Gazdaság
A közbeszerzési törvény legfontosabb változásai 2020-ban
A közbeszerzési törvény – akárcsak az összes többi jogszabály – nincs kőbe vésve. Időről időre felülvizsgálatra, csiszolásra szorul, hogy még inkább megfeleljen a kitűzött céloknak.
Vállalkozóként fontos, hogy tisztában legyünk a változtatásokkal, hiszen egy-egy módosítás a sikeres pályázásra is kihatással lehet. A 2020-as újítások, ugyan nem mondhatók hatalmasnak, mégis érdemes képbe kerülni az új szöveggel. Ebben segít cikkünk, amiben összefoglaltuk a közbeszerzési törvény (Kbt.) legfontosabb változásait.
A Kbt-ről dióhéjban
Az első magyar közbeszerzési törvény 1995-ben született, majd 2003-ban, ’11-ben és ’15-ben történtek nagyobb volumenű korrekciók. A jelenleg hatályban lévő verzió természetesen az Európai Uniós joggal is tökéletesen összhangban van. A közbeszerzési törvény célja mindig ugyanaz maradt: olyan keretet adni az állami és önkormányzati költéseknek, melyek szavatolják a tisztaságot, átláthatóságot és az észszerűséget.
Nem változott az sem az évtizedek során, hogy mire vonatkozhat közbeszerzés: árura, szolgáltatásra, építési beruházásra és koncesszióra. A törvény ráadásul értékhatárokat is rendel az egyes közbeszerzésekhez, és további szigorú feltételeket is felállít. Az áruk kapcsán például csakis forgalomképes és birtokba vehető termékek jöhetnek szóba, az építkezéseknél pedig már maga a tervezés is a Kbt. hatálya alá tartozik.
A törvény azt is definiálja, hogy mely állami szerveknek kötelező közbeszerzés keretén belül beszerezni az árukat, szolgáltatásokat. Ide tartoznak a minisztériumok, az önkormányzatok, tömegközlekedési vállalatok, közműszolgáltatók és a Magyar Posta is. Gyűjtőnéven ajánlatkérőknek hívja őket a jogszabály, a pályázatokon induló vállalkozások pedig az ajánlattevők.
Fontos változás lépett életbe a hazai közbeszerzésekben 2018-ban, hiszen hazánk ekkor váltott a papír alapú tenderkiírásokról az elektronikus megoldásra. Az EKR (elektronikus közbeszerzési rendszer) felületén egy helyen található meg minden fontos információ és dokumentum az egyes közbeszerzésekről, a vállalkozások pedig itt tudnak jelentkezni a tenderekre. Mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők számára kötelező a regisztráció, a közérdekű adatok azonban bárki számára hozzáférhetők.
Ezek a változások lépnek életbe 2020-ban
Ahogy már említettük, a közbeszerzési törvény megszabja, hogy mekkora lehet egy árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés vagy építés maximális értéke. Itt fontos megkülönböztetni az uniós és a nemzeti értékhatárokat, hiszen eltérő limitet jelentenek. Mindkettőben változás történt, ami a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg 2019. november 21-én.
Ennek értelmében az Európai Uniós értékhatárok árubeszerzés és szolgáltatás esetén 139 000 euróra csökkentek, az építési beruházásoknál pedig a korábbi 5 548 000 euró 5 350 000 euróra változott. Más a helyzet a közszolgálatói szerződések esetében, ezeknél ugyanis 428 000 euró a felső limit áruk és szolgáltatások megrendelésénél, 1 millió euró szociális és egyéb szolgáltatásokra, míg az építkezéseknél ugyanúgy 5,35 millió euró a korlát.
A nemzeti értékhatároknál csak az építési beruhásokat érintik a módosítás, hiszen itt 50 millió forint az új értékhatár klasszikus ajánlatkérők (minisztériumok, önkormányzatok) esetén. A közszolgálati szerződéseknél 100 millió forint a plafon, a törvény IV. részének alkalmazásakor azonban ez az összeg 200 millióra emelkedik (a klasszikus ajánlatkérőknél pedig 100 millióra).
A másik fontos változás a tájékoztató hirdetmények megküldésére vonatkozó határidőket érinti. A közbeszerzési törvény alapelvei közé tartozik a nyilvánosság és az átláthatóság, ezért külön paragrafus foglalkozik azzal, hogy pontosan mikor és milyen hirdetményeket szükséges megjelentetni. A 2020. február 1-jével életbe lépett módosító törvény a korábbiaknál szűkebb határidőket szabott meg bizonyos esetekben.
Ennek megfelelően az ajánlatkérőnek három munkanap áll rendelkezésére, hogy az eljárás eredményéről szóló tájékoztatást nyilvánosságra hozza. Akkor is, ha eredményesen, szerződéskötéssel zárult a tender, és akkor is, ha eredménytelen volt a pályáztatás vagy valamilyen okból meghiúsult a szerződéskötés. Korábban a határidő egyébként tíz munkanap volt, így jelentős változásról beszélhetünk.
A másik módosítás a szerződés módosításáról szóló hirdetményt érinti. Az eddig érvényben lévő tizenöt munkanap helyett az idei évtől már csak öt munkanap áll az ajánlatkérők rendelkezésére. A törvényalkotók azzal indokolták a módosításokat, hogy a korszerű elektronikus rendszer sokkal gyorsabb adminisztrációt tesz lehetővé, ráadásul a változtatásokkal rövidebb idő alatt lezárulhatnak a közbeszerzések.
Fontos naprakésznek lenni
A közbeszerzési törvényt ugyan ritkán módosítják, az esetleges változások azonban döntő fontosságúak lehetnek. Laikusként pedig azt sem könnyű megállapítani, melyik újítás vonatkozik az ajánlattevőkre, vagyis a vállalkozásokra. Egy szakember segítségünkre lehet, ugyanakkor érdemes a tenderfigyelő oldalak szolgáltatását is igénybe venni, ahol jellemzően felhívják a figyelmünket egy-egy jogszabályváltozásra.
Gazdaság
Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül
A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.
A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.
„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.
A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.
Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében
Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc
A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.
Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.
Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee
A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.
„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Elérhetőbbé válik a fém 3D nyomtatás
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál
-
Gazdaság1 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred





