Gazdaság

Így virágozhatnak ki a magyar kkv-k

Ha helyreáll a világgazdasági helyzet, a digitális fejlesztéseknek köszönhetően versenyképesebb helyzetben találhatják magukat a túlélő vállalkozások

A pandémia miatt kialakult gazdasági nehézségek katalizáló erővel hatottak a magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlődésére.

A válsághelyzet pozitív következményeként sokan döntöttek olyan informatikai háttérfejlesztések mellett, amelyek lehetővé tették a helytől független munkavégzést és a távmunkát. A kötelező minimumon túlmutató megoldások iránt is érezhetően megnőtt az igény, és egyre nagyobb teret nyertek a felhőalapú vállalatirányítási rendszerek, amivel hosszútávon óriásit nyerhetnek a vállalkozások.

„Ma ott tartunk, hogy már a kis cégektől sem teljesen idegen a mesterséges intelligencia, az adatalapú döntéshozatal vagy a valós idejű készletgazdálkodás fogalma”

– mondta Iván László, a felhőszolgáltató Kvazar.cloud cégvezetője.

Habár a digitális technológiák alkalmazása a pandémiás válság előtt is stabil ütemben nőtt, a járványügyi intézkedések és az otthoni munkavállalás tömegessé válása berobbantotta a piacot. Iparági szakértők szerint az előzetesen várt szinthez képest öt évvel gyorsították meg a hazai vállalkozások informatikai fejlettségét a vírus miatt bevezetett technológiai megoldások, melyben nagy szerepet játszottak a vállalatirányítási szoftverek is. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy egy időre mindenki leállhat IT hátterének fejlesztésével: mivel ennyien döntöttek egyszerre a bevezetés mellett, az igények is megnőttek, és a közeljövőben még élesebb verseny várható a piacon.

Köddé váltak a felhő félelmek

A pandémia sok vezető szemléletét alakította át, a felhőtechnológiákkal szembeni tévhitek és félelmek szinte teljes egészében eltűntek, és a piaci trend is megfordult.

„Eddig a szolgáltatóknak kellett meggyőznie arról a cégeket, hogy miért érdemes a drága és helyigényes hardverpark helyett felhős megoldásokat alkalmazni, ezt most már a legtöbben adottságként kezelik. A vállalkozások már nem akarnak szervereket, hanem azt nézik, hogy helytől függetlenül, bárhonnan tudjanak dolgozni, és hozzáférni a céges adatokhoz. Ez jelentősen megkönnyíti a munkánkat és lerövidíti a bevezetési folyamatokat”

mondta Ancsán Zsolt, a vállalatirányítási rendszerek kiépítésével foglalkozó AppVision ügyvezetője.

Ideje, hogy az adatok dolgozzanak értünk

Pár éve még futurisztikusnak hangzott, hogy egy magyar kis- és középvállalkozás ugyanolyan technológiával dolgozzon, mint egy Formula 1-es csapat vagy egy amerikai bank. Az adatalapú döntéshozatal, a mesterséges intelligencia beépítése vagy a valós idejű készletgazdálkodás ma már nem luxuscikk, hanem a hazai kkv-k számára is elérhető funkciók.

A technológia fejlődésének köszönhetően több olyan vállalatirányítási szoftver is elérhető a magyar piacon, amelyek nagyon intelligens módon személyre szabhatók, és csúcsminőséget képviselnek. A megérzések helyett egyre többen támaszkodnak az adatokra. Akik így gondolkodnak, azok elsősorban a válság utáni időszakban látják majd a hatalmas fejlődést és versenyelőnyt az ügyfélkör, a forgalom és az időmenedzsment szintjén”

mondta Iván László, a Kvazar.cloud cégvezetője.

Elavult rendszerekkel senki sem lehet piacvezető

Mivel a válságból való kilábalás leginkább a hatékonyságon múlik, kulcsfontosságú, hogy a háttérben működő rendszerek hogyan támogatják a vezetői döntéshozatalt és mennyire átlátható a cégek működése. A magyar kkv piac szereplői által egyik leggyakrabban választott vállalatirányítási platform, a Microsoft Dynamics 365 Business Central pontosan ebben ad segítséget: összehangolja az értékesítés, a készletgazdálkodás, az alapműködés vagy a marketingtevékenység által generált adatokat, és a vezető egyetlen helyen, könnyedén megtalálhatja az összefüggéseket. Azok a cégek, amelyek használják a rendszert, bármilyen változásra azonnal reagálhatnak, hiszen rendelkezésére állnak és értelmezhetők is a szükséges információk. A vezetők a végtelen Excel táblázatok helyett kifinomult, jól vizualizált kimutatásokból dolgozhatnak, ami alapvetően befolyásolja a vállalkozás versenyképességét.

Elavult rendszerrel nem lehetsz piacvezető. A Business Central lehetővé teszi a vitorla felhúzását és nem arra kell figyelned, hogy evezz. Csak arra kell koncentrálni, ami fontos, nincsenek időrabló tevékenységek.”

tette hozzá Ancsán Zsolt.

A mesterséges intelligenciával sokkal könnyebb „a hajó kormányzása”

A Business Central beépített mesterséges intelligencia (MI) moduljának kifinomultsága elsősorban azon múlik, hogy mennyire tartják be a kollégák az „egy platform elvét”, hiszen a rendszerbe bevitt adatok alapján tud automatikusan következtetéseket levonni és ajánlásokat adni. Minél több és pontosabb információs forrás áll rendelkezésre, az MI annál hasznosabb meglátásokkal szolgál a vezető részére. A megérzések, belső hangok által vezérelt kisvállalkozásokból így lehet hosszútávon egy növekedő, a múlt hibáit elkerülő, sokkal versenyképesebb cég.

A mesterséges intelligencia modul nemcsak abban segít, hogy a mindennapi problémákat egyszerűbben oldják meg a cégek, hanem abban is, hogy a jövőre vonatkozó fejlesztéseket milyen irányban kezdjék meg, és hová szervezzék erőforrásaikat”

– zárta Ancsán Zsolt az AppVision ügyvezetője.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss