Tippek
Karanténszokásokból új életforma
Minden harmadik válaszadó számára a funkcionalitásnál is fontosabbá vált az otthonra vásárolt eszközök érzelmi és mentális egészségre gyakorolt hatása. Az európai háztartások tízszer nagyobb eséllyel költenek okostechnológiákra vagy berendezésekre, mint például dizájner ruhadarabokra.
A Samsung, több mint 10.000 felhasználó megkérdezésével végzett európai felmérése bemutatja a koronavírus-járvány és a karanténintézkedések felhasználók értékrendjére gyakorolt hatásait. A legtöbben sokkal jobban értékelik a személyes teret, az otthonaikat, az életmódjuk pedig hosszú távon is átalakul.
A Decentralizált életmód: karanténszokásokból új életforma című tanulmányban a Samsung azt vizsgálja, hogyan változtatta meg a technológia átalakuló szerepe és az otthoni munkavégzés a felhasználók személyes kapcsolatait, a közösségek életét és az otthoni szokásokat Európában. A 2021-es év elején úgy tűnik, számos, lezárásokhoz köthető szokás a felhasználók életének része maradhat, nem csak a pandémia idején, de hosszabb távon is.
Az otthon, mint az egyén kiterjesztése: Az otthon új pszichológiai szerepe
Az IPSOS MORI által, több mint 10.000 fő megkérdezésével készített felmérés alapján az elmúlt év nehézségei sokakban megerősítették a biztonságos, otthoni környezethez fűződő köteléket.
Az európai válaszadók 39 százaléka ma már sokkal inkább az önkifejezés helyszíneként tekint az otthonára, 37 százalék számára fontosabb a lakása megjelenése, mint a járvány előtt. Sokaknak alapvetően megváltozott az, hogyan tekintenek a lakásukra és hogyan ültetik át a saját személyiségüket, társadalmi státuszukat és személyes értékeiket az otthonukba.
Annak ellenére, hogy a legtöbben minden eddiginél több időt töltöttek otthon, a megkérdezettek nem unják még a négy falat, sőt, igazán ráhangolódtak az otthonmaradásra. Közel kétharmaduk (64%) számára a lakás valódi „biztonságos hely” lett a járvány kitörése óta. Ez a trend még erősebben megfigyelhető az olyan országokban, mint például Spanyolország (75%), ahol a korlátozások az első hullám alatt szigorúbbak voltak és tovább is tartottak.
Az otthon jelentésének megváltozása a kutatásban résztvevők vásárlási szokásaira is hatással volt. Az európaiak harmada (33%) számára fontosabb lett az olyan kiegészítők vagy bútorok megvásárlása, amelyek hozzájárulhatnak az érzelmi vagy mentális jólétükhöz. A válaszadók 37 százaléka szerint pedig fontosabb lett az olyan tárgyak megvásárlása, amelyek kényelmesebbé teszik az otthon töltött időt.
Vajon az önmegvalósításhoz már kevésbé tartoznak hozzá a társasági programok, és státusszimbólum alatt sem a dizájner táskára gondolnak a legtöbben? A megkérdezettek spórolt pénzüket tízszer nagyobb valószínűséggel költenék a megadott lehetőségek közül új technológiákra vagy otthoni okoseszközökre (38%), mint dizájner ruhadarabokra (4%) vagy kiegészítőkre (3%). Az adatok alapján megfigyelhető az „otthoni elegancia” megjelenése is, sokan egyre nagyobb arányban keresnek luxuskiegészítőket otthonaikba.
„A videóhívások és az online közösségi élet korában, ugyan csak virtuálisan, de minden eddiginél több embert hívunk meg a lakásunkba. Nem meglepő, hogy a felhasználók másképp viszonyulnak az otthonaikhoz és szeretnék kifejezni a személyiségüket annak berendezésével. A technológia kiemelten fontos szerepet játszhat ebben, így a legtöbben inkább erre költenének, mint egyedi ékszerekre vagy ruhákra – mondta el Benjamin Braun, a Samsung európai marketingvezetője. – Az olyan személyre szabható termékek is egyre népszerűbbek, mint például a vezeték nélküli fülhallgatók vagy okoshangszórók. Ezek jobban illeszkednek a felhasználók otthonaiba, a funkció mellett pedig kényelmet és örömöt csempésznek a különféle életterekbe.”
Evés, alvás, (edzés)munka, ismétlés: a karantén rituálék velünk maradnak
Nem kizárólag az emberek otthonukhoz való viszonya változott meg, hanem az is, ahogyan az idejüket töltik ott. Az európaiak 41 százaléka olyan tevékenységeket végez otthon, amelyeket ezelőtt sosem próbált volna ki.
Úgy tűnik, hogy a világjárvány idején kialakított új hobbik és szokások közül sok velünk maradhat hosszabb távon is. Azok közül, akik új tevékenységeket próbáltak ki a lezárások során, tízből nyolcan (78%) továbbra is szeretnének otthon főzni, 74 százalékuk folytatná az olyan új hobbikat, mint a festés vagy a kertészkedés, kétharmaduk (66%) szeretné tovább korszerűsíteni a lakását és 60 százalék jövő ilyekor is szeretne még online / otthoni edzéseket, még akkor is, ha minden utazási és távolságtartási korlátozást feloldanak.
A főzés iránti lelkesedés ismét visszahelyezte a konyhát az otthonok középpontjába. A válaszadók több mint kétharmada (68%) számára fontos a korszerű konyhai felszerelés, a következő 12 hónapban pedig az európaiak több mint fele (52%) vásárolna új háztartási készüléket. Erre utalhat az is, hogy a nagyobb méretű Samsung hűtőszekrények eladásai 12 százalékkal nőttek az előző évhez képest.
A testmozgás vonatkozásában a viselhető eszközök játszanak egyre fontosabb szerepet az aktivitás nyomon követésében. Az európaiak több mint egyharmada (34%) állítja, hogy várhatóan a következő 12 hónapban vásárol egészségügyi vagy fitnesz készüléket, a Samsung aktivitásmérőinek használata pedig 17 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
„A technológia régóta szerepet játszik az egészséges életmód fenntartásában. Idén azonban hatalmas növekedést tapasztaltunk az online edzés, az otthoni edzőfelszerelések, valamint a fitnesz kiegészítők iránti keresletben – tette hozzá Benjamin Braun, a Samsung európai marketingvezetője. – A lakásunkban általánossá váltak azok a tevékenységek, amelyekre hagyományosan a szabadban, edzőtermekben vagy sportklubokban került volna sor. Lenyűgöző, hogy ez korántsem egy átmeneti változás, az online edzések velünk maradnak, ami azt jelenti, hogy tovább erősödik a technológiába fektetett bizalom is.”
A virtuális felemelkedése: Miért maradnak velünk a videóhívások?
Az online felületekre való átállás a felhasználók széles körét érintő tendencia. Ahogy azt a Samsung felmérése is mutatja, a technológia lehetővé tette, hogy az egyes csoportok online újrateremthessék a lezárás előtti társas kapcsolataikat.
Európa-szerte a 25-34 éves korosztály, valamint a szülők csaknem kétharmada (64%) érzi úgy, hogy a technológia megkönnyítette számukra a barátokkal és családjukkal való értékes kapcsolatok fenntartását, majdnem minden harmadik 35 éven aluli (31%) szerint pedig a technológia lehetővé tette számára, hogy a járvány alatt is randizzon. Mindez azt jelenti, hogy a virtuális kapcsolatokra korántsem hideg, barátságtalan szokásként gondolnak, hanem egy olyan lehetőségként, amely fontos szerepet játszik a kapcsolatok megőrzésében és a családok összetartásában.
A személyes kapcsolattartás talán örökre megváltozhatott, egy, a szükséghelyzetben született szokásnak köszönhetően. Egyelőre semmi nem utal arra, hogy ez a szokás eltűnne az életünkből. A világjárvány idején videohívást kezdeményező európaiak 50 százaléka a jövőben is szeretné folytatni ezt szokást, akkor is, ha már az összes lezárást és korlátozást feloldottak.
Talán az online társasági életnek, vagy „virtualizálásnak”, köszönhetően a világjárvány kezdete óta tízből majdnem három (29%) videóhíváshoz nagy képernyős eszközöket használnak. A lehetőség, hogy virtuálisan is részt vehetnek egy eseményen, sokak számára növelheti a részvétel valószínűségét, legyen szó barátai összejövetelekről (53%), születésnapokról (50%) vagy munkahelyi eseményekről (41%). A megkérdezettek ilyen esetekben akkor is megfontolnák a virtuális részvételt, ha személyesen semmikép sem mennének el.
„Természetesen a technológia segít az embereknek a kapcsolattartásban, ez mindig is így volt. Ami igazán érdekes, hogy az emberek túlnyomó többsége korántsem egy gyengébb alternatívaként tekint az online térre a személyes összejövetelekhez képest – mondta Benjamin Braun, a Samsung európai marketingvezetője. – A felhasználók szerint a technológia segített nekik a kapcsolatok fenntartásában. Ez megerősít minket abban az elkötelezettségben, hogy továbbra is olyan termékeket hozzunk létre, amelyek megkönnyítik az életet, összekötik a felhasználókat szeretteikkel, és segíti őket, hogy azt tehessék, amit korábban nem tehettek.”
Tippek
Miért érdemes informatikát tanulni, milyen karrier vár a jövő informatikusaira?
Az ELTE Informatikai Kara hazánk egyik élenjáró informatikai képzést nyújtó felsőoktatási intézménye, 2026. december 1-én a felvételi döntés előtt álló középiskolások illetve az informatika területén továbbtanulni szándékozók részére Nyílt Napot tart.
A rendezvényen az érdeklődők hasznos információkhoz juthatnak az induló képzésekről, a felvételi követelményekről, a kollégiumi és ösztöndíj-, valamint a nemzetközi lehetőségekről. Ízelítőt kaphatnak a karon folyó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekről és az azokba való hallgatói bekapcsolódás módjairól.
Mintaórákon, laborlátogatásokon és vezetett campustúrákon vehetnek részt, megismerkedhetnek az oktatókkal, bepillanthatnak a hallgatói élet kulisszái mögé is.
Időpont: 2026. december 1. (kedd), 9:00–14:00
Helyszín: ELTE Informatikai Kar, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A., Gömb Aula
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Részletes program és regisztráció: https://www.inf.elte.hu/iknyil
A részt vevő diákok számára az egyetem igazolást állít ki.
A programra nemcsak a felvételi előtt álló diákokat, hanem a fiatalabb középiskolásokat, valamint a szülőket és pedagógusokat is szeretettel várják.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara a legnépszerűbb kar az informatikai szakok iránt érdeklődő középiskolások körében.
Népszerűségének oka a képzési, oktatói és hallgatói kiválóságban, az ELTE-n megszerzett diploma piaci erejében rejlik.
ELTE diplomát nem csak a fővárosban lehet szerezni: szombathelyi kampuszukon az ország egyik legsikeresebb duális gépészképzése várja az érdeklődőket a programtervező informatikus szak mellett.
Az ELTE-n a tanárképzés mindig kiemelt, különleges helyet foglalt el. Az IK képzi országosan a legtöbb informatikatanárt. Az itt szerzett tanári diplomával a versenyszférában is kiváló elhelyezkedési lehetőségek adódnak a végzett hallgatók számára.
A képzések nagy része elérhető angol nyelven, a mesterképzési programok pedig megfelelnek az EIT Digital Master School európai követelményrendszerének. A kétéves, két európai egyetemen végezhető EIT Digital mesterképzések kettős diplomát, valamint EIT Digial vállalkozói oklevelet biztosítanak a végzetteknek.
Az ELTE Informatikai Karán a tanulmányok, az innováció, a K+F laborok az egyetemi kutatók, ipari partnerek és hallgatók szoros együttműködésen keresztül kapcsolódnak össze. Számos ipari partnerrel közösen működtetett labor található a Karon, így hallgatók az egyetem évei alatt betekintést nyerhetnek a kutatás-fejlesztés világába. Valós ipari feladatokon dolgozhatnak csapatban, amiért a legkiválóbbaknak kiemelkedő ösztöndíjakat kínálnak.
Az elsőévesek beilleszkedését az egyetemi életbe oktatók, felsőbb éves hallgatók és doktoranduszok segítik mentori rendszerben. A Diáktámogató Központ pszichológusai a tantárgyfelvételi és vizsgabeosztási tanácsadás mellett többek között tanulásmódszertani tréningeket, életvezetési tanácsadásokat szervez részükre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Tizennyolc éve támogatja a civil szervezetek fejlődését a KPMG: elindult a jelentkezés a Felelős Társadalomért Programra
A KPMG idén is szakmai tudással és kézzelfogható támogatással segíti a magyar civilek munkáját. A pályázat keretében a nonprofit szervezetek meglévő tevékenységük és működésük fejlesztéséhez kaphatnak pénzügyi támogatást, pro bono tanácsadást és opcionálisan informatikai eszközöket.
A jelentkezéseket november 25-ig várja a vállalat.
A KPMG 18. alkalommal hirdeti meg Felelős Társadalomért Programját, amelynek célja a Magyarországon működő, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetek támogatása. A program az oktatás, az egészségügy, a sokszínűség, befogadás és esélyegyenlőség, valamint a környezeti fenntarthatóság, környezetvédelem területein tevékenykedő szervezetek működéséhez járul hozzá pénzügyi és szakmai segítséggel.
A pályázat egyik fontos sajátossága, hogy a jelentkező szervezeteknek nem szükséges új projektet kidolgozniuk a támogatás elnyeréséhez. A KPMG a már meglévő, értékteremtő tevékenységeikhez kínál segítséget, lehetőséget teremtve arra, hogy a civil szervezetek a mindennapi működésük során felmerülő kihívásokra találjanak megoldásokat, és hosszú távon is erősítsék társadalmi hatásukat.
A nyertes szervezetek a KPMG szakértői nyújtotta díjmentes tanácsadásban részesülhetnek, emellett szervezetenként 3 millió forint értékű pénzügyi támogatást, valamint igény esetén a vállalat munkatársai által már nem használtlaptopokat is kaphatnak. A szakmai együttműködés a szervezetek egyedi igényeihez igazodik, így a támogatás olyan területeken segíthet, ahol arra a legnagyobb szükség van.
A pályázók adózási, jogi, HR- és belső működési, stratégiai és üzleti, informatikai, valamint fenntarthatósági tanácsadási területek közül választhatnak. Az informatikai tanácsadás oktatási modul formájában érhető el a szervezetek számára, a választható témakörök a digitalizációs készségek fejlesztésére, a kiberbiztonsági tudatosság erősítésére és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására is kiterjednek.
„A civil szervezetek munkája számos közösség életében jelent valódi segítséget, miközben működésük során sokszor szembesülnek olyan szakmai és szervezeti kihívásokkal, amelyek megoldásához külső támogatásra is szükségük lehet. A Felelős Társadalomért Programmal azt szeretnénk elősegíteni, hogy a szervezetek a már megkezdett, fontos munkájukat tovább tudják fejleszteni. Meggyőződésünk, hogy a pénzügyi támogatás mellett a kollégáink tudásának és tapasztalatának megosztása is hozzájárulhat a civil szektor hosszú távú megerősödéséhez”
– mondta Nagy Julianna, a KPMG közép- és kelet-európai régiójának fenntarthatósági vezetője.
A program korábbi nyertesei között olyan szervezetek szerepelnek, amelyek kiemelkedő társadalmi értéket teremtenek saját területükön. A 17. pályázati évben az Artemisszió Alapítvány, a Menhely Alapítvány és a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány részesült támogatásban.
Az Artemisszió Alapítvány az interkulturális párbeszéd és a társadalmi befogadás erősítésén dolgozik, a Menhely Alapítvány a hajléktalan emberek ellátását és társadalmi reintegrációját segíti, míg a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány képzett művészek közreműködésével támogatja a kórházban és idősotthonokban tartózkodók lelki jóllétét. A szervezetek példája is mutatja, hogy a program különböző társadalmi területeken működő, eltérő célokat megvalósító kezdeményezések számára kínál fejlődési lehetőséget.
A 18. Felelős Társadalomért Programra jelentkezni elektronikus úton, a program weboldalán található jelentkezési adatlap kitöltésével van lehetőség. A jelentkezési űrlap beküldésének határideje 2026. november 25.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Budapest az egyik legnépszerűbb karácsonyi úti cél az európaiak körében
Már a téli hónapokban is egyre több turista érkezik Budapestre. A decemberi vendégforgalom néhány év alatt csaknem utolérte a nyári csúcsidőszakot, a karácsonyi vásárokhoz kapcsolódó turisztikai költés pedig 2025-ben megközelíthette a 91 milliárd forintot.
A budapesti belvárosi karácsonyi vásárok gazdasági hatása ma már messze túlmutat a vásári standok bevételén, ugyanis a szállodák, éttermek, üzletek és közlekedési szolgáltatók is jelentős forgalmat bonyolítanak az ünnepi időszakban. A vásárok 2025-ös nyitvatartási időszakában a Budapestre érkező egy- és többnapos látogatók becsült teljes költése megközelítette a 225 milliárd forintot. A budapesti karácsonyi vásárok gazdasági és társadalmi hatását vizsgáló friss kutatás szerint a rendezvényekhez köthető közvetlen és közvetett adó- és járulékbevételek a tavalyi évben meghaladták a 30 milliárd forintot is.
Budapest turizmusában látványos átrendeződés zajlik. Míg egy évtizeddel ezelőtt a nyári hónapok jelentették az egyértelmű csúcsidőszakot, mára december is a főváros legforgalmasabb hónapjai közé került. A külföldi vendégek által eltöltött decemberi vendégéjszakák száma 2017 és 2025 között 705 ezerről 1,6 millióra emelkedett, miközben az augusztusi forgalom ennél jóval lassabban nőtt. A decemberi vendégforgalom 2025-re gyakorlatilag felzárkózott a nyári csúcsidőszakhoz, a jelenlegi növekedési pálya alapján pedig 2026-ban december válhat Budapest legforgalmasabb turisztikai hónapjává a külföldi turisták vonatkozásában.
Az erősödésben fontos szerepet játszanak a nemzetközileg is ismertté vált Advent Bazilika és Vörösmarty Classic Xmas karácsonyi vásárok, valamint hozzájárultak a Városháza Parkban és a Deák téren a főváros által szervezett vásárok is. Az IFUA Horváth által készített gazdasági hatástanulmány szerint a rendezvényekhez kapcsolódó turisztikai költés 2025-ben elérhette a 91 milliárd forintot.
„A karácsonyi időszakban Budapestre érkező egy- és többnapos bel- és külföldi látogatók nemcsak a vásárokban költenek, hanem szállást foglalnak, éttermekbe járnak, közlekednek, vásárolnak, és kulturális programokon vesznek részt. A teljes látogatói költést közel 225 milliárd forintra becsüljük, amelynek 40 százalékát rendeltük a vásárok turisztikai vonzerejéhez, hiszen a karácsonyi időszakban ezek az említett vásárok önálló desztinációs célként szolgálnak mind a hazai, mind a külföldi vendégek számára. A 91 milliárd forint tehát becsült gazdasági hatás, nem közvetlenül mért vásári árbevétel”
– emeli ki Ürögi Tamás, az IFUA Horváth principálisa, a Közszolgálati Kompetencia Központ vezetője. A vásárok ráadásul ingyenesen hozzáférhető családi és közösségi programokkal teszik élővé Budapest ünnepi köztereit, közös élményt biztosítva a helyi lakosság és a látogatók számára.
A növekvő téli kereslet a szállodapiacon is érezhető. A budapesti szállodák átlagos kihasználtsága 2025-ben már 71 százalékot ért el, a nettó átlagos szobaár pedig 110 euróra emelkedett. A szálláshelyek árbevétele 27 milliárd forintról 59,7 milliárd forintra növekedett, de a keresleti oldal is jelentős ugrást mutat: a budapesti szálláshelyek vendégeinek száma közel duplájára, 400 ezer főről 762 ezer főre nőtt.
A főváros nemzetközi elérése is jelentősen javult: A budapesti repülőtér utasforgalma 2022 és 2025 között 61%-kal, 12,1 millióról 19,6 millió főre nőtt. Az Olaszországból repülővel érkezők száma 2022 és 2025 között 89%-kal, közel 1,2 millió fővel emelkedett. Spanyolország mutatta a legerősebb bővülést: az utasszám 2022 és 2025 között 113%-kal, több mint 1 millió fővel nőtt, 2025-re pedig közel megduplázódott 2019-hez képest. A Németországból érkezők száma 2022 és 2025 között 56,5%-kal, közel 688 ezer fővel emelkedett. A negyedik negyedévi légi forgalom ráadásul gyorsabban bővült, mint a hagyományosan erős nyári időszak.
„Budapest számára komoly lehetőség, hogy a decemberi vendégforgalom már megközelíti a nyári csúcsot. Az erős téli szezon a szálláshelyeknek, az éttermeknek és a kulturális szolgáltatóknak is új üzleti lehetőségeket teremt az év végén. A nemzetközileg ismert belvárosi karácsonyi vásárok olyan vonzerőt adnak a városnak, amely köré többnapos utazást lehet tervezni, és amelynek során a vendégek Budapest számos más élményét is felfedezhetik.”
– mondta Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnök-vezérigazgatója.
A karácsonyi vásárok gazdasági jelentőségét az állami és önkormányzati bevételek is mutatják. A hozzájuk kapcsolódó fogyasztás becsült adó- és járulékhatása 2025-ben meghaladta a 30 milliárd forintot. A legnagyobb tételeket az általános forgalmi adó, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok állami bevételi jelentették. A rendezvények működtetése ezenfelül az adóbevételeknél jóval kisebb mértékben, de bevételeket hozott az önkormányzatoknak is különböző díjak formájában.
A vásárokon működő vállalkozások forgalma szintén jelentősen emelkedett. A kutatásban megkérdezett kiállítók (akik a vásárosok 40%-át fedik le) együttes árbevétele 2022 és 2025 között 10,6 milliárdról 16,5 milliárd forintra nőtt, miközben kifejezetten a vásárokon realizált bevételük 149 százalékkal bővült. A mintegy másfél hónapos adventi időszak így már éves árbevételük közel egyharmadát adja. A cégek összesített adózott eredménye is emelkedett, bár az inflációt figyelembe véve a nyereség növekedése jóval visszafogottabb volt.
Budapest téli turisztikai vonzerejét a karácsonyi vásárok nemzetközi ismertsége is erősíti. Az Advent Bazilika korábban négy alkalommal is elnyerte Európa legjobb karácsonyi vásárának címét, és a nemzetközi turisztikai ajánlókban is rendszeresen szerepel. A nemzetközi online keresésekben a karácsonyi vásár Budapest kiemelt attrakciójaként jelenik meg, a keresések 75%-ára az Advent Bazilika vásár jelenik meg. Az adatok alapján a spanyol, olasz és német érdeklődés is kiugróan erősödött, a budapesti adventi utazásokat pedig sokan már hónapokkal korábban tervezik. A karácsonyi vásár tehát már önmagában desztinációs attrakció, nem csupán egy program a városban. Az Advent Bazilika mára sikeresen kilépett a hagyományos régiós vásárok köréből, és a közép-európai prémium kategória élmezőnyében helyezkedik Bécs, Strasbourg és Nürnberg karácsonyi vásárai mellett. 2022 és 2025 között az Advent Bazilika és a Vörösmarty vásárok együttes látogatószáma 63%-kal emelkedett, így 1,6 millióról 2,6 millió főre nőtt. A decemberi külföldi vendégéjszakák száma közel megduplázódott (+96%).
A belvárosi karácsonyi vásárok így mára a főváros egész éves turisztikai versenyképességének fontos tényezőivé váltak. A szervezők a válogatott kézműves és gasztronómiai kínálattól az ünnepi környezeten át a helyszíni működésig egységesen magas minőségre törekednek. Gondoskodnak a terek ünnepi díszítéséről és folyamatos tisztaságáról, a karácsonyfákról, a helyszíni biztonságról, valamint a Vörösmarty-szobor tisztításáról és téli védelméről is. Az ingyenes kulturális és családi programok pedig az évi többszázezer budapesti látogató számára is kiemelt találkozóhellyé teszik az ünnepi eseményeket. A vásárok a magyar kézműveseknek és fellépő művészeknek nemzetközi közönséget, a civil és egyházi szervezeteknek pedig megjelenési és adománygyűjtési lehetőséget biztosítanak. A szervezők segélyszervezetekkel együttműködve teremtenek lehetőséget arra, hogy a látogatók támogatása eljusson a rászorulókhoz. Idén, azzal, hogy a főváros visszakapta vagyonkezelési jogát a tér felett, a Vörösmarty téri vásár is része a budapesti adventi ünnepnek, a főváros saját cége által szervezett Városháza parki és Deák téri eseménnyel együtt.
„Az adventi időszak különleges lehetőség arra, hogy a város közösségei találkozzanak egymással. A karácsonyi vásárok nemcsak turisztikai látványosságok, hanem olyan közterek is, ahol ingyenes kulturális programok, koncertek és családi események várják az érdeklődőket. Emellett fontos szerepük van abban is, hogy helyet adjanak a jótékonysági kezdeményezéseknek és az adományozásnak. Az ünnep akkor teljes, ha azokhoz is eljut a közösség figyelme és segítsége, akik nehezebb körülmények között élnek.”
– mondta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.
Az idei, 2026-os Advent Bazilika és Vörösmarty Classic Xmas november 13-tól várja az érdeklődőket Budapesten, a Szent István-bazilika előtt és a Vörösmarty téren.
Az Advent Bazilika és a Vörösmarty Classic Xmas nemzetközi elismerései
2026 legjobb európai úticéljait rangsoroló EBD (Europe Best Destinations) Best Christmas Market díjazásán a 2026-os év legszebb karácsonyi vásárának szóló elismerést az Advent Bazilika kapta, mely már korábban négy alkalommal is elnyerte a Best Christmas Market díjat. A mostani egy újabb rangos elismerés, hiszen ez már a legjobbakat tömörítő “All stars” kategóriából emelkedett ki – a lista fontosságát jól mutatja, hogy az amerikai Forbes is Budapestet ajánlja első helyen. 2025-ben a Travel and Tour World turisztikai szaklap összeállította a világ legjobb karácsonyi úti céljait, amelyen Budapest a második helyen végzett (kizárólag New York előzte meg).
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Az LG a közlekedésbiztonság új korszakát mutatta be ITS World Congress rendezvényen
-
Gazdaság2 hét ago
Itt a következmény: jövőre az átutalások 80 százaléka illetékmentessé válik
-
Gazdaság2 hét ago
Olcsóbb lett a kötelező, mégis alig keressük a jobb ajánlatokat
-
Gazdaság2 hét ago
Black Friday a Xiaominál: négyszeres Mi Pont és extra kedvezmények
-
Tippek2 hét ago
Melyik porszívóval spórolhatjuk meg a legtöbb takarítási időt?
-
Gazdaság2 hét ago
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
-
Gazdaság2 hét ago
Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön
-
Gazdaság2 hét ago
A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján








