Gazdaság

Nem minden országban reklámoz ugyanúgy a McDonald’s

Úgy tűnik, a leghíresebb gyorsétteremlánc az alacsony jövedelmű országokban élő gyerekekre targetálja hirdetéseit a közösségi médiában – derült ki egy, a BMJ Nutrition, Prevention & Health tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból. A New York-i Egyetem kutatói úgy találták, hogy a híres burgerlánc közösségi médiában közzétett bejegyzéseivel az alacsonyabb és közepes jövedelmű nemzeteket célozza meg, nem pedig a gazdagabb országokat.

Olyan akciókat és gyermekbarát marketinget alkalmaznak, ami a tanulmány szerzői szerint rontja a veszélyeztetett populációk jelenlegi egészségügyi problémáit. Korábbi tanulmányok szerint a túl sok feldolgozott vagy ultra-feldolgozott élelmiszer (junk food, vagyis gyorskaja) fogyasztása növeli az elhízás és a krónikus betegségek kockázatát.

Az eredmények egy olyan elemzésből származnak, amely a vállalat Instagram-használatát vizsgálta 15, eltérő gazdagságú országban. A vizsgált országok skálája a magas jövedelműnek minősített Egyesült Királyságtól Dél-Afrikán át (közép-felső jövedelem) Indiáig (alsó-közepes jövedelműek) terjedt.

„A közösségi média használatának elterjedésével a gyorséttermi cégek közösségi média hirdetései példátlan hatással lehetnek az étkezési választásokra, különösen az alacsonyabb jövedelmű országokban”

– idézi a kutatókat a Study Finds.

„Azáltal, hogy bizonyos részcsoportokat céloz meg gyermekeket targetált hirdetéseken és árpromóciókon keresztül, a McDonald’s közösségimédia-hirdetései súlyosbíthatják az egészségügyi problémákat a világ legsebezhetőbb országaiban.”

A McDonald’s a világ legnagyobb gyorséttermi cége, amely 101 országban működik. 1300 étterme van az Egyesült Királyságban, több mint 14 000 az Egyesült Államokban, és közel 22 000 más országokban. A szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, az alkoholhoz nem köthető zsírmáj-betegség és egyes daganatos megbetegedések kialakulása mind összefügg a túl gyakori gyorskaja-fogyasztással.

Ez az első ilyen tanulmány, amely megvizsgálta a McDonald’s által 2019 szeptembere és decembere között közzétett összes közösségimédia-hirdetést. A kutatócsapat figyelembe vette az egyes Instagram-fiókok követőinek, kedveléseinek, hozzászólásainak és videómegtekintéseinek számát 2020 áprilisában. Ide tartozott az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Arab Emírségekben, Portugáliában és Panamában végzett közösségimédia-tevékenység is (magas jövedelem); Románia, Libanon, Malajzia és Brazília közösségimédia-csatornái (felső-középjövedelem); illetve azok a hirdetések, amelyek Indonéziában és Egyiptomban jelentek meg (alsó-középjövedelem).

A vállalat 15 közösségi médiafiókját összesen 10 millióan követik, és 3,9 millió kedvelést, 164 816 megjegyzést és 38,2 millió videómegtekintést generáltak a tanulmány által vizsgált időszak során. A kutatók összesen 849 marketingbejegyzést is azonosítottak. Az eredmények azt mutatják, hogy

a McDonald’s 154 százalékkal több üzenetet tett közzé az alacsonyabb, közepes jövedelmű országokban, mint a gazdagabbakban.

A közepes jövedelmű országokban átlagosan 108 posztot találtak, míg a gazdagabb országokban csak 43-at a négy hónapos megfigyelési időszak alatt. A három alacsonyabb, közepes jövedelmű ország több posztot kapott összesen, mint az öt felső-közepes jövedelmű ország (324 és 227) és a hét magasabb jövedelmű ország (298).

A gyermekbarát bejegyzések gyakoribbak voltak az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban. A magas jövedelmű országokban körülbelül minden nyolcadik poszt (12%) volt gyerekekre targetált, míg az alacsonyabb, közepes jövedelmű országokban körülbelül minden ötödik (22%).

A vállalat Instagram-fiókjai a magas jövedelmű országokban több egészséges szokást mutattak be (14,5%), mint a felső-közepes jövedelmű országokban (6,3%) vagy az alacsonyabb, közepes jövedelmű országokban (8,25%). Ráadásul a magas jövedelmű országokban csak minden hetedik poszt (14%) tartalmazott akciókat és ingyenes ajándékokat, míg az alacsonyabb, közepes jövedelmű országokban ez az arány 40%-os volt.

A gyorséttermi hirdetéseknek nagy szerepük van abban, hogy rávegyék az embereket a fogyasztásra. A kutatók szerint egyre nagyobb szükség van az élelmiszer- és italmarketing globalizációjának kezelésére azokban a fejlődő országokban, ahol nagyobb arányban fordul elő rossz, egészségtelen táplálkozás, valamint az elhízás és elhízással összefüggő betegségek.

Forrás: 24.hu

Related Topics:gyerekek mcdonald's országok reklám targetálás változatosság

Up Next

Hogyan változtatta meg a COVID-19 az pénzügyi trendeket?

Don't Miss

Hatalmas vagyonra büntették a Google-t Oroszországban

Advertisement Booking.com

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!