Gazdaság

Biodiverzitás: Itt az idő, hogy a vállalatok komolyabban vegyék a fenntarthatóságot üzleti szempontból is

Míg a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás egyre hangsúlyosabban jelennek meg a felelős és küldetésvezérelt vállalatok kommunikációjában, a biodiverzitást érintő kockázatok nem kapnak megfelelő figyelmet, pedig a globális GDP-nek fele támaszkodik a természeti környezetre és annak erőforrásaira.

Többek közt erre a következtetésre jutott a KPMG a ’The time has come’ című tanulmányában, amely fenntarthatósági témában a legszéleskörűbb és legátfogóbb globális felmérés következtetéseit foglalja össze. A KPMG kutatása szerint egyre erősödik a nyomás a vállalatokon, és azok, akik valóban transzparensen kommunikálják a fentarthatósági céljaikat és eredményeiket, versenyelőnyt élveznek. Természetesen a KPMG nem csupán élő lelkiismerete kíván lenni a világ vezető nagyvállalatainak, hanem olyan stratégiai útvonaltervvel is szolgál, ami valóban bejárható mind a célkitűzések megfogalmazása, mind az azok érdekében tett lépések mérhetősége szempontjából.

A KPMG nemzetközi tanulmánya betekintést nyújt az ESG és a fenntarthatósági jelentések globális trendjeibe, valamint részletes útmutatást és ajánlást kínál a közzététel és a hiteles kommunikáció javítására. A KPMG kutatása több mint 5000 nagyvállalat beszámolójára támaszkodik. 52 országban egyrészt vizsgálták a 100 legnagyobb bevétellel rendelkező cégek pénzügyi, fenntarthatósági és integrált jelentését (ezek az N100 válaszadók), másrészt a Fortune 2019. évi 500-as rangsora alapján – külön szegmensként – a világ legnagyobb 250 nagyvállalatának fenntarthatósági beszámolóját elemezték (ezek a G250 válaszadók). A KPMG első ilyen fenntarthatóságra irányuló 1993-as jelentése óta jelentősen javult a helyzet – a kezdeti 12 százalék helyett most már a vállalatok 80 százaléka tesz rendszeresen közzé fenntarthatósági jelentéseket. Ez az arány még jobb a világ 250 legnagyobb vállalkozásánál (G250), ahol 10-ből 9 vállalat készít ilyen nem-pénzügyi beszámolót.

A kutatás tanulsága szerint bizonyos szektorokban (technológia, telekommunikáció, kiskereskedelem, olaj és gáz), már teljes körű a jelentéskészítés aránya a G250 vállalati körben.

A fejlődés mögött legtöbbször állami vagy tőzsdei szabályozások állnak. Az EU Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR) direktívája szerint 500 alkalmazott felett minden tőzsdén jegyzett társaság köteles nem pénzügyi információkat is közzétenni, többek között a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseiket is, de a pontosan kidolgozott standardok és a globális harmonizáció még váratnak magukra. Az ún. integrált beszámolók, amelyekben a pénzügyi és fenntarthatósági teljesítmények egymás összefüggésében kerülnek bemutatásra, lassú mértékben, de növekedést mutatnak. Míg a G250 22 százaléka, addig az N100 16 százaléka készít integrált jelentést. A világ legnagyobb vállalkozásai körében erősödik a független tanúsító cég bevonása, aki biztosítja a fenntarthatósági információk hitelességét. Már 71%-uk tanúsított jelentést ad ki.

„Fontos változás, hogy a lemaradók nem csupán társadalmi megítélésben szenvedhetnek csorbát, hanem lassan pénzügyi kockázattal is jár, ha egy vállalkozás nem mutatja be transzparensen a fenntarthatósági teljesítményét”

– fogalmazott Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere.

Biodiverzitás – az elhanyagolt szempont

Miközben a fenntarthatósági jelentések a potenciális kockázatoknak való kitettségek egyre szélesebb körét ölelik fel, a biodiverzitásra leselkedő kockázatokról indokolatlanul kevés szó esik a vállalatok beszámolóiban. A Földön jelenleg ezerszer gyorsabb ütemben halnak ki fajok, mint bármelyik korábbi időszakban . Mivel a globális GDP-nek durván fele – becslések szerint 44 trillió dollár –támaszkodik közepes vagy nagymértékben a természeti környezetre és annak erőforrásaira , legfőbb ideje lenne az elkötelezett beavatkozásnak. A KPMG kutatása szerint az ENSZ 17 pontban megfogalmazott Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG-k) közül épp arra a kettőre – a 14. és 15. pontra – esik a legkevesebb figyelem, amely a biodiverzitás megőrzését hivatott támogatni.

Az érintett vállalatok (N100) kevesebb, mint egyharmada (csak 23 százaléka) tárja fel a biodiverzitást érintő kockázatokat. A latin-amerikai vállalatok 31 százaléka foglalja be a jelentésébe a biológia sokféleség csökkenésének kockázatát, míg az észak-amerikai nagyvállalatoknak mindössze 13 százaléka említi a kockázattípust a beszámolóiban. Ebből az olvasható ki, hogy nem egyértelmű a cégek számára az összefüggés a versenyképességük és a biodiverzitás között.

A bányászat az egyedüli ipari szektor, ahol a jelentéstételre vállalkozó társaságok szűk többsége (N100: 51%) említést tesz a biodiverzitással kapcsolatos veszélyforrásokról. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a bányászat egyike azoknak a szektoroknak, ahol viszont az elmúlt időszakhoz képest enyhén csökkent az ilyen típusú beszámolót egyáltalán készíteni hajlandó cégek aránya.

„Fontos észrevennünk ezt a kettősséget: azok a cégek, amelyek megtalálják a módját, hogy szakmailag igényes, előremutató stratégiákat készítsenek a természetes és társadalmi környezetükre gyakorolt hatásuk javítására, azok folyamatosan egyre jobb eredményeket érnek el ebben, míg azok, akik kudarcnak érezték a jelentéstételben való korai próbálkozásukat, – szabályozás vagy társadalmi nyomás hiányában – hajlamosak teljesen vissza is fordulni ezen az úton”

– magyarázza Szabó István.
A KPMG tanulmányának szerzői is felelősségvállalásra szólítják fel a világ országainak vezető vállalkozásait: tegyék meg az első lépést, ismerjék fel, mérjék fel és kommunikáljanak világosan arról, hogy üzleti tevékenységük milyen hatást gyakorol az ökoszisztémára és a biodiverzitásra. A biodiverzitási kockázatok felismerésével párhuzamosan fejlődhet a körforgásos gazdasági modell és megoldások térnyerése.

Ködösítés helyett nyílt kommunikáció

A KPMG 2020-as fenntarthatósági beszámolókat vizsgáló felmérése további kulcs-megállapításokat tett közzé:

Bár a vállalati beszámolókban már a cégek több mint kétharmada összehangolja üzleti tevékenységét az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival, mégis kevesen (14%) hozzák nyilvánosságra, hogy pontosan mit is tesznek a felvállalt célokért
Az ENSZ által megfogalmazott 17 cél közül a legnagyobb hangsúly a következőkre jutott:
- 8 – Tisztességes munka és gazdasági növekedés;
- 13 – Fellépés az éghajlatváltozás ellen;
- 12 – Felelős fogyasztás és termelés
A fenntarthatóságról jelentő vállalatok 65%-ának van is valamilyen akcióterve a széndioxid kibocsátás csökkentésére

A karbonsemlegesség, mint megtakarítási lehetőség

A klímaváltozást ma már a pénzügyi eredményre leselkedő konkrét veszélyként értékelik a vállalatok. A kapcsolódó kockázatok kezeléséről és hatásairól szóló beszámolók elkészítéséhez 2015 óta létezik nemzetközi ajánlás a Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD)-nek köszönhetően. A KPMG erről egy külön résztanulmányt is készített „Towards Net Zero” címmel, amely azt vizsgálta, hogy a világ 250 legnagyobb vállalata hogyan teljesít a TCFD által kidolgozott jelentéstételi ajánlások alkalmazásában. A KPMG 12 – maga által felállított – kritérium szerint vizsgálta meg a világ 250 legnagyobb vállalatának fenntarthatósági jelentéseit.

A részelemzés rámutatott arra, hogy amíg a világ 250 legerősebb gazdasági vállalkozásának már közel fele bejelentette, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően klímasemleges lesz, az odáig vezető út még rettentően bizonytalan. Mindez a COVID-19 világjárványnál is jelentősebb pénzügyi kockázatokat rejt magában minden vállalkozás számára. A vállalatok piaci kényszer alatt állnak. Befektetői, hitelezői, biztosítói oldalról egyaránt elvárás, hogy ismertessék az éghajváltozással kapcsolatos kockázatkezelési akcióikat, stratégiájukat az ellenállóképesség és a versenyelőny biztosítása érdekében. Eljött az ideje annak, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű adattal értékeljék a cégek a beazonosított klímakockázatok negatív következményei megelőzésére hozott cselekvéseiket.

Szabó István szerint:

„A vállalatoknak nem elég megérteni a bonyolult kapcsolatot a saját tevékenységük a biodiverzitás és klímaváltozás kockázatai között, hanem szükségük van olyan nemzetközi jelentéstételi standardokra, amelyek segítik a fenntarthatósági teljesítményük javítását, valamint támogatja a világos és összehasonlítható kommunikációjukat is. Mindezek erősítik a vállalat helyi érintett csoportjaival való kapcsolatait, valamint a bizalmat.”

A KPMG november végén nyilvánosságra hozott globális felmérése a jelentéskészítési gyakorlatokat, módszereket foglalja össze a karbonsemlegesség mellett kitérve a vállalati felelősségvállalási irányelvekre is. Az elemzés különösen hasznos azoknak a szakembereknek, akik a vállalatuk fenntarthatósági jelentéseit készítik, vagy azt szeretnék továbbfejleszteni. A Tungsram Csoport elnök-vezérigazgatója, Joerg Bauer hangsúlyozta a KPMG CR Riporting témában a napokban tartott webinárján, hogy

„a technológiában mi lehetőséget látunk a fenntarthatósági küldetésünk megvalósítására, ami egyben az üzleti céljaink elérését is támogatja. Analóg világítástechnikai cégből adatvezérelt, energiatakarékos megoldásokat szállító vállalattá alakulunk. A fenntarthatóságot és a környezettudatosságot a vállalati és fogyasztói magatartás, a szabályozásoknak való megfelelés és az innováció összhatásában értelmezzük.”

A Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója, Kovács Ágnes a webináriumot kiegészítő CEO panelbeszélgetés során kitért arra, hogy

„a fenntarthatóság vállalaton belül nem egy-egy szakterület felelőssége, hanem a teljes szervezettől követeli meg az azonos értelmezést, szerepvállalást és összehangolt működést. Számunkra a zöld energia, a hulladékmentesség és a természetes alapanyagok felhasználásával a fogyasztóink egészségének védelme központi jelentőségű és a teljes gyártási és logisztikai folyamatainkra kiható szemlélet.”

„A fenntarthatósági jelentés egyszerre kommunikációs és menedzsment eszköz, amely a transzparenciát és a piac többi szereplőjével az összehasonlítást támogatja. Ezért tartjuk fontosnak a nemzetközi sztenderdek szerinti beszámolókészítést. Az, hogy mit és hogyan mérnek a riportkészítő cégek, még egységesítést igényel. Azonban egy 3., független fél bevonásával a hitelesség és az objektivitás növelhető”

– hívta fel a figyelmet a KPMG webinárján Jakab János, a Coca-Cola HBC Magyarország közkapcsolati és kommunikációs igazgatója.

Related Topics:biodiverzitás ENSZ esg fejlődés ködösítás kommunikáció kpmg vállalat változás webinar webinárium

Up Next

A Netflix sztori, és ami mögötte van

Don't Miss

Az első GSM hívástól az 5G-ig – a magyar mobil-távközlés története egy karrierben

Gazdaság

Mire elég ma 40 millió forint a hazai ingatlanpiacon

Míg Budapesten 40 millió forintból jellemzően csak egy minigarzon vásárolható, addig a nagyobb vidéki városokban akár családi házat is lehet találni ezen az áron. Az Otthon Centrum adatai szerint a fővárosban egyre szűkebb a kínálat ebben az árkategóriában, vidéken viszont ugyanekkora összegért lényegesen nagyobb alapterületű ingatlanok közül válogathatnak a vevők.

Budapesten ma már komoly kompromisszumokra kényszerül az, aki 40 millió forintból szeretne ingatlant vásárolni. Az Otthon Centrum adatai szerint ezen az árszinten még találni lakást, sőt esetenként még családi házat is, a kínálat azonban rendkívül szűk. Jellemzően kisebb alapterületű, régebben épült vagy felújításra szoruló ingatlanok érhetők el ekkora összegért.

A vásárlók helyzete a fővároson belül a téglalakások piacán a legnehezebb. Az idei átlagos négyzetméterárak alapján 40 millió forintból Budán mindössze egy 24 négyzetméteres lakás vásárolható, a belső pesti kerületekben átlagosan 27, míg a külső pesti városrészekben átlagosan 32,5 négyzetméterre elegendő ugyanez az összeg.

„A legkisebb lakások iránt folyamatosan erős a kereslet, miközben a kínálat korlátozott. Emiatt a minigarzonok sok esetben az átlagos négyzetméterárnál drágábban cserélnek gazdát, így egy ilyen lakás esetében a gyakorlatban még nehezebb kijönni 40 millió forintból”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Mindezek ellenére idén is elkelt néhány tucat 40 millió forintnál olcsóbb lakás Budapesten. Ezért az összegért a vevők legnagyobb eséllyel téglalakást találhattak, igaz, többnyire jelentős kompromisszumok árán. Ezek az ingatlanok jellemzően az 1950-es évek előtt épült bérházakban találhatók, többségük földszinti, egyszobás lakás, gázkonvektoros vagy elektromos fűtéssel. Bár a kínálatban felújított minigarzonok is akadnak, az elérhető lakások jelentős része elhelyezkedésben vagy műszaki állapotban elmarad a piaci átlagtól.

Az átlagos négyzetméterárak alapján elméletileg a panelok piacán 40 millió forintból valamivel nagyobb lakás is elérhető: a belvárosban 32, Budán 31, a külső pesti kerületekben pedig akár 36 négyzetméteres ingatlan is vásárolható. A tényleges tranzakciók azonban árnyalják ezt a képet. Az OC közreműködésével idén értékesített valamennyi budapesti panellakás 40 millió forint felett talált gazdára. Ennek hátterében egyrészt a panellakások árának elmúlt évben tapasztalt jelentős emelkedése, másrészt a valóban kis alapterületű lakások továbbra is szűkös kínálata áll, melynek következtében irántuk tartósan élénk a kereslet.

A családi házak piacán sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Az átlagos négyzetméterárak alapján Budán 41, a külső pesti kerületekben pedig 44,5 négyzetméteres ház vásárolható 40 millió forintból. Az év első felében ugyanakkor csak néhány ilyen tranzakció történt. Többségük az 1940-es vagy 1950-es években épült házrész volt, amelyekre az új tulajdonosnak a vételáron felül még költenie kellett. Ezekben a házakban gyakori az elektromos vagy fatüzelésű fűtés, és jellemzően a külső pesti kerületek kevésbé frekventált részein találhatók.

A régióközpontokban és a megyei jogú városokban a fővárosinál jóval kedvezőbb helyzetben vannak a vevők. Az átlagos négyzetméterárak alapján a régióközpontokban 40 millió forintból 41 négyzetméteres téglalakás, 43,5 négyzetméteres panellakás vagy 55 négyzetméteres családi ház vásárolható. A megyei jogú városokban ennél is nagyobb alapterület érhető el: ugyanakkora összeg átlagosan egy 55 négyzetméteres tégla- vagy panellakásra, illetve egy 77 négyzetméteres családi házra is elegendő lehet.

„A 40 millió forintos árszint ma elsősorban a nagyobb vidéki városokban kínál valódi választási lehetőséget. Budapesten ez az összeg inkább a belépőszintet jelenti, amely jelentős kompromisszumokkal jár együtt”

– foglalta össze a helyzetet Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

K&H: rekordot döntött a mesterséges intelligencia használata a magyar cégeknél

Rekordszintre emelkedett a mesterséges intelligencia használata a magyar közép- és nagyvállalatok körében a K&H innovációs index felmérés legfrissebb adatai szerint. A legalább 300 millió forintos éves árbevételű cégek 58 százaléka már alkalmaz valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, miközben az AI-fejlesztést végző vállalatok aránya is történelmi csúcsra, az előző féléves 24-ről 36 százalékra nőtt.

A K&H innovációs index 2026 első féléves felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata jelentősen erősödött a vállalati szektorban. Míg fél évvel korábban a cégek 48 százaléka alkalmazott AI-t valamilyen területen, addig arányuk mostanra 58 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések aránya is történelmi csúcsra nőtt: fél év alatt 24 százalékról 36 százalékra emelkedett. A vállalatok egyre tudatosabban építik be a mesterséges intelligenciát működésükbe, és egyre többen lépnek túl a kész megoldások egyszerű használatán.:

A fejlesztések növekedése illeszkedik a vállalatok szélesebb körű digitalizációs törekvéseihez. A cégek 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább a digitális transzformáció szerves részévé válik, nem csupán önálló technológiai fejlesztési irányként jelenik meg. A mesterséges intelligencia leggyakrabban szövegek fordításában jelenik meg a vállalatok működésében, ezt a cégek 39 százaléka használja – ez az arány egy év alatt duplájára, két év alatt pedig a háromszorosára nőtt. Szintén elterjedt a szövegek feldolgozása, például kivonatok vagy levelek készítése (33 százalék), mely alkalmazás a fordításhoz hasonló dinamikával növekedett, valamint a marketingkommunikáció támogatása (22 százalék), mely 2024 második fele óta a kétszeresére nőtt. Az AI alkalmazása ugyanakkor már számos más üzleti funkcióban is megjelent, az ügyfélkiszolgálástól a folyamatautomatizáláson át az üzleti döntéstámogatásig.

„A mesterséges intelligencia használata látványosan kilépett a kísérleti szakaszból. A vállalatok ma már nem csak tesztelik ezeket a megoldásokat, hanem egyre több üzleti területen építik be őket a működésükbe, igaz, a leggyakrabban még a legevidensebb területeken. A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az AI mennyire tud hozzájárulni a hatékonyabb működéshez, a jobb ügyfélkiszolgáláshoz és az új szolgáltatások fejlesztéséhez, azaz végső soron mekkora üzleti értéket teremt”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A kutatás szerint az AI használata különösen magas a szolgáltató szektorban, ahol a vállalatok 66 százaléka alkalmaz ilyen megoldásokat. Árbevétel szerint a legnagyobb, 4 milliárd forint feletti cégek járnak az élen: körükben 72 százalék használ mesterséges intelligenciát. A fejlesztések és az AI-használat között is szoros kapcsolat figyelhető meg: azoknak a vállalatoknak a 65 százaléka alkalmaz mesterséges intelligenciát, amelyek az elmúlt két évben új terméket vagy szolgáltatást vezettek be.

Még erősebb az összefüggés az innovációs támogatások esetében. Az innovációra támogatást elnyerő vállalatok 80 százaléka használ mesterséges intelligenciát, ami jóval meghaladja a teljes vállalati szektor átlagát. A kutatás eredményei alapján az AI egyre inkább az innovatív és növekedésorientált vállalatok működésének alapvető eszközévé válik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Eltűntek a jó szakmunkások, minden második cég ugyanazért a néhány jelöltért versenyez

A magyarországi vállalatok továbbra is komoly kihívásokkal szembesülnek a fizikai munkavállalók toborzásában. Bár a jelentkezők felkutatása önmagában is nehéz feladat, a legnagyobb veszteség sok esetben a kiválasztási folyamat végén jelentkezik.

Az alkalmasnak minősített jelöltek közül sokan egyszerűen nem állnak munkába. A Jobtain HR Szolgáltató országos Kékgalléros Benchmark kutatása szerint a cégek számára a megbízhatóság messze a legfontosabb kiválasztási szemponttá vált. Eközben a szakmunkásokért zajló verseny tovább erősödött, miközben a gyorsaság, a jelöltélmény és a toborzási folyamat hatékonysága minden korábbinál nagyobb szerepet kap.

A munkáltatók számára a kékgalléros munkaerőpiacon a megbízhatóság vált a legfontosabb kompetenciává, a válaszadók 90 százaléka jelölte meg elsődleges kiválasztási szempontként. A második helyen a fizikai állóképesség szerepel 57 százalékkal, amelyet szorosan követ a szakmai tapasztalat 56 százalékkal. A gyors tanulási képesség jelentősége is tovább nőtt, már a vállalatok fele tekinti meghatározó tényezőnek a felvételi döntések során.

„A kutatásból egyértelműen látszik, hogy a vállalatok stabilitást keresnek egy kiszámíthatatlan munkaerőpiaci környezetben. A cégek ma már elsősorban olyan munkavállalókat alkalmaznának, akikre hosszú távon lehet építeni. A szakmai tudás fejleszthető, a munkához való hozzáállás és a megbízhatóság viszont az első pillanattól meghatározza a sikeres együttműködést”

– mutat rá az egyik legfontosabb trendre Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A meglévő dolgozók hozzák a legtöbb új munkatársat

A fizikai munkaerő felkutatásában továbbra is a munkavállalói ajánlások bizonyulnak a legerősebb eszköznek. A cégek 90 százaléka használ belső ajánlási rendszert, míg az állásportálokon történő hirdetést 81 százalék, a Facebookot pedig 76 százalék alkalmazza. A TikTok jelenléte továbbra is minimális, mindössze 4 százalék említette a platformot a legfontosabb toborzási csatornák között. Az operátori és szakmunkás pozíciók esetében ugyanaz a három csatorna vezeti a listát: a belső ajánlások, a közösségi média és az állásportálok. Ez azt mutatja, hogy a kékgalléros munkavállalók megszólításában továbbra is a közvetlen kapcsolatok és a gyorsan elérhető online felületek hozzák a legjobb eredményt.

„A belső ajánlási rendszerek tartós népszerűsége sokat elárul a piacról. A munkavállalók továbbra is leginkább azokban a munkahelyekben bíznak, amelyekről hiteles információt kapnak egy ismerősüktől. Ez a bizalom különösen felértékelődött az elmúlt években”

– fogalmaz Mihályi Magdolna.

A cégek fele szerint eltűntek a jó szakmunkások

A szakmunkásokat érintő kihívások továbbra is súlyosak. A kutatásban résztvevők közel 55 százaléka szerint a legnagyobb problémát a bérigények és a kínált fizetés közötti különbség jelenti. Emellett a jelentkezők alacsony száma és a megfelelő szakmai tapasztalat hiánya is a legfontosabb akadályok között szerepel. A felmérés egy másik, figyelemre méltó tendenciára is rámutat. A szakmunkás pozíciók esetében a vállalatok közel 45 százaléka már a jelentkezőszámot is jelentős vagy kritikus problémának tekinti. Számos szegmensben rendkívül szűk merítési lehetőségek mellett zajlik a toborzás.

„A szakmunkás piac egyre inkább jelöltvezéreltté válik. Sok térségben ugyanazért a néhány tapasztalt munkavállalóért versenyez több munkáltató. Ebben a környezetben a kiválasztási folyamat sebessége és a jelöltélmény közvetlen üzleti hatással bír”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Az operátori pozícióknál más problémák kerülnek előtérbe. A vállalatok 40 százaléka a jelöltek megbízhatatlanságát nevezte meg első számú kihívásként. A munkához való hozzáállással kapcsolatos nehézségeket 38 százalék, a magas fluktuációt pedig 36 százalék említette. Továbbra is gyakori jelenség, hogy a jelentkezők már az interjúra sem érkeznek meg, vagy az állásajánlat elfogadása után lépnek vissza.

A legnagyobb veszteség az utolsó métereken keletkezik

A vállalatok jelentős része nem a toborzás elején, hanem a folyamat végén veszíti el a jelölteket. Hiába sikerül alkalmas pályázókat találni, a tényleges munkába állásig vezető úton jelentős a lemorzsolódás. A versengő ajánlatok, az elhúzódó kiválasztási folyamatok, a munkakezdés előtti visszalépések vagy az adminisztratív folyamatok lassúsága egyaránt hozzájárulhat ehhez a jelenséghez.

„A kékgalléros munkaerőpiacon mára az egyik legfontosabb kérdéssé vált, hogy sikerül-e a jelölttel kapcsolatban maradni a munkába állásig. Egyetlen elmaradt visszahívás vagy néhány napos csúszás is elegendő lehet ahhoz, hogy másik ajánlatot fogadjon el”

– hívja fel a figyelmet a Jobtain ügyvezetője.

A jelöltélmény dönthet a munkaerőpiaci versenyben

A jelöltélmény egyre közvetlenebb hatással van a toborzási eredményekre. A válaszadók 74 százaléka szerint a gyors válaszadás a legfontosabb tényező. Az elvárások világos kommunikációját 65 százalék, a toborzók hozzáállását pedig 61 százalék emelte ki. A személyes interjú továbbra is a legfontosabb kiválasztási eszköz, a vállalatok közel fele tartja a leghatékonyabb szűrőnek. Emellett egyre több cég alkalmaz gyakorlati teszteket, próbafeladatokat vagy valós munkakörnyezetben végzett próbamunkát is. A szakmai vezetők bevonása szinte általános gyakorlattá vált.

Még mindig kihasználatlan a jelöltadatbázisokban rejlő lehetőség

Pozitív változás, hogy egyre tudatosabbá válik a toborzási folyamatok mérése. Míg egy évvel korábban a vállalatok 36 százaléka semmilyen mutatót nem használt a toborzás eredményességének nyomon követésére, addig 2026-ban ez az arány 28 százalékra csökkent. A hosszú távú megtartást már a cégek 36 százaléka követi, ami szintén előrelépést jelent az előző évhez képest. A kutatás ugyanakkor jelentős fejlesztési tartalékokat is azonosított. A vállalatok közel fele csak bizonyos esetekben használja újra a korábbi jelöltek adatbázisát, 14 százalék pedig egyáltalán nem támaszkodik a korábban felépített jelöltállományra.

„Miközben sok szervezet munkaerőhiányról beszél, a korábban megszólított jelöltek között gyakran komoly tartalék található. Az újraaktiválás gyorsabb és költséghatékonyabb lehet, mint egy teljesen új keresés elindítása. A tudatos adatbázis-kezelés az elkövetkező évek egyik legfontosabb előnye lehet”

– emelte ki Mihályi Magdolna.

A jövő a digitalizációról és a munkavállalói élményről szól

A következő évek fejlesztési prioritásai közül a digitalizált jelentkezési rendszerek állnak az első helyen. Érezhetően nőtt a vállalatok érdeklődése az új típusú juttatási csomagok, a munkavállalói visszajelző rendszerek és a személyre szabott munkavállalói élmény iránt is. A válaszadók 59 százaléka már tudatosan keresi azokat a jelölteket, akikben hosszú távon fejleszthető potenciált lát.

„A vállalatok egyre kevésbé kész munkaerőt keresnek. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap annak felismerése, hogy kik azok a jelöltek, akikből megfelelő támogatással és fejlesztéssel hosszú távon értékes munkatárs válhat. Ez a szemlélet a következő években várhatóan tovább erősödik”

– összegez Mihályi Magdolna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!