Gazdaság
Home office: még mindig sok a félmegoldás a magyar cégeknél
Csak a cégek fele használ munkaidő nyilvántartó rendszereket a távolról dolgozók teljesítményének mérésére
Nem nőtt számottevően az otthonról dolgozók száma a koronavírus első hullámához képest, a kollégák teljesítményének nyomonkövetése azonban még mindig problémát okoz a magyar cégeknél – derült ki az informatikai háttérfejlesztésekkel foglalkozó Infosector Kft friss kutatásából.
A csoportmunka hatékonyságát vizsgáló felmérés eredményei alapján csak a cégek mintegy fele használ munkaidő nyilvántartó rendszert a távmunkában is, és csak mintegy harmaduk vezetett be bejárási protokollt a fertőzésveszély elkerülésére. A kutatás arra is rámutatott, hogy a csapatszellem fenntartására egyre gyakrabban alkalmaznak ún. „hibrid iroda” megoldásokat, ugyanakkor ennek biztonsági kockázatát alábecsülik a cégvezetők.
Rengeteg magyar dolgozik távmunkában
Az országszerte több mint 250 vállalati ügyféllel rendelkező Infosector kutatásában cégvezetők válaszait gyűjtötték össze a második hullámban tapasztaltakról és a pandémia által okozott kihívások kezeléséről. A hat pontból álló kérdőívben a megkérdezetteknek egy tízes skálán kellett értékelniük az állításokat azok alapján, hogy mennyire igaz cégükre az adott kijelentés. Az első kérdésre adott válaszok alapján kijelenthető (5,6-os átlag), hogy habár voltak kiugró esetek, összességében szeptembertől kezdve nem nőtt számottevően az otthonról dolgozók száma az első hullámhoz képest. A cégvezetők többsége egyúttal arra is rámutatott, hogy munkavállalóik több mint fele dolgozik huzamosabb ideje otthonról (6,2-es átlag), és a vállalkozása idei eredményére kiemelkedő hatással van az otthoni munkavállalók teljesítménye.
Egyelőre sok a félmegoldás
Habár számos cégnél pozitív irányba változott a távmunkával szembeni bizalom, még mindig rengeteg az olyan „félmegoldás” a piacon, amivel csak időszakosan tudják áthidalni a nehézségeket. A megkérdezettek felénél például hiányzik a beosztás- és munkaidő nyilvántartási rendszer (5,0-s érték), ami hosszútávon a munka-magánélet egyensúly felborulását is okozhatja, hiszen összességében óraszámot tekintve többet dolgoznak otthonról a kollégák, mint tették azt az irodában. Hozzátette:
„A munkáltatók és a munkavállalók is a saját bőrükön érzik azt, hogy a megfelelő körülmények kialakítása otthon is kulcsfontosságú, hiszen az értékteremtéshez nyugodt környezet és pontos feladatkezelés szükséges. A kutatásunk visszaigazolta a személyes tapasztalatainkat is: egyre több a jó példa, de iparágtól függetlenül elmondhatjuk, hogy még rengeteg tennivalója és lehetősége van még a magyar cégeknek ezen a téren.”
– mondta Fábián Tamás, az Infosector Kft. operatív vezetője.
Egyre többen váltanak „hibrid iroda” rendszerre a csapatszellem fenntartása miatt
Mivel az alapvető kapcsolattartás az ingyenesen vagy minimális havidíjjal elérhető szoftverek (pl. Microsoft Teams) bevezetésével megoldódott, és az az online meetingeken általában jól értik és látják is egymást a felek, sokan úgy érzik, hogy minden háttér adott az otthoni munkavégzéshez. Az online megbeszélések önmagukban azonban korántsem elegendőek ahhoz, hogy megteremtsék a teljes munkahelyi élményt. Több nemzetközi kutatás is rámutatott már arra, hogy a home office-ban jelentősen csökkenhet a dolgozók motivációs szintje és szellemi jóléte. Ez a magyar piacon sincs másként:
„A vállalatok nagy része a járványveszélytől tartva biztonsági okokból minimálisra csökkentette dolgozóik személyes találkozóinak a számát, hiszen ezzel meg tudják akadályozni a gócpontok kialakulását és a szervezetek teljes leállását. Ez helyes és felelős gondolkodás, ugyanakkor a csapatszellem és a kohézió fenntartásához kell a szociális érintkezés. Ezért váltanak egyre többen úgynevezett hibrid iroda rendszerekre, ahol ugyan korlátozottan, de találkozhatnak és informálisan beszélgethetnek egymással a kollégák”
– mondta Gungl Ágoston, az Infosector Kft. ügyvezetője.
A kollégák visszaengedése nemcsak egészségügyi, hanem biztonsági kockázat is
A kutatásban megkérdezettek egyharmadánál működik már valamilyen rendszer (például A és B hét), amikor egymást váltva, korlátozott létszámban, de személyesen is találkozhatnak és együtt dolgozhatnak a kollégák az irodában. Ez a „hibrid” módszer viszont ismét új kihívások elé állítja a cégeket, hiszen – minden jó szándék ellenére – ha nem vesznek igénybe szakértőt a bevezetéshez, akkor adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázatokat hoznak be a kollégák otthonról a munkahelyre.
„Már egy magáncélra használt pendrive vagy egy laptop is trójai falóként szolgálhat a hackerek számára. Ha valahogyan bekerül egy ilyen eszköz a céges hálózatba, a visszatérő munkavállalók a nap végén akár akaratlanul is milliós károkat okozhatnak a cég számára. A vezetőknek ezért általában azt szoktuk javasolni, hogy olyan megoldásokban gondolkozzanak, amelyek átfogóan adnak választ a kihívásokra – hiszen egy ilyen rendszerbe egyszer kell befektetni, majd a szakértő partner odafigyelésével a most bevezetett megoldás évekig jól szolgálja majd a vállalkozás céljait, és akkor is puhára esnek, ha esetleg újra beüt a baj.”
– foglalta össze tapasztalatait Fábián Tamás, az Infosector Kft operatív vezetője.
Gazdaság
7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban
Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.
A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.
1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen
Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.
Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.
Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.
Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.
2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat
Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.
Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.
3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon
Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.
4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot
Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.
5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel
Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.
6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem
Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.
7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban
Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban7 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Ipar4 nap ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Tippek1 hét ago
Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport