Gazdaság
Három nagy magyar egyetem innovatív informatikai együttműködése
Az ELTE-BME-PPKE Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések projekt célja az volt, hogy az IKT és számítástudomány területén európai szinten is eredményesen működő kutatói hálózatot hozzon létre.
A 2017 és 2020 között futó projekt több mint 950 millió forintból az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara konzorciumot alapított az Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések című projekt közös megvalósítására. A projekt célja az volt, hogy az IKT és számítástudomány területén egy európai szinten is eredményesen működni képes kutatói hálózat jöjjön létre. Ez a hálózat lehetőséget adott a három partneregyetemnek, hogy a Horizont programokban, valamint az EIT Digital kutatási és innovációs pályázatokon sikeresen szerepeljenek.
A konzorciumvezető ELTE és partnerei, a BME és a PPKE kiemelkedő tudásbázisa és tapasztalatai, európai szintű kapcsolatrendszere, valamint az EIT Digital kutatási témái köré épülő portfólió biztosították azt a kohéziós erőt, mely az egyes partnerek által végzett kutatási tevékenységek egységét megteremtette. A kutatások a szoftverfejlesztés módszereire, a kiberbiztonságra, az informatikai rendszerekre, infokommunikációs hálózatokra, az adattudományra és a mesterséges intelligenciára terjedtek ki. Az együttműködés 3 pillér köré szerveződött:
- Szoftverfejlesztési módszerek és informatikai biztonság pillér: A szoftverek komplexitásának növekedését a szoftverfejlesztési módszereknek és szoftverfejlesztést támogató eszközöknek is követniük kell. A kutatások ezen pillére a minden informatikai megoldásban központi szerepet betöltő szoftverek előállítására és minőségi jellemzőire (különös tekintettel a kiberbiztonságra) összpontosított.
- Infokommunikációs infrastruktúrák és kiberfizikai rendszerek pillér: A mindennapjainkban használt szolgáltatások mögött Internet of Things eszközök állnak, míg az adatok tárolását, bárhonnan és bármikor történő elérését és feldolgozását felhő alapú alkalmazások biztosítják. Kutatásaikban nagy figyelmet fordítottak az IoT kommunikációs protokollokra, a valós idejű kiberfizikai rendszerekre, és a rádiós és vezetékes hálózati megoldások hatékonyságát növelő fejlesztésekre.
- Intelligens adatelemzés pillér: A kutatások ezen vonulata gépi tanuláson, bio-inspirált számítási alkalmazásokon alapult, és a nagyskálájú biológiai, térinformatikai és orvosi adatok elemzésére, értelmezésére és azok felhasználására fókuszált. Vizsgálták a pénzügyi, oktatási, mezőgazdasági és ipari alkalmazásokat, az emberi és a gépi intelligencia kölcsönhatását, valamint a multimodális gépi tanulás módszereit.
A kutatásokból ez idáig 173 (jellemzően angol nyelvű) publikáció született. Az elért eredmények jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a három partner 20 db Horizont 2020, illetve azon belül EIT Digital pályázatot nyert el az elmúlt időszakban. Kutatásaink utat nyitottak a hazai szerepvállalás irányába is: részt veszünk a Magyarországi 5G Koalíció és a Mesterséges Intelligencia Koalíció munkájában, és aktívan közreműködtünk a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium létrehozásában. A projektünk segítette a fiatal kutatóinkat, hogy pályára álljanak, és sok hallgató figyelmét is felhívta a kutatás szépségeire. Az eltelt 39 hónapban több mint 200 hallgató kapott hosszabb-rövidebb ideig ösztöndíjat, és a hallgatók és fiatal kutatók több, mint 300 tudományos előadást tartottak különböző rendezvényeken és konferenciákon. Napjaink egyik legfontosabb kihívása, a COVID járvány minket is cselekvésre késztetett. Mindhárom intézményben indultak a járvány terjedését vizsgáló, orvosi eszközöket fejlesztő, illetve a lezárások miatt hátrányos helyzetbe került emberek támogatását célul kitűző kutatások.
A projektben részt vevő intézmények a Nyugat- és Közép-dunántúli régiókban a meghatározó európai számítástudományi, informatikai és IKT kutatási trendekhez kapcsolódni képes kutatási erőteret hoztak létre. Ennek csomópontjai Martonvásár, Szombathely, Esztergom és Balatonfüred.
Martonvásáron a projekt megvalósítása érdekében jól felszerelt kutatóhelyet alakítottak ki, mely otthont adott az ELTE IK Martonvásári 3in Kutatócsoportnak. A kutatóhely a pályázat befejeződése után is stabil infrastrukturális hátteret biztosít kutatóknak. Terveik között szerepel egy térségi digitális innovációs csomópont kialakítása is. Az ELTE a szombathelyi telephelyén jelen és más pályázatok támogatásával jelentős kutatási és oktatási kapacitást alakított ki. A programtervező informatikus alap- és mesterképzés beindításával főleg az Ipar 4.0 területen kívánják a térség szakemberigényeit kiszolgálni.
A projekt széles körben megalapozta a BME Balatonfüredi Tudáscentrumának 2021-es átadását, amelynek tartalmas indulását a Balatonfüreden elhelyezett számítási felhő, és az egyre szélesebb körben formálódó térségi kapcsolatok is elősegítik. A projekt kutatási témáiban a Pannon Egyetemmel együttműködve térségbeli középiskolák számára online előadásokat szerveztek, illetve a térségbeli vállalatok és vállalkozások vezetőivel szakmai egyeztetéseket folytak.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem más Karaival már régóta jelen volt Esztergomban, azonban ez a projekt volt az, amely elindította az Információs Technológiai és Bionikai Kar esztergomi kutatócsoportjának kialakulását. Egyebek mellett ez a projekt teremtette meg, hogy a városban kilenc nemzetközi konferencia került megrendezésre, ahová a világ vezető intézményeiből (Oxford, Microsoft, University College London) érkeztek vendégelőadók és akik közül többekkel kutatási együttműködéseket kezdtek meg. A projekt folyamán elindított kutatások és együttműködések elősegítik, hogy a Kar esztergomi kutatóközpontját újabb pályázatokkal tovább fejlesszék.
Bővebb információk: http://efop2017.inf.elte.hu/3in/
Gazdaság
Jelentős munkaerőpiaci tartalékot jelentenek a fiatalok
Júniusban elindult a roham a diákmunkákért, de vannak olyan területek, ahol már tavasszal érdeklődnek a diákok a Job Force Iskolaszövetkezet szerint. Nyáron a legtöbb fiatalt a vendéglátásban, turizmusban, kereskedelemben várják, de futárnak is sokan állnak a nyári szünetben.
A dolgozni vágyó fiatalok átlagosan bruttó 2000-2500 forintos órabérrel számolhatnak, de van olyan munkakör is, ahol ez elérheti a bruttó 5 ezer forintot is. Azok, akik a karrierjüket szeretnék beindítani a nyáron, leginkább a gyakornoki programokat keresik, amely mára a vállalatok számára fontos utánpótlási csatornává vált.
A nyári szünet közeledtével minden évben jelentősen megugrik a diákmunka iránti érdeklődés. Bár a legtöbb fiatal júniusban kezdi meg az álláskeresést, egyes területeken már hónapokkal korábban elindul a szervezés. Vannak olyan munkakörök és cégek, ahol a visszatérő diákokkal már február-március környékén elkezdődik az egyeztetés – derült ki a Job Force Iskolaszövetkezet összeállításból. A NAV arra is felhívja a figyelmet, hogy a diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. Ráadásul a 25 év alatti diákoknak semmilyen közterhet nem kell fizetni, ha iskolaszövetkezet tagjaként végeznek munkát, és a bérük nem haladja meg a havi 715 765 forintot.
A szolgáltatószektor továbbra is a legnagyobb foglalkoztató
A legtöbb diákmunkást továbbra is a vendéglátás, a turizmus, a kereskedelem és az adminisztratív területek alkalmazzák, de sok fiatal vág bele a futárkodásba is a szünetben. A legnépszerűbb diákmunkák között azonban nem a szezonális, vízparti állások vezetnek. A diákok körében jelenleg az irodai munkák a legkeresettebbek, ezt követik a kereskedelmi pozíciók, majd a vendéglátás.
A diákmunkára továbbra is a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban koncentrálódik a kereslet, az utóbbi években a kisebb települések és a nagyvárosok vonzáskörzetében található cégek is egyre aktívabban foglalkoztatnak nyáron fiatalokat.
Bruttó 2250 forint az átlag
„A bérekben jelentős különbségek vannak az egyes munkakörök között. Átlagosan a bruttó órabérek jellemzően 2000–2500 forint között alakulnak, míg a futárszolgálatoknál akár bruttó 5000 forintos óradíj is elérhető. A fiatalok pedig nyáron jóval többet dolgoznak: míg a tanév során ez átlagosan havi 64 óra, nyáron a havi munkamennyiség átlagosan 100–120 órára ugrik. A legaktívabb korosztály pedig a 18 és 25 év közötti fiatalokból kerül ki”
– mondta Magony András, a Job Force Iskolaszövetkezet vezetője.
A szakember hozzátette, hogy a Work Force-hoz tartozó, Job Force Iskolaszövetkezet hosszú évek óta közvetít diákmunkára fiatalokat, így segítve a partnereket a zökkenőmentes munkaerő-ellátásban. Magony András szerint a munkáltatók számára a legfontosabb értékek közé a kiszámíthatóság, a megbízhatóság és a lojalitás tartozik. A fiatalok ezzel szemben elsősorban a rugalmasságot, a saját elvárásaiknak megfelelő munkahelyi környezetet és a jól tervezhető munkabeosztást keresik.
Egyre fontosabb utánpótlási csatorna a gyakornoki program
A szakember azt is kiemelte, hogy a gyakornoki programok szerepe egyre jobban felértékelődik mind a két fél számára. A fiataloknak a karrierjük beindítására adnak lehetőséget ezek a programok, míg a cégeknek fontos utánpótlási csatornát jelentenek. A diák valós munkakörnyezetben próbálhatja ki magát, miközben a munkáltató is megismerheti a leendő munkatársat. Sikeres együttműködés esetén a gyakornoki időszak könnyen teljes munkaidős állásajánlathoz vezethet.
„Az adataink szerint a diákok átlagosan 6 hónapot töltenek egy-egy gyakornoki program keretében a cégeknél. Elsősorban pedig a hosszú távú munka lehetőségét, valódi szakmai tapasztalatot, tanulási, fejlődési lehetőséget és versenyképes jövedelmet keresnek”
– tette hozzá Magony András.
A cégeknek érdemes azzal is számolniuk, hogy nyáron a diákok jóval több időt tudnak munkával tölteni, azaz ilyenkor átmenetileg nagyobb szerepet vállaljanak a napi működésben, a szabadságukat töltő munkavállalók okozta fennakadásokat így jól lehet menedzselni, miközben a fiatalok is még jobban elmélyíthetik a szakmai tapasztalatukat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Kyndryl Foundation 100 000 dolláros támogatással erősíti meg elkötelezettségét
A Kyndryl jótékonysági szervezete, a Kyndryl Alapítvány bejelentette harmadik éve futó globális támogatási programjának kedvezményezettjeit. A támogatásban részesülő 14 nonprofit szervezet között ismét helyet kapott a United Way Magyarország.
A Kyndryl ezzel tovább erősíti hosszú távú elkötelezettségét a kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készségek fejlesztése iránt világszerte.
A Kyndryl Alapítvány legújabb támogatási portfóliója a korábbi, többéves együttműködések folytatása mellett új szervezeteket is bevon. A programok középpontjában a kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-képzések, a digitális befogadás és a munkaerőpiaci felkészítés áll.
Az United Way Magyarország immár második egymást követő évben részesül támogatásban, és a 100 000 amerikai dolláros hozzájárulást az „United for CyberSafe Youth” program folytatására és továbbfejlesztésére fordítja. A moduláris képzési program középiskolás diákokat és fiatal felnőtteket céloz, kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű közösségekre és a látássérült emberekre.
A program hatását jól tükrözik olyan résztvevők tapasztalatai, mint a pécsi látássérült középiskolás diák, Dorottya, aki éppen érettségire készült és az egyetemi továbbtanulását tervezte, amikor részt vett egy mesterséges intelligenciára fókuszáló képzésen. A program során olyan eszközöket és alkalmazásokat ismert meg, amelyek támogatják az önálló tanulást, például összefoglalják és akadálymentes formátumba alakítják a tananyagokat.
„Fel tudom tölteni a tananyagokat, akár teljes tankönyveket is, az alkalmazás pedig úgy foglalja össze őket, hogy könnyen megértsem. Olyan érzés, mintha a saját tankönyvemmel beszélgetnék”
– mondta. A program a felelős MI-használatra is kiemelt figyelmet fordított, így Dorottya nemcsak új eszközöket ismert meg, hanem azt is megtanulta, hogyan használhatja azokat tudatosan és kritikusan a tanulásban és a mindennapi életben – ez pedig fontos készség lesz jövőbeli tanulmányai során.
A Kyndryl Alapítvány olyan programokat támogat, amelyek a munkaerőpiacon értékes digitális készségeket fejlesztenek, és segítik az embereket abban, hogy megfelelő munkalehetőségekhez jussanak. Ezek az oktatási programok várhatóan több mint 100 000 ember életére lesznek hatással világszerte.
„A Kyndryl Alapítvány magyarországi jelenléte immár a harmadik évébe lép, melynek segítségével tovább mélyítjük elkötelezettségünket azon programok iránt, amelyek gyakorlati kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készségekkel vértezik fel a fiatalokat”
– mondta Presszer Péter, a Kyndryl Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
„A United Way Magyarországgal folytatott együttműködésünk közös célja, hogy minél több diák és fiatal felnőtt számára tegyük elérhetővé a magas színvonalú digitális képzéseket.”
A globális támogatási program harmadik évének kedvezményezettjeiről további információ itt található.
A Kyndryl Alapítvány kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készséghiány enyhítését célzó kezdeményezéseiről további részletek a www.kyndryl.org oldalon érhetők el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Reális forgatókönyv, hogy jövőre az AI vásárol helyettünk
Az online kereskedelem csendben, mégis soha nem látott sebességgel alakul át. Egy vásárlási döntés előtt egyre többen fordulnak nagy nyelvi modellekhez
– például Geminihez, Copilothoz vagy ChatGPT-hez –, és sok esetben már el sem indítanak hagyományos keresést például a Google-ben.
„A mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések jóval részletesebb helyzetekből indulnak ki, mint a korábbi keresések, az AI pedig olyan válaszokat ad, amelyek szinte észrevétlenül terelik a felhasználót egy konkrét termék vagy megoldás felé”
– mutat rá az egyik legfontosabb trendre Gandera Balázs, az INTREN digitális marketing ügynökség ügyvezetője.
A keresést felváltja a beszélgetés: új korszak kezdődik
„Egy új felhasználói réteg már aktívan használja ezt a megközelítést, és a változás üteme kifejezetten gyors”
– hangsúlyozza a szakértő. Ma már sokan nem egyszerűen beírják a keresőbe, hogy „gyerekbicikli”, hanem részletesen leírják az igényeiket: életkort, színt, felhasználási helyzeteket, preferált kialakítást és egyedi elvárásokat. Az AI erre nemcsak válaszokat ad, hanem alternatívákat kínál, visszakérdez, és folyamatos párbeszéddel formálja a vásárlói döntést. Bár az ilyen típusú keresések aránya egyelőre nem tűnik nagynak, a növekedés tempója kiemelkedő.
„Rövid idő alatt többszörösére bővülhet az AI-alapú keresések aránya, ami már érezhető hatást gyakorol a kereskedők forgalmára”
– teszi hozzá Gandera Balázs.
AI, mint digitális vásárlási asszisztens
A vásárlási folyamat alapjaiban alakul át. A felhasználó egyetlen kérdésre választ kap, majd azonnal további, személyre szabott javaslatok érkeznek, amelyek fokozatosan mélyítik az érdeklődését. Az AI alternatívákat ajánl, új szempontokat ad, és egyre konkrétabb irányba tereli a döntést. Ezzel párhuzamosan megjelennek azok a linkek és ajánlások is, amelyek már közvetlenül a vásárláshoz vezetnek. Nemzetközi szinten már ennél is tovább mentek: olyan megoldások születnek, ahol az AI nemcsak ajánl, hanem magát a tranzakciót is előkészíti.
„A Google által bejelentett fejlesztések például egy központi kosár köré épülnek, amely több webshop kínálatát kezeli egy helyen. A rendszer folyamatosan figyeli az árakat és akciókat, miközben releváns ajánlatokat ad, a vásárlás pedig akár egyetlen lépésben végrehajthatóvá válik”
– emeli ki a szakértő.
Gyors adaptáció előtt a hazai e-kereskedelem
A magyar piac számára is érezhetők már ezek a változások és várható, hogy rövid időn belül átalakulnak a vásárlási szokások. A bevezetés jellemzően a nagy nemzetközi szereplőknél indul, majd gyorsan terjed a szélesebb körben használt webshop rendszereken keresztül.
„Reális forgatókönyv, hogy egy éven belül tömegesen jelennek meg ezek a működések a mindennapi vásárlásban”
– hívja fel a figyelmet az INTREN szakértője. Kiemeli: ebben a helyzetben a kereskedők, cégek láthatóságának kérdése is új szintre lép. A keresőoptimalizálás alapelvei továbbra is érvényesek maradnak, ugyanakkor alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a döntési pontok egyre gyakrabban az AI válaszaiban jelennek meg.
Azok a kereskedők, akik időben reagálnak, biztosabb pozíciót építhetnek ki ebben az új környezetben.
„Az első lépések nem igényelnek jelentős erőforrást. Tudatos jelenlét, megfelelő adatstruktúrák és frissített tartalom már elegendő lehet ahhoz, hogy egy márka megjelenjen az ajánlások között. Ez az időszak inkább felkészülésről szól, mint versenyfutásról, ugyanakkor a tempó gyors, és a figyelem kulcsszerepet kap”
– összegez Gandera Balázs.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A maratoni beszélő és a kihangosított világpolgár: mit árulnak el rólunk a telefonálási szokásaink?
-
Szórakozás2 hét ago
A tech-világ rajongóinak kötelező úti céljai Kínában
-
Okoseszközök2 hét ago
Itt az élménybeszámolók új korszaka: videós történetmesélés pár gombnyomásra
-
Okoseszközök2 hét ago
A labdarúgó magyar bajnok ETO FC-nek fejlesztettek alkalmazást a Széchenyi István Egyetem hallgatói
-
Gazdaság2 hét ago
Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja
-
Gazdaság2 hét ago
Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban
-
Ipar2 hét ago
Belépett a balti energiatárolási piacra a Futureal Energy Partners
-
Okoseszközök1 hét ago
A Zyxel Networks három új hozzáférési pontot dob piacra





