Gazdaság
Hogyan változtatta meg a COVID-19 az pénzügyi trendeket?
A COVID-19 előre nem látható, erőteljes hatással bírt a pénzügyekre és üzletmenetre: felgyorsította az üzleti innovációt, tesztelte a 100%-os távmunka koncepcióját, katalizálta az iparágak közeledését. A pénzügyi folyamatok sem lassultak: 2021 első öt hónapjában a globális M&A-tevékenység elérte a rekordot jelentő 2,4 billió dollárt. A vállalatok az elmúlt évben több tőkét vontak be, mint korábban bármikor, 2021 első negyedévének zárásakor az S&P 500 nem pénzügyi vállalatai több mint 2 billió dollár készpénztartalékkal rendelkeztek. A Deloitte frissített Finance 2025 tanulmánya a változásokat vizsgálta és az ezek alapján kialakuló kulcsfontosságú trendeket határozta meg.
2018-ban a pénzügyi szektor átalakulását a digitális diszrupció indította el. A Deloitte akkori Finance 2025 jelentésében megjósolta az irányadó pénzügyi trendeket, a COVID-19 azonban jelentősen megbolygatta az események várható menetét.
Ennek alapján a mostani, frissített jelentésben a Deloitte is elérkezettnek látta az időt a jóslatok felülvizsgálatára. Hogyan változtatták meg feltételezéseinket a közelmúlt piaci körülményei? Mi a jelenlegi legjobb elképzelésünk arról, hogy merre tart a pénzügy a közeljövőben? Mit tehetnek most a pénzügyi vezetők, hogy megragadják a felmerülő lehetőségeket és csökkentsék a kockázatokat? A cél annak felmérése, hogy a változások mit jelentenek a jövőre nézve, és ezek alapján a pénzügyi vezetők hogyan tervezhetik hosszútávú stratégiájukat.
Ahogy John Maynard Keynes is fogalmazott: „Ha a tények megváltoznak, megváltoztatom a véleményemet. És Ön mit tesz, uram?”
Big data, prediktív modellek és analitikus eszközök segíti a pénzügyi vezetőket
2025-re a stratégiai feladatokon kívül, valamennyi ismétlődő pénzügyi folyamatot automatizálni fogja a legtöbb versenyképes vállalat. Az ERP-rendszerek, a big data és a blockchain technológia lesz az automatizálás kulcsa. A pandémia után, a szabványosított folyamatokba és az adatarchitektúrába való befektetés hiánya lassította ugyan az automatizálást, ennek ellenére ez gyors ütemben halad. A pénzügyi folyamatok automatizálása egyre inkább a több üzleti területet érintő, végponttól végpontig tartó folyamatokat célozza meg. Ugyan a blockchain a költségek és bizonyított felhasználási területek hiánya miatt nem terjed olyan gyorsan, mint korábban vélhető volt, kiberbiztonsági és automatizálási előnyei miatt több pénzügyi vezető továbbra is felkarolja a technológiát. A pénzügyi folyamatokban az üzleti stratégia és a döntések megalapozására egyre inkább a támaszkodnak a big data, analitikus eszközök és a prediktív modellezés használatára. Ezeket az adatokat felhasználva automatizálják az ERP-rendszerek a pénzügyi folyamatok jelentős részét, melyek 2025-re még nagyobb súllyal fognak rendelkezni a vállalatok működésében. Az ERP gyártók évente több nagyobb rendszerfrissítést végeznek, amelyekbe olyan kognitív funkciókat építenek be, mint a mesterséges intelligencia, az ML, a robotika és a blockchain megoldások a hatékonyság növelése és a kiberkockázatok mérséklése érdekében.
„Érdemes felgyorsítani a felhőalapú ERP-rendszerre való átállást, ugyanis a technológiai fejlettség állandó fenntartását, a kulcsfontosságú üzleti folyamatok automatizálását és a teljes adatbiztonságot is ez a technológia képes biztosítani”
– mondta el Láng Bálint, a Deloitte könyvvizsgálati tanácsadás üzletágának igazgatója.
Eltűnőben a ciklikusan ismétlődő pénzügyi folyamatok a posztpandemikus gazdaságban
A valós időben rendelkezésre álló pénzügyi adatoktól ugyan még messze vagyunk, de a trend továbbra is az, hogy a jövőben a pénzügyi zárási folyamattól független jelentések egyre nagyobb szerepet kapnak.
A posztpandemikus gazdaságban időszerűbb információkra van szükség a döntések meghozatalához, az iparágak konvergenciája, az új üzleti modellek kialakulása, valamint az ellátási lánc, a technológia és a munkaerő korlátainak gyors kezelése miatt. „Vannak már erőfeszítések ugyan a zárás felgyorsítására, de ez még mindig legfeljebb havi folyamat, a legfontosabb információk ugyanis csak ekkor állnak rendelkezésre. A folyamatos könyvelés koncepcióján alapuló valós idejű jelentés, ahol nincs zárás, és minden információ valós időben kerül könyvelésre, eddig kevésbé nyert teret, a felhőalapú megoldások segítségével, azonban ez is közelebb kerül a valósághoz” – tette hozzá Láng Bálint.
Az igazi adat a megtisztított adat
Még fontosabbak lettek szabványosított, kiváló minőségű adatok, mivel ezek képezik az üzleti döntések és az automatizálás alapjait. Miközben szinte mindenki panaszkodik az adatok minőségére, kevesen jutottak el a megoldásig. A vállalatok 2025-ben is küzdeni fognak ezzel a problémával: ha rossz adatok áramlanak az automatizált AI-rendszerekbe, az nem teremt hatékonyságot és nem eredményez gyakorlati üzleti meglátásokat, jó adatokhoz azonban folyamat és szervezeti változásokra van szükség. A pénzügyi folyamatokban az adattisztítási erőfeszítések mértéke 2025-re megduplázódik és azok a vezetők kerülnek előtérbe, akik biztosítani tudják az adatok integritását és megfelelő adat stratégiát határoznak meg.
Milyen trendekkel számoljon ezután pénzügyi vezetőként?
- Finance factory
Bár a pénzügyi folyamatok automatizációja még mindig fókuszban van, már nem csak az operatív tranzakcionális folyamatok, hanem az üzleti elemzések és adatok előállításának automatizálása is kiemelt szerepet kapott.
Az üzleti stratégia és döntések megalapozása érdekében egyre inkább támaszkodunk a big data, analitikus eszközök és a prediktív modellezés használatára
A várakozásokkal ellentétben, a blockchain technológia nem épült olyan mértékben be a pénzügyi folyamatokba a költségvonzatának és a tényleges már a gyakorlatban is kipróbált hatékony felhasználás mintáknak hiányának köszönhetően. Azonban az igény a technológia által nyújtott megoldásokra továbbra is fennáll.
- A pénzügy szerepe
Továbbra is fenntartjuk, hogy a pénzügy az általa az üzleti és támogató területeknek nyújtott szolgáltatásokra, analitikákra és üzleti elemzésekre fókuszál.
A CEO a pénzügyi területhez fordul, ha egy átfogó képet szeretne kapni a vállalat teljesítményéről (ahogy ez sok esetben a pandémia időszaka alatt is felmerült).
Ehhez továbbra is elengedhetetlen a megfelelő adatstruktúra és technológia rendelkezésre állása, valamint az újonnan felmerülő kompetenciák fejlesztése a pénzügyi területen belül.
- Ciklikus pénzügyi folyamatok
A valós időben rendelkezésre álló pénzügyi adatok előállítása még sok esetben nem valósul meg, de a trend továbbra is az, hogy a jövőben a pénzügyi zárási folyamattól független jelentések egyre nagyobb szerepet kapnak.
Az új üzleti modellek kialakulása, az ellátási láncbéli, technológiai és munkaerővel kapcsolatos gyors változások mind alapvető információk lehetnek a pontos és gyors döntéshozatalhoz.
Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra, adatmenedzsment és a standardizált folyamatokon keresztül történő működés. Mivel sok esetben ezeknek az alapvető feltételeknek a megteremtése kezdeti stádiumban van, ezért a fókusz a kereskedelmi döntéseket támogató előrejelzésekre és analitikus elemzésekre helyeződött át.
- Self-service
A pénzügy egyre inkább nyit a különböző jelentéskészítő megoldások irányába és sok esetben akár már telefonon is elérhetők a rendszeresen előálló jelentések és elemzések. Bár az automatikusan generált jelentések és azok különböző eszközökön való hozzáférésének biztosítása nagymértében csökkentették a pénzügy leterheltségét, azonban a self-service mint szolgáltatás és technológia, még további lehetőségeket tartogat.
Ugyanis, az ügyfél-élmény jövője a push technológiáról és a vizualizációs eszközökről szól. Előbbi már azelőtt tudja, hogy mire van szüksége az ügyfélnek, mielőtt az jelezné, utóbbi pedig segít értelmezni az összetett adatokat.
- Működési modellek
A költségcsökkentés történelmileg az egyik legfőbb ok a pénzügy működési modelljének a fejlesztésére. Azonban az pénzügy szerepével együtt a működési modell is változik. Az igény a pénzügyi területre bevont újabb kompetenciákra és a társterületekkel történő még szorosabb együttműködésre, újfajta megközelítést tesz szükségessé szervezett működési modell átalakításakor.
Ezt támogatják a multifunkciós és egymással kompatibilis együttműködési eszközök és folyamatok, melyek válsághelyzetben gyors, jól megalapozott pénzügyi döntéseket segítenek meghozni, valamint az ügyfeleket, partnereket megfelelően támogatni.
- Vállalatirányítási rendszerek (ERP)
Az vállalatirányítási rendszereket fejlesztő nagyvállalatok továbbra is a piac meghatározó szereplői lesznek, köszönhetően a folyamatos fejlesztéseknek, valamint a célzott megoldásokat biztosító applikációk felvásárlásainak és beépítésének.
Az felhő alapú megoldások teret hódítanak az on-premise vagy hybrid megoldásokkal szemben, azonban a nagymértékben szabályozott iparágakban az átmenet lassabban történik meg.
Az ERP-k továbbra is a pénzügyi automatizálás és a digitális átalakulás motorjai lesznek. Ha egy ERP-frissítés új képességeket vezet be, a szervezetek ezeket könnyebben átveszik, és használják.
- Data
A standardizált és minőségi adat alapvető feltétele a pontos üzleti elemzéseknek és az automatizációnak. Ebből kifolyólag még hangsúlyosabb lesz, hogy az adattisztaságot a tranzakció rendszerben rögzítésének pillanatában biztosítani lehessen. A pénzügyi funkció a társterületekkel együttműködve még nagyobb erőfeszítéseket tesz majd a megfelelő folyamatok és a vállalati adatstratégia kialakítására.
- Munkaerő és munkahely
Több adatszakértőre van szükség a pénzügyi területen is, hogy az adatintegráció és elemzés területén együtt tudjanak működni a pénzügyi szakemberekkel. Az informatikától való függőség csökkentése érdekében a pénzügynek olyan szakértőkre van szüksége, akik képesek lesznek a digitális eszközök konfigurálásával és testre szabásával értékes üzleti meglátásokat generálni.
Ahogy közeledünk a 2025-ös évhez egyre biztosabban határozhatók meg a trendek, de természetesen senki sem lát a jövőbe. Ami viszont biztos, hogy az ügyvezetés valamennyi vállalatnál a pénzügyet a piaci versenyelőny elérésének egyik fontos pillérének tekinti.
Az információ rendelkezésre állása és annak a megfelelő formában öntése, ami végül a gyors és megbízható döntéshozatalt támogatja már alapvető elvárás a sikeres működéshez.
Az olyan fogalmak, mint a: self-service, a finance factory vagy data/data strategy már régóta a köztudatban vannak, de hogy pontosan milyen formában és eszközökkel építésük ezeket a gyakorlatba a vezetői egyeztetések folyamatos témái.
Viszont, ezeknek a fogalmak és a folyamatosan fejlődésnek köszönhetően válik a pénzügy még izgalmasabb területté.
Gazdaság
Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál
A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti.
Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.
„Ma már Magyarországon is szükséges a mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében, hogy lépést tudjanak tartani a globális versenyben. A statisztikák szerint ma már tízből csaknem nyolc magyar kkv használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ugyanakkor mindössze a vállalkozások negyede rendelkezik olyan szabályozott háttérrel, ami megfelelhet az élesedő uniós AI Act szigorú előírásainak. A valódi kockázatot nem maga az AI használata jelenti, hanem annak dokumentálatlan, kontroll nélküli működtetése”
– mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
Ez nem csupán adminisztratív hiányosság, hanem komoly jogi, adatvédelmi és üzletmeneti kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. Az AI Act szankciórendszere ugyanis olyan mértékű bírságokat helyez kilátásba, amelyek különösen a tőkehiányos kkv-k esetében veszélyeztethetik a működés stabilitását vagy akár az üzletmenetet is.
Nyáron még van idő felkészülni – ősszel már következmények jöhetnek
A következő hónapokat érdemes jól kihasználnia a hazai vállalkozásoknak a felkészülésre. Augusztus elejétől ugyanis kötelezővé válik a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szigorú dokumentációs, átláthatósági és kiberbiztonsági előírások teljes körű alkalmazása. Ezzel lezárul a felkészülési időszak, és a hiányosságok már közvetlen pénzügyi és piaci következményekkel járhatnak.
„A bizalom a kkv-szektor egyik legfontosabb valutája, épp ezért a tudatosan felépített, transzparens AI-használat nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem erősíti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. Az AI Act nem fék, hanem versenyelőny lehet, és a következő időszak azoknak a vállalkozásoknak kedvezhet, amelyek időben reagálnak a változásokra. A strukturált átállás és az AI-rendszerek felülvizsgálata segíthet abban, hogy a szabályozás ne akadályként, hanem egy kiszámíthatóbb és bizalomra épülő digitális gazdaság alapjaként jelenjen meg”
– tette hozzá a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.
A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.
„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”
– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke
A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.
Új technológiák, új igények
Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.
A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.
A hardver csupán félkarú óriás
Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.
Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.
Stabil alap, biztos háttér
A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.
A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.
A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.
A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.
Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Ismét megtelt egyetemistákkal a Schneider Electric budapesti központja
-
Gazdaság2 hét ago
27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon
-
Egyéb kategória2 hét ago
Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak
-
Okoseszközök2 hét ago
Kevesebb munka, több szabadidő a kertben – terjednek az automatizált eszközök
-
Gazdaság2 hét ago
Kiderült, mennyire tudnak a pénzzel bánni a mai fiatalok a magyarok szerint
-
Gazdaság2 hét ago
Bangkokban mutatta be új generációs készülékeit a Huawei
-
Gazdaság6 nap ago
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
-
Gazdaság2 hét ago
A pizzásdoboz lehet a belépőd a Web3 világába? A Bitget új kampánya pontosan erre épít




