Connect with us

Gazdaság

Több tízezer ember munkahelyét védték meg a közép-európai országokban

Kulcsszerep várhat a munkaerőkölcsönzőkre a következő időszakban

Működnek a magyar munkahelyvédelmi intézkedések, és az is jól látszik az elmúlt hónapok tapasztalataiból, hogy a munkaerő-kölcsönzés itthon és a szomszédos országokban is jó alapot ad az újrainduláshoz, miközben országonként más-más módon igyekeznek felvenni a harcot a COVID okozta helyzettel.

Legalábbis így látják a régió nyolc országában leánycéggel rendelkező Prohuman szakemberei, akik most összegezték, hogy a környező országok kormányai milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válságot.

A régió vezető HR szolgáltatójának szakértői szerint a járvány okozta visszaesés a munkaerő-kölcsönzést is elérte, ugyanakkor a hazai helyzeten sokat segített, hogy a kormányzat kiterjesztette a munkahelyvédelmi intézkedéseket a munkaerő kölcsönzési keretek között foglalkoztatott dolgozókra is. Hazai viszonylatban az elmúlt időszakban a kölcsönzött foglalkoztatási konstrukcióban dolgozók közül eddig már közel 5.000 ember munkahelyének megőrzéséhez járulhatott hozzá ez az intézkedés a Prohuman szerint.

„A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások az egész közép-kelet-európai régióban komoly fennakadásokat okoztak a gazdaságban, és az egyes kormányok változatos eszközökkel igyekeztek minimalizálni a károkat, ösztönözni a talpra állást. A magyar kormány adó- és járulékkönnyítésekkel, adósság-átütemezéssel, munkahelymegőrző és munkahelyteremtő bértámogatással próbálta elérni, hogy minél több ember őrizhesse meg megélhetését. A Prohuman Magyarország mellett Romániában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Bulgáriában is jelen van, így első kézből láttuk, miként reagáltak az egyes országok a válságra. Vannak ugyan eltérések, de az mindenhol biztosan látszik, hogy rugalmasságának köszönhetően a munkaerő kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma, jó alapot adott és ad a munkáltatók számára, hogy megfelelően reagálhassanak az újrakezdés kihívásaira”

– mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.

Az alapjövedelemtől a hitelekig

Sok más országhoz hasonlóan Romániában is bevetették a Kurzarbeit helyi változatát: a kormány a kieső munkabér 75%át vállalta át azoktól a vállalkozásoktól, amelyek a bevételkiesés miatt csökkentették munkatársaik munkaidejét. A román kormány előírta azt is, hogy a 12 évnél fiatalabb gyermekeket nevelők szülőknek szabadnapot kell biztosítani, ha az iskolák a járványhelyzet miatt távoktatásra állnak át, és ezekre a tanítási napokra ki kell fizetni a napi bér háromnegyedét (de nem többet, mint az átlagbér 75 százalékát). A 16 és 29 év közötti, illetve 50 év fölötti friss munkanélküliek elhelyezkedését azzal ösztönzik, hogy az állam 2500 lejig (520 euróig) átvállalja bérük felét a munkaadótól. Világszerte több országban merült fel, hogy az alapjövedelem valamilyen formája jó megoldás lehet a jelenlegi helyzetben, és Szlovéniában ki is próbálták: tavasszal, a járvány tetőpontján havi 700 eurós juttatást szavaztak meg azoknak, akik nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként, őstermelőként biztosították megélhetésüket. Emellett számos járulékot elengedtek, a cégeknek likviditási hiteleket biztosítottak, átvállalták a munkavállalók betegállományát, és utazási vouchereket adtak a szlovén állampolgároknak, hogy így ellensúlyozzák a külföldi turisták hiányát.

Horvátországban azoknak a vállalatoknak a dolgozói, akik a válság miatt nem tudtak dolgozni, a tavaszi hónapokban 4000 kuna (190 ezer forint) havi fizetést kaptak az államtól. A leginkább sújtott kisvállalkozások adómentességet kaptak, a nagy cégeknek is a forgalmuk visszaesésével arányosan kell adót fizetniük. Szerbiában a kisvállalkozók és a gazdák 30 ezer dinár (90 ezer forint) vissza nem térítendő anyagi támogatást kaptak, míg a nagyobb cégek az alapfizetés 50 százalékát kaphatták meg a kényszerpihenőre küldött foglalkoztatottak után. Bulgáriában a munkabér 60%-át vállalták át az érintett szektorokban működő vállalkozásoktól, és kamatmentes hiteleket kínáltak a kisvállalkozóknak, a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozóknak és más érintett csoportoknak.

Rugalmas alap az újrakezdéshez

A munkaerő-kölcsönzés a régió többi országában is elfogadott foglalkoztatási forma. Romániában az alkalmazottak mintegy 1,4 százalékát alkalmazzák ebben a konstrukcióban, ami hasonló a magyarországi arányhoz. Szerbiában 1,5 és 2,5 százalék közé becsülik a kölcsönzött munkaerő arányát, míg Szlovéniában még jelentősebb szerepet játszik ez a forma 3,5 és 4,5 százalék közötti aránnyal.

Míg a válságos tavaszi hónapokban Magyarországon iparági szinten mintegy 30 százalékkal csökkent a kereslet a kölcsönzött munkaerő iránt, a visszaesés Szlovéniában az 50 százalékot is elérte, míg Romániában a 60 százalékot is megközelítette a helyi irodák tapasztalatai szerint.

„Munkatársaink a régió minden országában azt tapasztalták, hogy a járvány első hullámában csökkent az igény a kölcsönzött munkaerő iránt, viszont az újraindulás után fokozott tempóban kezdett visszaépülni a kereslet a közvetített munkatársakra”

mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.

„A szlovén gazdaság a magyarhoz hasonlóan erősen kitett a német gazdaság teljesítményéhez, így ott is a járműiparban volt tapasztalható tavasszal a legmarkánsabb csökkenés, és Romániában is a gyártó ágazatoknál észleltünk erőteljes visszaesést. Ugyanakkor az informatikai ágazatokban mindkét említett kulcspiacon élénk maradt a kereslet a munkaerő iránt.”

A szakember hozzátette:

„A munkaerő-kölcsönzés ezekben az országokban is rugalmas alapot jelenthet az újra erősödéshez. Öt országban közel 1000 vállalat partnereként közelről látjuk az ipari átalakulást, értjük a különböző szektorokban tevékenykedő vállalatok igényeit, ismerjük a hazai és regionális munkaerőpiaci helyzetet. Partnereinket jelentős számú képzett munkaerő biztosításával segítettük az újraindulásban az elmúlt hónapokban, tudunk segíteni az átképzésben, és úgy gondoljuk, hogy az esetlegesen előttünk álló további járványhullámok kezelésében is fontos segítséget jelenthet a cégek életében a munkaerőkölcsönzés rugalmassága.”

Gazdaság

Fontos változás az OTP Banknál: októbertől kombinálható lesz az Otthon Start és a falusi CSOK

Az OTP Bank októbertől a falusi CSOK-ot is engedi igényelni az Otthon Start mellé. A támogatás önerőként beszámítható, így nagyobb összegű, kedvezményes finanszírozás érhető el a banktól – vette észre a BiztosDöntés.hu.

Gyakran kevés az Otthon Start önmagában

Bár a kezdeti roham némiképp alábbhagyott, a bankok még mindig élénk érdeklődést tapasztalnak az Otthon Start hitel iránt. Sok igénylőnek azonban nem elég az 50 millió forintos hitelkeret, ezért további hitelek iránt is érdeklődnek.

Az ügyfelek szeretnék a költségeket minél alacsonyabban tartani, ezért az Otthon Startot igyekeznek más támogatott hitellel kiegészíteni. Itt jön képbe a CSOK Plusz, a falusi CSOK és a falusi CSOK hitel, amelyek szintén lakáscélra igényelhető, támogatott konstrukciók, de a Babaváró hitel vagy akár a munkáshitel is, amelyek szabad felhasználásúak.

Mikor jó választás a falusi CSOK?

A falusi CSOK egy vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, amely a jogszabályban listázott településeken vehető igénybe. Előnye, hogy önerőként felhasználható, márpedig az önerő előteremtése jellemzően az igénylés legnehezebben teljesíthető feltétele.

Még kedvezőbb a helyzet azok számára, akik 10 százalék önerővel tudnak Otthon Start hitelt igényelni, hiszen a falusi CSOK összege akár 15 millió forint is lehet, ha a házaspár 3 gyermeket nevel vagy vállal.

Otthon Start és falusi CSOK az OTP-nél

Az OTP Banknál a program indulása óta kombinálható az Otthon Start a CSOK Plusszal. Októbertől azonban a falusi CSOK-kal is igényelhetik azok, akik vidéken terveznek házat vásárolni.

Az Otthon Start lakáshitelt harmonizálták a többi támogatott konstrukcióval, így a jogszabály lehetővé teszi a támogatások és támogatott hitelek együttes igénybevételét.

Ennek azonban nem csak az a feltétele, hogy az igénylők mindegyik támogatott hitel és támogatás feltételeinek külön-külön megfeleljenek, hanem az is, hogy a bankoknak legyen kialakított gyakorlatuk az együttes igénylésre. Az OTP Banknál erre októbertől már a falusi CSOK esetében is van lehetőség.

A falusi CSOK nem minden banknál elérhető

  • A falusi CSOK támogatást, jelenleg négy bank kínálja: az OTP, az MBH, a K&H és az Erste.
  • Az OTP Banknál az ügyfelek zöme önmagában Otthon Start hitelt szeretne, és csak az igénylők kisebb része szeretné azt más termékkel kombinálni.
  • Az MBH Bank számos ügyfele érdeklődik a kombinálhatóságról, itt CSOK Plusszal, falusi CSOK-kal és piaci lakáshitellel is kombinálható az Otthon Start.
  • Az Erste szintén lehetővé teszi az Otthon Start kombinálását más kamattámogatott hitelekkel és támogatással, és tapasztalnak is ilyen irányú érdeklődést az ügyfeleik részéről.
  • K&H Bank CSOK Plusz, Babaváró hitel és munkáshitel mellé is ajánlja az Otthon Start hitelt, a további igényekről még gyűjtik az adatokat.

Kinek kell többletforrás?

A bankok szerint sokan keresnek kiegészítést az Otthon Start hitel 50 millió forintja mellé, köztük azonban többségben vannak a budapestiek.

cél a minél alacsonyabb teljes költség, ezért elsőbbséget élveznek a támogatott megoldások. A CSOK Plusz viszont csak további gyermeket vállaló házaspárok számára elérhető, és a Babaváró hitelhez is bővíteni szükséges a családot. A falusi CSOK támogatáshoz és falusi CSOK hitelhez nem kell további gyermeket vállalni, viszont ezek a konstrukciók csak vidéki ingatlanvásárlók számára elérhetők.

Aki az Otthon Start hitel mellett jogosult a falusi CSOK-ra is, annak érdemes élni a kombináció lehetőségével, hiszen a CSOK támogatáts nem kell visszafizetni.

Hol érdemes igényelni?

Bár a falusi CSOK támogatás kevés banknál elérhető, a jogszabály előírja a bankok számára, hogy akkor is együtt kell működniük az igénylési folyamatban, ha az ügyfél különböző hitelintézeteknél igényli a különböző támogatott konstrukciókat.

Mégis praktikus lehet olyan bankot választani, ahol minden szükséges termék elérhető. Így egyszerűbb az ügyintézés, jobban kihasználhatók a kedvezmények és kevesebb a buktató.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új szintre lép a Syngenta fenntarthatósági programja Dióskálon

Az idei évtől a dióskáli INTERRA® Farm nemcsak a Syngenta fenntarthatósági kezdeményezéseit bemutató gazdaságként, hanem agronómiai, növényvédelmi és digitális megoldásainak kiemelt kísérleti terepeként is működik tovább.

Plótár István zalai gazdasága több mint egy évtizedes, követésre érdemes tapasztalatokkal szolgál más termelők számára is, amelyekkel fokozhatják versenyképességüket és fenntarthatóan növelhetik jövedelmezőségüket.

A Syngenta idén novemberben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Negyed évszázados sikertörténete során a termelők igényeit folyamatos innovációval, a helyi viszonyokra és személyre szabott megoldásokkal szolgálta ki. A több évtizedes közös tanulás, tapasztalatszerzés és együttműködés a termelőkkel hazánkban is azt eredményezte, hogy a gazdálkodók immár nemcsak termékeket, hanem komplex technológiai és szakmai megoldásokat kapnak a Syngentától. Olyan gyakorlati tudást, amely kézzel fogható eredményekben, bevétel növekedésben, költségcsökkenésben és fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokban mutatkozik meg.

Világszerte – így Magyarországon is – a termelők embert próbáló kihívásokkal néznek szembe: a klímaváltozás hatásaival, a fogyasztói elvárások növekedésével, a folyamatosan változó szabályozási környezettel, mindezt úgy, hogy a jövedelmezőségük is biztosított legyen. A Syngenta az elmúlt 25 évben a termelés minden lépésében a gazdálkodók mellett állt, a vetőmagok kiválasztásától a precíziós technológiák bevezetésén át egészen a növényvédelmi, biológiai és digitális megoldások alkalmazásáig. A közös cél ma is az, hogy a termelők egészségesebb talajon, kevesebb ráfordítással és kisebb környezeti terheléssel tudjanak termelni, jövedelmezőségük fenntartása mellett.

Jól példázza mindezt a dióskáli Plótár gazdaság, amely 2013-ban csatlakozott a Syngenta fenntarthatósági törekvései keretében létrehozott INTERRA® Farm hálózatához. A Kis-Balaton vízgyűjtő területén található gazdaságban az elmúlt években a hagyományos szántásról fokozatosan átálltak a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokra. Előbb a szántás elhagyásával javult a talaj minősége, csökkent a gépek üzemanyag-fogyasztása és a munkaráfordítás, később a takarónövények alkalmazása révén pedig tovább javult a talaj szerkezete, szervesanyag-tartalma, vízmegtartó képessége és a növények tápanyagfelvétele. A precíziós eljárások – például a változó tőszámú vetés és az optimális tápanyag-kijuttatás – szintén költségmegtakarítást és hozamnövekedést is hoztak.

„A több mint 20 éves együttműködés során a Syngenta támogatásával mindig első kézből tapasztaltam meg az új dolgokat és olyan információkat szereztem, amelyeket a gazdaságomban hasznosítani tudtam. A regeneratív gyakorlatok alkalmazásával és a Syngentával közös kísérletek révén fejlődött a gazdaságom. Ma már lépéselőnyben vagyok; nagyon sokat tanultam már eddig is, és még fogok is”

– összegezte Plótár István, a dióskáli INTERRA® Farm vezetője.

2025-től a dióskáli INTERRA® Farm a Syngenta agronómiai, növényvédelmi és digitális megoldásainak kiemelt kísérleti terepeként működik tovább. Az idei kísérletek során 10 kukorica és 10 napraforgó hibrid esetében vizsgáljuk a növények vitalitását és termőképességét hagyományosan művelt, tarlóba vetett és forgatás nélküli talajon. A kísérletek keretében a Syngenta digitális megoldásait is használjuk, az Interra®Scan nagyfelbontású talajvizsgálati eszköz alkalmazásával például tápanyag-utánpótlási terv készíthető, míg a Cropwise Planting szolgáltatás táblára szóló optimális tőszám ajánlással segíti a hibridek előnyös tulajdonságainak érvényesülését, a gazdaság fenntarthatóságát.

A kísérletek másik iránya a Syngenta kalászos kultúrákban alkalmazott összehangolt termesztési technológiája, a „Minden szem számít” program fejlesztése. Ha kedvezőek a körülmények, és minden kalászon csak egyetlen szemmel több terem, az akár 300-400 kg/hektár hozamnövekedést is jelenthet egy-egy gazdaságban. A program keretében a Syngenta minden támogatást megad a kalászos növények lehető legjobb fejlődéséhez: a vetőmag fejlesztéssel kezdve a legjobb genetikával, optimális növényvédelemmel, innovatív biológiai és digitális megoldásokkal járul hozzá a növények fenntartható termesztéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egyre kevesebb a csúszásban lévő adós, miközben kapkodnak a hitelekért a magyarok

Érezhető mértékben javult a júniust megelőző egy évben a lakossági hitelportfólió minősége, és az idei év derekán már csak a teljes tartozás 1,1 százaléka volt 90 napnál nagyobb csúszásban.

Elsőre furcsának tűnhet, de ebben részben pont a megugró új kihelyezéseknek van komoly szerepe – ad magyarázatot a javuló számokra Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

Látványosan csökkent az idei év derekáig számolt tizenkét hónapban a 90 napnál nagyobb késedelemben lévő lakossági hitelek aránya: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint június végén mindössze 1,1 százalékot tett ki, ami látványos javulás az egy évvel korábbi 1,5 százalékhoz képest.

Az új hitelfelvevők mindig javítanak a képen

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a portfólió tisztulásához két tényező is hozzájárult. Egyrészt a júniust megelőző egy évben 11,6 százalékkal nőtt a lakossági hitelek állománya – és már csak hajszállal maradt el a 12 ezer milliárd forinttól –, másrészt a 90 napnál régebben lejárt tartozások mennyisége látványosan, csaknem 18 százalékkal csökkent – így már nem egészen 132 milliárd forintot tett csak ki. 

Mindezek alapján a jóval nagyobbra duzzadó hitelportfólión belül zsugorodott a jelentős csúszásban lévő állomány, ami magyarázza a nagymértékű javulást.

A hitelállomány emelkedése viszont nem csak azért fontos, mert így nagyobb a bázis, amiből ki lehet indulni, hanem azért is, mert az újonnan kihelyezett hiteleket rendszerint jóval pontosabban fizetik az adósok, mint a több éve felvett kölcsönöket. 

Ennek pedig nem a kezdeti lelkesedés lelohadása az oka a szakértő szerint, hanem az, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az adós olyan élethelyzetbe kerül, ami megnehezíti, netán végképp lehetetlenné teszi a törlesztést.

Hihetetlen, mennyi hitel ömlött a piacra

Az újonnan kihelyezett hitelekből pedig az év első felében egyáltalán nem mutatkozott hiány, sőt, több meghatározó terméknél is új csúcsokat regisztráltak a szerződések összegénél. Így történt ez például a lakáshiteleknél, amelyeknél a 2024, első felére kimutatottnál közel 26 százalékkal többet, 809,4 milliárd forintnyit helyeztek ki a bankok.

A szintén húzóterméknek számító személyi hiteleknél még ennél is gyorsabban, bő 40 százalékkal emelkedett az új kihelyezések összege. Gergely Péter szerint ezekben a tendenciákban pedig nem is várható változás, leginkább ami a lakáshiteleket illeti: szeptemberben ugyanis elindult az Otthon Start Program, amely révén a piaci kölcsönökénél jóval alacsonyabb, évi legfeljebb három százalékos kamat mellett juthatnak finanszírozáshoz az arra jogosultak.

A lakáshitelesek a legfegyelmezettebbek

A jegybank adatai szerint egyébként a lakáshiteleknél mutat a legszebben a portfólió: itt június végén már fél százalék alatt járt a 90 napon túli késedelemben lévő állomány súlya, ami egyébként még az igen kiváló, 2024 júniusi 0,67 százaléknál is 0,2 százalékponttal jobb arány.

Ennél is szebb képet mutat a január óta elérhető munkáshitel: itt a június végi, 104,6 milliárdos állományból mindössze 87 millió forintnyi volt három hónapot meghaladó késedelemben, ami az akkor hat hónapos múltra visszatekintő konstrukcióra való tekintettel nem is csoda. Ezzel együtt a kamatmentes, támogatott hitelnél aggasztó jel, hogy a 31 és 90 nap közötti csúszásban lévő állomány már júniusra elérte a 2,7 milliárd forintot, ami a BiztosDöntés.hu szakértője szerint nem feltétlenül biztató a folytatásra nézve.

A személyi kölcsönöknél viszont még mindig viszonylag magas, 3 százalékos a három hónapon túl késő hitelek részesedése, igaz, itt is több mint egy százalékpontot sikerült javítani az arányon egy év alatt. A babaváró hitelnél viszont minimálisan ugyan, de nőtt az arány tavaly júniushoz képest: igaz, így is mindössze 0,5 százalékot tett ki.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss