Gazdaság

Biodiverzitás: Itt az idő, hogy a vállalatok komolyabban vegyék a fenntarthatóságot üzleti szempontból is

Míg a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás egyre hangsúlyosabban jelennek meg a felelős és küldetésvezérelt vállalatok kommunikációjában, a biodiverzitást érintő kockázatok nem kapnak megfelelő figyelmet, pedig a globális GDP-nek fele támaszkodik a természeti környezetre és annak erőforrásaira.

Többek közt erre a következtetésre jutott a KPMG a ’The time has come’ című tanulmányában, amely fenntarthatósági témában a legszéleskörűbb és legátfogóbb globális felmérés következtetéseit foglalja össze. A KPMG kutatása szerint egyre erősödik a nyomás a vállalatokon, és azok, akik valóban transzparensen kommunikálják a fentarthatósági céljaikat és eredményeiket, versenyelőnyt élveznek. Természetesen a KPMG nem csupán élő lelkiismerete kíván lenni a világ vezető nagyvállalatainak, hanem olyan stratégiai útvonaltervvel is szolgál, ami valóban bejárható mind a célkitűzések megfogalmazása, mind az azok érdekében tett lépések mérhetősége szempontjából.

A KPMG nemzetközi tanulmánya betekintést nyújt az ESG és a fenntarthatósági jelentések globális trendjeibe, valamint részletes útmutatást és ajánlást kínál a közzététel és a hiteles kommunikáció javítására. A KPMG kutatása több mint 5000 nagyvállalat beszámolójára támaszkodik. 52 országban egyrészt vizsgálták a 100 legnagyobb bevétellel rendelkező cégek pénzügyi, fenntarthatósági és integrált jelentését (ezek az N100 válaszadók), másrészt a Fortune 2019. évi 500-as rangsora alapján – külön szegmensként – a világ legnagyobb 250 nagyvállalatának fenntarthatósági beszámolóját elemezték (ezek a G250 válaszadók). A KPMG első ilyen fenntarthatóságra irányuló 1993-as jelentése óta jelentősen javult a helyzet – a kezdeti 12 százalék helyett most már a vállalatok 80 százaléka tesz rendszeresen közzé fenntarthatósági jelentéseket. Ez az arány még jobb a világ 250 legnagyobb vállalkozásánál (G250), ahol 10-ből 9 vállalat készít ilyen nem-pénzügyi beszámolót.

A kutatás tanulsága szerint bizonyos szektorokban (technológia, telekommunikáció, kiskereskedelem, olaj és gáz), már teljes körű a jelentéskészítés aránya a G250 vállalati körben.

A fejlődés mögött legtöbbször állami vagy tőzsdei szabályozások állnak. Az EU Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR) direktívája szerint 500 alkalmazott felett minden tőzsdén jegyzett társaság köteles nem pénzügyi információkat is közzétenni, többek között a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseiket is, de a pontosan kidolgozott standardok és a globális harmonizáció még váratnak magukra. Az ún. integrált beszámolók, amelyekben a pénzügyi és fenntarthatósági teljesítmények egymás összefüggésében kerülnek bemutatásra, lassú mértékben, de növekedést mutatnak. Míg a G250 22 százaléka, addig az N100 16 százaléka készít integrált jelentést. A világ legnagyobb vállalkozásai körében erősödik a független tanúsító cég bevonása, aki biztosítja a fenntarthatósági információk hitelességét. Már 71%-uk tanúsított jelentést ad ki.

„Fontos változás, hogy a lemaradók nem csupán társadalmi megítélésben szenvedhetnek csorbát, hanem lassan pénzügyi kockázattal is jár, ha egy vállalkozás nem mutatja be transzparensen a fenntarthatósági teljesítményét”

– fogalmazott Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere.

Biodiverzitás – az elhanyagolt szempont

Miközben a fenntarthatósági jelentések a potenciális kockázatoknak való kitettségek egyre szélesebb körét ölelik fel, a biodiverzitásra leselkedő kockázatokról indokolatlanul kevés szó esik a vállalatok beszámolóiban. A Földön jelenleg ezerszer gyorsabb ütemben halnak ki fajok, mint bármelyik korábbi időszakban . Mivel a globális GDP-nek durván fele – becslések szerint 44 trillió dollár –támaszkodik közepes vagy nagymértékben a természeti környezetre és annak erőforrásaira , legfőbb ideje lenne az elkötelezett beavatkozásnak. A KPMG kutatása szerint az ENSZ 17 pontban megfogalmazott Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG-k) közül épp arra a kettőre – a 14. és 15. pontra – esik a legkevesebb figyelem, amely a biodiverzitás megőrzését hivatott támogatni.

Az érintett vállalatok (N100) kevesebb, mint egyharmada (csak 23 százaléka) tárja fel a biodiverzitást érintő kockázatokat. A latin-amerikai vállalatok 31 százaléka foglalja be a jelentésébe a biológia sokféleség csökkenésének kockázatát, míg az észak-amerikai nagyvállalatoknak mindössze 13 százaléka említi a kockázattípust a beszámolóiban. Ebből az olvasható ki, hogy nem egyértelmű a cégek számára az összefüggés a versenyképességük és a biodiverzitás között.

A bányászat az egyedüli ipari szektor, ahol a jelentéstételre vállalkozó társaságok szűk többsége (N100: 51%) említést tesz a biodiverzitással kapcsolatos veszélyforrásokról. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a bányászat egyike azoknak a szektoroknak, ahol viszont az elmúlt időszakhoz képest enyhén csökkent az ilyen típusú beszámolót egyáltalán készíteni hajlandó cégek aránya.

„Fontos észrevennünk ezt a kettősséget: azok a cégek, amelyek megtalálják a módját, hogy szakmailag igényes, előremutató stratégiákat készítsenek a természetes és társadalmi környezetükre gyakorolt hatásuk javítására, azok folyamatosan egyre jobb eredményeket érnek el ebben, míg azok, akik kudarcnak érezték a jelentéstételben való korai próbálkozásukat, – szabályozás vagy társadalmi nyomás hiányában – hajlamosak teljesen vissza is fordulni ezen az úton”

– magyarázza Szabó István.
A KPMG tanulmányának szerzői is felelősségvállalásra szólítják fel a világ országainak vezető vállalkozásait: tegyék meg az első lépést, ismerjék fel, mérjék fel és kommunikáljanak világosan arról, hogy üzleti tevékenységük milyen hatást gyakorol az ökoszisztémára és a biodiverzitásra. A biodiverzitási kockázatok felismerésével párhuzamosan fejlődhet a körforgásos gazdasági modell és megoldások térnyerése.

Ködösítés helyett nyílt kommunikáció

A KPMG 2020-as fenntarthatósági beszámolókat vizsgáló felmérése további kulcs-megállapításokat tett közzé:

Bár a vállalati beszámolókban már a cégek több mint kétharmada összehangolja üzleti tevékenységét az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival, mégis kevesen (14%) hozzák nyilvánosságra, hogy pontosan mit is tesznek a felvállalt célokért
Az ENSZ által megfogalmazott 17 cél közül a legnagyobb hangsúly a következőkre jutott:
- 8 – Tisztességes munka és gazdasági növekedés;
- 13 – Fellépés az éghajlatváltozás ellen;
- 12 – Felelős fogyasztás és termelés
A fenntarthatóságról jelentő vállalatok 65%-ának van is valamilyen akcióterve a széndioxid kibocsátás csökkentésére

A karbonsemlegesség, mint megtakarítási lehetőség

A klímaváltozást ma már a pénzügyi eredményre leselkedő konkrét veszélyként értékelik a vállalatok. A kapcsolódó kockázatok kezeléséről és hatásairól szóló beszámolók elkészítéséhez 2015 óta létezik nemzetközi ajánlás a Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD)-nek köszönhetően. A KPMG erről egy külön résztanulmányt is készített „Towards Net Zero” címmel, amely azt vizsgálta, hogy a világ 250 legnagyobb vállalata hogyan teljesít a TCFD által kidolgozott jelentéstételi ajánlások alkalmazásában. A KPMG 12 – maga által felállított – kritérium szerint vizsgálta meg a világ 250 legnagyobb vállalatának fenntarthatósági jelentéseit.

A részelemzés rámutatott arra, hogy amíg a világ 250 legerősebb gazdasági vállalkozásának már közel fele bejelentette, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően klímasemleges lesz, az odáig vezető út még rettentően bizonytalan. Mindez a COVID-19 világjárványnál is jelentősebb pénzügyi kockázatokat rejt magában minden vállalkozás számára. A vállalatok piaci kényszer alatt állnak. Befektetői, hitelezői, biztosítói oldalról egyaránt elvárás, hogy ismertessék az éghajváltozással kapcsolatos kockázatkezelési akcióikat, stratégiájukat az ellenállóképesség és a versenyelőny biztosítása érdekében. Eljött az ideje annak, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű adattal értékeljék a cégek a beazonosított klímakockázatok negatív következményei megelőzésére hozott cselekvéseiket.

Szabó István szerint:

„A vállalatoknak nem elég megérteni a bonyolult kapcsolatot a saját tevékenységük a biodiverzitás és klímaváltozás kockázatai között, hanem szükségük van olyan nemzetközi jelentéstételi standardokra, amelyek segítik a fenntarthatósági teljesítményük javítását, valamint támogatja a világos és összehasonlítható kommunikációjukat is. Mindezek erősítik a vállalat helyi érintett csoportjaival való kapcsolatait, valamint a bizalmat.”

A KPMG november végén nyilvánosságra hozott globális felmérése a jelentéskészítési gyakorlatokat, módszereket foglalja össze a karbonsemlegesség mellett kitérve a vállalati felelősségvállalási irányelvekre is. Az elemzés különösen hasznos azoknak a szakembereknek, akik a vállalatuk fenntarthatósági jelentéseit készítik, vagy azt szeretnék továbbfejleszteni. A Tungsram Csoport elnök-vezérigazgatója, Joerg Bauer hangsúlyozta a KPMG CR Riporting témában a napokban tartott webinárján, hogy

„a technológiában mi lehetőséget látunk a fenntarthatósági küldetésünk megvalósítására, ami egyben az üzleti céljaink elérését is támogatja. Analóg világítástechnikai cégből adatvezérelt, energiatakarékos megoldásokat szállító vállalattá alakulunk. A fenntarthatóságot és a környezettudatosságot a vállalati és fogyasztói magatartás, a szabályozásoknak való megfelelés és az innováció összhatásában értelmezzük.”

A Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója, Kovács Ágnes a webináriumot kiegészítő CEO panelbeszélgetés során kitért arra, hogy

„a fenntarthatóság vállalaton belül nem egy-egy szakterület felelőssége, hanem a teljes szervezettől követeli meg az azonos értelmezést, szerepvállalást és összehangolt működést. Számunkra a zöld energia, a hulladékmentesség és a természetes alapanyagok felhasználásával a fogyasztóink egészségének védelme központi jelentőségű és a teljes gyártási és logisztikai folyamatainkra kiható szemlélet.”

„A fenntarthatósági jelentés egyszerre kommunikációs és menedzsment eszköz, amely a transzparenciát és a piac többi szereplőjével az összehasonlítást támogatja. Ezért tartjuk fontosnak a nemzetközi sztenderdek szerinti beszámolókészítést. Az, hogy mit és hogyan mérnek a riportkészítő cégek, még egységesítést igényel. Azonban egy 3., független fél bevonásával a hitelesség és az objektivitás növelhető”

– hívta fel a figyelmet a KPMG webinárján Jakab János, a Coca-Cola HBC Magyarország közkapcsolati és kommunikációs igazgatója.

Related Topics:biodiverzitás ENSZ esg fejlődés ködösítás kommunikáció kpmg vállalat változás webinar webinárium

Up Next

A Netflix sztori, és ami mögötte van

Don't Miss

Az első GSM hívástól az 5G-ig – a magyar mobil-távközlés története egy karrierben

Gazdaság

Érték és közösség: ötven éve végzett szakembereket köszöntöttek a Széchenyi István Egyetemen

A győri Széchenyi István Egyetemen már hagyomány, hogy díszdiploma-adományozással ünneplik meg az intézményben ötven éve vagy régebben oklevelet szerzett egykori hallgatókat. A jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán (KTMF) végzett mérnököket két ünnepségen köszöntötték június 4-én.

A Széchenyi István Egyetem felhívására több mint 210-en jelentkeztek, akik közül mintegy 160 ötven éve vagy régebben végzett hallgatónak személyesen adták át a díszdiplomát az intézmény győri campusán szervezett ünnepségeken. A délelőtti és a délutáni rendezvényen többek között távközlési, közlekedési, út-, híd- és vasútmérnöki területen oklevelet szerzett szakembereket köszöntöttek.

Dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese az eseményen elmondta: a mára kilenc karral működő győri intézményben a multidiszciplinaritás olyan előnyt jelent, amiből nemcsak a hallgatók, de a vállalati partnerek és a térség gazdasága is profitál.

„Egyetemünk 17 ezer hallgatóval, köztük csaknem kilencven ország mintegy ezer külföldi hallgatójával, több mint 82 ezer végzettjével olyan különleges közösséget alkot, amelyre méltán lehetünk büszkék. Eredményeink sokat tesznek hozzá a hazai felsőoktatási és tudományos élethez, és olyan lehetőségeket teremtenek a fiataloknak, amelyek révén magasan képzett, naprakész tudással felvértezett szakemberekké válhatnak. A széchenyis diploma értékét jelzi a nálunk oklevelet szerzők gyors elhelyezkedése, az átlagosnál jelentősen magasabb jövedelme, és számos kitűnő karrierút, amely egyetemünk falai közül indult”

– emelte ki. Rámutatott, az intézmény alapvető célja a hallgatók sikeres szakmai pályára való felkészítése, aminek eredményét leghitelesebben az aranydiplomások sikerei igazolják.

Kuti József, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi tanára már a most díszdiplomát átvevő volt hallgatókat is tanította, ezért egykori oktatóként, de még inkább barátként szólt az ünnepeltekhez. Mint mondta, 1976 számára is emlékezetes év volt. Felidézte a győri campus megépítését, a Budapestről Győrbe költözést, valamint visszaemlékezett a Felvételi Bizottság elnökeként átélt kihívásokra és a képzések folyamatos bővítésére is.

„Számítottunk rátok, akik konzulensként és más módokon segítettétek az intézmény munkáját. Örömmel köszöntöm ma azokat, akik az elmúlt ötven évben hozzájárultak az egyetem fejlődéséhez”

– emelte ki. Rámutatott: a szakmaiakon túl szoros emberi kapcsolatok köttettek, és egy erős közösség alakult ki, aminek egyik kiemelkedő eseménye az aranydiplomák átadása.

Lessné Greff Aranka az akkor induló postaüzemi szak egykori hallgatójaként vehette át a díszoklevelet.

„Az első évet még Budapesten végeztük, és a másodikra érkeztünk Győrbe, vagyis részesei voltunk a campus megnyitásának. Húszan jártunk a szakra, és nagyon összetartó csapat voltunk, tizennégyen most is itt vagyunk”

– mondta el. Hozzátette, azóta rengeteget változott és fejlődött az intézmény.

„Akkoriban sok üres terület volt ott, ahol ma impozáns épületek állnak. Alig ismertünk rá egykori tanulmányaink helyére, ami alól talán csak a kollégium kivétel, hiszen ott éltük mindennapjainkat”

– jegyezte meg.

Szaktársa, Bors Erzsébet ugyancsak jó szívvel emlékezett vissza a Győrben töltött évekre.

„Életem legszebb időszaka volt ez, élveztük a szabadságot, és egy jó közösségbe tartozhattunk. A tanulás mellett rengeteg programot szerveztünk, és jól esett, hogy a város lakói már akkor azt mondták ránk: itt vannak az egyetemisták”

– idézte fel a fél évszázada történteket az egykori hallgató, aki férjét is itt ismerte meg. Sági Zoltánnak az ünnepségen posztumusz adták át az aranydiplomát.

„Nagyon jó visszagondolni, hiszen nekünk a fiatalságunkat jelenti az az időszak. Egykori szaktársaimmal ma is tartom a kapcsolatot, a 45 éves évfordulónkat is a győri campuson ünnepeltük. Most is egy nappal korábban érkeztünk, hogy legyen idő a baráti beszélgetésekre”

– árulta el Sneider Csaba, aki szintén ötven éve végzett a postaüzemi szakon. Úgy látja, aki itt tanult, jól tudta kamatoztatni a megszerzett tudást, akár a szakmájában, akár a következő generációk képzésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

MNB: már áprilisban átlépte az ezermilliárdos határt a hazai lakáshitelpiac

Áprilisban minden idők negyedik legerősebb havi eredményével zárt a magyarországi lakáshitelpiac – a szóban forgó időszak számait csak az idén márciusi, illetve a tavaly november-decemberi adatok tudták felülmúlni. A hazai lakáshitelpiac volumene már az év első egyharmadában meghaladta az 1 000 milliárd forintot – írja közleményében a Bank360.hu.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által ma publikált, 2026 áprilisára vonatkozó adatok szerint 262,4 milliárd forint volt az újonnan felvett lakáscélú hitelek szerződéses összege. Ez 95,7%-os bővülést jelent a tavalyi év azonos időszakában felvett 134,08 milliárd forinthoz képest. Ez mindenképpen impozáns eredmény, bár érdekességként megemlíthető, hogy idén január óta ez volt az első alkalom, hogy az év/év alapú bővülés nem érte el a 100%-ot – összegzi a jegybanki adatokat Meszlényi Tamás, a Bank360 szakértője.

Változatlanul elmondható, hogy a kihelyezés túlnyomó részét az Otthon Start Program keretein belül nyújtott lakáshitelek tették ki, igaz, márciushoz képest csökkent ezen ügyletek volumene és részaránya is. Míg márciusban 203 milliárd forintnyi új OSP-hitelre kötöttek szerződést a háztartások, addig áprilisban már csak 189 milliárd forint volt ez az összeg, ami 6,9%-os csökkenést jelent. Ennek megfelelően az OSP-hitelek részaránya minimálisan ugyan, de csökkent (72,2% 🡪 72%). Összegszerűen a piaci lakáshitelek kihelyezése is csökkent, a márciusi 56,21 milliárd forintról 52,73 milliárd forintra, ám az OSP-hitelek nagyobb mértékű csökkenése révén előbbiek részaránya még így is emelkedni tudott, igaz, minimálisan (20% 🡪 20,1%).

Ugyanakkor az Otthon Start Program térnyerését továbbra is jól jelzi, hogy a piaci lakáshitelek esetében az újonnan kihelyezett hitelösszeg 51%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 107,57 milliárd forintnyi piaci lakáshiteltől.

A támogatott lakáshitelek összesített részaránya egyébként 79,9% volt áprilisban, ami minimálisan maradt el az idén márciusi 80%-os részaránytól. Az OSP-n kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 20,67 milliárd forint volt áprilisban, ami ugyancsak elmaradt az idén márciusi értéktől (21,82 milliárd forint).

A fenti ábrán jól látható, hogy a piaci lakáshitelek aránya 2018 második felében még a 90%-ot is meghaladta, és bár a súlyuk később csökkent, a későbbiekben is jellemzően meghaladta a 70-80%-ot. Ez a helyzet gyökeresen megváltozott tavaly ősszel, amikor is az Otthon Start Program indulásával a piaci hitelek kihelyezésen belüli részaránya 20%-ra esett vissza, és azóta sem tudta elhagyni ezt a tartományt.

Márciushoz képest nem csak a volumen, hanem a szerződésszám is csökkent – az áprilisi 9 651 szerződés 5%-kal maradt el a márciusi 10 160-tól, ugyanakkor 40,1%-kal múlta felül az egy évvel korábbi 6 889 darabot. A szerződések darabszáma és az összesített hitelösszeg alapján elmondható, hogy idén áprilisban 27 188 703 forint volt az újonnan kötött lakáshitelek átlagos szerződéses összege, ami 39,7%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 19 463 052 forintos átlagösszeghez képest.

Meglesz idén a 2 000 milliárd?

A tavalyi évben 1 967,36 milliárd forintot tett ki az új lakáshitelek szerződéses összege, ami 45,6%-kal múlta felül a 2024-es év 1 351,41 milliárd forintos eredményét. Ez a jelentős növekmény természetesen elsősorban az Otthon Start Program indulásával magyarázható, hiszen a tavalyi eredmény jelentős része, 40,5%-a (797,6 milliárd forint) az év utolsó három hónapjában realizálódott.

A fentiekhez képest az új kihelyezésnek 2026-ban már az év első négy hónapjában sikerült meghaladnia az ezermilliárd forintot – egészen pontosan 1 041,4 milliárd forintnyi szerződést kötöttek az igénylők 2026. január-áprilisban. Ez 104,4%-os emelkedést jelent a 2025. január-áprilisban kihelyezett 517,09 milliárd forinthoz képest. Bár a lakás- és hitelpiaci szereplők zöme az idei év egészére nézve inkább a kereslet mérséklődésére számít, a fenti számok tükrében mégiscsak könnyen elképzelhető, hogy idén először az új kihelyezések tekintetében a 2 000 milliárd forintot is sikerül meghaladnia a hazai lakáshitelpiacnak.

A személyi hiteleknél is visszaesést hozott az április

Idén áprilisban 116,07 milliárd forintot tett ki az új személyihitel-szerződések volumene, ami az idén márciusi 121,26 milliárd forinthoz képest ugyancsak némi visszaesést jelent. Ugyanakkor az is igaz, hogy év/év alapon kifejezetten jelentős, 28,3%-os bővülésről beszélhetünk, elvégre 2025 áprilisában 90,45 milliárd forint személyi hitel került kihelyezésre. Az idén márciusi eredményhez viszonyított visszaesés kapcsán azt is érdemes megemlíteni, hogy az akkor kihelyezett 121,26 milliárd forint minden idők legerősebb eredménye volt, míg az áprilisi eredmény a dobogó második helyét tudhatja magáénak.

A volumenen túl a darabszám is jelentősen emelkedett, hiszen a tavaly áprilisi 27 592 darab szerződést 14,8%-kal múlta felül az idén áprilisi 31 675 darab. Az áprilisi szerződésszám és a hitelösszeg alapján azt mondhatjuk, hogy az új személyi hitelek átlagos hitelösszege 3 664 435 forint volt, ami 11,8%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 3 278 216 forintos átlagösszeghez viszonyítva.

Csökkenés a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél

A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében áprilisban 8,12 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött szerződések összege, ami 17,4%-os visszaesést jelent éves alapon. Ebből a hitelfajtából mindössze 422 darab szerződés született áprilisban, ami már 24,9%-os elmaradást jelez a tavalyi év azonos időszakához képest.

A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél idén áprilisban 19 233 775 forint volt az átlagos hitelösszeg, ami 9,9%-os emelkedést jelent az egy évvel korábbi 17 494 246 forintos átlagösszeghez képest.

A babaváró bővült, a munkáshitel gyengült

Áprilisban 21,32 milliárd forint összegben vettek fel babaváró hitelt a magyar házaspárok, ami 25,7%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 16,96 milliárd forinthoz képest. Ugyanakkor az is igaz, hogy az idén márciusi, hosszú hónapok óta először bővülést jelentő 23,12 milliárd forinttól elmaradt az áprilisi eredmény (-7,8%).

A munkáshitel kihelyezése pedig éves alapon és az előző hónaphoz viszonyítva is visszaesett idén áprilisban. A tárgyalt időszak 8,91 milliárd forintos eredménye 49,5%-kal kisebb a tavaly áprilisi 17,65 milliárd forintnál, de az idén márciusi 11,34 milliárd forintnál is 21,4%-kal kisebb.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?

A vállalatoknál egyre több folyamat során vesznek igénybe különféle AI- és GenAI-megoldásokat, a biztonsági kontrollok azonban sok helyen nem tartanak lépést a technológia térnyerésével. Ez a különbség különösen az AI-ügynökök terjedésénél válik kritikussá, mivel ezek a rendszerek már önálló működésre is képesek. Ennek kapcsán a döntéshozók több mint fele tart adatlopási kockázatoktól egy friss kutatás adatai szerint.

Az OpenText szakértői úgy vélik, hogy a technológiában rejlő üzleti érték akkor használható ki biztonságosan, ha a szervezetek az identitás- és hozzáféréskezelési alapokat is felkészítik erre az új működési modellre.

„Az AI egyre inkább a mindennapi működés részévé válik, és ezzel együtt a szervezeteknek biztonságos alapokra van szükségük az információkezelés terén. Elengedhetetlenek a világos irányítási keretek, a szabályzatokra épülő kontrollok és a folyamatos felügyelet ahhoz, hogy az AI-rendszerek megbízhatóan és az előírásoknak megfelelően működjenek.”

-mondta Muhi Majzoub, az OpenText termék- és fejlesztési területéért felelős ügyvezető alelnöke

A generatív mesterséges intelligencia gyors terjedése mellett egyre nagyobb figyelem irányul az AI-ügynökökre. Ezek a rendszerek már képesek arra, hogy önállóan hajtsanak végre feladatokat, amelyek elvégzése érdekében adatokhoz férnek hozzá és rendszerek között mozognak. Mindez komoly üzleti lehetőséget jelent, ugyanakkor új biztonsági kérdéseket is felvet. Az OpenText megbízásából, a Ponemon Institute által készített kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka úgy látja, hogy az AI-ügynökök rosszindulatú használata jelentősen vagy mérsékelten növeli az adatlopás kockázatát. A vállalatok számára ezért kulcskérdéssé válik, hogy pontosan kontrollálják, ki vagy mi férhet hozzá az adatokhoz, milyen jogosultsággal, milyen céllal és mennyi ideig.

Az AI-ügynökök már a spájzban vannak

Az agentic AI, vagyis az önálló feladatvégzésre képes mesterséges intelligencia számos szervezetnél már most is jelen van. A Ponemon kutatása szerint a vállalatok 38 százaléka teljesen vagy részben bevezette a technológiát. A munkavállalók közül átlagosan 23 százalék használ olyan AI-ügynököket, amelyek önműködően hajtanak végre feladatokat, például kódolnak, e-maileket válaszolnak meg vagy adatokat kérdeznek le. Ez a változás új helyzet elé állítja a szervezeteket a hozzáférések kezelése terén is. A vállalatoknak régebben csupán az emberi felhasználók belépéseit és jogosultságait kellett ellenőrizniük, ma már azonban egyre több olyan digitális identitással is számolniuk kell, amely azt határozza meg, hogy egy adott rendszer, folyamat vagy AI-ügynök milyen adatokhoz és alkalmazásokhoz férhet hozzá, és milyen műveleteket végezhet. Az IAM, vagyis az identitás- és hozzáférés-kezelés feladata ennek központi felügyelete, a jogosultságok és feltételek menedzsmentje. A Gartner 2026-os kiberbiztonsági trendriportja is kiemeli, hogy az IAM-nek alkalmazkodnia kell az AI-ügynökök biztonságos kezeléséhez és támogatásához.

Tudják, csak nem sejtik

Az OpenTexthez kapcsolódó Dark Reading riport szerint a vezetők 70 százaléka érettnek tartja saját IAM-szolgáltatásait, miközben a szervezetek nagyjából fele még nem tud eltérő szabályokat alkalmazni a nem emberi identitásokra. Ez azért fontos, mert az AI-ügynökökkel járó kockázat különösen akkor nőhet meg, ha nem saját, egyedi identitással működnek, túl széles jogosultságokat kapnak, vagy a hozzáféréseiket nem vizsgálják felül rendszeresen. A riport szerint a szervezetek 93 százaléka már használ különálló identitást legalább néhány AI-ügynöknél, de csak 27 százalék alkalmazza azokat az összes vagy a legtöbb AI-ügynöknél. A hozzáférések felülvizsgálata sem mindenhol folyamatos: mindössze 13 százalék végzi rendszeresen, 11 százalék pedig csak valamilyen incidens esetén ellenőrzi ismételten azokat.

Még nem állnak készen

Fontos figyelembe venni, hogy az AI-ügynökök gyorsan változó környezetben működnek. Egy adott feladatra létrehozott ügynök idővel új rendszerekhez kapcsolódhat, több adatot érhet el, vagy más üzleti folyamatokban is szerepet kaphat. Ha a jogosultságai nem követik pontosan a feladatát, akkor könnyen túl széles hozzáféréssel rendelkezhet. A Dark Reading jelentése alapján a vezetők körében a leggyakoribb aggály a túl széles jogosultsági kör vagy a jogosultságszint emelkedése, amit a válaszadók 51 százaléka említett. Emellett 49 százalék komoly kihívásnak tartja, hogy a vállalatoknak egyre több rövid ideig élő vagy gyorsan változó identitást kell kezelniük, 41 százalék szerint pedig a jelenlegi eszközök még nem támogatják megfelelően az ehhez szükséges irányítást és kontrollt. A felkészültségi hézag is jól látszik: a válaszadók 82 százaléka úgy érzi, érti az AI-ügynökök potenciális biztonsági kockázatait, de csak 53 százalék szerint vannak felkészülve az IAM-eszközei az AI-ügynökök várható növekedésének kezelésére.

Központi kontroll

Az AI-ügynökök biztonságos vállalati használatához olyan identitás- és hozzáféréskezelési alapokra van szükség, amelyek segítenek szabályozni, hogy ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket milyen jogosultságokkal, milyen célból és milyen feltételek mellett. Ebben nyújt segítséget az OpenText Identity and Access Management portfóliója, amelynek megoldásai támogatják az identitások és jogosultságok életciklus-kezelését, a hozzáférések rendszeres felülvizsgálatát, valamint a központi és kockázatalapú hozzáférés-kezelést. Így a vállalatok átláthatóbban szabályozhatják, ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket, azok milyen rendszerekhez férhetnek hozzá, és milyen esetekben van szükség szigorúbb ellenőrzésre vagy a hozzáférések felülvizsgálatára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!