Gazdaság
A közbeszerzési törvény legfontosabb változásai 2020-ban
A közbeszerzési törvény – akárcsak az összes többi jogszabály – nincs kőbe vésve. Időről időre felülvizsgálatra, csiszolásra szorul, hogy még inkább megfeleljen a kitűzött céloknak.
Vállalkozóként fontos, hogy tisztában legyünk a változtatásokkal, hiszen egy-egy módosítás a sikeres pályázásra is kihatással lehet. A 2020-as újítások, ugyan nem mondhatók hatalmasnak, mégis érdemes képbe kerülni az új szöveggel. Ebben segít cikkünk, amiben összefoglaltuk a közbeszerzési törvény (Kbt.) legfontosabb változásait.
A Kbt-ről dióhéjban
Az első magyar közbeszerzési törvény 1995-ben született, majd 2003-ban, ’11-ben és ’15-ben történtek nagyobb volumenű korrekciók. A jelenleg hatályban lévő verzió természetesen az Európai Uniós joggal is tökéletesen összhangban van. A közbeszerzési törvény célja mindig ugyanaz maradt: olyan keretet adni az állami és önkormányzati költéseknek, melyek szavatolják a tisztaságot, átláthatóságot és az észszerűséget.
Nem változott az sem az évtizedek során, hogy mire vonatkozhat közbeszerzés: árura, szolgáltatásra, építési beruházásra és koncesszióra. A törvény ráadásul értékhatárokat is rendel az egyes közbeszerzésekhez, és további szigorú feltételeket is felállít. Az áruk kapcsán például csakis forgalomképes és birtokba vehető termékek jöhetnek szóba, az építkezéseknél pedig már maga a tervezés is a Kbt. hatálya alá tartozik.
A törvény azt is definiálja, hogy mely állami szerveknek kötelező közbeszerzés keretén belül beszerezni az árukat, szolgáltatásokat. Ide tartoznak a minisztériumok, az önkormányzatok, tömegközlekedési vállalatok, közműszolgáltatók és a Magyar Posta is. Gyűjtőnéven ajánlatkérőknek hívja őket a jogszabály, a pályázatokon induló vállalkozások pedig az ajánlattevők.
Fontos változás lépett életbe a hazai közbeszerzésekben 2018-ban, hiszen hazánk ekkor váltott a papír alapú tenderkiírásokról az elektronikus megoldásra. Az EKR (elektronikus közbeszerzési rendszer) felületén egy helyen található meg minden fontos információ és dokumentum az egyes közbeszerzésekről, a vállalkozások pedig itt tudnak jelentkezni a tenderekre. Mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők számára kötelező a regisztráció, a közérdekű adatok azonban bárki számára hozzáférhetők.
Ezek a változások lépnek életbe 2020-ban
Ahogy már említettük, a közbeszerzési törvény megszabja, hogy mekkora lehet egy árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés vagy építés maximális értéke. Itt fontos megkülönböztetni az uniós és a nemzeti értékhatárokat, hiszen eltérő limitet jelentenek. Mindkettőben változás történt, ami a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg 2019. november 21-én.
Ennek értelmében az Európai Uniós értékhatárok árubeszerzés és szolgáltatás esetén 139 000 euróra csökkentek, az építési beruházásoknál pedig a korábbi 5 548 000 euró 5 350 000 euróra változott. Más a helyzet a közszolgálatói szerződések esetében, ezeknél ugyanis 428 000 euró a felső limit áruk és szolgáltatások megrendelésénél, 1 millió euró szociális és egyéb szolgáltatásokra, míg az építkezéseknél ugyanúgy 5,35 millió euró a korlát.
A nemzeti értékhatároknál csak az építési beruhásokat érintik a módosítás, hiszen itt 50 millió forint az új értékhatár klasszikus ajánlatkérők (minisztériumok, önkormányzatok) esetén. A közszolgálati szerződéseknél 100 millió forint a plafon, a törvény IV. részének alkalmazásakor azonban ez az összeg 200 millióra emelkedik (a klasszikus ajánlatkérőknél pedig 100 millióra).
A másik fontos változás a tájékoztató hirdetmények megküldésére vonatkozó határidőket érinti. A közbeszerzési törvény alapelvei közé tartozik a nyilvánosság és az átláthatóság, ezért külön paragrafus foglalkozik azzal, hogy pontosan mikor és milyen hirdetményeket szükséges megjelentetni. A 2020. február 1-jével életbe lépett módosító törvény a korábbiaknál szűkebb határidőket szabott meg bizonyos esetekben.
Ennek megfelelően az ajánlatkérőnek három munkanap áll rendelkezésére, hogy az eljárás eredményéről szóló tájékoztatást nyilvánosságra hozza. Akkor is, ha eredményesen, szerződéskötéssel zárult a tender, és akkor is, ha eredménytelen volt a pályáztatás vagy valamilyen okból meghiúsult a szerződéskötés. Korábban a határidő egyébként tíz munkanap volt, így jelentős változásról beszélhetünk.
A másik módosítás a szerződés módosításáról szóló hirdetményt érinti. Az eddig érvényben lévő tizenöt munkanap helyett az idei évtől már csak öt munkanap áll az ajánlatkérők rendelkezésére. A törvényalkotók azzal indokolták a módosításokat, hogy a korszerű elektronikus rendszer sokkal gyorsabb adminisztrációt tesz lehetővé, ráadásul a változtatásokkal rövidebb idő alatt lezárulhatnak a közbeszerzések.
Fontos naprakésznek lenni
A közbeszerzési törvényt ugyan ritkán módosítják, az esetleges változások azonban döntő fontosságúak lehetnek. Laikusként pedig azt sem könnyű megállapítani, melyik újítás vonatkozik az ajánlattevőkre, vagyis a vállalkozásokra. Egy szakember segítségünkre lehet, ugyanakkor érdemes a tenderfigyelő oldalak szolgáltatását is igénybe venni, ahol jellemzően felhívják a figyelmünket egy-egy jogszabályváltozásra.
Gazdaság
Újra növekedési pályán Európa hőszivattyúpiaca, amely már több tízmillió háztartást véd az energiaárak ingadozásától
A Panasonic Heating & Cooling Solutions a European Heat Pump Association (EHPA) legfrissebb adataira hívja fel a figyelmet, amelyek jól mutatják, milyen jelentős fejlődésen ment keresztül a hőszivattyús technológia Európában.
A kontinensen már 29,3 millió lakossági hőszivattyú működik, miközben az értékesítések 2025-ben ismét növekedésnek indultak. Ennek köszönhetően ma már több tízmillió európai háztartás fűti és hűti otthonát úgy, hogy jóval kevésbé van kitéve a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásainak.
Az EHPA adatai szerint 2025-ben 21 európai országban összesen 2,9 millió hőszivattyút értékesítettek, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez egyértelműen jelzi, hogy a lakosság és a telepítő szakemberek bizalma ismét erősödik a technológia iránt. A legdinamikusabb növekedés ráadásul Európa leghidegebb éghajlatú országaiban figyelhető meg. Norvégiában ezer háztartásra már 650 hőszivattyú jut, Finnországban pedig több mint 540, ami a legmagasabb arány egész Európában. Ezek az eredmények egyértelműen cáfolják azt a régóta élő tévhitet, miszerint a hőszivattyúk hideg időjárás mellett kevésbé hatékonyak.
Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója, valamint az EHPA igazgatótanácsának tagja elmondta:
„Ezek az adatok jól mutatják, hogy a hőszivattyúk mára túlléptek az ígéretek szintjén: bizonyított technológiává váltak. Közel 30 millió európai otthon fűtése és hűtése működik már úgy, hogy kevésbé függ a fosszilis energiahordozók árának ingadozásától, és ez a szám tavaly tovább emelkedett. Az EHPA igazgatótanácsának tagjaként nap mint nap követem a szakpolitikai egyeztetéseket, ugyanakkor az igazi eredmények ezekben az otthonokban láthatók. Most az a feladatunk, hogy a következő 30 millió háztartás számára is egyszerűvé tegyük ezt a választást.”
A piac élénkülése országról országra is jól érzékelhető. Németországban 2025-ben 50 százalékkal nőtt a hőszivattyúk értékesítése, és történetük során először az újonnan eladott fűtési rendszerek felét már ezek tették ki. Dániában 36 százalékos bővülést mértek. Franciaország továbbra is Európa legnagyobb hőszivattyúpiaca: tavaly 528 ezer készüléket értékesítettek, az országban pedig már megközelítőleg hétmillió berendezés működik. A második helyen Olaszország áll, ahol 423 ezer új hőszivattyút adtak el. Az EHPA becslése szerint a kontinensen működő hőszivattyúk 2025-ben összesen mintegy 9,7 milliárd euró energiabehozatali költség megtakarításához járultak hozzá, amelynek előnyeit végső soron a háztartások és a vállalkozások élvezik.
A piac további bővülését az európai szabályozási környezet is támogathatja. Az Európai Bizottság jelenleg az Elektrifikációs Cselekvési Terv előkészítésén dolgozik, amelynek célja az elektrifikáció felgyorsítása, valamint a villamos energia és a földgáz árkülönbségének kezelése. Emellett a tagállamokat arra ösztönzik, hogy csökkentsék a hőszivattyúkra és a villamos energiára vonatkozó adókat, illetve áfakulcsokat. A Panasonic ennek megfelelően továbbra is folyamatosan fejleszti európai hálózatát, hogy a telepítők és a lakossági felhasználók számára egyaránt egyszerűbbé tegye az energiahatékony, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési megoldásokra való átállást.
Új lendületet adhatna a piacnak a kombinált támogatási rendszer
A magyarországi hőszivattyúpiac az ingatlanpiac visszafogott teljesítménye ellenére is stabilan teljesít, és az idei évben várhatóan az előző évhez hasonló eredményeket ér el. Az energiaválság, valamint a tartósan magas rezsiköltségek hatására egyre több háztartás választ korszerű hőszivattyús fűtési rendszert, amelynek elterjedését a kedvezményes H tarifa és a folyamatosan bővülő napelemes kapacitás is támogatja.
„Egyre gyakrabban merül fel egy olyan támogatási konstrukció bevezetésének igénye, amely a napelemet, az energiatárolást és a hőszivattyút egyetlen, integrált rendszerként kezeli. Jelenleg Magyarországon még nem érhető el ilyen célzott támogatás, pedig óriási lehetőség rejlik benne. Hazánk az elmúlt években a napelemes villamosenergia-termelés területén a világ élvonalába került, Chile és Görögország mögött a harmadik helyen áll. Erre a kiemelkedő adottságra építve egy olyan program, amely a meglévő napelemes rendszerek akkumulátorral és hőszivattyúval történő kiegészítését, illetve új, integrált rendszerek telepítését ösztönözné, országos szinten is jelentős energiamegtakarítást eredményezhetne”
– mondta Bánhalmi Zoltán, a Panasonic Heating & Cooling Solutions magyarországi kereskedelmi képviselője.
A szakember szerint egy ilyen rendszerrel a napelemes berendezések által megtermelt villamos energia döntő része helyben hasznosulhatna, elsősorban a hőszivattyús fűtés és hűtés energiaigényének fedezésére.
„Tovább növelhetné az érdeklődést, ha a H tarifás mérőn elszámolt fogyasztás szembeállítható lenne a napelemes rendszer által az A1 mérőn visszatáplált villamos energiával. Az ilyen megoldások hosszú távon érdemben hozzájárulhatnának Magyarország fosszilisenergia-függőségének csökkentéséhez”
– tette hozzá.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot
2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.
Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.
AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás
Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.
Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.
“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”
– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.
Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett
A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.
A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.
Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra
A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.
Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.
A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.
Mi következik?
Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.
Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.
A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.
A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban
A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A Kontron Hungary és a Kontron Csoport továbbra is a megszokott IT tanácsadási és rendszerintegrációs tevékenységét végzi, csupán a Microsoft licencek értékesítése került ki a magyarországi portfólióból.
Stratégiai befektetés Magyarországon
A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.
Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.
A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.
Folytonosság a partnerek számára
Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.
A licenceléstől a digitális transzformációig
Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.
Nemzetközi háttér, helyi szakértelem
A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
80 ezer kriptós tűnt el a magyar piacról
-
Tippek2 hét ago
A Rakuten Viber alkalmazáson belüli eSIM-szolgáltatást vezet be Magyarországon
-
Ipar2 hét ago
A Veszprémi Vár XXI. századi jövője
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Egészség2 hét ago
Nyáron sem magától értetődő a megfelelő D-vitamin-szint – a naptej is közbeszólhat
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Már a mobilodról is irányíthatod a teljes kertedet!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok





