Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Több tízezer ember munkahelyét védték meg a közép-európai országokban

Kulcsszerep várhat a munkaerőkölcsönzőkre a következő időszakban

Működnek a magyar munkahelyvédelmi intézkedések, és az is jól látszik az elmúlt hónapok tapasztalataiból, hogy a munkaerő-kölcsönzés itthon és a szomszédos országokban is jó alapot ad az újrainduláshoz, miközben országonként más-más módon igyekeznek felvenni a harcot a COVID okozta helyzettel.

Legalábbis így látják a régió nyolc országában leánycéggel rendelkező Prohuman szakemberei, akik most összegezték, hogy a környező országok kormányai milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válságot.

A régió vezető HR szolgáltatójának szakértői szerint a járvány okozta visszaesés a munkaerő-kölcsönzést is elérte, ugyanakkor a hazai helyzeten sokat segített, hogy a kormányzat kiterjesztette a munkahelyvédelmi intézkedéseket a munkaerő kölcsönzési keretek között foglalkoztatott dolgozókra is. Hazai viszonylatban az elmúlt időszakban a kölcsönzött foglalkoztatási konstrukcióban dolgozók közül eddig már közel 5.000 ember munkahelyének megőrzéséhez járulhatott hozzá ez az intézkedés a Prohuman szerint.

„A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások az egész közép-kelet-európai régióban komoly fennakadásokat okoztak a gazdaságban, és az egyes kormányok változatos eszközökkel igyekeztek minimalizálni a károkat, ösztönözni a talpra állást. A magyar kormány adó- és járulékkönnyítésekkel, adósság-átütemezéssel, munkahelymegőrző és munkahelyteremtő bértámogatással próbálta elérni, hogy minél több ember őrizhesse meg megélhetését. A Prohuman Magyarország mellett Romániában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Bulgáriában is jelen van, így első kézből láttuk, miként reagáltak az egyes országok a válságra. Vannak ugyan eltérések, de az mindenhol biztosan látszik, hogy rugalmasságának köszönhetően a munkaerő kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma, jó alapot adott és ad a munkáltatók számára, hogy megfelelően reagálhassanak az újrakezdés kihívásaira”

– mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.

Az alapjövedelemtől a hitelekig

Sok más országhoz hasonlóan Romániában is bevetették a Kurzarbeit helyi változatát: a kormány a kieső munkabér 75%át vállalta át azoktól a vállalkozásoktól, amelyek a bevételkiesés miatt csökkentették munkatársaik munkaidejét. A román kormány előírta azt is, hogy a 12 évnél fiatalabb gyermekeket nevelők szülőknek szabadnapot kell biztosítani, ha az iskolák a járványhelyzet miatt távoktatásra állnak át, és ezekre a tanítási napokra ki kell fizetni a napi bér háromnegyedét (de nem többet, mint az átlagbér 75 százalékát). A 16 és 29 év közötti, illetve 50 év fölötti friss munkanélküliek elhelyezkedését azzal ösztönzik, hogy az állam 2500 lejig (520 euróig) átvállalja bérük felét a munkaadótól. Világszerte több országban merült fel, hogy az alapjövedelem valamilyen formája jó megoldás lehet a jelenlegi helyzetben, és Szlovéniában ki is próbálták: tavasszal, a járvány tetőpontján havi 700 eurós juttatást szavaztak meg azoknak, akik nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként, őstermelőként biztosították megélhetésüket. Emellett számos járulékot elengedtek, a cégeknek likviditási hiteleket biztosítottak, átvállalták a munkavállalók betegállományát, és utazási vouchereket adtak a szlovén állampolgároknak, hogy így ellensúlyozzák a külföldi turisták hiányát.

Horvátországban azoknak a vállalatoknak a dolgozói, akik a válság miatt nem tudtak dolgozni, a tavaszi hónapokban 4000 kuna (190 ezer forint) havi fizetést kaptak az államtól. A leginkább sújtott kisvállalkozások adómentességet kaptak, a nagy cégeknek is a forgalmuk visszaesésével arányosan kell adót fizetniük. Szerbiában a kisvállalkozók és a gazdák 30 ezer dinár (90 ezer forint) vissza nem térítendő anyagi támogatást kaptak, míg a nagyobb cégek az alapfizetés 50 százalékát kaphatták meg a kényszerpihenőre küldött foglalkoztatottak után. Bulgáriában a munkabér 60%-át vállalták át az érintett szektorokban működő vállalkozásoktól, és kamatmentes hiteleket kínáltak a kisvállalkozóknak, a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozóknak és más érintett csoportoknak.

Rugalmas alap az újrakezdéshez

A munkaerő-kölcsönzés a régió többi országában is elfogadott foglalkoztatási forma. Romániában az alkalmazottak mintegy 1,4 százalékát alkalmazzák ebben a konstrukcióban, ami hasonló a magyarországi arányhoz. Szerbiában 1,5 és 2,5 százalék közé becsülik a kölcsönzött munkaerő arányát, míg Szlovéniában még jelentősebb szerepet játszik ez a forma 3,5 és 4,5 százalék közötti aránnyal.

Míg a válságos tavaszi hónapokban Magyarországon iparági szinten mintegy 30 százalékkal csökkent a kereslet a kölcsönzött munkaerő iránt, a visszaesés Szlovéniában az 50 százalékot is elérte, míg Romániában a 60 százalékot is megközelítette a helyi irodák tapasztalatai szerint.

„Munkatársaink a régió minden országában azt tapasztalták, hogy a járvány első hullámában csökkent az igény a kölcsönzött munkaerő iránt, viszont az újraindulás után fokozott tempóban kezdett visszaépülni a kereslet a közvetített munkatársakra”

mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.

„A szlovén gazdaság a magyarhoz hasonlóan erősen kitett a német gazdaság teljesítményéhez, így ott is a járműiparban volt tapasztalható tavasszal a legmarkánsabb csökkenés, és Romániában is a gyártó ágazatoknál észleltünk erőteljes visszaesést. Ugyanakkor az informatikai ágazatokban mindkét említett kulcspiacon élénk maradt a kereslet a munkaerő iránt.”

A szakember hozzátette:

„A munkaerő-kölcsönzés ezekben az országokban is rugalmas alapot jelenthet az újra erősödéshez. Öt országban közel 1000 vállalat partnereként közelről látjuk az ipari átalakulást, értjük a különböző szektorokban tevékenykedő vállalatok igényeit, ismerjük a hazai és regionális munkaerőpiaci helyzetet. Partnereinket jelentős számú képzett munkaerő biztosításával segítettük az újraindulásban az elmúlt hónapokban, tudunk segíteni az átképzésben, és úgy gondoljuk, hogy az esetlegesen előttünk álló további járványhullámok kezelésében is fontos segítséget jelenthet a cégek életében a munkaerőkölcsönzés rugalmassága.”

Gazdaság

Jelentős munkaerőpiaci tartalékot jelentenek a fiatalok

Júniusban elindult a roham a diákmunkákért, de vannak olyan területek, ahol már tavasszal érdeklődnek a diákok a Job Force Iskolaszövetkezet szerint. Nyáron a legtöbb fiatalt a vendéglátásban, turizmusban, kereskedelemben várják, de futárnak is sokan állnak a nyári szünetben.

A dolgozni vágyó fiatalok átlagosan bruttó 2000-2500 forintos órabérrel számolhatnak, de van olyan munkakör is, ahol ez elérheti a bruttó 5 ezer forintot is. Azok, akik a karrierjüket szeretnék beindítani a nyáron, leginkább a gyakornoki programokat keresik, amely mára a vállalatok számára fontos utánpótlási csatornává vált.

A nyári szünet közeledtével minden évben jelentősen megugrik a diákmunka iránti érdeklődés. Bár a legtöbb fiatal júniusban kezdi meg az álláskeresést, egyes területeken már hónapokkal korábban elindul a szervezés. Vannak olyan munkakörök és cégek, ahol a visszatérő diákokkal már február-március környékén elkezdődik az egyeztetés – derült ki a Job Force Iskolaszövetkezet összeállításból. A NAV arra is felhívja a figyelmet, hogy a diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. Ráadásul a 25 év alatti diákoknak semmilyen közterhet nem kell fizetni, ha iskolaszövetkezet tagjaként végeznek munkát, és a bérük nem haladja meg a havi 715 765 forintot.

A szolgáltatószektor továbbra is a legnagyobb foglalkoztató

A legtöbb diákmunkást továbbra is a vendéglátás, a turizmus, a kereskedelem és az adminisztratív területek alkalmazzák, de sok fiatal vág bele a futárkodásba is a szünetben. A legnépszerűbb diákmunkák között azonban nem a szezonális, vízparti állások vezetnek. A diákok körében jelenleg az irodai munkák a legkeresettebbek, ezt követik a kereskedelmi pozíciók, majd a vendéglátás.

A diákmunkára továbbra is a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban koncentrálódik a kereslet, az utóbbi években a kisebb települések és a nagyvárosok vonzáskörzetében található cégek is egyre aktívabban foglalkoztatnak nyáron fiatalokat.

Bruttó 2250 forint az átlag

„A bérekben jelentős különbségek vannak az egyes munkakörök között. Átlagosan a bruttó órabérek jellemzően 2000–2500 forint között alakulnak, míg a futárszolgálatoknál akár bruttó 5000 forintos óradíj is elérhető. A fiatalok pedig nyáron jóval többet dolgoznak: míg a tanév során ez átlagosan havi 64 óra, nyáron a havi munkamennyiség átlagosan 100–120 órára ugrik. A legaktívabb korosztály pedig a 18 és 25 év közötti fiatalokból kerül ki”

– mondta Magony András, a Job Force Iskolaszövetkezet vezetője.

A szakember hozzátette, hogy a Work Force-hoz tartozó, Job Force Iskolaszövetkezet hosszú évek óta közvetít diákmunkára fiatalokat, így segítve a partnereket a zökkenőmentes munkaerő-ellátásban. Magony András szerint a munkáltatók számára a legfontosabb értékek közé a kiszámíthatóság, a megbízhatóság és a lojalitás tartozik. A fiatalok ezzel szemben elsősorban a rugalmasságot, a saját elvárásaiknak megfelelő munkahelyi környezetet és a jól tervezhető munkabeosztást keresik.

Egyre fontosabb utánpótlási csatorna a gyakornoki program

A szakember azt is kiemelte, hogy a gyakornoki programok szerepe egyre jobban felértékelődik mind a két fél számára. A fiataloknak a karrierjük beindítására adnak lehetőséget ezek a programok, míg a cégeknek fontos utánpótlási csatornát jelentenek. A diák valós munkakörnyezetben próbálhatja ki magát, miközben a munkáltató is megismerheti a leendő munkatársat. Sikeres együttműködés esetén a gyakornoki időszak könnyen teljes munkaidős állásajánlathoz vezethet.

„Az adataink szerint a diákok átlagosan 6 hónapot töltenek egy-egy gyakornoki program keretében a cégeknél. Elsősorban pedig a hosszú távú munka lehetőségét, valódi szakmai tapasztalatot, tanulási, fejlődési lehetőséget és versenyképes jövedelmet keresnek”

– tette hozzá Magony András.

A cégeknek érdemes azzal is számolniuk, hogy nyáron a diákok jóval több időt tudnak munkával tölteni, azaz ilyenkor átmenetileg nagyobb szerepet vállaljanak a napi működésben, a szabadságukat töltő munkavállalók okozta fennakadásokat így jól lehet menedzselni, miközben a fiatalok is még jobban elmélyíthetik a szakmai tapasztalatukat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Kyndryl Foundation 100 000 dolláros támogatással erősíti meg elkötelezettségét

A Kyndryl jótékonysági szervezete, a Kyndryl Alapítvány bejelentette harmadik éve futó globális támogatási programjának kedvezményezettjeit. A támogatásban részesülő 14 nonprofit szervezet között ismét helyet kapott a United Way Magyarország.

A Kyndryl ezzel tovább erősíti hosszú távú elkötelezettségét a kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készségek fejlesztése iránt világszerte.

A Kyndryl Alapítvány legújabb támogatási portfóliója a korábbi, többéves együttműködések folytatása mellett új szervezeteket is bevon. A programok középpontjában a kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-képzések, a digitális befogadás és a munkaerőpiaci felkészítés áll.

Az United Way Magyarország immár második egymást követő évben részesül támogatásban, és a 100 000 amerikai dolláros hozzájárulást az „United for CyberSafe Youth” program folytatására és továbbfejlesztésére fordítja. A moduláris képzési program középiskolás diákokat és fiatal felnőtteket céloz, kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű közösségekre és a látássérült emberekre.

A program hatását jól tükrözik olyan résztvevők tapasztalatai, mint a pécsi látássérült középiskolás diák, Dorottya, aki éppen érettségire készült és az egyetemi továbbtanulását tervezte, amikor részt vett egy mesterséges intelligenciára fókuszáló képzésen. A program során olyan eszközöket és alkalmazásokat ismert meg, amelyek támogatják az önálló tanulást, például összefoglalják és akadálymentes formátumba alakítják a tananyagokat.

„Fel tudom tölteni a tananyagokat, akár teljes tankönyveket is, az alkalmazás pedig úgy foglalja össze őket, hogy könnyen megértsem. Olyan érzés, mintha a saját tankönyvemmel beszélgetnék”

– mondta.  A program a felelős MI-használatra is kiemelt figyelmet fordított, így Dorottya nemcsak új eszközöket ismert meg, hanem azt is megtanulta, hogyan használhatja azokat tudatosan és kritikusan a tanulásban és a mindennapi életben – ez pedig fontos készség lesz jövőbeli tanulmányai során.

A Kyndryl Alapítvány olyan programokat támogat, amelyek a munkaerőpiacon értékes digitális készségeket fejlesztenek, és segítik az embereket abban, hogy megfelelő munkalehetőségekhez jussanak. Ezek az oktatási programok várhatóan több mint 100 000 ember életére lesznek hatással világszerte.

„A Kyndryl Alapítvány magyarországi jelenléte immár a harmadik évébe lép, melynek segítségével tovább mélyítjük elkötelezettségünket azon programok iránt, amelyek gyakorlati kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készségekkel vértezik fel a fiatalokat”

– mondta Presszer Péter, a Kyndryl Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

„A United Way Magyarországgal folytatott együttműködésünk közös célja, hogy minél több diák és fiatal felnőtt számára tegyük elérhetővé a magas színvonalú digitális képzéseket.”

A globális támogatási program harmadik évének kedvezményezettjeiről további információ itt található.

A Kyndryl Alapítvány kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készséghiány enyhítését célzó kezdeményezéseiről további részletek a www.kyndryl.org  oldalon érhetők el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Reális forgatókönyv, hogy jövőre az AI vásárol helyettünk

Az online kereskedelem csendben, mégis soha nem látott sebességgel alakul át. Egy vásárlási döntés előtt egyre többen fordulnak nagy nyelvi modellekhez
– például Geminihez, Copilothoz vagy ChatGPT-hez –, és sok esetben már el sem indítanak hagyományos keresést például a Google-ben.

„A mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések jóval részletesebb helyzetekből indulnak ki, mint a korábbi keresések, az AI pedig olyan válaszokat ad, amelyek szinte észrevétlenül terelik a felhasználót egy konkrét termék vagy megoldás felé”

– mutat rá az egyik legfontosabb trendre Gandera Balázs, az INTREN digitális marketing ügynökség ügyvezetője.

A keresést felváltja a beszélgetés: új korszak kezdődik

„Egy új felhasználói réteg már aktívan használja ezt a megközelítést, és a változás üteme kifejezetten gyors”

– hangsúlyozza a szakértő. Ma már sokan nem egyszerűen beírják a keresőbe, hogy „gyerekbicikli”, hanem részletesen leírják az igényeiket: életkort, színt, felhasználási helyzeteket, preferált kialakítást és egyedi elvárásokat. Az AI erre nemcsak válaszokat ad, hanem alternatívákat kínál, visszakérdez, és folyamatos párbeszéddel formálja a vásárlói döntést. Bár az ilyen típusú keresések aránya egyelőre nem tűnik nagynak, a növekedés tempója kiemelkedő.

„Rövid idő alatt többszörösére bővülhet az AI-alapú keresések aránya, ami már érezhető hatást gyakorol a kereskedők forgalmára”

– teszi hozzá Gandera Balázs.

AI, mint digitális vásárlási asszisztens

A vásárlási folyamat alapjaiban alakul át. A felhasználó egyetlen kérdésre választ kap, majd azonnal további, személyre szabott javaslatok érkeznek, amelyek fokozatosan mélyítik az érdeklődését. Az AI alternatívákat ajánl, új szempontokat ad, és egyre konkrétabb irányba tereli a döntést. Ezzel párhuzamosan megjelennek azok a linkek és ajánlások is, amelyek már közvetlenül a vásárláshoz vezetnek. Nemzetközi szinten már ennél is tovább mentek: olyan megoldások születnek, ahol az AI nemcsak ajánl, hanem magát a tranzakciót is előkészíti.

„A Google által bejelentett fejlesztések például egy központi kosár köré épülnek, amely több webshop kínálatát kezeli egy helyen. A rendszer folyamatosan figyeli az árakat és akciókat, miközben releváns ajánlatokat ad, a vásárlás pedig akár egyetlen lépésben végrehajthatóvá válik”

– emeli ki a szakértő.

Gyors adaptáció előtt a hazai e-kereskedelem

A magyar piac számára is érezhetők már ezek a változások és várható, hogy rövid időn belül átalakulnak a vásárlási szokások. A bevezetés jellemzően a nagy nemzetközi szereplőknél indul, majd gyorsan terjed a szélesebb körben használt webshop rendszereken keresztül.

„Reális forgatókönyv, hogy egy éven belül tömegesen jelennek meg ezek a működések a mindennapi vásárlásban”

– hívja fel a figyelmet az INTREN szakértője. Kiemeli: ebben a helyzetben a kereskedők, cégek láthatóságának kérdése is új szintre lép. A keresőoptimalizálás alapelvei továbbra is érvényesek maradnak, ugyanakkor alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a döntési pontok egyre gyakrabban az AI válaszaiban jelennek meg.

Azok a kereskedők, akik időben reagálnak, biztosabb pozíciót építhetnek ki ebben az új környezetben.

„Az első lépések nem igényelnek jelentős erőforrást. Tudatos jelenlét, megfelelő adatstruktúrák és frissített tartalom már elegendő lehet ahhoz, hogy egy márka megjelenjen az ajánlások között. Ez az időszak inkább felkészülésről szól, mint versenyfutásról, ugyanakkor a tempó gyors, és a figyelem kulcsszerepet kap”

– összegez Gandera Balázs.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss