Gazdaság

Country manager poszttal erősít a Codecool

Beöthy Miklós lett a Codecool Programozóiskola magyarországi country managere.

A Codecool nemzetközi érdekeltségeinél már megszokott felállás bevezetésével Boda József alapító-ügyvezető a stratégiai feladatokra, többek közt a nemzetközi terjeszkedés folytatására és az új termékek bevezetésének előkészítésére fókuszálhat.

A Codecool külföldi oktatóközpontjai esetében már bevált, hogy dedikált helyi vezető, úgy nevezett country manager kezében összpontosulnak az operatív feladatok. A két magyarországi oktatási helyszín és a magyar közönségre specializált online kurzusok esetében eddig ez a szerep is Boda Józsefre, a Codecool alapító-ügyvezetőjére hárult. A most elhatározott egységesítéssel önálló country managert kap Magyarország is, és Boda a társaság stratégiai fejlesztési elképzeléseinek véghezvitelére tud koncentrálni.

Beöthy Miklós, a Codecool új magyarországi country managere szinte napra pontosan öt éve, a budapesti oktatóközpont létrehozásakor csatlakozott a Codecoolhoz. Feladata vezető mentorként a Nagymező utcai helyszínen folyó képzés kialakítása, stabil működtetése és fejlesztése volt. Mára mind a bérelt irodaterület, mind az egy időpontban kurzusokat végző tanulók tekintetében megtöbbszöröződött a budapesti központ kapacitása.

Beöthy Miklós a Műszaki Egyetemen végzett mérnökinformatikusként, ezután fejlesztőként dolgozott a Pesti Estnél, később a Kirowskinál, majd pedig közel 9 éven át a Digital Natives csapatát erősítette. Az egyedi projektek kidolgozása és a megbízókkal való közös munka mellett egyre jobban érdekelte a szakmai utánpótlás, a belső szervezeti kultúrának a fejlesztői hatékonyságra gyakorolt hatása, végső soron pedig az oktatás és a közös önképzés. A Codecool miskolci debütálása után hívták az iskolához, hogy vállaljon szerepet Budapesten.

„A Codecool a hazai programozóképzés egyik vezető intézménye, így nem csak a megfelelő mennyiségű utánpótlást kell biztosítanunk az IT-szektor számára, hanem minőségi kritériumokban is iránymutatónak kell lennünk”

– vallja Beöthy Miklós.

„A full-stack programozó képzésünk végzőseiről nagyon jó visszajelzéseket kapunk a foglalkoztatói oldalról, ugyanakkor az ügyfelek elégedettségéből az is következik, hogy újabb és újabb elvárásokkal szembesítik a tőlünk kikerülő juniorokat, amikre fel kell készítenünk őket. Emellett azt is tapasztaljuk, hogy a vállalatok egyre több specialistát is keresnek az átfogó IT-tudással rendelkező munkavállalóik mellé. A Codecool ezt felismerve már a nyáron elindította rövid távú, online képzéseit. A nálunk végzett frontend fejlesztők és IT-projekt menedzserek már ki is léptek a munkaerőpiacra. A jövőben is nagy hangsúlyt fektetünk a hasonló, specializált kurzusok fejlesztésére, hogy az IT-szektor bővülését a megfelelő technológiai és soft skillekkel rendelkező munkavállalók biztosításával segíthessük”

– jellemzi az előtte álló kihívásokat az új country manager.

„A digitalizáció miatt – amit a COVID-járvány is felerősíteni látszik – világszerte egyre több programozási képességekkel rendelkező munkaerőre lesz szükség a jövőben. Az átalakuló munkaerőigények kiszolgálása érdekében már idén is több új szolgáltatást mutatott be a Codecool”

– ad képet a járványhelyzet programozóiskolára gyakorolt hatásáról Boda József, a Codecool alapító-ügyvezetője.

„Rövid távú, online kurzusaink bevezetésével például egy-egy részterületre tudunk gyorsan, megfelelően felkészített munkavállalót képezni. Sourcing üzletágunk elindítása pedig lehetővé tette, hogy már akár teljes – junior, medior és szenior programozókat is magában foglaló – projektcsapatokat is ügyfeleink rendelkezésére tudunk bocsájtani. Ezzel a szolgáltatással sokkal hatékonyabbá tehető az egyébként rendkívül idő- és erőforrásigényes kiválasztási folyamat. Emellett arra szoktuk még felhívni partnereink figyelmét, hogy nem feltétlenül házon kívül kell keresniük IT-szakembereiket. A Codecool át- és továbbképzéseivel már meglévő, a vállalathoz lojális, azt jól ismerő munkatársakat tehetnek képessé új munkakörök elvégzésére. Ezzel ugyanúgy csökkenteni lehet a kiválasztási, sőt a betanítási folyamat költségeit, nem beszélve arról, hogy akár az elbocsátások is elkerülhetők.”

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss