Gazdaság
A könyvelők többsége még kivár, csak a pozitív visszajelzések ismeretében nyit az automatizálás felé
Az online számla-adatszolgáltatást elsősorban az adócsalás megelőzésének érdekében vezették be, pedig akár a könyvelés modernizálása is lehetett volna a célja.
„Várható, hogy online számla-adatszolgáltatás szeptember 30-ai moratóriumának lejártával, amikor a cégek egymás között kiállított számláinak adatai teljes körűen elérhetővé válnak a hatóság és az érintett vállalkozások képviselői számára a könyvelés digitalizációja is nagyobb lendületet kap, így a vállalkozások és a könyvelők a kezdeti nehézségek után profitálhatnak is az intézkedésből.”
– emelte ki Poór Károly, az SDSYS Zrt. cégvezetője.
A könyvelők és a belső könyveléssel rendelkező cégek egyelőre még csak ismerkednek az online számla-adatszolgáltatás miatt elérhetővé váló, hatékonyságnövelést lehetővé tevő megoldásokkal. Ugyanakkor már tényleg karnyújtásnyira van egy újfajta könyvelési szemlélet, amely a számlák adatainak automatikus rögzítésére épít. Ehhez azonban a könyvelőknek érdemes rávenniük az ügyfeleiket is az újfajta digitális eszközök használatára, amely egyébként nekik is megéri hosszú távon.
Azonban nem mindegy, hogy milyen szoftver, alkalmazás támogatja a könyvelés digitalizálását. A könyvelői munka modernizációját egy olyan megoldás teheti sikeressé, amely a munkafolyamat megfelelő pontján kéri le a vállalkozásnak kiállított (szállítói) számlák adatait a NAV-tól, ezekhez hozzárendeli a bizonylat számlaképét, és egyben kezeli ezzel. Fontos feltétel még, hogy a folyamat minden lépése egy zárt csatornán keresztül történjen, küszöbölje ki a többszöri, több különböző csatornán futó kommunikációt, és biztosítsa, hogy egy számlával tényleg csak egyszer kelljen foglalkozni. Legyenek az adatok könnyen visszakereshetők, az adatbeviteli hibák minimalizálhatók, és tegye feleslegessé a manuális adatrögzítést és a rendszerek közötti export-import fájlcserét. A módszer plusz előnye, hogy nem kell papírformában tárolni a számlákat.
Ugyan most még csak minden 10-15. szakember használja a NAV-tól lekérhető adatokat, de már sok ügyviteli szoftvergyártó beépítette alkalmazásába a szállítói számlák adatainak nyers exportjának lehetőségét. Ez azonban még nem elégséges a teljes automatizáláshoz, amelyhez egyrészt arra lenne szükség, hogy az adatok összekapcsolódjanak a számviteli bizonylat képével, és hogy ez a lekérés beépüljön az üzleti folyamatokba is, meg lehessen hozni a szükséges gazdasági döntést a befogadásról, visszautasításról, módosítási igényről, fizethetőségről.
Egy olyan megoldás, amely valóban segíthet a könyvelői munka kapacitásnövelésében, integrálható a könyvelési programba, az adatok lekéréséhez nem kell kilépni a munkafolyamatból, nem kell más programot használni hozzá. Érdemes a NAV-tól származó adatokat a számla feldolgozásának első pillanatában rendelkezésre bocsátani. Ha a vállalaton belüli könyvelésről beszélünk, akkor ez az iktatás pillanata, amikor a dokumentummenedzsment folyamat megkezdődik. A szkennelés és a számlakép a rendszerbe való lementése után kiolvasható a számla sorszáma, az adószám, és ez alapján lekérhető az adattartalma, amely persze nem feltétlenül egyesével történik meg, lehet akár kötegelt is. Ezzel minden számlaképhez hozzákapcsolható egy adatfájl – a digitális kép megbonthatatlan egységet alkot az XML-adatfájllal –, és megtörtént a számlaadatok automatikus rögzítése, gépelés nélkül 100% pontosan. Ekkor elindítható egy jóváhagyási folyamat, csak nem papírok, hanem digitalizált képek kerülnek a vezetők elé. Ezután következhet a könyvelő érdemi munkája, aki így megszabadul az időrabló rutinmunkától.
Egy ilyen megoldás bevezetése a több vállalkozást kiszolgáló könyvelőirodák esetében sem teszi szükségessé egy újabb alkalmazás megvásárlását. Ha szeretnének ilyen rendszert használni, érdemes igényüket az általuk használt könyvelési szoftvert forgalmazó cégnél jelezni. Ők integrálhatnak egy ilyen új eszközt a már ismert programba, amely tehát nem egy új, különálló program lesz, csak a már ismert rendszeren belül egy új funkció. A felhasználó csak annyit vesz észre, hogy nem kell adatot rögzítenie. Elképzelhető, hogy még azokkal a könyvelői programokkal is működik ez a megoldás, amelyeknek nincs dokumentummenedzsment rendszere, ilyenkor külső felületen tölthetőek fel a képek.
Egy ilyen a megoldással még egy olyan könyvelő is kapacitásnövekedést érhet el, aki postán vagy e-mailben csatolt fájlként kapja meg a számlákat ügyfeleitől, de a legtöbb idő akkor takarítható meg, ha az ügyfelek sem papíralapon vagy csatolmányként küldik el a bizonylatokat, hanem egy felületen azonnal a rendszerbe töltik fel. Ez nem elképzelhetetlen, hiszen manapság sok cég már maga is elektronikus számlát küldd a vevőjének, vagyis inkább az jelentene plusz munkát és költséget, ha ezeket ki kell nyomtatni, postára kell vinni és fel kell adni. Tehát az ügyfél is időt és pénzt takarít meg azzal, ha az egyre csökkenő mennyiségű papír alapú számlát beszkenneli és az eleve digitális számlákat egy felületre feltölti.
Az SDSYS Zrt. számításai szerint egy adatmező kitöltése egy könyvelőprogramba integrált, automatikus dokumentumkezelő megoldással kb. 1,5 mp-ig tart. Ez egy nagyon gyors adatrögzítésre képes munkatárs esetében is, 5000 számlánként mintegy 70 munkaóra megtakarítást is eredményezhet külső könyvelés esetén. Ez pedig 3,5-szörös kapacitásnövekedést jelent. A felszabaduló kapacitást lehet magasabb hozzáadott értékű tanácsadásra, változatlan erőforrás mellett több tranzakciós könyvelési feladat elvégzésére vagy a munkatársak tehermentesítésére is fordítani az iroda igénye szerint.
„Szeptember 30-a után azonban nem várható még, hogy egy csapásra minden könyvelő azonnal automatizálja az adatbevitelt, hiszen ez másfajta logikát, az ügyviteli munkafolyamat megreformálását teszi szükségessé.”
– mondta el Poór Károly.
„Sokan félnek a változástól, mert ez rontja a biztonságérzetet, ami különösen érzékenyen érinti a könyvelőket, akiken rengeteg a teher. Ráadásul a járvány annak ellenére sem használt a digitalizációs folyamatnak, hogy elvileg a távolságtartásnak serkentenie kellett volna ezt. Egyrészt nagyon sok plusz munkát hozott, másrészt a válság sosem kedvez az innovációnak. Tehát a könyvelők többsége nem zárja ki eleve a fejlesztés lehetőségét, de a prioritási sorban nem ez van az első helyen. Végül, de nem utolsó sorban, mivel még a megoldás életciklusának a legelején járunk, még csak legbátrabb, legkísérletezőbb felhasználók nyitottak rá. A többség még kivár, figyelnek a kollégák tapasztalataira, és csak akkor vágnak bele, ha a visszajelzések pozitívak.”
Gazdaság
Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek
A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.
Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.
A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.
A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.
A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.
„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.
Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.
*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál
Igaz, hogy negatív spirálba került az IT szakma, és a mesterséges intelligencia a programozók munkáját is veszélyezteti? Itt az idő mélységében is megvizsgálni a helyzetet, hiszen az aggodalmak mellett létezik optimista forgatókönyv is, miszerint – ahogy a Világgazdasági Fórum előrejelzése is mutatja – 2027-ig akár 40%-kal nőhet a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó szakemberek iránti kereslet.
A mesterséges intelligencia már most alakítja a munkaerőpiacot: a leginkább érintettek a fiatal diplomások, a technológiához nehezebben alkalmazkodó idősebb munkavállalók és a rutin irodai munkát végző diplomások – különös tekintettel a női munkaerőre. Mindezt megerősíti az Anthropic napokban megjelent kutatása. Tény, hogy nagyon sok munkafolyamat kiváltható az MI segítségével, és ezek közé már bekerültek a junior programozói feladatok is. A The Washington Post szerint a ChatGPT berobbanását követő két évben az amerikai programozói állások száma 25%-kal csökkent, az OECD becslése alapján pedig a munkahelyek körülbelül 27%-a magas automatizációs kockázatnak van kitéve.
Hatékonyságnövelés – emberi kontroll mellett
A GitHub Copilot használatával végzett kutatások szerint a fejlesztők átlagosan akár 55%-kal gyorsabban képesek kódot írni, ami jól mutatja, hogy az MI elsősorban a termelékenységet növeli. Ha azonban a minőséget is nézzük, már lényegesen árnyaltabb a kép. A Stack Overflow kutatásában a professzionális fejlesztők közel fele (45%) úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia eszközei rosszul vagy nagyon rosszul kezelik az összetett feladatokat, ezért 70%-uk nem érzi a mesterséges intelligenciát a munkájukra leselkedő fenyegetésnek. A jelenlegi nagy nyelvi modellek esetében a kutatások szerint összetettebb feladatoknál akár 10–30% közötti hibaarány (hallucináció) is előfordulhat, ami továbbra is elengedhetetlenné teszi az emberi ellenőrzést. Nem véletlen, hogy a ChatGPT mögött álló OpenAI cég az előzetes jelzések szerint megduplázza, és a 2026-os év végéig 8000 főre növeli munkatársainak számát.
Mindez azt jelenti, hogy bár a hagyományos programozói szerepkörök iránti igény csökken, új lehetőségek is nyílnak az új készségekkel rendelkező, speciális területeken dolgozó programozók számára: a magas szintű problémamegoldás, az architektúra-tervezés, a fejlesztői MI-eszközök promptolása és betanítása válnak egyre értékesebbé.
Soft skillek és MI ismeretek a megoldás
„A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepe van a képzésben, hiszen nyitott, innovatív, kreatív, kritikus gondolkodású, problémamegoldó diplomásokat kell a munkaerőpiacra bocsátani, akik már készségszinten és interdiszciplináris környezetben használják az MI-t. Fel kell készítenünk a hallgatóinkat, hogy a jövőben a piacképes tudás nem egy statikus diploma, hanem egy folyamatosan frissített kompetenciacsomag, amely a belépési pont egy élethosszig tartó tanulási ökoszisztémába”
– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, majd hozzátette:
„A Gábor Dénes Egyetemen az MI-t nemcsak az elméleti és gyakorlati tananyagainkba, hanem a módszertanba és eszközeinkbe is beépítjük.”
MI-tudás – az alapműveltség része
Egyre nagyobb a piaci igény az ún. MI-alapműveltség meglétére is: mi az MI, milyen területeken használható, mit jelent a nyelvi modell, és melyik nyelvi modell mire jó, hogyan kell promptolni, hogyan kell ellenőrizni a válaszokat, és milyen kockázatokkal kell számolni. Ez azért is fontos, mert az MI már minden ágazatban jelen van, és ilyen értelemben minden cég egy kicsit technológiai vállalattá válik a jövőben.
Ezt a kutatások is alátámasztják: egy friss Microsoft felmérés szerint az USA-ban a vezetők 66%-a már nem vesz fel olyan munkavállalót, aki nem rendelkezik mesterségesintelligencia-ismeretekkel, és az amerikai munkavállalók 50%-a – ágazattól függetlenül – már használja is az MI-t a munkájához.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Wellis a Growww Digitallal kötött stratégiai partnerséget
A régiós és tengerentúli piacokon is meghatározó, vezető magyar gyártó-kereskedő, a Wellis a Growww Digital digitálismarketing-ügynökséget választotta stratégiai növekedési partnerének. Az együttműködés 2026 elejétől a teljes digitális ökoszisztémára kiterjed: az akvizíciós kampányok kezelése mellett a digitális analitika és az attribúciós modellezés is kiemelt szerepet kap az amerikai és az európai piacokon egyaránt.
A nemzetközi spa- és szaniterpiac egyik legjelentősebb szereplője, a magyar tulajdonú Wellis elért arra a pontra, ahol a globális növekedés fenntartásához már nem csupán csatornaoptimalizálásra, hanem rendszerszintű digitális működésre van szükség. Az együttműködés keretében a Growww Digital szenior szakértői csapata veszi át a Wellis régiós és tengerentúli akvizíciós PPC- és márkaépítési kampányainak irányítását, szoros egységbe kovácsolva a stratégiai tanácsadást a fegyelmezett operatív kivitelezéssel.
A partnerség egyik kiemelt szakmai pillére a Roivenue e-commerce attribúciós platform bevezetése és alkalmazása. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a Wellis hazai és külföldi akvizíciós és márkaépítési célú kampányai esetén pontosan látható legyen az egyes csatornák üzleti eredményhez való hozzájárulása.
„Egy olyan komplex, több kontinenst és tucatnyi országot átfogó szervezetnél, mint a Wellis, nem engedhetjük meg magunknak a fragmentált működést és a mérési vakfoltokat”
– mondta az együttműködés kapcsán Gesztesi Gábor, a Wellis marketingigazgatója.
„Olyan partnert kerestünk, aki nem kísérletezik a költségünkön, hanem bizonyított felelősségvállalással, rendszerszintű gondolkodással támogatja a céljainkat. A Growww Digital hibrid modellje – ahol a tanácsadói mélység kivitelezői fegyelemmel párosul – pontosan azt a stabilitást és kontrollt adja meg, ami a nemzetközi skálázáshoz elengedhetetlen.”
A Growww Digital számára a Wellis-szel való közös munka kiemelt jelentőségű, hiszen a gyártó-kereskedő cég a magyar gazdaság egyik legfontosabb „régiós bajnoka”, amely az amerikai piacon is sikeresen vetette meg a lábát.
„A Wellis egy rendkívül erős márka és egy igazi hazai sikertörténet, amely magyar gyártó-kereskedőként, hazai beruházással és szakértői gárdával az utóbbi két évtizedben példamutató eredményeket ért el világszinten is. Célunk, hogy stratégiai partnerségben közösen skálázzuk tovább a Wellis digitális növekedését.”
– tette hozzá Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere.
Az együttműködés fókuszában a 2026-os évben az amerikai piaci jelenlét erősítése, valamint a közép-kelet-európai régió dominanciájának stabilizálása áll. A Growww Digital szakemberei nem csupán a PPC-kampányok kezeléséért felelnek, hanem a teljes digitális üzleti logika fejlesztéséért, biztosítva, hogy a stratégia és a végrehajtás egyetlen szakértői csapat irányítása mentén valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Gyorsabb, valós idejű és intelligensebb: így újult meg a Hangsávszerkesztő a Galaxy S26 szériával
-
Ipar2 hét ago
Új megoldások az ipari kapcsolástechnikában
-
Okoseszközök2 hét ago
A legfontosabb szempontok egy önállóan takarító robotporszívó kiválasztásához
-
Tippek2 hét ago
Halmozunk, de nem hasznosítunk újra: a magyarok fele csak pénzért válna meg régi eszközeitől
-
Mozgásban2 hét ago
35 éves a Magyar Suzuki – esztergomi sikertörténet
-
Szórakozás2 hét ago
AGON PRO AG326UZD2: A 4K OLED gaming új generációja
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Microsoft együtt gyorsítják fel a gyártás modernizációját
-
Gazdaság2 hét ago
A Konecta és a Lenovo stratégiai partnersége





