Gazdaság
A könyvelők többsége még kivár, csak a pozitív visszajelzések ismeretében nyit az automatizálás felé
Az online számla-adatszolgáltatást elsősorban az adócsalás megelőzésének érdekében vezették be, pedig akár a könyvelés modernizálása is lehetett volna a célja.
„Várható, hogy online számla-adatszolgáltatás szeptember 30-ai moratóriumának lejártával, amikor a cégek egymás között kiállított számláinak adatai teljes körűen elérhetővé válnak a hatóság és az érintett vállalkozások képviselői számára a könyvelés digitalizációja is nagyobb lendületet kap, így a vállalkozások és a könyvelők a kezdeti nehézségek után profitálhatnak is az intézkedésből.”
– emelte ki Poór Károly, az SDSYS Zrt. cégvezetője.
A könyvelők és a belső könyveléssel rendelkező cégek egyelőre még csak ismerkednek az online számla-adatszolgáltatás miatt elérhetővé váló, hatékonyságnövelést lehetővé tevő megoldásokkal. Ugyanakkor már tényleg karnyújtásnyira van egy újfajta könyvelési szemlélet, amely a számlák adatainak automatikus rögzítésére épít. Ehhez azonban a könyvelőknek érdemes rávenniük az ügyfeleiket is az újfajta digitális eszközök használatára, amely egyébként nekik is megéri hosszú távon.
Azonban nem mindegy, hogy milyen szoftver, alkalmazás támogatja a könyvelés digitalizálását. A könyvelői munka modernizációját egy olyan megoldás teheti sikeressé, amely a munkafolyamat megfelelő pontján kéri le a vállalkozásnak kiállított (szállítói) számlák adatait a NAV-tól, ezekhez hozzárendeli a bizonylat számlaképét, és egyben kezeli ezzel. Fontos feltétel még, hogy a folyamat minden lépése egy zárt csatornán keresztül történjen, küszöbölje ki a többszöri, több különböző csatornán futó kommunikációt, és biztosítsa, hogy egy számlával tényleg csak egyszer kelljen foglalkozni. Legyenek az adatok könnyen visszakereshetők, az adatbeviteli hibák minimalizálhatók, és tegye feleslegessé a manuális adatrögzítést és a rendszerek közötti export-import fájlcserét. A módszer plusz előnye, hogy nem kell papírformában tárolni a számlákat.
Ugyan most még csak minden 10-15. szakember használja a NAV-tól lekérhető adatokat, de már sok ügyviteli szoftvergyártó beépítette alkalmazásába a szállítói számlák adatainak nyers exportjának lehetőségét. Ez azonban még nem elégséges a teljes automatizáláshoz, amelyhez egyrészt arra lenne szükség, hogy az adatok összekapcsolódjanak a számviteli bizonylat képével, és hogy ez a lekérés beépüljön az üzleti folyamatokba is, meg lehessen hozni a szükséges gazdasági döntést a befogadásról, visszautasításról, módosítási igényről, fizethetőségről.
Egy olyan megoldás, amely valóban segíthet a könyvelői munka kapacitásnövelésében, integrálható a könyvelési programba, az adatok lekéréséhez nem kell kilépni a munkafolyamatból, nem kell más programot használni hozzá. Érdemes a NAV-tól származó adatokat a számla feldolgozásának első pillanatában rendelkezésre bocsátani. Ha a vállalaton belüli könyvelésről beszélünk, akkor ez az iktatás pillanata, amikor a dokumentummenedzsment folyamat megkezdődik. A szkennelés és a számlakép a rendszerbe való lementése után kiolvasható a számla sorszáma, az adószám, és ez alapján lekérhető az adattartalma, amely persze nem feltétlenül egyesével történik meg, lehet akár kötegelt is. Ezzel minden számlaképhez hozzákapcsolható egy adatfájl – a digitális kép megbonthatatlan egységet alkot az XML-adatfájllal –, és megtörtént a számlaadatok automatikus rögzítése, gépelés nélkül 100% pontosan. Ekkor elindítható egy jóváhagyási folyamat, csak nem papírok, hanem digitalizált képek kerülnek a vezetők elé. Ezután következhet a könyvelő érdemi munkája, aki így megszabadul az időrabló rutinmunkától.
Egy ilyen megoldás bevezetése a több vállalkozást kiszolgáló könyvelőirodák esetében sem teszi szükségessé egy újabb alkalmazás megvásárlását. Ha szeretnének ilyen rendszert használni, érdemes igényüket az általuk használt könyvelési szoftvert forgalmazó cégnél jelezni. Ők integrálhatnak egy ilyen új eszközt a már ismert programba, amely tehát nem egy új, különálló program lesz, csak a már ismert rendszeren belül egy új funkció. A felhasználó csak annyit vesz észre, hogy nem kell adatot rögzítenie. Elképzelhető, hogy még azokkal a könyvelői programokkal is működik ez a megoldás, amelyeknek nincs dokumentummenedzsment rendszere, ilyenkor külső felületen tölthetőek fel a képek.
Egy ilyen a megoldással még egy olyan könyvelő is kapacitásnövekedést érhet el, aki postán vagy e-mailben csatolt fájlként kapja meg a számlákat ügyfeleitől, de a legtöbb idő akkor takarítható meg, ha az ügyfelek sem papíralapon vagy csatolmányként küldik el a bizonylatokat, hanem egy felületen azonnal a rendszerbe töltik fel. Ez nem elképzelhetetlen, hiszen manapság sok cég már maga is elektronikus számlát küldd a vevőjének, vagyis inkább az jelentene plusz munkát és költséget, ha ezeket ki kell nyomtatni, postára kell vinni és fel kell adni. Tehát az ügyfél is időt és pénzt takarít meg azzal, ha az egyre csökkenő mennyiségű papír alapú számlát beszkenneli és az eleve digitális számlákat egy felületre feltölti.
Az SDSYS Zrt. számításai szerint egy adatmező kitöltése egy könyvelőprogramba integrált, automatikus dokumentumkezelő megoldással kb. 1,5 mp-ig tart. Ez egy nagyon gyors adatrögzítésre képes munkatárs esetében is, 5000 számlánként mintegy 70 munkaóra megtakarítást is eredményezhet külső könyvelés esetén. Ez pedig 3,5-szörös kapacitásnövekedést jelent. A felszabaduló kapacitást lehet magasabb hozzáadott értékű tanácsadásra, változatlan erőforrás mellett több tranzakciós könyvelési feladat elvégzésére vagy a munkatársak tehermentesítésére is fordítani az iroda igénye szerint.
„Szeptember 30-a után azonban nem várható még, hogy egy csapásra minden könyvelő azonnal automatizálja az adatbevitelt, hiszen ez másfajta logikát, az ügyviteli munkafolyamat megreformálását teszi szükségessé.”
– mondta el Poór Károly.
„Sokan félnek a változástól, mert ez rontja a biztonságérzetet, ami különösen érzékenyen érinti a könyvelőket, akiken rengeteg a teher. Ráadásul a járvány annak ellenére sem használt a digitalizációs folyamatnak, hogy elvileg a távolságtartásnak serkentenie kellett volna ezt. Egyrészt nagyon sok plusz munkát hozott, másrészt a válság sosem kedvez az innovációnak. Tehát a könyvelők többsége nem zárja ki eleve a fejlesztés lehetőségét, de a prioritási sorban nem ez van az első helyen. Végül, de nem utolsó sorban, mivel még a megoldás életciklusának a legelején járunk, még csak legbátrabb, legkísérletezőbb felhasználók nyitottak rá. A többség még kivár, figyelnek a kollégák tapasztalataira, és csak akkor vágnak bele, ha a visszajelzések pozitívak.”
Gazdaság
Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül
A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.
A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.
„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.
A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.
Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében
Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc
A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.
Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.
Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee
A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.
„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Elérhetőbbé válik a fém 3D nyomtatás
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál
-
Gazdaság2 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred





