Connect with us

Gazdaság

Élelmiszergyártás biztonságosan

7 megoldás az élelmiszerek fizikai szennyeződésével kapcsolatos kihívásokra

A biztonságos élelmiszerek előállítása állandó nyomásként nehezedik a gyártók és a márkatulajdonosok vállára. A szigorúbb élelmiszer-biztonsági előírások, a proaktív fogyasztók, az új élelmiszer-kombinációk és a globalizált ellátási láncok mind-mind hozzájárulnak a termék-visszahívási adatok növekedéséhez. Annak érdekében, hogy az élelmiszer-gyártók ne szenvedjenek a termékek visszahívásából adódó következményektől, mindent meg kell tenniük, hogy az esetleges idegen testek jelenlétét időben kiszűrjék. A METTLER TOLEDO hét megoldást mutat be, hogy a modern termékellenőrzési technológiának köszönhetően, hogyan tud szembeszállni az élelmiszerek fizikai szennyeződésével járó kihívásokkal.

1. kihívás: A szennyezés forrása

Az élelmiszer-előállítási folyamat több pontján is érheti fizikai szennyeződés a termékeket: a folyamat kezdetén, az előállítás közben vagy a csomagolás szakaszában. Ellenőrzés nélkül a szennyeződések már az elején bekerülhetnek a termelési folyamatba – például egy burgonya közé rejtett kő. A végtermék feldolgozása során a gép meghibásodhat: például előfordulhat, hogy a kenyérszeletelő pengéje eltörik, miközben kenyeret szeletelnek vele egy pékségben. Emellett személyes tárgyak, akár tollak vagy ékszerek is beleeshetnek. Az utolsó szakaszban is kerülhet idegentest a termékbe, a fedél ráhelyezése vagy a csomagolás lezárása közben.

Megoldás:

A folyamat azon pontjait, ahol élelmiszer-biztonsági megelőző intézkedések alkalmazására van szükség a fizikai szennyeződés kiküszöbölésére, kritikus ellenőrzési pontoknak (CCP) nevezzük. A kockázatelemzés kritikus ellenőrzési pontjának (HACCP) vagy a kockázatelemzésnek és a kockázatalapú megelőző ellenőrzésnek (HARCP) auditja során azonosítja a CCP-k létrehozásának helyét. Ezt követően a gyártók megismerhetik a folyamataikhoz legmegfelelőbb szennyezőanyag-kimutatási technológiát. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy mind a fémdetektálást, mind a röntgenvizsgálatot különféle gyártási szakaszokban szükséges telepíteni.


2. kihívás: A fizikai szennyező anyagok típusai

Az összetevőktől és a gyártási folyamattól függően a leggyakoribb szennyező anyagok fémek, ásványi kövek, meszes csontok, tömör műanyagok, gumi vegyületek vagy üvegek. A legnagyobb fejtörést a döntés okozza, hogy melyik vizsgálati technológia megfelelőbb az idegen test felismerésére.

Megoldás:

A röntgenes ellenőrző rendszer a fent említett szennyeződések érzékelésére képes, míg a fémdetektor kifejezetten a vas és színesfém, valamint az összes rozsdamentes acélminőségű anyag azonosítására ad lehetőséget. A HACCP / HARCP audit segít megállapítani a szükséges technológiai beruházásokat, továbbá a gyártók, a jövőbeni termékcsaládok és lehetséges szennyező anyagok figyelembevételével biztosabbá tehetik beruházásaikat.


3. kihívás: Méret és sűrűség

A vizsgált termék mérete és sűrűsége befolyásolhatja a detektálás érzékenységi szintjét. Minél homogénebb a termék, annál egyszerűbb az ellenőrző berendezésnek azonosítani a fizikai szennyeződéseket. Nehézségeket okoz, ha az idegen test sűrűsége hasonló vagy alacsonyabb, mint az ellenőrzött terméké, például egy üvegszilánk az üvegpalackban, vagy ha változó sűrűségű komponenseket tartalmaz, például készételek esetében. A nagyobb tömegű vagy nagyobb nedvességtartalmú termékek problémát jelenthetnek más ellenőrzési technológiák esetében is. Ilyenkor maga a termék saját zavaró jelet hozhat létre, ami megnehezítheti a fémdetektorok munkáját, így nem könnyű különbséget tenni a termékjel és a fém szennyeződések jele között.

Megoldás:

A szennyezőanyag-detektálási technológia fejlődésének köszönhetően, a röntgenes ellenőrző és a fémdetektáló rendszerek egyaránt magas érzékenységgel rendelkeznek, így az apró szennyeződések előfordulását is képesek kimutatni. A METTLER TOLEDO fémdetektorok egyszerre több frekvenciát használnak a „nedves” termékek jeleinek kiszűréséért. A fejlett röntgenes ellenőrző rendszerek az ellenőrzött termék alapján, automatikusan állítják be a kép kontrasztjának maximalizálásához szükséges energiamennyiséget.


4. kihívás: Csomagolás

A csomagolások alakja, mérete és anyaga sokszor nehezítő tényező a termékellenőrzés folyamatában. Nem egyszerű feladat, például üvegszennyeződések kimutatása üvegedényekben vagy fémszennyeződések fémezett filmcsomagolásban. A szokatlan csomagolási formák, mint például a lekerekített üvegpalackok és a kartondobozok tovább korlátozzák a röntgenes ellenőrző rendszer látóterét, ami csökkent érzékenységi szintet eredményez. A nagy vagy magas csomagokat biztos módon kell szállítani a szalagon, hogy stabilak legyenek, amikor az ellenőrző rendszer elé érnek.

Megoldás:

Az ellenőrző berendezés és a megfelelő szállítószalag, illetve a vezetősín kiválasztásakor figyelembe kell venni a detektálni kívánt termék csomagolását. A röntgenes ellenőrző berendezések vízszintes, osztott, kombinált vagy ferde sugarakat alkalmaznak, ennek köszönhetően képesek észlelni az üvegtöredékeket az üvegcsomagolásban is. Bizonyos röntgenes ellenőrző rendszerek konfigurálhatók olyan módon, hogy a komplex csomagokban lévő vakfoltok is ellenőrizhetők legyenek szennyezettségük szempontjából. A fémdetektáló képesek érzékelni a fémet a zavaró “termékeffektus” ellenére és a fémezett filmcsomagolással ellátott termékek esetében is.


5. kihívás: A gyártósor sebessége

A szállítószalagsebesség, a gyártási céloknak és a fogyasztói igényeknek való megfelelés érdekében folyamatosan nő. A száraz, szemcsés termékek és folyadékok ellenőrzése különösen nagy kihívást jelent a felgyorsult gyártósorokon.

Megoldás:

A speciális fémdetektorokat és röntgenes ellenőrző rendszereket folyékony és ömlesztett termékekhez terveztük. Teljes szalagsebességgel működtethetőek, fenntartva a termelékenység szintjét. Intelligens szoftver segítségével mindkét technológia képes meghatározni a szennyeződés pontos helyét, és az idegen testet biztonságosan eltávolítani, minimális termékpazarlással és leállás nélkül.


6. kihívás: Folyamatos optimalizálás

Elengedhetetlen az ellenőrző rendszerek megfelelő érzékenységi szinten történő működése, hogy képesek legyenek az esetleges idegen testeket detektálni, és azokat biztonságosan eltávolítani. A helytelen beállítás rossz szortírozási arányhoz vezethet, növelheti a pazarlás mértékét és csökkentheti a termelés hatékonyságát.

Megoldás:

A szoftverinnovációnak köszönhetően a röntgenes ellenőrző rendszerek és a fémdetektorok, félig vagy teljesen automatizált beállítási lehetőséget biztosítsanak. A manuális beállítás okozta hibák csökkentésével az észlelési, érzékenységi szintek maximalizálódnak, így minimalizálva a rossz szortírozási arányokat és a hulladékköltségeket. Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében az érzékenységi szinteket rendszeresen tesztelni kell, fizikai minták segítségével. Mindkét technológia teljesítmény-ellenőrzési tesztet biztosít a rendszerek tökéletes állapotának fenntartása érdekében.


7. kihívás: Jelentés és megfigyelés

A mindennapi műveletek során a jelentések elengedhetetlenek az élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfeleléshez, a termelési KPI javításához és a berendezések általános hatékonyságának érdekében. A termék visszahívása esetén az ellenőrzési adatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a gyártók bizonyítani tudják, hogy minden szükséges óvintézkedést megtettek a szennyeződés kockázatának elkerülése vagy minimalizálása érdekében.

Megoldás:

Minden ellenőrzési tevékenység valós időben rögzíthető. A gyártók könnyen hozzáférnek az adatokhoz, hogy igazolják a szükséges dokumentációval, hogy megfelelően ellenőrizték a terméket, és végrehajtották az élelmiszer-biztonsági előírások követelményeit. Fejlett szoftverek és központosított hálózati infrastruktúra használata esetén, az ellenőrzési adatok alkalmazhatók a termékek nyomon követhetőségének érdekében, vagy élelmiszerbiztonsági szabályok megsértése esetén vissza is kereshetők.

A megfelelő szennyezőanyag-kimutatási technológia kiválasztásával, az élelmiszer-gyártók egy lépéssel az új élelmiszer- és csomagolási trendek, a gyorsabb áteresztőképesség és az élelmiszer-biztonsági előírások előtt járhatnak. Ha többet szeretne megtudni az élelmiszer-biztonság jövőbeli fejlődéséről, töltse le az ingyenes útmutatóinkat fémdetektálás, röntgenes vizsgálat vagy ellenőrző tömegmérés témákban!

További információk: www.mt.com/PI

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss