Connect with us

Gazdaság

Hatalmas munkaerőpiaci felbolydulást okozott a járványhelyzet

munkaerőpiac 2021

Kétséget kizáró módon hatalmasat változott a világ az elmúlt bő másfél évben. A koronavírus-járvány világméreteket öltött, és az annak terjedését visszaszorítani hivatott járványügyi intézkedések hatásait mindenki a saját bőrén tapasztalta. Ezek az intézkedések természetesen a munkaerőpiacot is nagymértékben befolyásolták, rengetegen váltak munkanélkülivé és kellett új alapokra helyezniük megélhetésüket.

A 2020-as év márciusi hónapja valószínűleg mindenkinek élénken bevésődik az emlékeikbe, ekkor azonosították ugyanis Magyarországon az első fertőzötteket, majd vette kezdetét itthon is azon események láncolata, melyek számos ember életét sorsfordítóan befolyásolták. Kezdetben sokak reményteljesek voltak azzal kapcsolatban, hogy a járvány néhány hónap alatt lecseng és minden visszatér a normális kerékvágásba, később azonban az újabb és újabb megbetegedési hullámok érkezésével nyilvánvalóvá vált, hogy a vírus hosszabb távon fogja befolyásolni mindennapi életünket.

A cégek reakciója is eltérő volt a kialakult helyzetre, ami részben abból adódott, hogy a járványintézkedések különböző mértékben voltak hatással az egyes gazdasági szereplők működésére. Rengeteg vállalat kényszerült arra, hogy jelentős mértékben limitálja tevékenységét, sőt sokuk esetében a teljes leállás is elkerülhetetlenné vált. Ezenkívül a cégek mérete is nagy befolyásoló erővel bírt azt illetően, hogy milyen szinten került veszélybe működésük a korlátozások következtében.

Sajnos a kkv-szektorban rengeteg vállalat volt kénytelen drasztikus lépéseket hozni, azaz béreket fagyasztottak be vagy munkavállalókat küldtek el. A nagyvállalati szektorban a fő hangsúlyt nem a leépítésekre, hanem a szociális problémák kezelésére, illetve a különböző egészségvédelemmel kapcsolatos intézkedések bevezetésére fordították. Tehették mindezt azért, mert általánosságban véve jelentősen nagyobb tartalékokkal rendelkeznek, mint a kis- és középvállalatok.

A későbbi járványhullámok azonban már más képet festettek az elbocsájtások tekintetében, sőt a helyzet egészen odáig fajult, hogy 2021 nyarára több szektorban is jelentős munkaerőhiány alakult ki. Különösen jó példa erre a vendéglátóipar, amelyet talán a legsúlyosabban érintettek a járványügyi intézkedések. A lezárások következtében számos ezen a területen dolgozó munkavállaló kényszerült arra, hogy más iparágban elhelyezkedve biztosítsa megélhetését. Sokan vették közülük az irányt a kereskedelem, az építőipar és az áru- és személyszállítás felé, ahonnan a korlátozások feloldása ellenére sem szeretnének visszatérni a vendéglátóiparba.

Ennek eredményeképp mára közel 40-50 ezer ember hiányzik csak ebből az ágazatból, de nem a vendéglátás az egyetlen, ahol a munkáltatóknak meggyűlik a baja a megfelelő mennyiségű munkaerő megtalálásával. Többek között jelenleg az építőiparban, a feldolgozóiparban és az IT-szektorban is jelentős munkaerőhiány mutatkozik. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ami hiány az egyik oldalon, az egy lehetőség a másikon. A sok betöltetlen állás ugyanis jó esélyt biztosít a jelenleg munkanélkülieknek vagy pályamódosításon gondolkodóknak az elhelyezkedésre.

Az álláskereséshez pedig rengeteg platform áll a rendelkezésükre, melyek eléréséhez manapság már elég egy okostelefon. Az egyes nagyobb álláskereső portálok ugyanis az utóbbi időkben sorra jelentették meg saját alkalmazásaikat, hogy ezzel még inkább megkönnyítsék a pályázók dolgát a böngészés és a jelentkezés tekintetében egyaránt. Így tett az ÁllásÓriás csapata is, akiknek az applikációja már letölthető a Google Play Áruházból, illetve az App Store-ból is. Az alkalmazás használatával a felhasználók gyakorlatilag bármikor és bárhonnan képesek böngészni a legfrissebb álláslehetőségek között, akár város vagy kulcsszó szerint szűrve is. Az egyes nyitott pozíciók között találhatók helyi vállalkozásoktól és multinacionális cégektől is hirdetések, így jó eséllyel mindenki talál a maga számára érdekes elhelyezkedési lehetőséget. További előny, hogy az alkalmazás bármely funkciójának használata meglehetősen egyértelmű, így azok a munkavállalók is bátran kipróbálhatják és használhatják, akiktől alapvetően távol áll az applikációk világa.

Képek forrása: Freepik.com

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss