Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Három nagy magyar egyetem innovatív informatikai együttműködése

Az ELTE-BME-PPKE Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések projekt célja az volt, hogy az IKT és számítástudomány területén európai szinten is eredményesen működő kutatói hálózatot hozzon létre.

A 2017 és 2020 között futó projekt több mint 950 millió forintból az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara konzorciumot alapított az Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések című projekt közös megvalósítására. A projekt célja az volt, hogy az IKT és számítástudomány területén egy európai szinten is eredményesen működni képes kutatói hálózat jöjjön létre. Ez a hálózat lehetőséget adott a három partneregyetemnek, hogy a Horizont programokban, valamint az EIT Digital kutatási és innovációs pályázatokon sikeresen szerepeljenek.

A konzorciumvezető ELTE és partnerei, a BME és a PPKE kiemelkedő tudásbázisa és tapasztalatai, európai szintű kapcsolatrendszere, valamint az EIT Digital kutatási témái köré épülő portfólió biztosították azt a kohéziós erőt, mely az egyes partnerek által végzett kutatási tevékenységek egységét megteremtette. A kutatások a szoftverfejlesztés módszereire, a kiberbiztonságra, az informatikai rendszerekre, infokommunikációs hálózatokra, az adattudományra és a mesterséges intelligenciára terjedtek ki. Az együttműködés 3 pillér köré szerveződött:

  • Szoftverfejlesztési módszerek és informatikai biztonság pillér: A szoftverek komplexitásának növekedését a szoftverfejlesztési módszereknek és szoftverfejlesztést támogató eszközöknek is követniük kell. A kutatások ezen pillére a minden informatikai megoldásban központi szerepet betöltő szoftverek előállítására és minőségi jellemzőire (különös tekintettel a kiberbiztonságra) összpontosított.
  • Infokommunikációs infrastruktúrák és kiberfizikai rendszerek pillér: A mindennapjainkban használt szolgáltatások mögött Internet of Things eszközök állnak, míg az adatok tárolását, bárhonnan és bármikor történő elérését és feldolgozását felhő alapú alkalmazások biztosítják. Kutatásaikban nagy figyelmet fordítottak az IoT kommunikációs protokollokra, a valós idejű kiberfizikai rendszerekre, és a rádiós és vezetékes hálózati megoldások hatékonyságát növelő fejlesztésekre.
  • Intelligens adatelemzés pillér: A kutatások ezen vonulata gépi tanuláson, bio-inspirált számítási alkalmazásokon alapult, és a nagyskálájú biológiai, térinformatikai és orvosi adatok elemzésére, értelmezésére és azok felhasználására fókuszált. Vizsgálták a pénzügyi, oktatási, mezőgazdasági és ipari alkalmazásokat, az emberi és a gépi intelligencia kölcsönhatását, valamint a multimodális gépi tanulás módszereit.

A kutatásokból ez idáig 173 (jellemzően angol nyelvű) publikáció született. Az elért eredmények jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a három partner 20 db Horizont 2020, illetve azon belül EIT Digital pályázatot nyert el az elmúlt időszakban. Kutatásaink utat nyitottak a hazai szerepvállalás irányába is: részt veszünk a Magyarországi 5G Koalíció és a Mesterséges Intelligencia Koalíció munkájában, és aktívan közreműködtünk a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium létrehozásában. A projektünk segítette a fiatal kutatóinkat, hogy pályára álljanak, és sok hallgató figyelmét is felhívta a kutatás szépségeire. Az eltelt 39 hónapban több mint 200 hallgató kapott hosszabb-rövidebb ideig ösztöndíjat, és a hallgatók és fiatal kutatók több, mint 300 tudományos előadást tartottak különböző rendezvényeken és konferenciákon. Napjaink egyik legfontosabb kihívása, a COVID járvány minket is cselekvésre késztetett. Mindhárom intézményben indultak a járvány terjedését vizsgáló, orvosi eszközöket fejlesztő, illetve a lezárások miatt hátrányos helyzetbe került emberek támogatását célul kitűző kutatások.

A projektben részt vevő intézmények a Nyugat- és Közép-dunántúli régiókban a meghatározó európai számítástudományi, informatikai és IKT kutatási trendekhez kapcsolódni képes kutatási erőteret hoztak létre. Ennek csomópontjai Martonvásár, Szombathely, Esztergom és Balatonfüred.

Martonvásáron a projekt megvalósítása érdekében jól felszerelt kutatóhelyet alakítottak ki, mely otthont adott az ELTE IK Martonvásári 3in Kutatócsoportnak. A kutatóhely a pályázat befejeződése után is stabil infrastrukturális hátteret biztosít kutatóknak. Terveik között szerepel egy térségi digitális innovációs csomópont kialakítása is. Az ELTE a szombathelyi telephelyén jelen és más pályázatok támogatásával jelentős kutatási és oktatási kapacitást alakított ki. A programtervező informatikus alap- és mesterképzés beindításával főleg az Ipar 4.0 területen kívánják a térség szakemberigényeit kiszolgálni.

A projekt széles körben megalapozta a BME Balatonfüredi Tudáscentrumának 2021-es átadását, amelynek tartalmas indulását a Balatonfüreden elhelyezett számítási felhő, és az egyre szélesebb körben formálódó térségi kapcsolatok is elősegítik. A projekt kutatási témáiban a Pannon Egyetemmel együttműködve térségbeli középiskolák számára online előadásokat szerveztek, illetve a térségbeli vállalatok és vállalkozások vezetőivel szakmai egyeztetéseket folytak.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem más Karaival már régóta jelen volt Esztergomban, azonban ez a projekt volt az, amely elindította az Információs Technológiai és Bionikai Kar esztergomi kutatócsoportjának kialakulását. Egyebek mellett ez a projekt teremtette meg, hogy a városban kilenc nemzetközi konferencia került megrendezésre, ahová a világ vezető intézményeiből (Oxford, Microsoft, University College London) érkeztek vendégelőadók és akik közül többekkel kutatási együttműködéseket kezdtek meg. A projekt folyamán elindított kutatások és együttműködések elősegítik, hogy a Kar esztergomi kutatóközpontját újabb pályázatokkal tovább fejlesszék.

Bővebb információk: http://efop2017.inf.elte.hu/3in/

Gazdaság

Új áramtarifa jön 2027-től: érdemes lehet lecserélni a gázfűtést?

Jövő januártól új, változó árazású áramtarifa válik elérhetővé Magyarországon, amely a villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát is befolyásolhatja.

A változás sokakban felvetheti a kérdést, hogy érdemes-e a hagyományos gázfűtést klímával kiegészíteni, vagy akár teljesen hőszivattyúra váltani. Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértőjének segítségével megvizsgáltuk, milyen esetekben hozhat megtakarítást az átállás, és hogyan befolyásolják a fűtési költségeket az elérhető áramtarifák.

Az MVM új, dinamikus D árszabása 2026 szeptembere óta igényelhető, alkalmazása pedig legkorábban 2027. január 1-jén kezdődhet meg. A konstrukció az éves 2523 kilowattórás kedvezményes fogyasztási keretig továbbra is a megszokott, fix A1-es áron biztosítja a villamos energiát, az ezt meghaladó mennyiség díja azonban a villamosenergia-piaci árak alakulását követi. A negyedórás piaci árakhoz igazodó elszámolás révén azok a háztartások járhatnak jobban, amelyek nagyobb áramfogyasztásuk egy részét az olcsóbb időszakokra tudják időzíteni.

A fűtési költségek csökkentése különösen fontos kérdés, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyar háztartások teljes energiafelhasználásának közel 70 százalékát teszi ki a fűtés. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a gázfűtés részleges vagy teljes kiváltásával mekkora megtakarítás érhető el, és mely otthonokban jelenthet gazdaságosabb alternatívát az elektromos fűtés.

Már a gázfűtés kiegészítésével is csökkenthetjük a költségeket

A lehetséges megtakarítás felméréséhez jó kiindulópontot jelentenek az előző fűtési szezon gázszámlái. Magyarországon a lakossági fogyasztók évente 63 645 MJ, azaz legalább 1729 köbméter földgázhoz jutnak kedvezményes áron, az ezt meghaladó mennyiségért azonban lényegesen többet kell fizetniük. Azokban a háztartásokban tehát, ahol a fogyasztás rendszeresen túllépi ezt a határt, már a gázfelhasználás egy részének kiváltása is jelentős megtakarítást hozhat.

Ehhez nem feltétlenül szükséges a meglévő kazánt lecserélni. Egy fűtésre optimalizált klímaberendezéssel például a nappali vagy a hálószoba fűtését is megoldhatjuk, a gázkazánt pedig szükség esetén továbbra is használhatjuk a többi helyiségben. Ez különösen az őszi és tavaszi átmeneti időszakokban előnyös, amikor az enyhébb időjárás miatt sokszor elegendő egy-egy helyiséget fűteni, így a gázfűtést sem szükséges bekapcsolni. 

A készülék kiválasztásakor ugyanakkor az ingatlan elrendezése is meghatározó. Egy nagyobb, egybefüggő lakótér könnyebben fűthető egyetlen beltéri egységgel, míg a több különálló helyiségből álló otthonokban több berendezésre is szükség lehet. Érdemes továbbá a készülék szezonális fűtési hatékonyságát mutató SCOP-értéket is figyelembe venni: minél magasabb ez a mutató, annál kevesebb villamos energiára van szükség azonos mennyiségű hő előállításához.

A hőszivattyú akár a teljes gázfűtést kiválthatja

Ha a meglévő gázkazán elöregedett, vagy az ingatlan átfogó felújítása egyébként is napirenden van, érdemes a teljes fűtési rendszer korszerűsítését is megfontolni. Erre kínálnak alternatívát a levegő-víz hőszivattyúk, amelyek nemcsak a helyiségek fűtését, hanem a használati meleg víz előállítását is biztosíthatják, megfelelő rendszerkialakítással pedig hűtésre is alkalmasak.

Az LG THERMA V hőszivattyús megoldásai például a kültéri levegőből felvett energiát hasznosítják, és megfelelő üzemi körülmények között egy kilowattóra villamos energia felhasználásával akár három-négy kilowattóra hőenergiát is előállítanak. A hagyományos elektromos fűtőberendezésekkel szemben tehát jóval kevesebb áram felhasználásával képesek ugyanannyi hőt biztosítani. A termékcsalád egyes berendezései ráadásul meglévő radiátoros fűtési rendszerekhez is csatlakoztathatóak, így nem kizárólag új építésű ingatlanokban lehet őket alkalmazni.

„A teljes átállás megtervezésekor fontos az épület hőszigetelésének felmérése is. Egy korszerű nyílászárókkal és megfelelő szigeteléssel rendelkező otthon kisebb fűtési teljesítményt igényel, így egy alacsonyabb kapacitású hőszivattyú is elegendő lehet”

– emelte ki Ipacs Roland, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának trénere.

„A felújítási munkálatok megfelelő sorrendjével tehát nemcsak a későbbi energiafogyasztás, hanem a szükséges berendezés mérete és a beruházás költsége is csökkenthető”

– tette hozzá a szakértő.

Az új D tarifa mellett a H árszabással is érdemes számolni

A villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát – a berendezés hatékonysága mellett – az alkalmazott áramtarifa is meghatározza. A 2027-ben induló D árszabás mellett ugyanis jelenleg is elérhető a hőszivattyús fűtéshez igénybe vehető H tarifa, amely október 15. és április 15. között kedvezményes, napszaktól független áron biztosít villamos energiát. 

A két konstrukció eltérő módon kínál megtakarítási lehetőséget. Míg a D tarifa a kedvezményes fogyasztási keret felett az alacsonyabb áramárú időszakok kihasználásával csökkentheti a kiadásokat, addig a H tarifa a teljes fűtési idényben kiszámítható, kedvezményes árazást biztosít. Ráadásul az utóbbival elszámolt, fűtési idénybeli fogyasztás nem terheli az általános háztartási áramfelhasználás éves kedvezményes keretét. A két árszabás külön mérési pontokon akár egy háztartáson belül is alkalmazható.

„A gázfűtés és a hőszivattyús megoldások költségeinek összehasonlításánál nem elegendő pusztán a gáz és a villamos energia egységárát nézni. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az egyes berendezések mennyi energiából állítják elő a szükséges hőmennyiséget. Egy korszerű hőszivattyú ebből a szempontból jelentős előnyt kínálhat, a beruházás megtérülését azonban mindig az adott ingatlan fogyasztási adatai alapján érdemes kiszámítani”

– hangsúlyozta Ipacs Roland.

Az új áramtarifa bevezetése így jó alkalmat teremthet a meglévő fűtési költségek felülvizsgálatára. Ha valaki már rendelkezik fűtésre alkalmas klímaberendezéssel, érdemes megvizsgálnia, mennyi gázt takaríthat meg a készülék használatával. Új berendezés telepítése előtt pedig célszerű a teljes beruházási költséget és a különböző tarifákkal várható éves kiadásokat is összehasonlítani. A D árszabás esetén a piaci árak ingadozásával is számolni kell, ezért a váltást elsősorban azoknak érdemes megfontolniuk, akik nagyobb villamosenergia-fogyasztásukat rugalmasan tudják időzíteni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon

Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.

Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.

A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.

„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”

– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.

A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.

A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?

Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.

A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.

A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.

2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval

A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:

2025

2026 I. félév

Beérkezett feljelentések

18

16

Regisztrált bűncselekmények

10

1

Az adott évben lezárt ügyek

47

20

  – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható

8

1

  – lezárva: a bűncselekmény elévült

30

14

  – lezárva: az ügy szankcióval végződött

1

0

Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.

 

Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek. 

A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.

A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja

A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.

Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések. 

„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.

Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”

– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.

Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok 

A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.

A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.

„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”

– mondja Pletkus. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss