Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Az első GSM hívástól az 5G-ig – a magyar mobil-távközlés története egy karrierben

Visszavonul a mobiltelefónia egyik meghatározó alakja, Dr. Drozdy Győző

Dr. Drozdy Győző, a Pannon GSM, majd a Telenor meghatározó szakembereként 1993 óta formálta a hazai mobil-távközlés fejlődését.

Finnországból költözött haza, hogy részt vegyen az első GSM-hálózatok kiépítésében, karrierjének legfőbb mérföldköveit az első GSM hálózaton történő hívás, az SMS szolgáltatás és több világszabvány bevezetése mellett a mobilinternet térhódítása jelentették. Büszke rá, hogy szakterületén Magyarország a világ élvonalába tartozik.

A villamosmérnöki és híradástechnikai szakmérnök végzettségű dr. Drozdy Győző a rendszerváltás idején mikroelektronikai kutatásokban dolgozott Finnországban. Jelentős tapasztalatot szerzett a GSM-rendszerek területén, így figyeltek fel rá a Pannon GSM alapítói és szerződtették le a vállalat első munkavállalójaként. A magyar állam 1993-ban hirdette meg az első koncessziós frekvenciapályázatot, a szakember és csapatának munkájának köszönhetően pedig már 1994 tavaszán elindulhatott a szolgáltatás. A világon sehol nem épült olyan gyorsan mobilhálózat, mint hazánkban. 1995-ben megindították az újdonságnak számító SMS szolgáltatást is.

„Az SMS egy valódi technológia-inspirált fejlesztés volt. A szakemberek rájöttek, hogy lehetséges a megvalósítása, mi pedig bevezettük a piacra. Érdekes módon az első két évben nem nagyon használták az emberek, aztán hirtelen nagyon népszerű lett. Azóta is ilyen kölcsönhatásban működnek a fejlesztések: megjelenik egy új lehetőség, és ha a felhasználók jól fogadják, az rohamos tempóval lesz egyre jobb és egyre elterjedtebb”

– emlékezett vissza dr. Drozdy Győző, a Telenor Magyarország leköszönő vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

1999-ben az 1800 MHz-es frekvencia megnyitásakor nyitottan fogadták a piacra érkező új versenytársat, nemzeti roamingot biztosítva számukra. Az új szereplővel dr. Drozdy Győző vezette a tárgyalásokat. A többszereplős verseny nem szabott gátat a fejlődésnek, az ezredfordulóra a Pannon GSM-nek már egymillió előfizetője volt, közel tízszerese az eredeti célként meghatározott számnak.

„A kilencvenes években volt konferencia, amin kinevettek a résztvevők, amikor arról beszéltem, hogy a mobiltelefonok meg fogják előzni a vezetékes telefonokat előfizetők terén. Amikor 10 éve a mobilfizetés elterjedéséről osztottam meg a gondolataimat már nem történt hasonló eset. Ez egyébként egy olyan terület, ami kicsit lassabban robbant be, mint amire számítottam”

– mondta dr. Drozdy Győző.

1993 óta többször töltött be igazgatói, majd vezérigazgató-helyettesi pozíciót, 2018 augusztusától a Telenor vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese, ez egyben leköszönő pozíciója. Pályafutása alatt jelent meg az első színes-, majd érintőképernyős telefon, bevezették itthon a mobilinternetet, és kiépítették a 3G (2009), később a 4G hálózatot (2012). Az utóbbi években aktívan jelen volt az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok bevezetésénél is. Rendkívül büszke a magyar szakemberekre, akik lehetővé tették, hogy Magyarország hagyományosan a világ legfelső 10 százalékába tartozzon lefedettségben és mobilhálózat sebességben is.

Dr. Drozdy Győző a mobil rádiótelefon rendszerek hazai meghonosításában és felfuttatásában végzett elkötelezett munkáját a szakma 1998-ban Aschner Lipót-díjjal, 1999-ben a legrangosabb hazai innovációs elismerésként Gábor Dénes-díjjal, 2019-ben pedig telekommunikációs Puskás Tivadar-díjjal jutalmazta. Most 27 év után visszavonul, de tervezi, hogy továbbra is követni fogja az iparág fejlődését. Feladatait dr. Erdélyi Márk, a Telenor eddigi jogi igazgatója veszi át, aki 17 évvel ezelőtt csatlakozott a vállalathoz.

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss