Gazdaság

Az Atlassian ledobta a cloud-bombát

A nagyvállalatok IT fejlesztéseihez leggyakrabban használt szoftver gyártója elbúcsúzik az “on-premise” termékektől és a jövőben kizárólag a felhőben futó szoftvereit kínálja ügyfeleinek.

Az agilis szoftverfejlesztés eszköztárának globálisan első számú szereplője, az ausztrál hátterű Atlassian bejelentette, hogy 2021-től felhagy szoftvereinek a helyi szervereken futó verzióinak értékesítésével, február után már kizárólag a DataCenter és Cloud verziókat lehet megvásárolni, aki a szerver verzióhoz ragaszkodik, addig tud lépni.

Ezzel az Atlassian is csatlakozik az egyelőre szűk elit klub, az Amazon, Google, Slack és a piac néhány más meghatározó szereplője által képviselt cloud-natív korszakhoz, ahol minden a skálázható alkalmazások építéséről szól publikus, privát vagy éppen hibrid felhő környezetekben. “Az Atlassian után várhatóan több más, akár nagyobb piaci szereplő is követheti ezt a lépést – érdemes felkészülni” – kommentálta a bejelentést Kovach Anton, az Atlassian egyik magyarországi partnercégének, a ShiwaForce-nak a vezérigazgatója.

2021-től se új licenc, se új verzió a szerver verziókhoz

A világ nagyvállalatainak túlnyomó részében az IT részlegek a JIRA feladatkezelőt, a Confluence belső tudástárat és a szoftverfejlesztés folyamatát támogató eszközöket, mint a Bamboo vagy a Bitbucket szinte alapértelmezetten használják. Korábban ezek tipikusan saját szervereken futó szoftverként működtek, de a cloud fokozatosan elkezdte kiszorítani a helyben telepített verziókat. A mostani bejelentés értelmében pedig 2021. február 2. után végleg befejeződik a Jira Software Server, Jira Core Server, Jira Service Desk Server, Confluence Server, Bitbucket Server, Crowd Server, Bamboo Server, valamint a későbbiekben az Atlassian Marketplace Server alkalmazások értékesítése és támogatása is.

A szerver licencek jellegükből fakadóan örökös felhasználási jogot nyújtanak, de februártól már nem lehetséges új szerződést kötni. A meglévő szerver licenc karbantartás-csomagok és a felhasználói szám bővítés ára is növekedni fog. 2024. február 2-ig ezekre kizárólag hibajavítást vagy kritikus sérülékenységet javító frissítést adnak ki. Tehát az ilyen licencekkel rendelkezőknek nagyjából 3 éve van átállni a DataCenter vagy Cloud verziókra.

Ha egy vállalat nem tudja vagy nem akarja a fejlesztői folyamatait a felhőbe migrálni, akkor az ügyfél által menedzselhető Atlassian Data Center lehet a megoldás, mely továbbra is tartalmazza a frissítéseket, az új natív alkalmazásverziókat és a prioritásos ügyféltámogatást – igaz ennek az ára is növekedni fog, így összességében eltűnhet a helyi telepítés árelőnye.

A bejelentés egyáltalán nem meglepő fordulat, az Atlassian alapítója már 2017-ben jelezte, hogy szoftvereinek adaptálódnia kell a felhő-korszak igényeihez, ennek keretein belül ma már a teljes kínálatát az Amazon Web Servicesből (AWS) szolgálja ki.

Covid-19: a tökéletes apropó

A vállalati IT rendszerektől, főként a Covid-válság idején, azt várják el, hogy képesek legyenek a gyorsan változó, bizonytalan környezetben is az üzleti döntéseket időben az ügyfelek elé vinni. Ilyen szempontból a folyamatosan frissített és egységes felhő-megoldások a nyerők: sokkal rugalmasabbá, gyorsabban alkalmazkodóvá és skálázhatóvá teszik az IT működését. Másik oldalról viszont kevesebb kontroll marad a cég kezében. Az IT fejlesztés folyamatainak felhőbe költöztetése ráadásul nem egyszerűen azt jelenti, hogy egy szoftver máshol fog futni, hanem ez a működési logikára, belső folyamatokra nézve is komoly változásokat feltételez.

Az Atlassian merésznek tűnő lépéséről Kovach Anton, a ShiwaForce vezérigazgatója elmondta: “Habár hosszú távon nem vonhatóak kétségbe a felhőszolgáltatások előnyei, az Atlassian is jól látja hogy még több évig is eltarthat, hogy a tisztán cloud megoldások működőképesek legyenek a nagyvállalatoknál, és komoly munka lesz addig eljutni. A jelenlegi piaci körülmények viszont kiváló lehetőséget teremtenek a cloud-natív platformok kiépítésére és minden ahhoz szükséges technológia befogadására is.”

Nagyvállalati környezetben minden IT vezető vágyik a szabad skálázhatóságra, leállások nélküli frissítésekre, rugalmasan változtatható környezetekre, de közben sok esetben az adatokat helyben kezelt megoldásokra bíznák. Jelenleg rengeteg rendszer van még helyi szervereken telepítve, ezért is nőtt meg jelentősen az igény az olyan szolgáltatókra és beszállítókra, akik nem csak a tisztán cloud vagy on-premise megoldásokban, hanem azok hibrid verzióiban is otthonosan mozognak.

2021: a felhő-migráció éve

Az Atlassian komoly tempóban rugaszkodott neki a felhős stratégiájának, és ezt a tempót a piac díjazta is. A cég részvényeinek értéke közel duplázódott az elmúlt egy évben – 113 dollárról 215 dollárra nőtt, miközben 1,6 milliárd dolláros árbevételt értek el a legutóbbi üzleti évben. A végfelhasználók számára leginkább a Trello alkalmazásról ismert cég termékeit több mint 174.000 vállalat használja, és mára ebből 150.000 használ cloud licenceket is. Jelenleg már a teljes bevétel közel 50%-a jön a cloud termékekből. Az új ügyfelek 95%-a választja a cloud-ot, amelyet az Atlassian 100%-ra szeretne növelni, így érthető a döntés, mely szerint megszüntetik a szerver termékek támogatását.

Az Atlassian szerint 2021 a nagy rendszermigrációs projektek éve lesz, de ezek nem tisztán technológiai feladatokat jelentenek. Kovach Anton hozzátette: “Tapasztalataink szerint az ilyen projektek egyik legfontosabb eleme az adatok megfelelő feltérképezése, tisztítása az új rendszerben. Ügyfeleink példáján tudjuk, hogy egy-egy migrációs projekt lehetőséget ad a korábbi rossz gyakorlatok felszámolására, folyamat optimalizációra vagy adat konszolidációra. Ezek a feladatok komoly üzleti tapasztalatot is igényelnek, ezért azokon a helyeken, ahol még nem történt meg a felkészülés, a következő 3 év kritikus jelentőségű lesz.”

A modern digitális vállalat fogalma nem csak a felhő szolgáltatások használatát jelenti, hanem az azok által nyújtott transzparenciát is: nincs idő a lassú, hierarchikus folyamatokra egy ilyen turbulens környezetben. A ShiwaForce vezetője szerint “ahol a digitális transzformációs projektek már termőre fordultak, ott az ehhez hasonló bejelentések már nem jelentenek kockázatot. ahol viszont még nem áll készen a szervezet egy teljes átállásra, ott a tanulási folyamathoz mindenképpen érdemes lehet a szerver verziókat még most 2021. január végéig beszerezni, és ezzel a technológiai átálláshoz a következő években időt nyerni.”

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A munkavállalók véleménye alapján idén a Lufthansa Systems Hungária lett a hazai IT szektor legvonzóbb munkaadója

A magyar munkavállalók körében készített átfogó felmérés alapján az idei évben a Lufthansa Systems Hungária Kft-t választották hazánk legvonzóbb munkaadójának az IT kategóriában.

A nagy presztízsű elismeréssel idén tizenegyedik alkalommal díjazták Magyarország legnépszerűbb munkáltatóit. A kapcsolódó felmérésből az is kiderült, hogy az IT szektor a dolgozók megítélése alapján továbbra is a legattraktívabb iparág Magyarországon.

A Randstad Hungary idén is díjazta az ország legvonzóbb munkahelyeit. A Randstad Employer Brand kutatás keretében a legnépszerűbb munkáltatók mellett számos izgalmas, a munkavállalók attitűdjeit, motivációit felmérő kérdésre is választ keresett a vállalat.

A Randstad a legfontosabb iparágakra lebontva külön is vizsgálta, hogy melyek hazánk legvonzóbb munkahelyei. A budapesti és szegedi irodáiban immár több mint 770 magasan képzett IT szakembert foglalkoztató Lufthansa Systems Hungária a munkavállalók véleménye alapján 2024-ben elnyerte a Magyarország legvonzóbb munkaadója díjat az IT kategóriában. A Randstad kutatásából továbbá az is kiderült, hogy a munkavállalók szerint 2024-ben is az IT a legvonzóbb szektor Magyarországon.

A Lufthansa Csoporthoz tartozó Lufthansa Systems légiipari szoftverek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, innovatív szoftvertermékeinek köszönhetően a légiközlekedési informatika egyik meghatározó szereplője.

„Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy elnyertük a legvonzóbb munkahelyeknek odaítélt Randstad-különdíjat az IT kategóriában. Az elismerés kiváló visszaigazolás a munkavállalók részéről, mely azt jelzi, hogy az izgalmas és sokszínű szakmai munka mellett támogató vállalati kultúrát és inspiráló munkahelyi légkört biztosítunk kollégáink számára. Az IT szektor világszinten az egyik leggyorsabban fejlődő és egyre nagyobb súllyal bíró iparág, nagy verseny folyik a tehetségek bevonzásáért és megtartásért is. Éppen ezért folyamatosan törekszünk arra, hogy attraktív és támogató munkahelyet alakítsunk ki, segítve a kollégák szakmai fejlődését és a munka-magánélet egyensúly fenntartását”

– mondta el Turcsikné Gáspár Georgina, a Lufthansa Systems Hungária HR vezetője.

A Randstad friss Employer Brand kutatása rávilágított, hogy 2024-ben a magyar munkavállalók továbbra is a vonzó munkabért és juttatási csomagot tartják a legfontosabb tényezőnek munkahelyválasztáskor. Emellett kiemelkedő jelentőséggel bír a munkahelyi légkör minősége, beleértve a kollégákkal és a vezetőkkel való kapcsolatot. Szintén fontos szempont a munkáltató pénzügyi stabilitása, és az, hogy lehetőséget biztosít-e a munka és magánélet megfelelő egyensúlyának megteremtésére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó.

A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.

 „Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a szülési szabadságra menetel általában zökkenőmentes a hazai cégeknél, a visszatérés már egyáltalán nem az. Sőt, az ideális anyabarát munkahely címet is egyelőre kevés munkáltató kaphatná meg. Szerencsére azonban a probléma ismert a vállalatok előtt is, így célunk velük együtt változtatni a jelenlegi helyzeten” 

– mondta el Chapman-Varga Anna, a Jobtain “Anya dolgozik!” projektcsoportjának vezetője.

Munkáltatói és munkavállalói oldalról is rendkívül fontos a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci pozíciójának stabilizálása, támogatása. A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg. Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. De az egy vagy két gyermekes anyák munkaerőpiaci reintegrációja is nehezített. Számos korábbi kutatásból kiderült, hogy sokan az anyákat nem tekintik „teljes értékű munkavállalónak”, és ők maguk is hasonlóan gondolkodnak, mivel napjuk nagy részét a gyermekgondozási feladatok teszik ki.

A Jobtain Anyák Napjára készített, országos kvalitatív kutatásában kisgyermekes anyákat és HR vezetőket kérdezett arról, milyen tapasztalataik vannak a szülési szabadságról, a gyermekvállalás után történő munkába állásról. Milyen támogatásokat kapnak az anyák a család és a munkáltató részéről a karrierépítésben, vagy egyáltalán a munkaerőpiacra történő visszatérésben. Sőt, az ideális anyabarát munkahely képét is felvázolták a kutatásban résztvevők segítségével.

A gyermekvállalásban és szülési szabadságban a hazai vállalatok támogatóak

Az édesanyák alapvetően nem tapasztalnak negatív reakciókat, amikor bejelentik munkahelyükön, hogy gyermeket várnak. Támogatást kapnak a munkáltatójuk részéről az adminisztratív ügyintézésben és legtöbbször egy tervet is felállítanak a HR osztállyal közösen a munkából való távozás ütemezésére. Sőt, az apróbb ajándékok, de akár komolyabb értékű babacsomagok is jellemzőek munkáltatói oldalról a várandós anyák részére.

„A cégek HR vezetői is úgy látják, hogy támogatóak a szülés előtt álló anyákkal. Fizikai munkakörökben – de szükség esetén szellemi pozícióban is – egészségügyi felmérés alapján javasolják a munkában való könnyítést, felmentést.  Gyártósori munkák esetében, szinte azonnal, ahogy a leendő édesanya tudomást szerez a várandósságról, az üzemorvosi vizsgálatot követően automatikusan kiveszik a munkából az édesanyát. Azokat a leendő anyákat is támogatják, akiknek esetleg egészségügyi vizsgálatokra, beavatkozásokra van szükségük a teherbeeséshez”

– hangsúlyozza Chapman-Varga Anna.

A vállalatok részéről általában a szülési szabadságra menetelhez nem kapcsolódik az akadálymentesített adminisztráción kívül egyéb támogatás. Nem tartják prioritásnak a cégek ilyen jellegű juttatások bevezetését, de egy szülés utáni baba-csomagot megvalósíthatónak látnak. A megkérdezett édesanyák többsége ugyanis úgy véli, az állami támogatások összegszerűsége elszakadt a valóságtól, azok nem követik a gyermekkel járó valós költségek színvonalát. Az akadálymentes szülési szabadságra menetel tehát biztosított, a visszatérés sajnos annál kevésbé.

A visszatérés nehézségei: hat munkahely tíz év alatt

A Jobtain kutatásából kiderül, az édesanyák szülést követően általában a gyermek második életévét követően és többnyire anyagi megfontolásból térnek vissza a munkaerőpiacra. Az anyagi okok mellett azért a karrier és a felnőtt társaság hiánya is befolyásolja a döntést, de sokan kényszerként élik meg és félnek, hogy nem tudnak egyszerre megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak. A korábban a témában végzett kutatások alapján is kiderült, a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci visszatérésekor a vállalatok azonos elvárásokat támasztanak feléjük, mint a gyermekvállalás előtt. Ennek az elvárásnak pedig szinte lehetetlen megfelelni, különösen támogató családi háttér hiányában vagy egyedülálló anyaként. A Jobtain kutatása is rámutatott, hogy sokan kénytelenek munkahelyet váltani, mert a korábbi pozíciójuk vagy megszűnt, vagy nem tudják összeegyeztetni a gyerekneveléssel a munkaidőt, esetleg a többműszakos munkarenden kívül nem kínál más lehetőséget a munkáltató. Szintén probléma egy többműszakos munkarend esetén, hogy a bölcsődék és óvodák nyitva tartásával összeegyeztethetetlen.

„Volt olyan édesanya, akinek 10 év alatt 6 munkahelye volt az említett okok miatt. A kutatásunk rámutatott: sajnos továbbra is probléma, hogy egy-egy állásinterjún a munkáltatók kockázati tényezőként kezelik, ha egy nő kisgyermekeket nevel. Rákérdeznek, hogy milyen segítséget kapnak otthon és kire számíthatnak a gyerekek betegsége esetén. A kiválasztást pedig a válaszok nagymértékben befolyásolják”

 – emeli ki a szakértő.

A cégeknek el kell mozdulniuk a korábbi gyakorlataiktól

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben az anyák reintegrációja kiemelten fontos a munkaerőtoborzás és megtartás során. Ennek érdekében egyre elterjedtebbek az atipikus foglalkoztatási formák és azokban a pozíciókban, ahol lehetőség van rá, a cégek biztosítják a rugalmas munkaidőt és a home office-t a gyermeket nevelő édesanyáknak.

„A kékgalléros, fizikai munkakörökben azonban erre sajnos korlátozottabbak a lehetőségek, de vannak pozitív kezdeményezések például kismama műszakok bevezetésével”

– hangsúlyozza Chapman-Varga Anna. Hozzáteszi: emellett tisztában vannak azzal a cégek, hogy az édesanyák visszatérése egy rendkívül nehéz terület. Éppen ezért igyekeznek biztosítani a munkába való reintegrációt és tudják azt is, hogy a visszatérő munkatárs nyereséget is jelent a cég számára, hiszen nem kell betanítani új munkaerőt. Az édesanyák ennek ellenére mégis gyakran érzik, hogy tudásuk elavult a szülési szabadság alatt. Azok az anyák, akik korábban jól érezték magukat a munkahelyükön általában pozitív fogadtasáról számoltak be, azonban volt, aki érezte, hogy nem kezelik egyenrangú kollégaként többet.

„Pozitív a cégek részéről, hogy egyre több munkáltató figyelembe veszi szabadságolásnál az anyák szükségleteit. Emellett képzést, mentorálást biztosítanak a visszatérőknek. Továbbá érzékenyítik a felsővezetőket az anyák problémáira. A munka-magánélet egyensúlyának biztosítása is fókuszban van”

– emeli ki a szakértő.

Az ideális anyabarát munkahely

A kutatásban résztvevő megkérdezett édesanyák az ideális anyabarát munkahely jellemzőit is felvázolták. Az egyik legfontosabb kritérium a rugalmas és csúsztatható munkaidő biztosítása. Pénteken esetleg rövidebb munkavégzés, de a négynapos munkahetet is támogatnák a megkérdezett édesanyák. A munkahelyi gyermekfelügyelet – különösen nyáron és iskolai szünetekben – szintén megoldott lenne az ideális anyabarát munkahelyen. Egyes cégek részéről vannak ilyen jellegű kezdeményezések egyébként, de sokszor nehéz megoldani, hogy a gyerekek biztonsága és a szakértő felügyelet biztosított legyen. A munkahelyi pszichológus és egy pihenő sarok szintén nem hiányozna a tökéletes munkahelyről.

Szemléletváltásra és azonnali változásra lenne szükség

Az eredmények is igazolták, hogy a terület fejlesztése elengedhetetlen. A munkaadóknak a jelenlegi munkavállalóik megtartása és az új munkaerő toborzása érdekében alkalmazkodniuk kell a munkaerőpiaci változásokhoz. A foglalkoztatottak között a kisgyermekes nők különösen sérülékeny csoportot képeznek.

Annak érdekében, hogy munkaadóként mindkét fél számára előnyös ajánlatot tudjon tenni egy cég, először is meg kell érteni az édesanyák speciális élethelyzetét és reális igényeiket. Célunk egy anyukákra specializálódott munkaerő-kölcsönzési és közvetítési szolgáltatás felépítése, hosszú távon képzéssel, fejlesztéssel és coachinggal kiegészülve. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen – ahogy a kutatásból is kiderül -, hogy a cégek is optimalizálják a munkafeltételeiket, és rugalmas munkaidővel, személyre szabott munkarenddel, változatos műszakbeosztással stb. segítsék a munkavállalást” 

– összegez a Jobtain szakértője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss