Connect with us
Hirdetés

Szórakozás

Nem olyan olcsó manapság egy jó kávé

kávé

Országszerte átlagosan már több mint 500 forintot kérnek egy csésze kávéért a kedvelt vendéglátóhelyeken.

Átlépte az 500 forintos lélektani határt egy csésze kávé átlagára a magyar városközpontokban – derült ki a ClientFirst Consulting felmérésből. Az országszerte 124 kávézót próbavásárlásokkal felmérő cég kutatásából az is kiderült, hogy csaknem 15%-kal drágább az ország nyugati országrészében ugyanaz a kategóriájú kávé, mint a keleti megyékben. A felmérés ugyanakkor arra is rámutatott, hogy habár számos helyen igyekeznek javítani a vásárlói élményen, a magas ár nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ügyfél jobb minőségű terméket és magasabb szintű kiszolgálást kap.

A pénztárcánknak nem mindegy, hogy nyugaton vagy keleten rendelünk egy csésze feketét

A tavaszi újranyitás óta számtalan visszajelzés érkezett a kávézók részére, hogy a vendégek kisebb-nagyobb áremelkedést észleltek a kedvelt vendéglátóhelyeiken. Az ügyfélkiszolgálás piacán Magyarországon 20 éve jelenlévő ClientFirst Consulting áprilistól május végéig tartó felmérésében összesen 124, az ország megyeszékhelyein és nagyvárosaiban működő kávézót vizsgáltak meg próbavásárlásokon keresztül, hogy adatokkal is alátámasszák a vásárlók tapasztalatát. Ami az eredményeket illeti: a kutatásban vizsgált minta alapján ma Magyarországon egy csésze kávé 514 forintba kerül a városok forgalmas, könnyen megközelíthető és jó lokációjú helyein. A régiónkénti eltéréseket tekintve a kávé áráról elmondható, hogy Nyugat-Magyarország és a főváros között minimális a különbség (540 illetve 550 Ft), addig Kelet-Magyarországon lényegesen kevesebbet kell fizetni egy csésze finom feketéért a városközpontokban (465 Ft). A kávéfajtákat tekintve az espresso és a cappuccino között jelenleg több mint 100 forint a különbség (espresso: 431; cappuccino 572).

Csaknem tízszeres különbség az ásványvizek árában

A kávé mellett az ásványvíz és a szendvicsárakat is összehasonlította a ClientFirst Consulting. Ebben a tekintetben feltűnően nagy volt a szórás a termékek között: amíg egy második kerületi, budai kávézóban akár 800 forintot is elkértek egy 0,33 deciliteres kiszerelésű ásványvízért, addig Bács-Kiskun megyében 90 forintért volt kapható ugyanaz a termék. A szendvicseket tekintve külön vizsgálati kritérium volt, hogy a próbavásárlóknak a kávézóban elérhető legolcsóbb szendvicset kellett listázniuk. Ebben a kategóriában sok különbség volt az egyes ételek minőségében és a felhasznált alapanyagokban is. Amíg Békéscsabán már 250 forintért lehetett rendelni a városközpontban egy egyszerű szendvicset, addig Zalaegerszegen 2890 forintot kértek a minőségi alapanyagokból készült termékért, ami a választék legolcsóbb darabja volt.

A remek kiszolgálás hozhatja el a versenyelőnyt

„Az árakra a kávézó földrajzi elhelyezkedése, felszolgált termék minősége, márkája mellett a helyen tapasztalható kiszolgálásnak is hatnia kellene, ez azonban nem mindig érvényesül”

– mondta Mózes István a kutatást végző ClientFirst Consulting ügyvezetője. Az eredmények ugyanis arra mutattak rá, hogy az ügyfelek elégedettsége nem egyenesen arányos a vendéglátóegységek árszintjével.

„Ha egy kávézóban magasak az árak, a betérő vendégek elvárása is értelemszerűen nagyobb. A kutatásunkból is kiderült, hogy egy alacsonyabb árszínvonalú vidéki helyszín az elégedettségi rangsorban meglepően simán megelőzhet akár egy budapesti belvárosi prémium kávézót is. A földrajzi elhelyezkedési különbség a személyzet kedvességével és kellő odafigyeléssel ugyanis áthidalható”

– tette hozzá Mózes István. A felmérés eredményei alapján is kijelenthető, hogy a feltételezés fordítva is érvényes: ha egy magasabb árazású helyen kevésbé törődnek a vendéggel, akkor szinte garantáltan negatív élménye lesz az adott helyről.

„A vendéglátóipar újraépülésének a kulcsa viszont éppen ez lenne: azok a helyek, amelyek jobban figyelnek a vendégre, és kiváló kiszolgálásukkal ösztönzik a visszatérést, sokkal nagyobb valószínűséggel térne vissza a járványhelyzet előtti szintjükre. Akik viszont erre nem fektetnek elég hangsúlyt, komoly problémákkal nézhetnek szembe a közeljövőben”

– zárta értékelését Mózes István.

Continue Reading
Advertisement Hirdetés

Szórakozás

Nemzetközi gasztro mérföldkő, amelyre büszkék lehetünk – A Fragola Spanyolországban terjeszkedik

A tengerparti Málagán nyitotta meg első külföldi éttermét a Fragola gasztronómiai lánc. Az étterem a Soluna nevet viseli és bár közel 3 000 kilométerre található a Fragola lánc többi tagjától, hamisítatlanul illeszkedik a már jól ismert vízióba: nemcsak az olasz dolce vita életérzést képviselik a spanyol tengerparton, hanem a helyi ízvilág és a kísérletező szellemiség is visszaköszön az étlapon.

Kultúrák találkozásából születő gasztronómia

A budapesti székhelyű Fragola már 9 egységgel van jelen fővárosban, idén nyáron pedig a spanyolországi Málagán is elindultak.  A Fragolára jellemző dolce vita életérzés a málagai egységben is tetten érhető, hiszen a pizzák, a tészták és az olasz desszertek itt is elérhetőek. Az étteremlánc mögött álló csapatra jellemző nyitottság ezúttal sem maradt el, ugyanis a helyi gasztronómiai kultúra tiszteletének jeléül spanyol különlegességek, tapasok, illetve spanyol italok is megtalálhatóak a kínálatukban, amelyet fokozatosan bővítenek. A Soluna hamisítatlan spanyol hangulatot kínál, amely nem véletlen: a Fragola tulajdonosai számos autentikus spanyol étterembe látogatnak el, beszélgetnek a helyiekkel, így egy olyan életérzést és kínálatot alakítottak ki, amely tökéletesen beleillik az andalúz gasztronómiai és kulturális vérkeringésbe.

„Az volt az elképzelésünk, hogy megismerjük a helyi kultúrát, szokásokat, gyökereket és ehhez tegyünk hozzá egy plussz gondolatot.  Ha ezt nem tévesztjük szem elől, talán képessé válunk arra, hogy más kultúrákban is sikeresek legyünk.”

– mondta Tihanyi Eszter a Fragola társalapítója.

A hamisítatlan mediterrán életérzés

Aki járt már Spanyolországban az tudja, hogy az étkezés az olaszokhoz hasonlóan a spanyol kultúrában is kiemelt szerepet kap. Étterembe nem feltétlenül csak különleges alkalmakkor látogatnak: akár egy baráti beszélgetés, vagy énidő céljából is gyakran esznek házon kívül. A tapaskultúra is ezt erősíti, hiszen ahhoz, hogy finom ízeket kóstoljanak, nem feltétlenül kell egy többfogásos menüt rendelniük. A helyszínre sem véletlenül esett a választás: Málagán az éghajlatnak köszönhetően egész évben élvezhető a nyárias, napsütéses életérzés.

A nyitás ötlete másfél évvel ezelőtt született meg, a csapat azóta is töretlenül dolgozik a mediterrán álom megvalósításán. Céljük, hogy idővel egy hamisítatlan olasz-spanyol fúziós hangulatot teremtsenek meg olasz pizzával, spanyol tapassal, különleges vacsoramenüvel, fagylalttal illetve azokat is várják, akik csak egy italra szeretnének betérni a tengerparti étterembe. A mediterrán hangulat tökéletesítésében nagy segítségükre van a helyi spanyol, argentín illetve marokkói tagokból álló csapat, hiszen mindenki a saját kultúrájával színesíti, építi tovább a Soluna Étterem színvonalát.

Szerelemprojektből lett családi vállalkozás

A Fragola 2011-ben indult a Nagymező utcában. A tulajdonosok Olaszországhoz való erős kötődésükből született meg az ötlet, hogy a számukra kedves ízeket és életérzést a magyar közönségnek is megmutassák. Az elmúlt másfél évtizedben a Fragola Budapest egyik legnépszerűbb vendéglátóipari láncává vált, ma már kilenc egységgel, köztük egy száz százalékig gluténmentes budai étteremmel illetve a pesti kistestvérével.

Kínálatukban az autentikus olasz ízek, húsok, halak, pizzák, tésztaételek, desszertek és fagylaltok mellett a mentes opciók is fontos szerepet kapnak, kompromisszumok nélkül. A Fragolát azonban nemcsak az ételek, hanem a hamisítatlan dolce vita hangulat is megkülönbözteti: a családias közeg, a kedves kiszolgálás és az ismerős arcok. Azóta a tulajdonos pár két lánya is felnőtt, és aktívan részt vesz a vállalkozás működtetésében, így jutott el a család a Soluna megnyitásáig.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Szórakozás

Több száz ingyenes szabadtéri sporthelyszín várja a mozogni vágyókat

Egy reggeli futás, néhány kör a bringaparkban vagy gördeszkázás a barátokkal: aki nyáron mozogni szeretne, jó eséllyel talál a közelében ingyenesen használható sportpályát. Az Aktív Magyarország Program célja, hogy a mozgás öröme lakóhelytől, életkortól és anyagi lehetőségektől függetlenül minél több ember számára elérhető legyen.

Az elmúlt években az Aktív Magyarország Program támogatásával több mint 50 futókör, 20 görpark és közel 220 bringapark épült országszerte. A futókörök, pumpapályák és görparkok nemcsak az egyéni sportolás helyszínei: egyre több településen váltak közösségi találkozópontokká, ahol családok, baráti társaságok és helyi sportközösségek mozoghatnak együtt.

A fejlesztések idén is folytatódtak. Január óta több mint 20 új bringapark nyílt meg az ország különböző pontjain, Mezőkövesdtől egészen Bükig, Salgótarjánban pedig erdei környezetben kialakított új pálya várja a kerékpárosokat. Az idei évben három futókört is átadtak Nyúlon, Mezőkövesden és Karcagon, Veresegyházon pedig új gördeszkapályát vehettek birtokba a mozogni vágyók.

A cél, hogy minél több településen legyen könnyen elérhető, ingyenes lehetőség a mozgásra és az aktív kikapcsolódásra. Legyen szó munka utáni futásról, a gyerekeknek szánt bringás ügyességi pályáról, gördeszkázásról vagy közös családi programról, egyre több helyen lehet a lakóhely közelében is megfelelő helyszínt találni. A közösen végzett mozgás ráadásul nemcsak élvezetesebb lehet, hanem rendszerességre is ösztönöz: egy futótárs, egy baráti bringázás vagy egy közös délután a pumpapályán könnyebbé teheti az elindulást.

A rendkívüli hőségben ugyanakkor különösen fontos a körültekintés. A szabadtéri mozgást érdemes a kora reggeli vagy az esti órákra időzíteni, kerülni a nap legmelegebb időszakát, és gondoskodni a rendszeres folyadékpótlásról. A mozgás intenzitását mindig az időjáráshoz és az egyéni állapothoz kell igazítani.

A közelben található helyszínek az Aktív Térképen kereshetők. A felületen a sportlétesítmény típusa, valamint megye vagy település szerint is lehet szűrni, így néhány kattintással megtalálhatók a környék lehetőségei.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Szórakozás

Riválisukat segítették a Kékszalagon: a René Raffica nyerte a KPMG Fair Play Díjat

Kiemelkedő sportteljesítményekkel és ünnepélyes díjátadóval zárult az idei 58. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj. Európa legrégebbi és Magyarország legnagyobb tókerülő vitorlásversenyén a legjobbak mellett a sportszerűség is elismerésben részesült: a KPMG Fair Play Díjat idén a René Raffica fiatal csapata nyerte el, miután riválisuk, a Principessa hajó javításában segédkeztek, lehetővé téve, hogy ellenfelük rajthoz állhasson.

A KPMG és a Magyar Vitorlás Szövetség közös díja azokat a versenyzőket ismeri el, akik a verseny során tanúsított emberségükkel és példamutató döntésükkel különleges helyet vívtak ki maguknak a mezőnyben.

A René Raffica tinédzserekből álló csapata nyerte el a KPMG Fair Play Díjat az 58. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjon, miután a versenyt megelőző napon, a rekkenő hőségben több mint fél napon át segítettek riválisuk, a Principessa sérült árbocának beállításában. A fiatalok, köztük a kormányos, Király Dávid önzetlen munkája nélkül az egytestűek között végül győzedelmeskedő ellenfél nem tudott volna rajthoz állni a Kékszalagon.

„A fair play egyik legfontosabb alapértéke nem csupán a versenytárs, hanem maga a tiszta küzdelem iránt érzett tisztelet és felelősség. A René Raffica csapata megmutatta, hogy az igazi sportemberek számára a valódi megmérettetés és a tisztességes verseny mindennél többet ér. Döntésük, amellyel saját eredményüket kockáztatva segítettek vízre egy erős riválist, az üzleti életben is példaértékű. A tisztességes verseny és a piaci szereplők egymás iránt tanúsított tisztelete ugyanis mindannyiunk közös érdeke, a jól működő, stabil piac legfőbb záloga”

– mondta Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi vezérigazgatója.

A történet különlegessége, hogy a Principessa legénysége, Oroszlán Péter kormányzásával 2023-ban, az 55. Kékszalag Nagydíjon éppen azért nyerte el a KPMG Fair Play Díjat, mert amikor a rajt után felborult a Raffica, azonnal a segítségére küldték saját kísérőmotorosukat.

A KPMG Fair Play Díja hatodik éve irányítja a figyelmet arra, hogy a versenyzés sikere nem kizárólag az eredményekben mérhető. A díj a vitorlássport azon alapvető értékeit ismeri el, mint a sportszerűség, az önzetlen segítségnyújtás, a felelősségvállalás és az egymás iránti tisztelet. Az idei elismerésben részesült versenyző története ismét bizonyítja, hogy a Kékszalag nemcsak a teljesítményről, hanem a közösséget összetartó emberi értékekről is szól.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss