Gazdaság

A gyártási folyamatok a COVID-19 idején

A kobotunk éjjel-nappal működik, hogy eleget tegyen a szigorúbb szállítási ütemterveknek is.

Bizonytalan időkben az emberek történetekhez fordulnak. Biztosításra, inspirációra és közösségérzetre vágyunk; tudni, hogy nem vagyunk egyedül a tapasztalatainkkal, és megérteni, hogy mások hogyan birkóznak meg a helyzettel. Ezt szem előtt tartva indítottuk el ezt a blogbejegyzés-sorozatot, hogy a világ minden tájáról megosszuk gyártók történeteit, akik azt próbálják kideríteni, hogy hogyan lehetne kezelni a COVID-19 világjárványt; a munkavállalók biztonságának és üzleti életének fenntartása érdekében egyaránt. Reméljük, hogy mindannyian továbbra is – biztonságos távolságból – folytathatjuk az együttműködést, hogy gondoskodjunk egymásról és tanulni tudjunk egymástól.

Az Endutec GmbH egy speciális gépgyártó, saját tervezőirodával és 14 alkalmazottal. A németországi Chieming am Chiemsee telephelyű cég egyben az Universal Robots hivatalos rendszerintegrátora is. Andreas Flieher ügyvezető igazgató beszélt velünk arról, hogy az Endutec hogyan birkózik meg a COVID-19 válsággal.

Mondja el nekünk, hogy zajlik a termelést ma és hogyan működött a világjárvány előtt?

A termelés egy részét két évvel ezelőtt kezdtük el automatizálni egy UR10e kobottal. A döntés fő mozgatórugója az volt, hogy gépi kapacitásunk a lehető legteljesebb kiaknázását akartuk elérni, miközben a képzett munkavállalók hiányával is foglalkozunk. Mindig kétségbeesetten keresünk képzett alkalmazottakat, ezért azt tervezzük, hogy a lehető legtöbb egyszerű feladatot automatizáljuk annak érdekében, hogy munkatársainkat értékesebb feladatokat tudjanak végezni. A COVID-19 ellenére termelésünk szinte a szokásos módon zajlik – azzal a különbséggel, hogy a világjárvány előtt cégünk teljes csapata fizikailag mindig jelen volt. Míg az alkalmazottak egy része CNC programokat írt a helyszínen, addig mások az üzemben lévő gépeken dolgoztak. Jelenleg az alkalmazottak fele otthonról írja a programokat és feltölti azokat a vállalati szerverre, majd a helyszíni alkalmazottak letöltik a programokat és így futtatják a gépeken a kobot segítségével.

Hogyan védi az alkalmazottait? Milyen típusú PPE-t viselnek (ha szükségesnek ítélik)? Át kellett-e alakítani a gyártósort a fertőzés kockázatának minimalizálása érdekében?

Arcmaszkokkal már bizonyos folyamatoknál eddig is használtunk, mivel egyes gyártási tevékenységek alapból megkövetelik ezt. Ezenkívül számos lehetőséget biztosítunk a kézfertőtlenítéshez, nemcsak a mosdókban, hanem magánál a gyártásnál is. A távolságtartásra vonatkozó iránymutatásokat úgy tartjuk be, hogy csak néhány alkalmazottunk tartózkodik a helyszínen, a többiek pedig otthonról dolgoznak.

Hogyan kommunikálják a szükséges termelési változásokat a munkatársak felé? 

Valójában a termelésben nincsenek nagy változások – csak egy kicsi: A COVID-19 előtt az ERP rendszerből származó üzemi megrendeléseket papíron osztották szét a cégen belül. Most az alkalmazottak a gyártási megrendeléseket PDF formátumban kapják meg e-mailben.

Hogyan hatott a vírushelyzet az ellátási láncra? Mit tettek annak érdekében, hogy enyhítsék ezeket a hatásokat? Szükség volt arra, hogy átalakítsanak termékeket?

Szerencsére nagyon kevés változást érzékelünk. Időnként a gyártáshoz szükséges alkatrészek késnek egy kicsit az osztrák beszállítóktól, de ez egyáltalán nem okoz nehézségeket. Mivel nagyrészt szerződéses gyártóként működünk, így természetesen nagyon hatékonyak vagyunk, és továbbra is megkapjuk a termékleírásokat ügyfeleinktől és így a megrendeléseiket igényeik szerint tudjuk gyártani.

Most jobban támaszkodik az automatizálásra, mint korábban? Vagy az automatizálás új és váratlan módokon segít Önnek? 

Már a COVID-19 járvány előtt egyértelmű volt számunkra, hogy meg kell néznünk minden egyes folyamat lépéseit annak meghatározása érdekében, hogy melyeknek lehetséges az automatizálása. Amelyik lehetséges, azt szeretnénk automatizálni. A képzett munkaerő hiányán túl az árnyomás, amely alatt szerződéses gyártóként állunk, szintén igen meghatározó. Minden órával, amivel jobban kihasználjuk a létesítményeinket, segítünk a versenyképességünk megőrzésében.

Jelenleg az automatizálás még jobban segítségünkre szolgál, mint valaha, mivel a szállítási idők nagyon irregulárisak voltak már a COVID-19 előtt is és ez most még annál is rosszabbá vált. Ennek az az oka, hogy sok ügyfelünk otthonról vagy rövidebb órákban dolgozik, és így már nincs teljes és állandó hozzáférésük adataikhoz, ami késleltetheti a megrendeléseiket. Ennek ellenére szállításunk változatlan maradt. A három vagy négy hetes szállítási idő bizonyos esetekben most csak két hét. Ezek nagyon szoros határidők, de a kobotnak köszönhetően be tudjuk tartani, mivel ezek éjszakánként és hétvégén is dolgoznak.

Hogyan tud megbizonyosodni arról, hogy termékei időben eljutnak a végfelhasználóhoz? 

Amennyire csak lehetséges, a robotot ugyanolyan mennyiségű alkatrész előállításához használjuk, mint korábban, csak a kivitelezésre szánt idő lerövidítésével.

Ön szerint hogyan alakíthatja ez a válság az Ön vállalkozását a továbbiakban? Melyek azok a leckék amire ez a helyzet megtanította Önöket?

Számunkra ez a válság megmutatta, hogy az automatizálásba fektetett idő és pénz több mint kifizetődő. Meggyőződésem az, hogy más kis- és középvállalkozások egyre inkább a robottechnikára fognak támaszkodni, hogy felkészüljenek a jövőre. Mint az Universal Robots rendszerintegrátora, ezt mi már most látjuk: Az egyik ügyfelünk például a rövid munkaidő és az alacsonyabb kapacitáskihasználás miatt szabaddá vált idejét arra fordítja, hogy egy automatizálási megoldás már készen álljon a közelgő növekedés idejére.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss