen folyamatok kialakításában és szabályozásában nyújt professzionális támogatást: segítségével elvégezhetőek a kockázati felmérések, végigvezet a protokollok kialakításában, s mindezen túl a vállalati rendszerrel való integráltságának köszönhetően egymaga képes kiváltani a legtöbb nagyvállalatnál akár tucatszám létrehozott incidenskezelő, dolgozói egészség-monitorozó és egyéb alrendszereket. Látván, hogy a koronavírus milyen kihívások elé állította az EBK-s szakembereket, az SAP kedvezményes licenc- és bevezetési konstrukciókkal próbálja segíteni a munkájukat.

Természetesen az SAP EHS korántsem csak a mostani járvány idején fontos mozaikszó: általánosságában elmondható, hogy a dolgozók munkabiztonságával, egészségével valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos kockázatok azonosítására, értékelésére és mérséklésére szolgáló rendszer, amely emellett a jogszabályi elvárásoknak való megfelelőség biztosításában is segít, valamint riporting funkcióinak köszönhetően a vezetőség és a hatóság számára is rendkívüli betekintést biztosít az EBK folyamatokba.

  1. Ellátási láncok folytonossága

A vállalatoknak fontos felismerniük: amiként saját házuk táján is tapasztalhattak kisebb-nagyobb fennakadásokat, ugyanúgy összes partnerüknél és beszállítójuknál is ugyanez mehetett végbe. Alapanyagok, alkatrészek, félkész termékek érkezésében, minőségében, de akár az igénybe vett humánerő tekintetében is lehettek, illetve továbbra is lehetnek zavarok a hirtelen megnövekedett vagy épp lecsökkent kereslet miatt. Érdemes kihasználni az időszakosan ingyenesen felajánlott hozzáférési lehetőséget az SAP vevőket és beszállítókat összekötő platformjához, az Ariba Discovery platformhoz, ahol bármilyen árura vagy szolgáltatásra felmerülő beszerzési igény szabadon megpályáztatható, a beszállítók pedig jutalékoktól mentesen tehetik közzé az ezekre adott ajánlataikat.

A pandémiás körülmények között éppen azok a cégek állnak a legnagyobb kihívás előtt az ellátási lánc tekintetében, akik az elmúlt években mesterei lettek a hatékonyság maximalizálásának. Azok a cégek, amelyek a készletminimalizálást, a just-in-time rendszerek bevezetését és akár a főtevékenységeik kiszervezését is zászlajukra tűzték, most újra kell gondolják az üzletfolytonossági szempontjaikat. Ehhez jöhet jól az SAP IBP (Integrated Business Planning) tervező megoldása, mely segít az ellátási láncban jelentkező zavarok mielőbbi felismerésében és az ilyen helyzetekre való reagálásban. A megoldás lényege, hogy az ellátási láncban részt vevő – silókban működő – összes külső és belső felet  – vevők, értékesítők és marketingesek, pénzügyesek, készlettervezők, gyártástervezők, beszerzők, beszállítók – összeköti, akik közösen, egy adathalmazon dolgozva alakítják ki az ellátáshoz kapcsolódó működési terveket. Ráadásul május folyamán az SAP IBP-re is 90 napos kedvezményes időszakot hirdet az SAP.

Az SAP IBP megoldás a kormányzati szerveknek is nélkülözhetetlen segítség és digitális platform lehet a pandémiás helyzetben. A megoldás prediktív algoritmusainak köszönhetően könnyedén előre jelezhető a maszkok, védőfelszerelések és egyéb egészségügyi kiegészítők, műszerek iránti igény.
Továbbá a készletinformációk és a beszállítóktól kapott adatok alapján arra is hamar fény derül, hogy ezek a szükségletek akár országos, megyei vagy egészségügyi intézmény szinten kielégítésre kerülnek-e, vagy esetleg új beszállítók iránt szükséges néznünk. Utóbbi esetben pedig néhány kattintással beszerzési folyamat indítható az Ariba rendszerben a hiányzó eszközökre.

  1. Munkaerő támogatása

A lazítással újrainduló vállalati élet messze nem jelenti azt, hogy onnan folytatná mindenki, ahol abbahagyta: változó szabályok, változó munkahelyi környezet, sokasodó plusz feladatok, és megoldandó problémák teszik próbára a dolgozók kitartását. Ilyen körülmények között különösen nagy figyelmet kell fordítani a dolgozók tájékoztatására, motiválására, feladataik elvégzéséhez szükséges inputok és eszközök biztosítására, munkájuk újraszervezésére. Az SAP Here To Help akciója keretében már áprilisban közzétette az SAP Qualtrics platformján futó ’Remote Work Pulse’ kérdőívet, amellyel folyamatosan nyomon követhető a munkatársak elégedettsége, gyűjthetők esetleges észrevételeik, és azonosíthatók a megoldandó problémák, illetve most a második fázisban a ’Return to Work Pulse’ felméréssel segíti az SAP a vállalatokat a munkarend fokozatos visszaállításában. Az SAP a kkv-k számára ingyenessé tette a távmunka során hasznos együttműködési felületeket, a Ruumot a projekttervezési és -menedzselési feladatokhoz, az SAP Litmost pedig a dolgozók számára szükséges erőforrások, távmunka során hasznos megoldások összegyűjtéséhez és közreadásához, részint oktatóvideók formájában.

Azok a vállalatok, akik a HR folyamataikat még nem tették ki a felhőbe és nem digitalizálták, illetve automatizálták azokat, sokkal nehezebb helyzetben találták magukat a krízishelyzetben. A munka világának alapvető változása nem visszafordítható, így a digitálisan vezérelt és rugalmasabb HR rendszer kialakítása elkerülhetetlen lesz az innovatív vállalatok számára a jövőben. Az SAP HR-menedzsment platformja, az SAP SuccessFactors minden HR feladatra és folyamatra új generációs megoldást kínál: legyen szó a toborzásról, a munkvállalói adatok tárolásáról, a munkavállalók felé irányuló kommunikációról, az utánpótlás kezeléséről, a fejlesztési és tanulási kérdések menedzseléséről, a teljesítménymérésről, a kompenzációs tervek kialakításáról, a munkaerő-vagy a munkaerővel kapcsolatos analitikai feladatokról, riportok készítéséről.

  1. Pénzügyi újratervezés

A folyamatok fokozatos helyreállásával a tűzoltás-jellegű, aktuális feladatok helyét egyre inkább át fogja venni az előre tekintő tervezés. A piaci környezet változása szinte minden céget a vállalat teljesítményével kapcsolatos forgatókönyvek újragondolására késztet. A legszerencsésebbek változatlan vagy akár jobb kilátásokkal vághatnak neki a lazítás utáni időszaknak, azonban a legtöbb cég inkább szerényebb forgalomra számít, és eltérő időtávon remélheti a korábbi bevételi szintek elérését. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy egy cég olyan gazdálkodást folytasson, ahol az eladott termékek vagy szolgáltatások a fix költségekre mindenképp fedezetet nyújtanak. Ráadásul a válságjelenségek egyik érdekes ellentmondása, hogy a konjunktúra idején megszokott árakhoz képest számos alapanyag vagy félkésztermék ára a csökkenő kereslet ellenére felfele mozog. Ennek magyarázata éppen az, hogy az állandó költség részarányosan kevesebb eladott terméken oszlik meg, ez pedig szükségszerűen tovagyűrűzik.

A jövedelmezőséget tehát minden vállalatnak újra kell számolni, adott esetben a költségoldalt újrastrukturálva, hogy a reális piaci remények mellett is fenntartható pályán maradjon. Ehhez érdemes olyan innovatív, a mesterséges intelligenciára, gépi tanulásra és más intelligens technológiára épülő vállalatirányítási rendszerekre hagyatkozni, mint amilyen nagyvállalati környezetben az SAP S/4 HANA, KKV szektorban pedig az SAP Business One szoftver. Ezek a megoldások ugyanis automatizálják a beszámolók készítését a pénzügyi időszakok végén esedékes zárásokhoz, valós idejű adatokon alapuló intelligens munkafolyamatokat alakítanak ki az értékesítés folyamatos tervezéséhez és a likviditás dinamikus előrejelzéséhez, a mesterséges intelligencia képességeivel optimalizálják a beszerzéseket és költségeket, felgyorsítják az ügyfélre szabott ajánlatadást és termékkonfigurálást. Emellett a kockázatokat is csökkentik az üzleti szabályok felállításával és monitorozásával, valamint megkönnyítik és követhetővé teszik a szerződések előkészítését, aláírását és kezelését.

Az SAP S/4 HANA ügyfelei használhatják az SAP új generációs jövedelmezőség- és teljesítménymenedzsment alkalmazását, az SAP Profitability and Performance Management (PaPm) szoftvert. Ez lehetővé teszi a vállalat jövedelmezőségének valós idejű elemzését és kezelését, összekapcsolja a pénzügyi- és a működésorientált szemléletet. Az alkalmazás segítségével a működés erőforrásai és kapacitása a szükséglethez igazíthatók.

  1. Ügyfélmegtartás

Válság idején a legnagyobb érték a hűség, nem csak beszállítói, munkatársi, hanem vevői oldalon is. Az egy ügyfélen elérhető bevétel, vagy az egy ügyfél megszerzésének és megtartásának költsége sokban függ a vevői elégedettségtől. Az SAP évek óta megkülönböztetett figyelmet fordít az ügyfélelégedettség nyomonkövetésére, SAP Qualtrics platformja kifejezetten erre koncentrál. Minden olyan kvalitatív adatnak jelentősége lehet, ami az értékesítési procedúra során születik, és akár megerősíti, akár megkérdőjelezi a termék és szolgáltatás minőségét, a vevői elégedettséget és a további vásárlással kapcsolatos várakozásainkat. Az SAP a pandémiás időszakban számos kulcsrakész, ingyenes Qualtrics felmérést tett közzé, amivel a vevői lojalitás mérésében és megtartásában kapnak segítséget a vállalatok: többek között a Customer Confidence Pulse vagy a Digital Open Door megoldásokra támaszkodhatnak e téren.

A válság utáni újratervezés egyik mozgatórugója lehet sok cégnél, hogy minél közelebb hozza magához a vevőt, kettős céllal: egyrészt ezáltal szorosabb ellenőrzést gyakorolhat az ideálisan elképzelt kiszolgálási és termékminőségre, másfelől pedig megspórolhatja a termékre rakódó közvetítői felárakat, amivel saját nyereségességét javíthatja, illetve tartalékolhat a vevői kedvezményekre.

A vállalatoknál ezen folyamatok nyomán fel fog értékelődni a marketing, az online értékesítés, az értékesítéstámogatás, valamint az ügyfélszolgálatok szerepe, éppen ezért érdemes e-commerce és marketing-automatizációs megoldásokba fektetni a közeljövőben – az SAP piacvezető megoldásai e területen is támogatni tudják a cégeket.

+1.  Automatizáció

Az innováció válság idején sem állhat le – sőt, akár új lökést is nyerhet. Akár a jövedelmezőségi, akár az ügyfélkiszolgálási, akár a munkabiztonsági megfontolások lehetnek mozgatórugói a vállalatok további automatizációs projektjeinek. Ezek lebonyolításához RPA (Robotic Process Automation) bevezetésre van szükség. Az SAP szakemberei azt jósolják, hogy a rutinszerű feladatok kiváltásához egyre több cég, egyre több munkaterületen veszi majd igénybe mesterséges intelligencia támogatását, hogy a humán munkaerő valódi, összetett problémák megoldására, a vevők magas szintű kiszolgálására koncentrálhasson. Ugyanígy a termelési, logisztikai, de még a fizikai igénybevétellel járó szolgáltatási területeken is várható robotizáció, a humánerőforrás költségek és az emberi hibázás, az adminisztációs terhek, az átfutási idők csökkentése, és a folyamatok egységesítése érdekében.

Gazdaság

Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek

magyar

A hibrid munkavégzésre hosszabb távon is fel kell készülnünk: a magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik – ez is kiderül Magyarország első országos reprezentatív produktivitás-kutatásából.

A megkérdezettek negyede arra számít, hogy amikor a vállalati IT-helpdeskhez fordul, nem fogják érteni egymást, mert más nyelvet beszélnek. A többség sem közös tudástárat, sem kollaborációs eszközt nem vesz igénybe a munkája során, a feladatok nyilvántartására és átadására pedig legtöbben Excelt használnak az erre kifejlesztett alkalmazások helyett. A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

A feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF és az NRC online országos kutatása azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a magyar szellemi dolgozók, és milyen produktivitást támogató eszközöket kapnak a cégüktől a távmunka, a vállalaton belüli tudásmegosztás vagy az ügyfélszolgálati munka kihívásaihoz.

Mindenki a saját malmában: gyenge lábakon áll a kollaboráció

A mindennapi üzleti folyamatok és a projektek összetettsége csapatokon és divíziókon átívelő együttműködést igényel. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják ezt hatékonyan biztosítani, versenyhátrányba kerülnek, az alacsonyabb szintű produktivitás pedig felesleges költségeket generál.

Általában igaz, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál gyakoribb a kollaborációs platformok alkalmazása. Ezek azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csapat tagjai közös munkát végezzenek, és információkat, tudást osszanak meg egymással, akár egy dokumentum közös szerkesztéséről, akár komplex projekt végigviteléről van szó.

A megkérdezettek 40 százaléka használ munkahelyén valamilyen eszközt erre a célra, de érdekesség, hogy az egyedül dolgozó szellemi munkát végzők többször veszik igénybe (33%), mint a 2-50 fős kisvállalkozások (26%). Az egészségügyben, oktatásban, közigazgatásban, jogászi szakmában és élelmiszeriparban szignifikánsan alacsonyabb, míg a tudomány, a technológia, a kultúra területén, illetve az infrastrukturális és energiaszektorban magasabb ezen eszközök elterjedtsége.

Az eszközt leggyakrabban a munkához kapcsolódó tartalmak, dokumentumok egymás közti megosztására (74% inkább vagy teljes mértékben egyetért ezzel az állítással), illetve általános belső kommunikációra (67%), legkevésbé pedig céges folyamatok modellezésére, automatizációra (39%) használják.

Úgy tűnik, a hibrid munkavégzés hosszabb távon is velünk marad: a kutatásban részt vevők 35 százaléka hetente legalább 1-2 napot otthon dolgozik.

A kollaborációs eszközök különös jelentőséget kapnak a hibrid munka világában. Nemcsak a csapat irányításában nélkülözhetetlenek, de abban is, hogy az otthonról dolgozó kollégák is megkaphassák a számukra motivációt jelentő pozitív visszajelzéseket”

– mondta Hegyi Tibor, a META-INF társügyvezetője.

Nincs otthona a kollektív tudásnak, és még mindig Excelben hegesztjük a feladatlistát

Csupán a válaszadók 34 százalékának munkahelyén használnak valamilyen online tudástárat a szervezeten belüli információ kezelésére, szerkesztésére, a megkérdezettek 15 százaléka pedig nem is tudott válaszolni a tudástár meglétét firtató kérdésre.

A tudásmegosztó rendszert nem használók mintegy fele (49%) úgy véli, hogy enélkül is el tudja végezni a munkát, egyharmaduk szerint viszont ennek segítségével hatékonyabban tudna dolgozni.

„Ez az eredmény minket is meglepett. Pedig a magányos zseni tudása ma már nem elég ahhoz, hogy egy vállalat kiemelkedőt alkosson. A siker alapja a csapatjáték, a sokféle, egymással együttműködő kompetencia. A szervezet kollektív tudásának kibontakoztatásában fontos szerepet kapnak a tudásmegosztó eszközök”

 – mondta Hegyi Tibor.

A más kollégáknak szánt feladatok átadására és nyomon követésére használható feladatkezelő rendszerek segítenek elkerülni a párhuzamos munkavégzést (silókat), és automatizmusokkal váltják ki az időrabló adminisztrációt. A megkérdezettek mintegy fele (48%) olyan helyen dolgozik, ahol használnak erre a célra valamilyen szoftvert, rendszert vagy platformot – ugyanakkor 44 százalékuk esetén ez az eszköz a nem éppen erre a célra kifejlesztett Excel.

Leginkább az oktatási szektor van lemaradásban (23%), de az egészségügyben és a közigazgatásban is átlag alatti a feladatkezelő eszközök elterjedtsége, pedig a válaszadók jelentős többsége (83%) szerint ezek a rendszerek hatékonyabbá teszik a munkavégzést. Ahol nem használnak ilyen eszközt, 73 százalékban e-mailben adják át a feladatokat.

„Abban, hogy amit csak lehet, táblázatkezelővel oldunk meg, számomra a magyar lélek kifogyhatatlan kreativitása nyilvánul meg. Ma már azonban nem kell konyhai barkácsolásokhoz folyamodnunk, ha átlátható módon akarjuk követni egy feladat vagy projekt alakulását. Erre találták ki az online feladatkezelő rendszereket”

– tette hozzá a szakember.

Nem értjük egymás nyelvét: fordítási nehézségek az IT és a többi osztály között

Az IT helpdesk – akár az ügyfelek, akár a kollégák problémáinak megoldására hivatott – a szervezetek neuralgikus pontja. A kutatásban megkérdezettek több mint negyede fel van készülve rá, hogy ha a vállalati IT-hoz fordul, nem fogja tudni nyomon követni az ügyét, és az nem is fog megoldódni (26-29%). Hasonló arányban (24%) nyilatkoztak arról, hogy gyakran úgy érzik, nem tudják megértetni magukat a help deskes kollégákkal – olyan, mintha egyszerűen más nyelvet beszélnének. Mindez kölcsönös: a helpdesken dolgozó munkatársak is gyakran azt tapasztalják, hogy nem egy nyelvet beszélnek a többiekkel (15%), és ami talán még súlyosabb: a tőlük segítséget kérő ügyfelekkel sem (17%).

„Az ügyféltámogatás – akár belső, akár külső ügyfelekről van szó – nem felesleges költség, hanem stratégiai fontosságú terület a hosszú távú üzleti sikerekre törő vállalatok számára – mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője. – A belső ügyfelek, azaz a kollégák elégedettsége meghatározó a munkavállalók motivációjának erősítésében, ezáltal a vállalati produktivitás növelésében. A külső ügyfelek megelégedettsége pedig az elköteleződés erősítésén túl a jó hírnév terjesztésével is hozzájárul a sikeres működéshez és hosszútávú növekedéshez.”

A kutatás eredményei alapján meghatározható a szellemi munkát végzők produktivitás-indexe, amely megmutatja, hogy a négy hatékonyságnövelő eszközből – kollaborációs platformok, tudásmegosztó rendszerek, feladatkezelő és a helpdesk funkciót támogató informatikai szoftverek – hányan használnak legalább hármat. A produktivitás-index a 2024-es felmérés szerint 21 százalék. A META-INF ezentúl a tervek szerint rendszeresen összeállítja és publikálja az indexet, hogy nyomon kövesse a változásokat ezen a területen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Rekordszámú kiállítóval várták a jelen és a jövő agrárszakembereit a Széchenyi István Egyetemre

A győri Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán április 10-én rendezték az idei Digitális Agrártájolót, a térség egyik legfontosabb agráreseményét.

A kiállítók között a szektor legjelentősebb piaci szereplői, valamint az egyetem kutatási és oktatási egységei is megtalálhatók voltak. A program célja, hogy a jövő fiatal agrárgenerációja megismerje és alkalmazni tudja a digitalizációra és a precíziós gazdálkodásra épülő megoldásokat az élelmiszer-előállítás teljes folyamatában.

A Digitális Agrártájoló a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja, Digitális Fejlesztési Központja és az Óvári Gazdászok Szövetsége közös szervezésében valósult meg rekordszámú, közel ötven kiállító részvételével. A „smart farm gazdaságok az agráriumban” témát körüljáró programra nemcsak az egyetem hallgatói, de középiskolások és a térség agrárszakemberei is nagy számban látogattak el.

Dr. Tóth Tamás, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja köszöntőjében elmondta, a 2016-ban indult Agrártájoló mára a régió egyik legfontosabb eseményévé vált az agráriumban. „A Széchenyi István Egyetem vezetésének támogatásával, a karon folyó képzési kínálatunk modernizálásával a fenntarthatóság, a korszerű élelmiszer-technológiák, a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció került a célkeresztbe. 2023-ban adtuk át Smart Farm Tangazdaságunkat, példát mutatva a közép- és felsőfokú képzések gyakorlati fókuszú megújítása és a projektalapú oktatás terén. A változások kedvező fogadtatásra találtak hallgatóinknál is, amit a hozzánk jelentkezők számának dinamikus növekedése is igazol” – húzta alá a dékán.

Tavaly óta az egyetem fenntartásában működik a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, amely szintén részt vett az idei program szervezésében. Az iskola igazgatója, Csiszár Rudolf elmondta, egyetemhez csatlakozásuk óta kinyílt számukra a világ. Olyan lehetőségekhez jutottak hozzá, mint a mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaság vagy épp a győri Mobilis kínálta technológia és tudás használata.

Dr. Vona Viktória, a kar tudományos munkatársa hangsúlyozta, az egyetem képzéseivel a modern mezőgazdaság és a digitalizáció kihívásaira válaszol. „Jó példa erre, hogy immár hetedik éve működtetjük nagy létszámmal a precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzést, és idén indítjuk el – elsőként az országban – a precíziós állattenyésztés és takarmányozás szakmérnökképzést. A gyakorlatorientált oktatást segíti Smart Farm Tangazdaságunk, ahol precíziós gazdálkodást, automatizált, adatalapú termelésirányítást alakítottunk ki” – húzta alá. Hozzátette, a tangazdaság – amellett, hogy tökéletes gyakorlati helyet biztosít a képzéseikhez – hozzájárul az oktatók, hallgatók kutatási tevékenységéhez.

Dr. Drucskó Zoltán az esemény egyik aranyfokozatú támogatója, az IKR Agrár Kft. ügyvezető kabinetének titkára kifejtette, az IKR és az Agrotec Magyarország Kft. márciustól „precíziós termelés nagyvállalati környezetben” elnevezéssel nagy népszerűségnek örvendő fakultatív tantárgyat indított az egyetemen. Kiemelte, ezzel is hozzá kívánnak járulni az intézmény azon törekvéséhez, hogy a jövő kihívásaira válaszolni tudó, elméleti és gyakorlati tudással egyaránt rendelkező szakembereket adjon a szektornak.

Czuppon Benedek negyedéves agrármérnök hallgató rendszeres résztvevője a Digitális Agrártájolónak. „Hallgatóként azért fontos számomra ez a program, mert számos olyan mezőgazdasági profilú céggel találkozhatok, amelyeknél később akár munkahelyemet is megtalálhatom. Több standnál is korábban végzett hallgatótársak állnak, ami pluszmotivációt jelent” – fogalmazott. Mint mondta, az Agrártájoló olyan aktuális témákat jár körül, amelyek elengedhetetlen tudást jelentenek a most diplomázó agrárszakemberek számára.

Az eseményen emléklapot vehetett át dr. Vona Viktória, aki az Év agrárembere választáson a Jövő agrárszakembere címet nyerte el. Ugyancsak elismerésben részesült Vranovics Károly, az AlphaVet Kft. agrártechnológiai divíziójának igazgatója aktív támogató munkájáért. A díjakat dr. Tóth Tamás dékán és Kovács-Csombor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke adta át.

A nap szakmai programjában többek között a mezőgazdaságot segítő digitalizáció és a jövő smart farmjai álltak a középpontban, a kiállítás pedig nemcsak a vállalkozások bemutatkozásának terepe volt, de kitűnő alkalmat is adott a jelen és a jövő agrárszakembereinek párbeszédére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

PwC Debrecen Business Forum 2024

A Kelet-magyarországi régió fejlődésének új perspektíváiról csaknem 300 üzleti szereplő – köztük a legnagyobb multinacionális vállalatok hazai vezetői – részvételével megtartották az első Business Forum 2024 rendezvényt Debrecenben, ahol a legsikeresebb helyi gazdasági szereplőket is díjazták.

Hagyományteremtő céllal szervezte meg a PwC április 9-én a Business Forum 2024 elnevezésű rendezvényt a debreceni Kölcsey Központban. A Kelet-magyarországi régió gazdasági csúcstalálkozójaként aposztrofált eseményen elsősorban közép- és nagyvállalatok vezetői voltak jelen, hogy a város és a térség jövőjéről, valamint iparági és gazdasági trendekről gondolkodjanak közösen.

Párbeszéddel Debrecen jövőjéért

„A fővároson kívül ilyen volumenű gazdasági eseményre nem volt korábban példa, ami jól mutatja Debrecen szerepét és a kínálkozó lehetőségeket a város és a térség számára”

– hangsúlyozta nyitóbeszédében Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója. Többször hivatkozott arra, hogy a jövő Debrecenben épül, Magyarország második legnagyobb városában, a régió tudásközpontjában és beruházási epicentrumában. Ennek a jövőnek az építésébe kapcsolódott be a PwC tavaly novemberben, amikor bejelentette debreceni irodanyitását, hogy szolgáltatásainak teljes skáláját nyújthassa a régió gazdasági szereplőinek, valamint jelenlétével hatékonyabban tudja támogatni a helyi ökoszisztémát.

„Mi a PwC-ben olyan helyeken keressük a kapcsolódást, ahol tudás és lehetőség is van arra, hogy új, értékes, jövőálló ötletek és szövetségek valósulhassanak meg. Ahol tanulhatunk egymástól, és ahol a párbeszéddel mindenki nyerhet. Hisszük, hogy minden vállalás és vállalkozás alapja a bizalom, és attól vagyunk sikeresek az üzleti világban felmerülő nehézségek megoldásában, hogy érintettjeinkkel bizalmat építünk”

– emelte ki a cégvezető.

Kis Tünde, a PwC igazgatója és debreceni irodájának vezetője elmondta:

„Azzal, hogy Debrecenbe szólítunk mindenkit, helyi és nemzetközi, kis- és nagyvállalatot, oktatási intézményt és gazdasági szervezetet, elősegítjük a párbeszédet egy sikeres jövőért.”

Exponenciális fejlődés vs fokozódó munkaerőhiány

A szakember a PwC 13. Magyarországi Vezérigazgató Felmérésére utalva rámutatott arra, hogy a Kelet-magyarországi cégvezetők (a 297 hazai válaszadóból 31 fő) jóval borúlátóbbak a munkaerőhiányt illetően az országos átlagnál (81% a 48% képest). Szintén pesszimistábbak a tőkehiány, a finanszírozási és ellátási nehézségek tekintetében és a HR-kérdések kezelése, (úgymint szervezeti kultúra, munkaerő-megtartás és teljesítmény-menedzsment) még inkább prioritás számukra (az országos 80%-hoz képest ezeket 90%-os arányban említették). Ezeknek a témáknak a megvitatására és az egymástól való tanulásra, az újszerű megoldások minél szélesebb körű implementálására nyújt szakmai fórumot a PwC hagyományteremtő eseménye és debreceni jelenléte.

Külön kiemelte az innováció és a kutatás-fejlesztés, valamint az oktatás támogatását, utóbbi jegyében a PwC szakértői által vezetett adózási ismeretek képzés indul a Debreceni Egyetemen 2024. szeptemberében. Emellett a következő hetek is számos, PwC által szervezett szakmai programot tartogatnak – transzferár, valamint kibervédelem és NIS2 témában – , illetve a PwC Academy felnőttképzési tréningjeivel is Debrecenbe készül IFRS és egyéb számviteli, valamint ESG és fenntarthatósági témakörökkel.

Papp László, Debrecen polgármestere gazdasági évértékelőjében a város strukturált gazdaságfejlesztési stratégiájára hívta fel a figyelmet, valamint az elért befektetés-ösztönzési eredményekre, különös tekintettel az ipari park és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre. Mint mondta: „Keleten is lehet olyan gazdaságot építeni, mely nyugaton is elismerésre tarthat számot. Debrecen elmúlt 10 éve arra bizonyíték, hogy egy gazdasági szerkezetváltásnak köszönhetően fel lehet zárkózni Közép-Európa legdinamikusabban növekvő városaihoz.”

A város erősen diverzifikált gazdasága, valamint oktatási rendszerének minőségi és mennyiségi fejlesztése együtt garantálják Debrecen és a régió fejlődését. A városvezetés számításai szerint Debrecen gazdasága a 2020-as méretéhez képest 6-szorosára fog nőni 2030-ra.

„Debrecen ma egy különleges és hatalmas méretű gazdasággal járul hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez, hiszen a világ kiemelkedő technológiai tudását jelentő iparvállalatokat vonzotta magához az elektromobilitás és az energiatárolás területén. Ugyanakkor ez a folyamat csak akkor tekinthető hosszú távon sikeresnek, ha megfelelő figyelmet fordítunk a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra. Ebben pedig mindannyiunknak komoly feladata és felelőssége van”

– zárta beszédét a polgármester.

Fenntarthatóan és vállalati szinergiákkal a sikerért

A köszöntőket követő panelbeszélgetésben debreceni multinacionális vállalatok (BMW, LEGO, CATL, WizzAir) felsővezetőit ültették egy asztalhoz, hogy megosszák tapasztalataikat és várakozásaikat a régió fejlődését illetően. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság, a helyi adottságokra és erőforrásokra történő építkezés elsődleges szempont kell legyen minden Debrecenben és a régióban befektető vállalat számára.

A generatív mesterséges intelligencia gazdaságélénkítő hatásának témáját Marc Olric, a PwC Németország nemzetközi szakértője járta körbe, míg Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója aktuális tőkepiaci trendekről és a vállalatoknak kínálkozó börzei lehetőségekről beszélt. A Debrecenben és a régióban működő magyar tulajdonú vállalatok kilátásait, növekedési terveit és beszállítói potenciálját járták körbe a Tranzit Csoport, a Xanga, a Hajdu és a KITE vezetői egy pódiumbeszélgetés keretében.

Kiválósági díjak a legkiemelkedőbb helyi gazdasági szereplőknek

A délelőtti program zárásaként került sor annak a két díjnak az átadására, melyeket Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója és Papp László, Debrecen polgármestere nyújtottak át. Dr. Ábrahám László, a Sensirion Hungary Kft. ügyvezető igazgatója nyerte a „Üzleti Életért Kiválóság Díj 2024” elismerést a Kelet-magyarországi régió gazdasági fejlődése érdekében végzett példamutató szakmai és közéleti munkájának elismeréseként.

„A Jövő Vállalata Kiválóság Díj 2024” a DataExpert Services Kft.-t illette innovációs képességéért és a Kelet-magyarországi régióban hiánypótló tevékenységéért, mellyel nagymértékben hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséért.

Az előadásokat követően 3 szekcióteremben folytatódott a közös gondolkodás szakmai workshopok keretében. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a műszaki és kutatás-fejlesztési tevékenységeknek a régió fejlődésében betöltött szerepéről szervezett panelbeszélgetést. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) workshopján a fenntartható munkaerőpiac volt fókuszban. A VOSZ Hajdú-Bihar vármegyei szervezete a generációváltás és a digitalizáció kapcsolatát vette górcső alá abban a szekcióban, ahol a sikeres vállalat és a vállalati siker ismérveit keresték.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss