Gazdaság
Hogyan változtatta meg a COVID-19 az pénzügyi trendeket?
A COVID-19 előre nem látható, erőteljes hatással bírt a pénzügyekre és üzletmenetre: felgyorsította az üzleti innovációt, tesztelte a 100%-os távmunka koncepcióját, katalizálta az iparágak közeledését. A pénzügyi folyamatok sem lassultak: 2021 első öt hónapjában a globális M&A-tevékenység elérte a rekordot jelentő 2,4 billió dollárt. A vállalatok az elmúlt évben több tőkét vontak be, mint korábban bármikor, 2021 első negyedévének zárásakor az S&P 500 nem pénzügyi vállalatai több mint 2 billió dollár készpénztartalékkal rendelkeztek. A Deloitte frissített Finance 2025 tanulmánya a változásokat vizsgálta és az ezek alapján kialakuló kulcsfontosságú trendeket határozta meg.
2018-ban a pénzügyi szektor átalakulását a digitális diszrupció indította el. A Deloitte akkori Finance 2025 jelentésében megjósolta az irányadó pénzügyi trendeket, a COVID-19 azonban jelentősen megbolygatta az események várható menetét.
Ennek alapján a mostani, frissített jelentésben a Deloitte is elérkezettnek látta az időt a jóslatok felülvizsgálatára. Hogyan változtatták meg feltételezéseinket a közelmúlt piaci körülményei? Mi a jelenlegi legjobb elképzelésünk arról, hogy merre tart a pénzügy a közeljövőben? Mit tehetnek most a pénzügyi vezetők, hogy megragadják a felmerülő lehetőségeket és csökkentsék a kockázatokat? A cél annak felmérése, hogy a változások mit jelentenek a jövőre nézve, és ezek alapján a pénzügyi vezetők hogyan tervezhetik hosszútávú stratégiájukat.
Ahogy John Maynard Keynes is fogalmazott: „Ha a tények megváltoznak, megváltoztatom a véleményemet. És Ön mit tesz, uram?”
Big data, prediktív modellek és analitikus eszközök segíti a pénzügyi vezetőket
2025-re a stratégiai feladatokon kívül, valamennyi ismétlődő pénzügyi folyamatot automatizálni fogja a legtöbb versenyképes vállalat. Az ERP-rendszerek, a big data és a blockchain technológia lesz az automatizálás kulcsa. A pandémia után, a szabványosított folyamatokba és az adatarchitektúrába való befektetés hiánya lassította ugyan az automatizálást, ennek ellenére ez gyors ütemben halad. A pénzügyi folyamatok automatizálása egyre inkább a több üzleti területet érintő, végponttól végpontig tartó folyamatokat célozza meg. Ugyan a blockchain a költségek és bizonyított felhasználási területek hiánya miatt nem terjed olyan gyorsan, mint korábban vélhető volt, kiberbiztonsági és automatizálási előnyei miatt több pénzügyi vezető továbbra is felkarolja a technológiát. A pénzügyi folyamatokban az üzleti stratégia és a döntések megalapozására egyre inkább a támaszkodnak a big data, analitikus eszközök és a prediktív modellezés használatára. Ezeket az adatokat felhasználva automatizálják az ERP-rendszerek a pénzügyi folyamatok jelentős részét, melyek 2025-re még nagyobb súllyal fognak rendelkezni a vállalatok működésében. Az ERP gyártók évente több nagyobb rendszerfrissítést végeznek, amelyekbe olyan kognitív funkciókat építenek be, mint a mesterséges intelligencia, az ML, a robotika és a blockchain megoldások a hatékonyság növelése és a kiberkockázatok mérséklése érdekében.
„Érdemes felgyorsítani a felhőalapú ERP-rendszerre való átállást, ugyanis a technológiai fejlettség állandó fenntartását, a kulcsfontosságú üzleti folyamatok automatizálását és a teljes adatbiztonságot is ez a technológia képes biztosítani”
– mondta el Láng Bálint, a Deloitte könyvvizsgálati tanácsadás üzletágának igazgatója.
Eltűnőben a ciklikusan ismétlődő pénzügyi folyamatok a posztpandemikus gazdaságban
A valós időben rendelkezésre álló pénzügyi adatoktól ugyan még messze vagyunk, de a trend továbbra is az, hogy a jövőben a pénzügyi zárási folyamattól független jelentések egyre nagyobb szerepet kapnak.
A posztpandemikus gazdaságban időszerűbb információkra van szükség a döntések meghozatalához, az iparágak konvergenciája, az új üzleti modellek kialakulása, valamint az ellátási lánc, a technológia és a munkaerő korlátainak gyors kezelése miatt. „Vannak már erőfeszítések ugyan a zárás felgyorsítására, de ez még mindig legfeljebb havi folyamat, a legfontosabb információk ugyanis csak ekkor állnak rendelkezésre. A folyamatos könyvelés koncepcióján alapuló valós idejű jelentés, ahol nincs zárás, és minden információ valós időben kerül könyvelésre, eddig kevésbé nyert teret, a felhőalapú megoldások segítségével, azonban ez is közelebb kerül a valósághoz” – tette hozzá Láng Bálint.
Az igazi adat a megtisztított adat
Még fontosabbak lettek szabványosított, kiváló minőségű adatok, mivel ezek képezik az üzleti döntések és az automatizálás alapjait. Miközben szinte mindenki panaszkodik az adatok minőségére, kevesen jutottak el a megoldásig. A vállalatok 2025-ben is küzdeni fognak ezzel a problémával: ha rossz adatok áramlanak az automatizált AI-rendszerekbe, az nem teremt hatékonyságot és nem eredményez gyakorlati üzleti meglátásokat, jó adatokhoz azonban folyamat és szervezeti változásokra van szükség. A pénzügyi folyamatokban az adattisztítási erőfeszítések mértéke 2025-re megduplázódik és azok a vezetők kerülnek előtérbe, akik biztosítani tudják az adatok integritását és megfelelő adat stratégiát határoznak meg.
Milyen trendekkel számoljon ezután pénzügyi vezetőként?
- Finance factory
Bár a pénzügyi folyamatok automatizációja még mindig fókuszban van, már nem csak az operatív tranzakcionális folyamatok, hanem az üzleti elemzések és adatok előállításának automatizálása is kiemelt szerepet kapott.
Az üzleti stratégia és döntések megalapozása érdekében egyre inkább támaszkodunk a big data, analitikus eszközök és a prediktív modellezés használatára
A várakozásokkal ellentétben, a blockchain technológia nem épült olyan mértékben be a pénzügyi folyamatokba a költségvonzatának és a tényleges már a gyakorlatban is kipróbált hatékony felhasználás mintáknak hiányának köszönhetően. Azonban az igény a technológia által nyújtott megoldásokra továbbra is fennáll.
- A pénzügy szerepe
Továbbra is fenntartjuk, hogy a pénzügy az általa az üzleti és támogató területeknek nyújtott szolgáltatásokra, analitikákra és üzleti elemzésekre fókuszál.
A CEO a pénzügyi területhez fordul, ha egy átfogó képet szeretne kapni a vállalat teljesítményéről (ahogy ez sok esetben a pandémia időszaka alatt is felmerült).
Ehhez továbbra is elengedhetetlen a megfelelő adatstruktúra és technológia rendelkezésre állása, valamint az újonnan felmerülő kompetenciák fejlesztése a pénzügyi területen belül.
- Ciklikus pénzügyi folyamatok
A valós időben rendelkezésre álló pénzügyi adatok előállítása még sok esetben nem valósul meg, de a trend továbbra is az, hogy a jövőben a pénzügyi zárási folyamattól független jelentések egyre nagyobb szerepet kapnak.
Az új üzleti modellek kialakulása, az ellátási láncbéli, technológiai és munkaerővel kapcsolatos gyors változások mind alapvető információk lehetnek a pontos és gyors döntéshozatalhoz.
Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra, adatmenedzsment és a standardizált folyamatokon keresztül történő működés. Mivel sok esetben ezeknek az alapvető feltételeknek a megteremtése kezdeti stádiumban van, ezért a fókusz a kereskedelmi döntéseket támogató előrejelzésekre és analitikus elemzésekre helyeződött át.
- Self-service
A pénzügy egyre inkább nyit a különböző jelentéskészítő megoldások irányába és sok esetben akár már telefonon is elérhetők a rendszeresen előálló jelentések és elemzések. Bár az automatikusan generált jelentések és azok különböző eszközökön való hozzáférésének biztosítása nagymértében csökkentették a pénzügy leterheltségét, azonban a self-service mint szolgáltatás és technológia, még további lehetőségeket tartogat.
Ugyanis, az ügyfél-élmény jövője a push technológiáról és a vizualizációs eszközökről szól. Előbbi már azelőtt tudja, hogy mire van szüksége az ügyfélnek, mielőtt az jelezné, utóbbi pedig segít értelmezni az összetett adatokat.
- Működési modellek
A költségcsökkentés történelmileg az egyik legfőbb ok a pénzügy működési modelljének a fejlesztésére. Azonban az pénzügy szerepével együtt a működési modell is változik. Az igény a pénzügyi területre bevont újabb kompetenciákra és a társterületekkel történő még szorosabb együttműködésre, újfajta megközelítést tesz szükségessé szervezett működési modell átalakításakor.
Ezt támogatják a multifunkciós és egymással kompatibilis együttműködési eszközök és folyamatok, melyek válsághelyzetben gyors, jól megalapozott pénzügyi döntéseket segítenek meghozni, valamint az ügyfeleket, partnereket megfelelően támogatni.
- Vállalatirányítási rendszerek (ERP)
Az vállalatirányítási rendszereket fejlesztő nagyvállalatok továbbra is a piac meghatározó szereplői lesznek, köszönhetően a folyamatos fejlesztéseknek, valamint a célzott megoldásokat biztosító applikációk felvásárlásainak és beépítésének.
Az felhő alapú megoldások teret hódítanak az on-premise vagy hybrid megoldásokkal szemben, azonban a nagymértékben szabályozott iparágakban az átmenet lassabban történik meg.
Az ERP-k továbbra is a pénzügyi automatizálás és a digitális átalakulás motorjai lesznek. Ha egy ERP-frissítés új képességeket vezet be, a szervezetek ezeket könnyebben átveszik, és használják.
- Data
A standardizált és minőségi adat alapvető feltétele a pontos üzleti elemzéseknek és az automatizációnak. Ebből kifolyólag még hangsúlyosabb lesz, hogy az adattisztaságot a tranzakció rendszerben rögzítésének pillanatában biztosítani lehessen. A pénzügyi funkció a társterületekkel együttműködve még nagyobb erőfeszítéseket tesz majd a megfelelő folyamatok és a vállalati adatstratégia kialakítására.
- Munkaerő és munkahely
Több adatszakértőre van szükség a pénzügyi területen is, hogy az adatintegráció és elemzés területén együtt tudjanak működni a pénzügyi szakemberekkel. Az informatikától való függőség csökkentése érdekében a pénzügynek olyan szakértőkre van szüksége, akik képesek lesznek a digitális eszközök konfigurálásával és testre szabásával értékes üzleti meglátásokat generálni.
Ahogy közeledünk a 2025-ös évhez egyre biztosabban határozhatók meg a trendek, de természetesen senki sem lát a jövőbe. Ami viszont biztos, hogy az ügyvezetés valamennyi vállalatnál a pénzügyet a piaci versenyelőny elérésének egyik fontos pillérének tekinti.
Az információ rendelkezésre állása és annak a megfelelő formában öntése, ami végül a gyors és megbízható döntéshozatalt támogatja már alapvető elvárás a sikeres működéshez.
Az olyan fogalmak, mint a: self-service, a finance factory vagy data/data strategy már régóta a köztudatban vannak, de hogy pontosan milyen formában és eszközökkel építésük ezeket a gyakorlatba a vezetői egyeztetések folyamatos témái.
Viszont, ezeknek a fogalmak és a folyamatosan fejlődésnek köszönhetően válik a pénzügy még izgalmasabb területté.
Gazdaság
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) héten megjelent tájékoztatása szerint 2026 júliusában bruttó 745 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó érték 523 300 forint volt.
A bruttó mediánérték ennél lényegesen alacsonyabb, 618 200 forint volt, míg a nettó keresetek mediánértéke 437 900 forint volt. A friss kereseti adatok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak az átlag- és mediánösszegeket megkereső lakossági ügyfelek.
A KSH legutóbbi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete 745 500 forint volt 2026 júliusában, míg a nettó átlagkereset 523 300 forint volt ugyanezen időszakban. A hivatal számításai szerint a bruttó átlagkereset 7,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a nettó átlagkereset 9,1%-kal, a reálkereset pedig 7,8%-kal emelkedett. Ugyanakkor a bruttó mediánkereset továbbra is lényegesen elmarad az átlagkeresettől – előbbi 618 200 forint, míg a nettó mediánkereset 437 900 forint volt idén júliusban.
Mekkora jelzáloghitelre elég a júliusi átlagfizetés?
A friss adatok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci jelzáloghitelt tud felvenni egy olyan lakossági ügyfél, akinek a keresete a júliusi átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által hozott szabályok értelmében jelenleg a nettó 800 ezer forintot el nem éri jövedelmek maximum az 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, tehát az átlag- és a mediánkereset esetében is ezzel az aránnyal lehet számolni.
A fent leírtakból következik, hogy a nettó átlagkereset esetében maximum 261 650 forint, míg a nettó mediánkereset esetében maximum 218 950 forint lehet a havi törlesztőrészlet vállalható összege.
A Bank360 lakáshitel kalkulátora szerint egy 20 éves futamidejű, 33,5 millió forintos piaci jelzáloghitelnek 259 ezer és 262 ezer forint között a havi törlesztőrészlete, tehát a jelenlegi nettó átlagkeresettel megközelítőleg ez az a maximális hitelösszeg, ami felvehető (THM 7,22% – 7,43%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén ez az összeg ~36,5 millió forintig növelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 257 ezer és 261 ezer forint között alakul (THM 7,22% – 7,42%).
Azok esetében, akiknek a bére a júliusi nettó mediánbérrel egyezik meg, a felvehető maximális hitelösszeg 20 éves futamidő mellett megközelítőleg 27,5 millió forint, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 213 ezer és 219 ezer forint között alakul (THM 7,22% – 7,75%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30 millió forint, aminek a havi törlesztőrészlete 211 ezer és 219 ezer forint között mozogna (THM 7,22% – 7,72%).
Lényegesen magasabb összegeket vehetnek fel azok, akik jogosultak az Otthon Start Program kamattámogatott lakáshitelére, hiszen nekik az állami támogatás révén lényegesen alacsonyabb, mindössze 3%-os kamattal kell számolniuk. A konstrukció keretein belüli legmagasabb, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júliusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.
A nettón mediánbért keresőkről ez már nem mondható el, így az ő esetükben alacsonyabb a felvehető hitelösszeg. Az ő esetükben, amennyiben a futamidő 25 év, úgy a felvehető maximális hitelösszeg 46 millió forint, aminek a havi törlesztőrészlete 217 – 219 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).
Amennyiben a futamidő csak 20 év, úgy a nettó mediánbért megkeresők esetében 39 millió forint a felvehető maximum (216 – 217 ezer forint havi törlesztőrészlet, THM 3,03% – 3,06%), de ekkora időtávon a nettó átlagkeresetet keresők esetében is alacsonyabb, 47 millió forintos összeg vehető fel (260 – 261 ezer forintos havi törlesztő, THM 3,03% – 3,06%).
Mekkora személyi hitelre elegendő a júliusi átlagkereset?
Ami a személy hitelek piacát illeti, ott továbbra is a nettó átlagkeresetet megkereső ügyfelek akár a jelenlegi legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeget is képesek felvenni, feltéve, hogy a hitelösszeg megfelelően hosszú futamidővel társul. 7 éves futamidővel számolva a jelenlegi személyihitel-ajánlatok alapján havi 245 ezer és 258 ezer forint között alakul a havi törlesztőrészlet (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybank által előírt keretbe.
A nettó mediánbért keresők esetében értelemszerűen még hosszabb, 9 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a 211 ezer forintos (THM 10,68%) havi törlesztőrészlet beleférjen a jövedelem 50%-ába. Amennyiben valaki ennél rövidebb, 8 éves futamidő mellett szeretne személyi hitelt felvenni, úgy a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Példának okáért, 14 millió forint személyi hitel esetében, amennyiben a futamidő 8 év, úgy a törlesztőrészlet 208 ezer és 223 ezer forint között alakul (THM 9,94% – 12,22%), így az ajánlatok többségét el tudná fogadni egy mediánbért megkereső ügyfél.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric
Gyorsan telepíthető, skálázható és az ellenállóképességet jelentős mértékben növelő áramellátási megoldásokat mutatott be a Schneider Electric.
A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának új, előregyártott tápegység-moduljait kimondottan a hiperméretű, illetve a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok igényeinek figyelembevételével fejlesztették ki.
A mesterséges intelligencia gyors térhódításával az adatközpontok üzemeltetőin egyre nagyobb a nyomás, hogy minél gyorsabban és nagyobb léptékben kezdjenek el használni nagy sűrűségű infrastruktúrát. A hagyományos, egyedi igények alapján készült, előre gyártott áramellátási megoldások esetében azonban gyakran 12–14 hónap is eltelik a telepítésig, ami problémát jelent azok számára, akik szeretnék gyorsan bővíteni a kapacitásukat.
A Schneider Electric új, szabványosított megközelítése megoldást kínál erre a kihívásra azáltal, hogy egyszerűsíti a specifikációs, tervezési és árajánlat-készítési folyamatokat, lehetővé téve az előre gyártott áramellátási infrastruktúra akár hat hónap alatt történő legyártását. A Schneider Electric legújabb, Galaxy VXL (GVXL) UPS-technológiájára épülő új megoldások modulonként akár 2,5 megawatt (MW) teljesítményt nyújtanak, így a vállalat eddigi legnagyobb, egyetlen konténerből álló, előre gyártott tápellátási megoldásának számítanak.
Az új berendezéseket a Schneider Electric és az NVIDIA legújabb, a GB300 NVL72 platformhoz használható, integrált energiagazdálkodási és folyadékhűtés-vezérlőket tartalmazó referencia-tervei alapján, skálázható „tápegység-blokkoknak” tervezték meg. Ez a konstrukció lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy gyorsan telepítsenek MI-kompatibilis tápellátási infrastruktúrát a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC), az MI-képzésben részt vevő rendszerek és a GPU-intenzív munkamenetek támogatására.
A szabványosított referencia-tervekben elérhető új portfólió – amely dedikált, 2 MW, 2,25 MW, illetve 2,5 MW konfigurációjú tápegység-modulokat és -kereteket tartalmaz – fokozott sebességet, kiszámíthatóságot és skálázhatóságot biztosít a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban.
„A mai adatközpont-üzemeltetők hatalmas nyomás alatt állnak, hogy az MI-kompatibilis infrastruktúrát minél gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb léptékben állítsák üzembe. Előre gyártott áramellátó rendszereink szabványosításával és Galaxy VXL UPS-technológiánk beépítésével lehetővé tesszük a hiperméretű, neocloud és kolokációs szolgáltatók számára, hogy a skálázható, nagy sűrűségű áramellátási infrastruktúrát évek helyett mindössze hónapok alatt munkába állíthassák. Ez jelentős előrelépésnek számít ügyfeleink következő generációs mesterséges intelligencia-gyárak, mesterséges intelligencia-központok és nagyméretű digitális infrastruktúrák kiépítésére vonatkozó törekvéseinek támogatásában”
– mondta el Polóny Tibor, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” üzletágának hazai vezetője.
Áramellátási infrastruktúra az MI-t kiszolgáló adatközpontok igényeire tervezve
Az új, előre gyártott tápegység-modulokat és -kereteket kifejezetten a mesterséges intelligencia és a következő generációs adatközpontok igényeit figyelembe véve alakították ki, hogy megfeleljenek a számítási kapacitás gyors növelésére vonatkozó igényekből és a nagyléptékű mesterséges intelligencia-bevezetésekből adódó, egyre növekvő teljesítménysűrűségi követelményeknek.
Az előre gyártott tápegység-keretek egy gyárilag tesztelt keretben integrálják a Schneider Electric technológiáit, köztük a Galaxy VXL UPS-t, a kapcsolóberendezéseket, a hűtőrendszereket, a lítium-ion akkumulátor-technológiát és az áramelosztó rendszereket. A szürke tér környezetekbe, beltéri telepítésre szánt tápegység-keretek ugyanezt az alapvető elektromos infrastruktúrát biztosítják nyitott formátumban.
Az új megoldások moduláris IT-podokkal is kombinálhatók, így teljes, az MI alkalmazásával kapcsolatos elvárásokra felkészített infrastruktúra-platformot biztosítanak, amely megfelel a Schneider Electric mesterséges intelligencia referencia-terveinek és az NVIDIA-alapú referencia-architektúráknak.
A skálázható telepítésre tervezett megoldás révén több modult egymás mellett, „tápegység-blokként” lehet használni, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy az infrastruktúra kapacitását akár több tíz megawattra bővítsék.
Gyártás és tesztelés Barcelonában
Az új, előre gyártott tápegység-modulokat és tápegység-kereteket a Schneider Electric barcelonai, Sant Boi de Llobregat telephelyén tervezik, gyártják és tesztelik. Az üzemet a közelmúltban bővítették a moduláris adatközponti infrastruktúra iránti növekvő globális kereslet kielégítése érdekében.
A gyár és a nagyméretű logisztikai központ – amely az egyik legfontosabb európai helyszín a Schneider Electric EcoStruxure Modular Data Center portfóliójának tervezése, gyártása és integrálása szempontjából – 5000 m²-es, kizárólag gyártásra szánt területtel rendelkezik, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudja kiszolgálni a gyors piacra lépés, a kiszámíthatóság és a mesterséges intelligencia korszakának megfelelő, rugalmas adatközponti megoldások iránti, egyre növekvő ügyféligényeket.
A moduláris adatközpontok és az előre gyártott energiaellátási infrastruktúra területén szerzett több mint 15 éves szakértelmével a Schneider Electric tovább bővíti az MI-kompatibilis adatközponti portfólióját, amely kiterjed az energiaellátásra, a hűtésre, a rackekre, a szoftverekre, a moduláris infrastruktúrára és az integrált MI-referenciaarchitektúrákra.
Az új energiaellátási megoldások Európában már elérhetők, Észak-Amerikában még ebben az évben, később pedig további nemzetközi piacokon és az ázsiai-csendes-óceáni térségben is elérhetővé válnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
Az MVÜK közel 150 vállalatvezető tapasztalatai alapján készített white papert a magyar kkv szektor elvárásairól és vállalásairól, melynek megszületéséhez Kapitány István az MVÜK-ban tett júniusi látogatása adott fontos biztatást.
Az anyagból kiderül, hogy a magyar kis- és középvállalkozások nem több államot kérnek, hanem jobb államot: kiszámítható szabályokat, tiszta versenyt, működő közigazgatást, gyorsabb állami folyamatokat, hozzáférhető finanszírozást és érdemi szakmai párbeszédet. Cserébe stabil foglalkoztatást, tisztességes működést, beruházást, innovációt és Magyarországon maradó gazdasági értéket kínálnak. A white papert az MVÜK eljutatta a Gazdasági és Energetikai Minisztériumba.
A kiszámíthatóság a vállalkozások legfontosabb kérése
A vállalatvezetők szerint a bizonytalanságnak közvetlen gazdasági ára van: munkaerő felvételét, beruházásokat, hitelfelvételt és technológiai fejlesztéseket is visszafoghat. A finanszírozási, energetikai, szabályozási és munkaerőpiaci kockázatok ellenére a cselekvési készség megmaradt, a vállalkozások készek fejlődni, ha ehhez kiszámítható és tisztességes feltételeket kapnak.
A white paper legfontosabb javaslatai között szerepel a hosszabb távon értelmezhető gazdaságpolitikai irány, az érdemi szakmai egyeztetés a jelentős jogszabályváltozások előtt, az egyszerűbb adózás és kevesebb adminisztráció, a gyorsabb állami ügyintézés, valamint a tiszta és kiszámítható verseny. A vállalkozások szerint a szabálykövető működésnek nem versenyhátrányt, hanem versenyelőnyt kell jelentenie. A közbeszerzéseknél és pályázatoknál pedig a legalacsonyabb ár mellett a minőségnek, a megbízhatóságnak, a foglalkoztatásnak és a létrehozott hazai, vagy európai hozzáadott értéknek is nagyobb súlyt kell kapnia.
A kkv szektor nemcsak kér, hanem vállal is
A vállalkozói oldal természetesen a saját felelősségét is megfogalmazta abban, hogy egy harmonikus, kétoldalú kapcsolódás jöhessen létre az állam és a vállalatok között. A kkv-k vállalják a tisztességes adózást, a fehér foglalkoztatást, a szerződéses kötelezettségek teljesítését és a munkavállalók hosszú távú megtartását.
A kiszámíthatóbb környezetben felszabaduló forrásokat lehetőség szerint bérekbe, képzésbe, technológiai megújulásba, digitalizációba, innovációba, energiahatékonyságba és termelékenységnövelésbe forgatnák vissza. Továbbá erősítenék a hazai és európai beszállítói kapcsolatokat, fejlesztenék saját termékeiket és márkáikat, és nagyobb szerepet vállalnának a fiatalok képzésében, a tudásmegosztásban és a társadalmi felzárkózásban. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a központi üzenet ezért nem egyoldalú követelés, hanem partnerségi ajánlat. Az állam kiszámítható és tisztességes feltételeket teremt, ezzel egyidejűleg a vállalkozások pedig értéket hoznak létre, amellyel a magyar gazdaság és társadalom is jól jár.
“Azért kezdeményeztem ezt a közös munkát, mert az állam és a vállalkozások kapcsolatában a „kívánalom és a kínálat” csak együtt teremthet valódi egyensúlyt. Kennedy elnök örök érvényű gondolata nyomán az elvárásaink mellett meg kell tudnunk fogalmazni, mit adhatunk mi, a magyar KKV-k az országnak. Az MVÜK 150 tagja ennek fényében fogalmazta meg azt a gondolatsort, amely meggyőződésem szerint egybeesik a hazai KKV egészének véleményével. Az MVÜK White Papere tehát egyszerre javaslatcsomag és vállalás: ha úgy tetszik partnerségi ajánlat Magyarország sikeréért.”
– mondta Iglódi Csaba az OnlyCEO klub alapítója és vezetője, az MVÜK társtulajdonosa.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Sztrádára fel: a biztonságos autópályás közlekedés írott és íratlan szabályai
-
Tippek2 hét ago
Ingyenes mérnöki mentorprogram indul a középiskolásoknak
-
Gazdaság2 hét ago
Az átvilágítás első szakasza vezetési és kontrollhiányosságokat tárt fel az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-nél
-
Szórakozás2 hét ago
A szupererő, ami mindannyiunkban ott rejlik
-
Okoseszközök2 hét ago
Bevált smart home megoldások – 10 praktikus példa a modern otthonhoz
-
Ipar2 hét ago
Hét év alatt harmadszor nyerte el a Schneider Electric kommunikációs megbízását a DeepInsight
-
Zöld2 hét ago
A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat
-
Gazdaság2 hét ago
Nemzetközi szinten versenyképes, de kritikusan szűk a magyar e-kereskedelem élmezőnye






