Gazdaság
A gépek döntenek helyettünk?
Évtizedekig a vállalatok arra törekedtek, hogy összegyűjtsék, rendszerezzék az adatokat azzal a céllal, hogy megérzések, érzelmek helyett, adatok támogassák a döntéshozatalt.
Az emberek hajlamosak úgy dönteni, hogy az adatokat aggregálva, két-három tényező mentén kategorizálva vizsgálják. Komplex adatokkal szembesülve azonban nehézséget okozhat azok feldolgozása. A gépek ezzel szemben számos tényezőt képesek egyszerre, a nap 24 órájában vizsgálni, ezek alapján valós időben objektív döntéseket hozni – akár az ember helyett is.
Adatmenedzsment újragondolva
Minden vállalkozásnál bőségesen vannak olyan adatok, melyek kiaknázatlanok. Ezek egy része adatbázisokban, fájlokban áll rendelkezésre, míg más adatokat gépek, érzékelők, mobileszközök gyűjtenek. Sok strukturáltalan és „nem tradicionális” adat is keletkezik (pl. videó- és hangfelvételek), melyek tárolása és elemzése korábban bonyolult és költséges feladat volt. A temérdek adat figyelmen kívül hagyása mind-mind elvesztegetett lehetőség.
Napjainkban rendelkezésre állnak olyan megoldások, melyek segítségével változtatni lehet a helyzeten. Kognitív technológiák segítségével automatizálhatók a drága és erőforrásigényes adatgazdai feladatok, mint például az adatok feltárása és megismerése (data discovery) vagy az adatklasszifikáció. Gépi tanulás segítségével automatizálható az adatok feldolgozása, a felhasználók számára megjeleníthetők az összefüggések, javítható az adatok minősége. Mindez együtt pedig hatékonyabb adatgazdaságot eredményezhet.
„A következő 18-24 hónapban arra számítunk, hogy a vállalatok egyre inkább törekednek majd arra, hogy a jelenleg alkalmazott adatgyűjtési, tárolási és feldolgozási megoldásokat újratervezzék. Mindezt azért, hogy az adatok közti összefüggések feltárása egyszerűbb és hatékonyabb legyen, az infrastruktúra jobban támogassa a komplex adatok elemzését”
– mondta el Fazekas Ákos, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere. Szerinte a vállalatok egyre kevésbé fognak törekedni a tiszta, táblákba és rekordokba tölthető adatok tárolására. Ahhoz, hogy az adatalapú döntéshozatal versenyelőnyhöz juttasson vagy eseteként az aktuális kihívásokat le tudjuk küzdeni, nem elegendő csupán a nyilvánvaló adatokat elemezni.
Hogyan segíthetünk a jó döntések meghozatalában?
A Deloitte Tech Trends 2021 kiadványa számos, a telekommunikációs és banki szektorban, valamint az élelmiszer- és gyógyszeriparban fellelt példával is alátámasztva, több módszert is ajánl a technológia által támogatott döntéshozatal fejlesztésére:
- Felhő alapú adattárházak használhatók például valós idejű adatfeldolgozásra. Több szolgáltató ajánl publikus megoldásokat. Ezek széles körben elérhetővé teszik az adatokat a felhasználók számára úgy, hogy nem szükséges azokat több helyen tárolni. Emellett a szolgáltatás részeként gyakran ajánlanak keresési, lekérdezési és elemzési megoldásokat is.
- Funkciókatalógusok segítségével hatékonyan szervezhetjük a feladatokat adat- és erőforrásigény, valamint a felhasználás célja alapján.
- Idősor-adatbázis alkalmazható adott időben bekövetkezett események, valamint az adott periódusban történt adatváltozások vizsgálatára. Az IoT eszközök robbanásszerű elterjedésével egyre nagyobb lesz az igény ezeknek az alkalmazására, hogy az eszközök által szolgáltatott adatokat hatékonyan, megbízhatóan és visszakövethetően tudjuk tárolni.
- Gráfadatbázis segítheti a bonyolult összefüggések elemzését. Az adatok közötti kapcsolatok vizsgálata, teljes potenciáljának kihasználása tradicionális relációs adatbázisokkal bonyolult feladat. A gráfadatbázisok ezzel szemben az adatpontokat és kapcsolataikat natív módon képesek tárolni.
A Tech Trends 2021 kiadvány letöltése az alábbi linken keresztül lehetséges.
Gazdaság
Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését
A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.
Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.
A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”
– közölte az OMV Hungária Kft.
A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét
-
Ipar2 hét ago
Így csökkenthető a többszázmilliárd dolláros klímakockázat az adatközpontokban
-
Egészség2 hét ago
Hogyan léphet szintet a hazai e-egészségügy?
-
Szórakozás2 hét ago
Legendás mozis finomságok a Wolton




