Gazdaság

Biodiverzitás: Itt az idő, hogy a vállalatok komolyabban vegyék a fenntarthatóságot üzleti szempontból is

Míg a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás egyre hangsúlyosabban jelennek meg a felelős és küldetésvezérelt vállalatok kommunikációjában, a biodiverzitást érintő kockázatok nem kapnak megfelelő figyelmet, pedig a globális GDP-nek fele támaszkodik a természeti környezetre és annak erőforrásaira.

Többek közt erre a következtetésre jutott a KPMG a ’The time has come’ című tanulmányában, amely fenntarthatósági témában a legszéleskörűbb és legátfogóbb globális felmérés következtetéseit foglalja össze. A KPMG kutatása szerint egyre erősödik a nyomás a vállalatokon, és azok, akik valóban transzparensen kommunikálják a fentarthatósági céljaikat és eredményeiket, versenyelőnyt élveznek. Természetesen a KPMG nem csupán élő lelkiismerete kíván lenni a világ vezető nagyvállalatainak, hanem olyan stratégiai útvonaltervvel is szolgál, ami valóban bejárható mind a célkitűzések megfogalmazása, mind az azok érdekében tett lépések mérhetősége szempontjából.

A KPMG nemzetközi tanulmánya betekintést nyújt az ESG és a fenntarthatósági jelentések globális trendjeibe, valamint részletes útmutatást és ajánlást kínál a közzététel és a hiteles kommunikáció javítására. A KPMG kutatása több mint 5000 nagyvállalat beszámolójára támaszkodik. 52 országban egyrészt vizsgálták a 100 legnagyobb bevétellel rendelkező cégek pénzügyi, fenntarthatósági és integrált jelentését (ezek az N100 válaszadók), másrészt a Fortune 2019. évi 500-as rangsora alapján – külön szegmensként – a világ legnagyobb 250 nagyvállalatának fenntarthatósági beszámolóját elemezték (ezek a G250 válaszadók). A KPMG első ilyen fenntarthatóságra irányuló 1993-as jelentése óta jelentősen javult a helyzet – a kezdeti 12 százalék helyett most már a vállalatok 80 százaléka tesz rendszeresen közzé fenntarthatósági jelentéseket. Ez az arány még jobb a világ 250 legnagyobb vállalkozásánál (G250), ahol 10-ből 9 vállalat készít ilyen nem-pénzügyi beszámolót.

A kutatás tanulsága szerint bizonyos szektorokban (technológia, telekommunikáció, kiskereskedelem, olaj és gáz), már teljes körű a jelentéskészítés aránya a G250 vállalati körben.

A fejlődés mögött legtöbbször állami vagy tőzsdei szabályozások állnak. Az EU Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR) direktívája szerint 500 alkalmazott felett minden tőzsdén jegyzett társaság köteles nem pénzügyi információkat is közzétenni, többek között a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseiket is, de a pontosan kidolgozott standardok és a globális harmonizáció még váratnak magukra. Az ún. integrált beszámolók, amelyekben a pénzügyi és fenntarthatósági teljesítmények egymás összefüggésében kerülnek bemutatásra, lassú mértékben, de növekedést mutatnak. Míg a G250 22 százaléka, addig az N100 16 százaléka készít integrált jelentést. A világ legnagyobb vállalkozásai körében erősödik a független tanúsító cég bevonása, aki biztosítja a fenntarthatósági információk hitelességét. Már 71%-uk tanúsított jelentést ad ki.

„Fontos változás, hogy a lemaradók nem csupán társadalmi megítélésben szenvedhetnek csorbát, hanem lassan pénzügyi kockázattal is jár, ha egy vállalkozás nem mutatja be transzparensen a fenntarthatósági teljesítményét”

– fogalmazott Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere.

Biodiverzitás – az elhanyagolt szempont

Miközben a fenntarthatósági jelentések a potenciális kockázatoknak való kitettségek egyre szélesebb körét ölelik fel, a biodiverzitásra leselkedő kockázatokról indokolatlanul kevés szó esik a vállalatok beszámolóiban. A Földön jelenleg ezerszer gyorsabb ütemben halnak ki fajok, mint bármelyik korábbi időszakban . Mivel a globális GDP-nek durván fele – becslések szerint 44 trillió dollár –támaszkodik közepes vagy nagymértékben a természeti környezetre és annak erőforrásaira , legfőbb ideje lenne az elkötelezett beavatkozásnak. A KPMG kutatása szerint az ENSZ 17 pontban megfogalmazott Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG-k) közül épp arra a kettőre – a 14. és 15. pontra – esik a legkevesebb figyelem, amely a biodiverzitás megőrzését hivatott támogatni.

Az érintett vállalatok (N100) kevesebb, mint egyharmada (csak 23 százaléka) tárja fel a biodiverzitást érintő kockázatokat. A latin-amerikai vállalatok 31 százaléka foglalja be a jelentésébe a biológia sokféleség csökkenésének kockázatát, míg az észak-amerikai nagyvállalatoknak mindössze 13 százaléka említi a kockázattípust a beszámolóiban. Ebből az olvasható ki, hogy nem egyértelmű a cégek számára az összefüggés a versenyképességük és a biodiverzitás között.

A bányászat az egyedüli ipari szektor, ahol a jelentéstételre vállalkozó társaságok szűk többsége (N100: 51%) említést tesz a biodiverzitással kapcsolatos veszélyforrásokról. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a bányászat egyike azoknak a szektoroknak, ahol viszont az elmúlt időszakhoz képest enyhén csökkent az ilyen típusú beszámolót egyáltalán készíteni hajlandó cégek aránya.

„Fontos észrevennünk ezt a kettősséget: azok a cégek, amelyek megtalálják a módját, hogy szakmailag igényes, előremutató stratégiákat készítsenek a természetes és társadalmi környezetükre gyakorolt hatásuk javítására, azok folyamatosan egyre jobb eredményeket érnek el ebben, míg azok, akik kudarcnak érezték a jelentéstételben való korai próbálkozásukat, – szabályozás vagy társadalmi nyomás hiányában – hajlamosak teljesen vissza is fordulni ezen az úton”

– magyarázza Szabó István.
A KPMG tanulmányának szerzői is felelősségvállalásra szólítják fel a világ országainak vezető vállalkozásait: tegyék meg az első lépést, ismerjék fel, mérjék fel és kommunikáljanak világosan arról, hogy üzleti tevékenységük milyen hatást gyakorol az ökoszisztémára és a biodiverzitásra. A biodiverzitási kockázatok felismerésével párhuzamosan fejlődhet a körforgásos gazdasági modell és megoldások térnyerése.

Ködösítés helyett nyílt kommunikáció

A KPMG 2020-as fenntarthatósági beszámolókat vizsgáló felmérése további kulcs-megállapításokat tett közzé:

Bár a vállalati beszámolókban már a cégek több mint kétharmada összehangolja üzleti tevékenységét az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival, mégis kevesen (14%) hozzák nyilvánosságra, hogy pontosan mit is tesznek a felvállalt célokért
Az ENSZ által megfogalmazott 17 cél közül a legnagyobb hangsúly a következőkre jutott:
- 8 – Tisztességes munka és gazdasági növekedés;
- 13 – Fellépés az éghajlatváltozás ellen;
- 12 – Felelős fogyasztás és termelés
A fenntarthatóságról jelentő vállalatok 65%-ának van is valamilyen akcióterve a széndioxid kibocsátás csökkentésére

A karbonsemlegesség, mint megtakarítási lehetőség

A klímaváltozást ma már a pénzügyi eredményre leselkedő konkrét veszélyként értékelik a vállalatok. A kapcsolódó kockázatok kezeléséről és hatásairól szóló beszámolók elkészítéséhez 2015 óta létezik nemzetközi ajánlás a Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD)-nek köszönhetően. A KPMG erről egy külön résztanulmányt is készített „Towards Net Zero” címmel, amely azt vizsgálta, hogy a világ 250 legnagyobb vállalata hogyan teljesít a TCFD által kidolgozott jelentéstételi ajánlások alkalmazásában. A KPMG 12 – maga által felállított – kritérium szerint vizsgálta meg a világ 250 legnagyobb vállalatának fenntarthatósági jelentéseit.

A részelemzés rámutatott arra, hogy amíg a világ 250 legerősebb gazdasági vállalkozásának már közel fele bejelentette, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően klímasemleges lesz, az odáig vezető út még rettentően bizonytalan. Mindez a COVID-19 világjárványnál is jelentősebb pénzügyi kockázatokat rejt magában minden vállalkozás számára. A vállalatok piaci kényszer alatt állnak. Befektetői, hitelezői, biztosítói oldalról egyaránt elvárás, hogy ismertessék az éghajváltozással kapcsolatos kockázatkezelési akcióikat, stratégiájukat az ellenállóképesség és a versenyelőny biztosítása érdekében. Eljött az ideje annak, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű adattal értékeljék a cégek a beazonosított klímakockázatok negatív következményei megelőzésére hozott cselekvéseiket.

Szabó István szerint:

„A vállalatoknak nem elég megérteni a bonyolult kapcsolatot a saját tevékenységük a biodiverzitás és klímaváltozás kockázatai között, hanem szükségük van olyan nemzetközi jelentéstételi standardokra, amelyek segítik a fenntarthatósági teljesítményük javítását, valamint támogatja a világos és összehasonlítható kommunikációjukat is. Mindezek erősítik a vállalat helyi érintett csoportjaival való kapcsolatait, valamint a bizalmat.”

A KPMG november végén nyilvánosságra hozott globális felmérése a jelentéskészítési gyakorlatokat, módszereket foglalja össze a karbonsemlegesség mellett kitérve a vállalati felelősségvállalási irányelvekre is. Az elemzés különösen hasznos azoknak a szakembereknek, akik a vállalatuk fenntarthatósági jelentéseit készítik, vagy azt szeretnék továbbfejleszteni. A Tungsram Csoport elnök-vezérigazgatója, Joerg Bauer hangsúlyozta a KPMG CR Riporting témában a napokban tartott webinárján, hogy

„a technológiában mi lehetőséget látunk a fenntarthatósági küldetésünk megvalósítására, ami egyben az üzleti céljaink elérését is támogatja. Analóg világítástechnikai cégből adatvezérelt, energiatakarékos megoldásokat szállító vállalattá alakulunk. A fenntarthatóságot és a környezettudatosságot a vállalati és fogyasztói magatartás, a szabályozásoknak való megfelelés és az innováció összhatásában értelmezzük.”

A Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója, Kovács Ágnes a webináriumot kiegészítő CEO panelbeszélgetés során kitért arra, hogy

„a fenntarthatóság vállalaton belül nem egy-egy szakterület felelőssége, hanem a teljes szervezettől követeli meg az azonos értelmezést, szerepvállalást és összehangolt működést. Számunkra a zöld energia, a hulladékmentesség és a természetes alapanyagok felhasználásával a fogyasztóink egészségének védelme központi jelentőségű és a teljes gyártási és logisztikai folyamatainkra kiható szemlélet.”

„A fenntarthatósági jelentés egyszerre kommunikációs és menedzsment eszköz, amely a transzparenciát és a piac többi szereplőjével az összehasonlítást támogatja. Ezért tartjuk fontosnak a nemzetközi sztenderdek szerinti beszámolókészítést. Az, hogy mit és hogyan mérnek a riportkészítő cégek, még egységesítést igényel. Azonban egy 3., független fél bevonásával a hitelesség és az objektivitás növelhető”

– hívta fel a figyelmet a KPMG webinárján Jakab János, a Coca-Cola HBC Magyarország közkapcsolati és kommunikációs igazgatója.

Related Topics:biodiverzitás ENSZ esg fejlődés ködösítás kommunikáció kpmg vállalat változás webinar webinárium

Up Next

A Netflix sztori, és ami mögötte van

Don't Miss

Az első GSM hívástól az 5G-ig – a magyar mobil-távközlés története egy karrierben

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Miért nincsenek Munkáshitel akciók a bankoknál?

Száz folyósított hitelforintból több, mint 7 forintot Munkáshitelként igényelnek az ügyfelek.

Bár a kamatmentes termék stabil, minimális kockázattal bíró kamatbevételt jelent a bankoknak Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint kevés bank akciózik a termékkel.

Bár a kormányzati oldalon előzetesen várt 120 ezer igénylő és az 500 milliárd forintot közelítő kihelyezés szinte bizonyosan nem válik valóra, mostanra a magyar fogyasztási hitelpiac hangsúlyos elemévé vált a Munkáshitel. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint 2025. első négy hónapjában a kihelyezett Munkáshitelek összege megközelíti a 77 milliárd forintot, és közel 20 ezer szerződés köttetett.

A lakossági, nem folyószámla jellegű hitelek piacán mindent 100 forintból 7,2 forintot Munkáshitelként folyósítottak bankok az év első négy hónapjában.

A maxiumim 4 millió forint összegű Munkáshitel potenciális ügyfélköre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az életkori adatok alapján 920 ezer fő. Ha ebből a körből leszámítjuk azt a nagyjából 300 ezer fiatalt, akik felsőoktatásban tanul, vagy már diplomát szerzett, akkor látható, hogy a kormányzati tervek teljesüléséhez 20 százalékos jelentkezési arányra lenne szükség.

Öt személyi kölcsön mellé jut egy Munkáshitel

A Munkáshitel szemmel láthatóan a személyi kölcsönök alternatívája lett. Az ügyfelek által igényelt Munkáshitel összege a teljes személyi hitelállomány közel negyedét, 23 százalékát teszi ki, míg darabszámban öt személyi kölcsön szerződés mellé egy Munkáshitel szerződést is kötnek a bankok.

Azaz Gergely Péter szerint a húsz százalékos részarányt egyelőre a fogyasztási hitelek körében képes hozni a Munkáshitel, ami a BiztosDöntés.hu szakértője szerint nem lebecsülendő teljesítmény.

A nyári időszak a szakember szerint újabb hullámot indíthat az igénylésben. Jó eséllyel a teljesen szabad felhasználású Munkáshitel jó alapja lehet a lakásfelújításoknak, a gyermekek iskoláztatási költségeinek, sőt több fiatal akár a nyaralás költségeinek finanszírozására is szán majd a viszonylag könnyedén elérhető összegből.

Kényelmes, kockázatmentes bevétel a bankoknak

A bankok számára a Munkáshitel a kamattámogatásnak köszönhetően rentábilis termék: az állam az 5 éves állampapír átlaghozam 110 +1 százalékát kitevő kamatot fizet ugyanis rá. Ez a május 30-ai 6,44%-os 5 éves állampapír referenciahozammal számolva jelenleg 8,084 százalékos kamatot jelent. Ez persze nem akkora összeg, mint amit egy személyi kölcsönért kapnak a bankok, de Gergely Péter szerint fontos látni, hogy – évi 0,5%-os, az ügyfél által fizetendő kezességvállalási díj ellenében – a Munkáshitelnél az állam garantálja a bank számára az ügyfél által meg nem fizetett tőke visszafizetését, így minimális a hitelnyújtás kockázata.

Kevés a Munkáshitel akció

A fentiek ellenére a szakértő szerint más, hasonló kondíciójú, állami támogatás mellett elérhető termékhez – például a Babaváróhoz – képest viszonylag csekély jelenleg a Munkáshitel akció a bankoknál.

A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint legutóbbi időkig csak a Gránit Bank nyújtott visszatérítést a Munkáshitelt igénylő ügyfeleinek. A pénzintézet most meghosszabbította ezt, így 40 ezer forintot jóváír a Munkáshitelt június 30-ig igénylő ügyfelek részére. Ha az ügyfél vállalja, hogy a banknál nyitott számlára kéri a pénzt, ráadásul a jövedelmét is ide utaltatja, akkor pedig további 40 ezer forintot kaphat – emlékeztet Gergely Péter.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a Munkáshitel egyik legkomolyabb potenciális felhasználását, az autóvásárlást támogatja új akciójával a CIB Bank. Egyszeri 50 ezer forint jóváírást kap az az igénylő, aki június 17-ig igényelt Munkáshiteléhez kapcsolódóan azt jelzi, hogy a kölcsönt (részben vagy egészében) autóvásárlásra kívánja fordítani, valamint teljesít még néhány feltételt.

Az akció értékét Gergely Péter szerint kismértékben rontja, hogy az ugyanebben az időszakban személyi kölcsönt igénylő ügyfeleknek 100 ezer forint jóváírást hirdet a bank – más kérdés, hogy ott egy 3 milliós, 72 hónapra adott hitel havi törlesztőrészlete közel 56 ezer forint (a hitel thm-je 10,61%), miközben a 4 milliós Munkáshitel 10 évre havi 33 334 forintos induló törlesztőrészlettel elérhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Digitális ugrás a HR-ben – mesterséges intelligenciával és e-learninggel újít a SPAR

Új karrieroldallal, toborzási rendszerrel és e-learning lehetőségekkel várja munkavállalóit a SPAR.

Teljeskörűen megújította karrieroldalát és toborzási folyamatait a SPAR Magyarország, hogy még hatékonyabban, ugyanakkor emberközeli módon szólítsa meg a potenciális munkatársakat. A vállalat célja, hogy a legmodernebb technológiai megoldásokkal támogassa a pályázók és a HR csapat munkáját egyaránt – legyen szó jelentkezésről, kiválasztásról vagy beilleszkedésről.

„A SPAR Magyarország az egyik legnagyobb hazai foglalkoztató, közel 14 ezer munkavállalóval. A humán erőforrás számunkra nemcsak operatív kérdés, hanem stratégiai érték. Ezért fordítunk kiemelt figyelmet arra, hogy már a toborzási folyamat is tükrözze a vállalat profizmusát, emberközpontúságát és innovációs törekvéseit. A bevezetett újítások célja, hogy még gyorsabban, hatékonyabban és személyre szabottabban tudjuk megszólítani a leendő munkavállalókat országszerte”

– hangsúlyozta Szijjné Kállai Ildikó, a SPAR Magyarország személyzetfejlesztési és HR vezetője.

A SPAR új karrierplatformja felhasználóbarát, áttekinthető és mobilra optimalizált felületet kínál. A jelentkezők személyre szabható profilokat hozhatnak létre, megadhatják álláskeresési preferenciáikat, és automatikusan értesülhetnek a számukra releváns lehetőségekről. A dokumentumfeltöltés és jelentkezési folyamat egyszerűbbé vált, a rendszer pedig folyamatos kapcsolatot biztosít a pályázók és a toborzási csapat között.

Az új toborzási szoftver egyben teljesen digitalizálja a HR adminisztrációt is: lefedi a teljes kiválasztási folyamatot a pozíciók jóváhagyásától kezdve az ajánlat kiküldéséig. A rendszer lehetővé teszi az álláshirdetések gyors, célzott kezelését, a jelöltek státuszának valós idejű követését, valamint az ajánlatok digitális elfogadását. A papírmentes működés nemcsak fenntarthatóbbá, hanem gyorsabbá és átláthatóbbá is teszi a folyamatokat.

A SPAR a legújabb technológiákat is integrálja a toborzásba: mesterséges intelligenciával támogatott álláshirdetések és interaktív avatárok segítik a vállalati kultúra hiteles bemutatását. Az AI alapú hirdetések személyre szabottan érik el a jelölteket, az avatárok pedig élményszerűen mutatják be a cég értékeit és mindennapjait.

Fókuszban a digitális tanulás

A belső fejlesztések nem állnak meg a toborzásnál: a SPAR komoly hangsúlyt fektet a munkavállalók oktatására és fejlődésére is. A SPAR Online Akadémia egy olyan digitális platform, amely a vállalat minden dolgozója számára elérhető. 2024-ben több mint 65 ezer digitális tananyagot végeztek el a kollégák, összesen több mint 34 ezer képzési órát fordítva az online tanulásra. Az elérhető anyagok között szerepelnek munkavédelmi és minőségbiztosítási képzések (gépek használata, HACCP), szakterületi oktatások (pékség, hús, zöldség-gyümölcs), IT-biztonsági kurzusok, soft skill tréningek, onboarding programok, sőt, nemzetközi együttműködésből származó, videós anyagok is.

A SPAR Online Akadémia integrálja a mentor-betanító programot és a Beszerzési Akadémiát is, lehetőséget adva az új munkavállalók és vezetők számára, hogy értékeljék a betanítási folyamatot – így támogatva a minőségi beilleszkedést. A tanulásra dedikált eszközök – például bolti tabletek – elérhetők az összes üzletben, ezzel is biztosítva a hozzáférhetőséget minden munkatárs számára.

A SPAR célja, hogy a munkavállalók ne csak bekerüljenek a szervezetbe, hanem hosszú távon fejlődjenek is benne. Ezért a vállalat tovább bővíti az e-learning kínálatot, különös figyelmet fordítva a kompetenciafejlesztésre és a munkavállalók által jelzett témák beépítésére az e-learning tanagyagokba.

A közleményhez csatolt képeket gyors regisztráció után nagyobb felbontásban is elérheti a SPAR Médiatárban, a https://mediatar.spar.hu/ oldalon. A felületen lehetősége nyílik a SPAR további publikus képeit is letölteni. A képek felhasználásakor kérjük, hogy a spar.hu fotókreditet használja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai

A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák

A Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.

A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban

A Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.

A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).

A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.

BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva

A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.

A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.

Mit hoz a jövő?

A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.

A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.

Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni

A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:

Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?

A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!